Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-13 / 110. szám

! MOZAIK — VEZETŐSÉGVÁLASZTÖ TAGGYŰLÉST tartott a mo- nori Vasipari KTSZ KISZ- szervezete. A szervezet titká­rává Nagy József elvtársat választották. Örvendetes, hogy a ktsz vezetősége is je­len volt a gyűlésen és támo­gatást Ígért a fiataloknak. — TEREPFOGLALKO- ZAST tartott a tartalékos tisz­tek részére a gyömröi MHS alapszervezet. A rádióval irá­nyított — kitűnően szervezett — foglalkozás megszervezésé­ért ifjú Füstös Ferencet; szor­galmakért pedig Aradi Ti­vadart, Berta Bélát, Heilig Já­nost és Újvári Imrét illeti di­cséret. — HIGANYGŐZLÁMPÁK szórják a fényt esténként a monori főtéren lassan két he­te már. Mégis mintegy pót­lásként itt-ott a régi lámpák is égnek. Helyes volna, ha az izzókat a DÁV alkalmazottai sötétebb utcákra használnák fel pótlásul a kiégettek he­lyett. — ÜGYELETES ORVOS, Gyomron: dr. Túri Mária, Mo- noron: dr. Péterffy Gusztáv. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Ludas Matyi. Gomba: Uj barázdát szánt az eke HL Gyöm- töz A macska kinyújtja karmait. Matiné: Cioa-Mica és más mesék. Maglód: Az énekesnő hazatér. Ma­tiné: Találkozó a Tiigrissziklánál. Mende: Szombat este és vasárnap reggel. Ifjúsági előadásra: A vár titka. Monor: ígéret földje (szé­les). Matiné: A láp kutyája. H: A góllövő zenész. Nyáregyháza: Dé­libáb minden mennyiségben. Pilis: Fehér csat. Matiné: Csend világa. Tápiósáp: Katona zene. Matiné: Kisfiúk. Tápió&üly: a szép ame­rikai. Úri: Megszállottak. Üllő: Feltámadás (széles). Matiné: Ko- csubej. Vasad: Feltámadás. Mati­né: Próbakisasszony. Vecsés: Krisztina és a szerelem. Matiné: Szegény gazdagok. H: Utazik a cirkusz. IV. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM 1962. MÁJUS 13, VASÁRNAP JEGYZET A. TANÁCSÜEÉSnŐE Hogy készülnek a tsz-ek a nyári munkára Lemaradás van a könyvelésben Monor községi tanácsa Ma- gócsi Jánosné elnöklésével tartotta meg május 11-én, pénteken e havi ülését. A ta­nács lejárt határidejű határo­zatainak végrehajtásáról szóló vb-elnöki jelentés elfogadása után Vámos Béla gazdasági felügyelő terjesztette elő a monori tsz-eknek a nyári me­zőgazdasági munkákra való felkészüléséről készített jelen­tését. E jelentés részletesen foglalkozik mindkét tsz ter­melési tervével, rámutatva a takarmánytermelő területek növelésének további •szüksé­gességére. A szerves trágyá­zást — trágyahiány miatt — csak hiányosan, a műtrágyá­zást azonban csaknem hiány­talanul elvégezték. A kései ki­tavaszodás hátráltatta a talaj- előkészítő mupkákat, ennek következtében a vetés ideje is eltolódott. A kertészeti munkák nor­málisan haladnak, a korai salátával, retekkel már mindkét tsz megjelent a piacokon. Varró István a gépi aratás arányát javasolta növelni a kézi aratással szemben. Budai Ferenc és Romházi László a trágyázás tervszerűségének szükségességére mutattak rá. Döntő György, Demeter Sán­dor, Bence Endre a szántás körüli hibákat tették szóvá. S. Kovács Béni ezeket az észre­vételeket megerősítette. Haár László szerint a kései Vetés, a rossz idő és a rossz homok­talaj a fő oka, hogy egyes ré­szeket ki kell szántani. Ku- pecz Ferenc megállapította, hogy sokkal gazdaságosabb a rosszul kelt részeket kiszánta­ni és egy jó hozamot ígérő növényfajtával betelepíteni, mint a semmit sem ígérő rosz- szat meghagyni. A rosszul szántó traktorost felelősségre kell vonni. Ez a mezőgazdász kötelessége. A kézi aratásra való felkészülést helyesnek tartja. A hibák ellenére mind­két tsz-néi határozott ja­vulás állapítható meg. A határozati javaslat elfoga­dása után Földváry György vb-titkár ismertette a két tsz első negyedévi munkaprog­ramjának végrehajtásáról szó­ló jelentést. Az Üj Élet Tsz- nél a vizsgálati anyag hiá­nyosságát az elnökváltozás, de főképp a főkönyvelőváltozás indokolja. A megállapított hiányosságok pótlására a tsz egyhavi haladékot kapott A Kossuth Tsz-nél szintén a könyvelésben van elmaradás, amelyre kétheti haladékot kaptak. Bodrogközi József — felszólalása szerint — elkép­zelhetetlennek tartja, hogy egy könyvelés ne legyen nap­rakész állapotban. Romházi László a szerződések betartá­sára figyelmeztette a tsz-ek vezetőit. S. Kovács Béni és Bukai Péter felvilágosításai után Kupecz Ferenc megígér­te, hogy a jövőben a jelenté­sekben a határidők és a sze­mély szerinti felelősség is sze­repelni fognak. A napirend harmadik pont­jaként Földváry György, vb- titkár előterjesztésében a népi ülnökök tevékenységéről szó­ló beszámoló szerepelt. A já­rás területén működő 169 népi ülnök közül 39 monori lakos. Közülük sokan jelentek meg a tanácsüléseken, ahol Kupecz Ferenc vb-elnök igaz szeretet­tel üdvözölte őket és megígér­te, hogy ezt a találkozót min­den évben legalább egyszer Bővítik a művelődési otthont Gyomron w Tágabb tere lesz a könyv­tárnak, impozáns kis előcsar­nok, modern büfé fogadja majd a belépőt. A falumú­zeum részére kiállító terem is létesül. A munkálatokat a ta­nácsi építőbrigád tagjai: Sadi Endre, Kónya József, Borbás Antal, Lázár Antal, Czövek Ferenc végzik Szluka János vezetésével. (Csegezy—Várnai) VASÁRNAPTÓL — VASÁRNAPIG 7 KÉRDÉS-7 VÁLASZ-7 NYEREMÉNY Hetedik kérdés; Minek a rövidítése: C. É. K. V.? A május 6-tól megjelent hét kérdésre a válaszokat egybe­gyűjtve kell beküldeni levelezőlapon a szerkesztőség címére (Monor, Járási Pártbizottság), legkésőbb május 19-ig. HAVI EGYMILLIÓ 1ÉGLÁT ad az Építkezőknek a mendei téglagyár Majdnem függőleges az az agyagfal itt a mendei hegy­oldalon, amit vagy negyven méter magasban fejt, csáká­nyoz Sipos Ferenc, Gutái Mihály, Kriskó Mihály és Poór István. — Csak nagyokat — biz­tatja társait ott fent Sípos Ferenc —■, száz évig sem fogy él különben ez a hegy! Lent már várja a lehulló agyagot a kiskocsi, megrak­ják, aztán megindul a ló, könnyen szalad a keskeny 6ineken a kocsi. — Hányat fordulok egy nap? — kérdezi vissza a fiatal Raduly Pista. — Nem tudom, de ha legközelebb erre jár, nézzen be, addig­ra megszámolom. — Jövő héten motorizál­juk ezt a munkafolyamatot is. Oda, a múzeumba ke­rül ez az ósdi alkalmatos­ság is — mutat Fazekas Ernő igazgató a gyárudvar ama része felé, ahol az ócs­ka limlomokat tárolják. — Jó lesz ugye öreg jószág? — simogatja a ló oldalát, az pe­dig csak lógatja búsan nagy fejét. A földalatti szállítószalag viszi a sárga színű agyagot a gépházba, itt nyers ligni­tet is lapátolnak hozzá, 20 százalékos SrányBán. A'fiägy gépházban két személyt ta­lálunk. azok is csendesen be­szélgetnek. — Nincs itt szükség em­beri kézre — mondja az egyik; Tóth János — csak addig, amíg megnyomja ezt a gombot! Bartha András helyesel ne­ki. Csattognak • a telinős ke­verőben a lapátok. Olyan ez, mint a pékeknél a dagasztó­gép, csak jóval nagyobb. Ide kerül a kevert agyag és mód­jával a víz is. Gyúrja, ke­veri és préseli a nedves ta­pintású kemény .masszát a hosszú, gyufásdobozihoz ha­sonló íormábai, ahonnan hosszú csíkban futnak ki, de a folyton mozgó kés vágja, szeleteli az ismert nagyság­ra. Cseng a számolószerkezet és mutatja, hányadik darab ez már a mai nap folyamán. A mindig jókedvű leszedő asszonyok — Kriskó Mihály- né. Ácsai Andrásáé, Dósa Jánosné és D osztály Ist­vánná — frissen rakják a nyerstéglát és amikor meg­telik a kocsi, tolják is a £ száritószinek alá. Az időtől ^ függően 15—20 napig kell J itt száradni, hogy égethető í legyen a tégla. Sűrűn fordulnak a kocsik, í I * gyors kézzel rakják az embe­rek a nyerstéglák ezreit. — Sietni kell — mondják —,, mert odabent a kemen­cénél, a Balázs-brigád dol­gozik. A gyár egyetlen szo­cialista brigádja! A nagy, szakaszokra oszlott kemencében mindig izzik a tégla. Az első ajtót most fa­lazza be gondos kézzel a gyár kőművese (hogy el ne szökjön a meleg). A másikban Balázsok dolgoznak. Balázs József, Morvái József, Gu­tái Mihály II, Béres Ká­roly és Béres Károly- né a nyerstéglát. készítik előégetésre. A harmadik aj­tót most csákányozzák, s ami­kor kibomlik a fal, előttünk a még mindig meleg tégla. Benyovits Pál betolja a tar­goncát, fürge kézzel megrak­ja és a 100 darab téglával megindul kifelé... — Felkészültünk a várható nagyobb építkezésekre — mondja az igazgató — 700 000 jó minőségű tégla van jelen pillanatban itt az udvaron. Kiss Sándor meg fogják tartani. A legré­gebben működő G. Oláh Sán­dor, idős Magócsi Károly és Varró István az igazság sze­retettről szólották. Rimavöl­gyi József né a tsz-ek nemtö­rődömségét tette szóvá, amely- lyel a bíróságot sértik, önma­guknak meg kárt okoznak. Rüdgi.fF.ereiicné szerint a vá­lóperéit megelőzése és a gyer­mekek megmentése terén a társadalom és a nőtanács so­kat segíthetnének. Budai Fe­renc az ülnökök szakmai to­vábbképzését javasolta. Szigel János dr., a Monori Járásbíró­ság elnöke az elhangzottakra reflektálva sajnálkozását fe­jezte ki, hogy a tanácstagok a kérdéshez nem szóltak hoz­zá. Reméli, hogy a jövőben ez a találkozás gyakoribb lesz és az érdeklődés is meg fog nö­vekedni. Fülöpp Ló rá nd mint a man­dátumvizsgáló bizottság elnö­ke bejelentette, hogy a vasár­napi választás eredményekép­pen özvegy Farkas Károlyné törvényesen megválasztott ta­nácstagnak tekinthető. Földváry György vb-titkár végül felkérte a tanácstago­kat, hogy a könyvbarátmoz- galom céljára minden tanács­tag egyegy könyvvel tegyen felajánlást és azt juttassa el a járási könyvtárba. Huszty Károly A helyes válaszokat beküldők között hét vásárlási utal­ványt sorsolunk ki, amelyeket a Ceglédi Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat boltjaiban lehet beváltani. RENDŐRSÉGI HÍREK Botrányt okozott Rendek Gábor Monor, Költői Anha utca 38. szám alatti lakos. 1962. április 6-án erősen ittas állapotban bement a monori rendőrőrsre, ahol ocsmány és sértő szavakkal illette a szolgálatban levő rendőrt. Hasonló szabálysértésért elő­zőleg még nem volt büntet­ve, ezért 300 forintra bírsá­golták. •k Másodmagával kerékpáro­zott Franyó Béla Nyáregyhá­za, Mátyás király út 18. szám alatti lakos. Felszólításra nem igazolta magát, ezért 80 fo­rintra bírságolták. ★ Tiltott szerencsejátékot ját­szott Kelemen István Üllő, Virág utca 18. szám alatti la­kos. 1962. április 13-án Bu­dapesten á Nyugati pályaud­var várótermében hazárd kár­tyajátékot (tüzezés) játszott. A szabálysértési hatóság egy tucat kártyáját és 44 forint 75 fillért elkobozta és a ne­vezettet 100 forintra bírsá­golta. Ittas állapotban közbot­rányt okozott Polcnyik István Tápiósáp, Dózsa György ut 73. szám alatti lakos. Á gyömrői kisállomás váróter­mében ledobta az ott elhelye­zett kályha tetejét, durva sza­vakkal szidalmazta a szolgá­latban levő vasúti alkalma­zottat, mert rendre akarta uta­sítani. Hasonló szabálysérté­sért már volt bírságolva, ezért 300 forintra bírságolták. ★ Nepj adta meg az elsőbbsé­get egy autóbusznak az általa vezetett személygépkocsival 1962. április 12-én, Buda­pesten a Lenin kőrútnál Hor­váth Lajos Vecsés, Vörös­hadsereg útja 63. szám alatti lakos, az autóbuszt ezáltal megállásra kényszerítette. 60 forintra bírságolták. A Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség értesíti a közönséget, hogy a monori-erdei strandfürdőn má­jus 13-án egésznapos nagysza­bású majálist rendez, melyre sze­retettel meghívjuk. ÚTVESZTŐBEN Szép baromfitörzs van a gombai Űj Élet Tsz-bcn. Képünkön Szemőli Pálné gondozó az állomány egy részével (Foto; Varsányi) 5 í i -nevemet ne írja ki. Az \ zL elvtársak, barátok, aki­nket illet, így is rám ismernek. \ Mások pedig ne nevessenek, ne • szánakozzanak rajtam. \ Az életrajzomat nem kell el- \ mondanom, ismer jól, különö- \ sen 57 óta. Azt is tudja, mit (és mennyit dolgoztam a párt- j ban. Mindent elvállaltam és ; elvégeztem, amit csak rám bíz­! tak. / í Két éve azzal a megbízással helyeztek ehhez a vállalathoz, í hogy segítsek létrehozni a f pártszervezetet, s rendbe ten- í ni a vállalat belső ügyeit. Az \ akkori igazgató ellen sok volt \ a panaiz, nyugtalan, zaklatott volt a vállalat belső élete. \ Az igazgatónak nem volt ér- \ deke, hogy erős pártszervezet \ legyen, mert félő volt, hogy \laz belenéz és beleavatkozik a Í dolgaiba. Sikerült is úgy ala- \ kítania a helyzetet, hogy az \ ellenforradalom után három \ évvel még mindig nem volt (párt-alapszerv a vállalatnál. \ öt fővel alakítottuk meg ^ pártszervezetünket I960 tava- £ szán, és engem választottak $ meg titkárrá. Ma már 15-en \ vagyunk. í I960 Ujjarán =» közel két­esztendös huzavona után ‘— sikerült végre új igazgatót kapni a vállalathoz. Először bizalmatlanul' fogadtuk egy­mást, össze is vesztünk, a párt­bizottsági elvtársak békítet- tek ki bennünket. Ez a béki- tés talán túlontúl is jól sike­rült. Miért mondom ezt? Mert megértve, hogy a. mi együtt­dolgozásunk milyen fontos, azontúl sokat voltunk együtt a munkában. És a közös mun­ka szoros baráti kapcsolatot épített ki köztünk. De hát ő férfi, én. pedig nő vagyok. Megindultak tehát a kombi­nációs pletykák. Mennyi buta gyanúsítgatást kellett és kell ma is eltűrnünk __ T a valy januárban egyesítet­ték vállalatunkat egy másikkal. A mi igazgatónk került hz egyesített vállalat élére is. Akkor még — Í6 hónapja! — rátermett, meg­felelő vezetőnek tartották. Az átszervezés során új műsza­ki vezetőt kaptunk, fiatal, am­bíciódús elvtársat, ismeri őt is, vele is együtt dolgoztunk 57—58-ban. Az előző vállalat­nál az idős, gyenge kezű igaz­gató mellett ő volt a tulajdon­képpeni vezető. Itt, nálunk, nem lehetett az. ügy érzem, ebből adódtak a súrlódások az igazgató és a műszaki vezető között. Én úgy láttam, hogy az igazgatónak van igaza, s mel­lé álltam. Többször már na­gyon elmérgesedett köztük a viszony, s megint a pártbizott­sági elvtársak teremtettek bé­kességet, ideig-óráig. Ez év tavaszán — nem ku­tatom. kinek a kezdeményezé­sére — vizsgálatok indultak, s bár főbenjáró vétket nem ta­láltak, igazgatónk, érezve, hogy helyzete tarthatatlan, hallgatott a „jó tanácsra” — lemondott, s most a szomszé­dos gyárban diszpécser. Nem értek egyet sem a vizs­gálat módszerével, sem a végső eredményével. A megyei tanács illetékesei kijöttek ugyan a taggyűlésünkre, meg­hallgatták a kommunistákat, akik valamenyien — hallhat­ta maga it, ott volt r— állást foglaltak az igazgató mellett, de ettől a megyei elvtársak nem hagyták magukat befolyá­solni. Fiatal ember a volt igaz­gatónk, még az illegalitás ide­jén lett párttag, szinte gyer­mekfejjel. Tényleges és rá­kent hibái mellett is más el­bánást érdemelt volna. Ez volt a véleményem, és ez is marad. a zóta alattam is forró a A. föld. Nyíltabb s burkol­tabb formában már tudomá­somra hozták, hogy nem sok szükség van rám. A funkcióm véd még, addig-ameddig, de érzem — el kell innen men­nem. A kenyeremet máshol is megkereshetem, igaz — de a méltánytalanság nagyon fáj. Megtettem a kötelességem — most már mehetek? Az utóbbi hónapok nagyon megviselték az idegeimet — nézzen rám: egészen tönkre­mentem — s ilyen állapotban lehet, hogy rosszul szóltam vagy tettem olykor. Ember va­gyok én is ... Útvesztőbe ke­rült ember, akit furcsa gon­dolatok kínoznak, s aki se­gítséget kért és vár az elvtár­saitól. De a segítség egyre késik ... (radvanyi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom