Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-30 / 124. szám

1962. MÁJUS 30, SZERDA »CGVEi KJtsrlap ORJASGEP A HEGYOLDALBAN Földet eszik, í i Ősállatra emlékeztet a gép­óriás. Mintha mammut áll­na a hegyoldalban és éhségét földdel, sziklával akarná eny­híteni. Körülötte szerteszét mélykék olajfoltok, mintha sötét folyadékban fürdött volna. Hatalmas a kanalas kotró­gép, törpe mellette az ember, mégis rákényszeríti akaratát. A hosszú fémkar markolja, emeli, viszi a Naszály föld­jét, kőzetét és így készíti az utat a DCM jövendő mészkőbányájához. Több mint négyszáz mé­terre a tengerszint felett tér vékenykedik a gépóriás. Pil­lanatnyilag kelten parancsolnak a kotrónak: Pataki Ferenc és Pataki Lajos, vagyis két fivér. A huszonhat éves Fe­renc a vezetőfülkében ük Ö a kotrómester. Öccse, Lajos egy esztendővel fiatalabb. Ö a felsőkenő. Nem védi a vezetőfülke jótékony teteje az időjárás viszontagságaitól, a tűző naptól, vagy a zuhogó esőtől. Ott kell pedig min­dig lennie a gépóriás körül, ha jön lentről a tartályko­csi, akkor gázolajjal itatja, ha kell, zsírozza, karban­tartja, javítja az esetleges bajokat. Az ember pihenhet, de a gép nem. Éjjel-nappal kana­lazza a Naszály földjét és köveit. Tíz óra munka, egy óra karbantartás. Sötét­ben éppen úgy, mint a vilá­gosban. Az egyik héten éj­szakások, a másik héten nap­palosok a Pataki-fivérek. Egész embert kíván a tíz óra munka, fenn a - hegyol­dalban, mert lenn mélység tátong, kicsi a hely, ahol a kanalas kotrógép forgo­lódhat, tehát minden moz­dulatára vigyáznia kell a két embernek. Kemény, szik­lás a talaj, nem éppen Ilyen körülmények között érzi ma­gát legjobban ez a fajta ex­kavátor. Nem lánctalpas, gu­mikerekeken halad ide-oda a váci hegyek sziklás oldalá­ban. — Egy műszak alatt hány­szor mar a földbe a kotrógép kanala? — kérdezem Pa­taki Ferenc kotrómestertől. — Aránylag kicsi a ka­nál — mondja. — Mind­össze egyharmad köbméter. Egy műszak alatt 140—150 köbméter föld és szikla a teljesítményünk. Kiszámít­hatjuk tehát, legalább négy- százhúsz-négyszázötven alka­lommal nyúl az agyagos, sziklás földbe a kotrógép kanala. Lenn a Duna part­ján dolgoztunk a múltkor, ott bizony szaporábban ha­ladt a munka. Tizenkét óra alatt 400—500 köbméter só­dert mozgattunk meg, laza anyaggal könnyebben boldo­gulunk. Fehér mészkősziklák állnak a kotrógép útjában, mert a hegyben sok a kő. — Miként bánnak el a szik­lákkal? — Egyedül sehogy. Szeren­csére vannak szövetsége­seink. A robbantok. Ha nagyok a sziklák és nem fér­nek a kotrógép kanalába, akkor szólunk. Meglövetjük paxittal. Egy robbanás és is­mét kanalazhatunk. — Baj még nem történt? — Vigyázunk. A nehézgépek áltáléiban lassúak, ritkán for­dul elő baj. A múltkor azon­ban majdnem megjártuk. Nem itt ■ a hegyoldalban, hanem valamivel alacsonyabb szin­ten. Lenn a Vác-Sejce autó­buszjárat végállomásánál. Nem volt elég helye a vezető­nek, hogy megfordítsa a ko­csit. ezért utasítást kaptunk, hogy készítsünk megfelelő egyenes részt, ami elegendő a forgáshoz. Azért kellett ez; nehogy esetleg az autóbusz le­csússzon a végállomás melletti meredek helyen. Azóta nincs is ilyen veszély. Mi azonban, már nem is tudopi hogyan, de lecsúsztunk. Mintha megin­dult volna alattam a talaj, a meredeken szánkózott a gép. Nem gyerekjáték az önsúlya sem, mert mindennel együtt 117 mázsát nyom. A szerelék­kel. Pedig a vezető, vagyis az Tízezer ing havonta Három éve működik Pilis- vörösváron a Pest megyei Ve­gyi- és Kézműipari Vállalat fehérnemű részlege. Az elmúlt idő alatt modern varró, ad- jusztáló berendezéseket kap­tak, s így gyors és könnyű az ott dolgozó asszonyok és lá­nyok munkája. Összesen hat- vanan dolgoznak itt, csaknem kizárólag községi lakosok. Tíz-tlzenkétezer inget varr­nak, állítanak össze a pilisvö- rösvári részlegnél az érkező. előreszabott anyagokból. A legváltozatosabb textiliával dolgoznak, a legtartósabb bá­nyászingektől a selyempupli- nig, egyszínű és kockás ingig, sokféle mintával és fazonnal dolgoznak. Keresetük ezerkét­száz—ezerháromszáz forint. Az idei tervben szelepei a pilisvörösvári fehérneműüzem bővítése. Azt jelenti ez, hogy több asszonyt foglalkoztathat­nak, s több inget szállíthatnak a kereskedelemnek. én súlyomat még nem is szá­mítottam hozzá. Csúsztunk és nem volt megállás. Azt mon­dogattam magamban: „Nyu­godtan, Feri... elég, ha azok lesznek nyugtalanok, akik lát­ják. mint szánkózik le a kot­rógép. Mert ha te is elveszíted valahogy a hidegvéredet, ak­kor válnak csak igazán nyug­talanná a nézők is!” Egyensú­lyoztam és arra gondoltam. csak fel ne dűljek. Ha egy ilyen nagy gép felbo­rul, akkor baj van. Varázsla­tos eszköz a hidegvér. Vala­hogy megszűnt a csúszás. A nehezén túljutottam. De hogy másszon fel a kotrógép a lej­tőn? Lefelé se volt farsangi mulatság, de fölfelé pedig egyenesen lehetetlenség. Sze­rencsére jött a segítség. Két dömper, meg egy dózer, mór ahogy mi a terepjáró traktort nevezzük. Felhúzni a lejtőn nem tudtak volna bennünket, mert mi. kanalas kotrások, a nehéz gépek csoportjába tar­tozunk. Hanem engedtek szé­pen kötéllel lefelé, már nem úgy csúsztunk, ahogy a lejtő ördöge akarta, hanem ahogy mi... Nagy különbség. Leér­tünk a lejtő aljára, ahol már egyenes út vezet, és azon kör­be, egy kis kerülővel, ismét nyugodtan visszajöhettünk. — Nem bánta meg, hogy kotrómester lett? — Egyáltalán nem. Pedig véletlenül lettem. Két éve jött több új gép, ezt a masinát is akkor kaptuk. Kevés volt a hozzáértő ember. Nekem a zsebemben volt a nehézgépke­zelői vizsgám. Ráültettek erre a kotróra és azóta is rajta va­gyak. Nem bántam meg. Ál­talában 1800—1900 forint a havi keresetem. Nemcsak a pénz számít, megszerettem a gépet, előre sajnálom, ha át­menetileg ugyan, de egyelőre nem zúg a fülemben. Sokat gyötörtük két esztendő alatt és ráfér most egy komolyabb javítás. Mi alszunk, vagy szó­rakozunk, és „Szergej” — mert mi így nevezzük a szovjet kotrógépet, akkor is zúg-zaka- tol a hegyoldalban. Mi az öcsémmel elmegyünk a mű­szak végén, és jön a váltás, így megy ez második éve, kell már a gépnek a javítás — mondja Pataki Ferenc kotró­mester. öccse, áld féltő gond­dal zsírozza, karbantartja az óriásgépet, helyesel: — Megfürdetjük a kotrót olajban meg azután kap egy­két új alkatrészt, azután is­mét olyan lesz, mint az új — mondja. — Megint sokáig jó étvágya lesz, nem lakik jól a Naszály földjével és sziklájá­val, akármennyit is kanalaz... Molnár Károly Víztorony és meteorológiai állomás A gödöllői agráregyetem féltő gonddal ápolt gyönyörű parkja mögött elég nagy lomberdő terül el. szelíden emelkedő domboldalon. Legmagasabb pontján áll az „egyetemi köz­ség” legújabb látványossága, a víztorony. Kö­rülötte, a kanyargós erdei ösvényeken diákok sétálgatnak, ebben a zavartalan csöndben ké­szülnek év végi vizsgáikra. A torony legfelső emeletének üvegből készültek a falai. Kes­keny erkély futja körül. 120 lépcső vezet föl hozzá. Az erkélyről messze ellátni egész Gö­döllőt és a környék falvait. A panoráma gyö­nyörű, különösen ezekben a hetekben. Virá­gosak az erdők, a lejtők tábláit harsogó zöld bársonnyal borította már be mindenütt a vetés. A torony árbocgombja 42 méter ma­gasságban van a földtől, de jóval magasabb, mint a budapesti Gellérthegy. Az árbocról négy kar mutat a négy égtáj felé. Két évvel ezelőtt épült fel a szokatlan for­májú víztorony, hogy gondoskodjék az egye­tem és az egyetemi lakótelep ivóvízszükségle­téről. Alsó részeibe két. egyenként hetvenöt köbméteres tartályt építettek be. amelyekbe négy szivattyú nyomja föl a mélyfúrású ku­tak kristálytiszta vizét. A torony földszintjén, a bejárat előtt, néhány frissen faragott kő­szobor áll: az évszakok művészi szobrai. A torony kerek udvarában lesz a végleges he­lyük. mert a víztoronynak egyéb rendelte­tést is szántak tervezői. Üvegfalú legfelső emeletén meteorológiai műszereket állíta­nak fel és hasonló műszerek kerülnek a to- ronyüdvarba is. Ugyanitt állítják fel Európa legnagyobb napóráját. A torony így nemcsak víztorony lesz, hanem — ha belekerülnek a SE VAJ, SE TEJFÖL Vecsésen nem lehet rend­szeresen tejterméket vásárol­ni. Kedd és péntek a szállí­tási nap. de a kiszállított áruk nagyon hamar elfogynak. Te­héntúrót pedig hetek óta nem lehet kapni. Jó volna, ha ezt a problémát megoldanák, mert sokszor kell Budapestre utazni, ha az embereknek kü­lönböző tejtermékekre van szükségük. K. P. Vecsés Légpuska vagy csúzli? A háztáji kis baromfiudva­romban az idei csibéket gyak­ran megtámadták a macskák, s- hiába próbálkoztam ellenük védekezni, nem sikerült, Mivel nem vagyok a csúzlinak sem mestere, arra az elhatározásra jutottam, hogy kerítek egy légpuskát. Ezt azonban nem lehet kapni. Hogy miért nem, erre nagyon hatásos érvék vannak, de úgy érzem, az el­lenkező oldalon is fel lehetne sorakoztatni néhány hatásos érvet. Például, ha csak felnőtt vásárolhat — indokolt eset­ben — légpuskát, s a felnőttet kötelezik arra, hogy légpuská­ját nem adja át a gyerekek­Gyors HÉV - lassú busz címmel cikket közöltünk má­jus 3-i lapszámunkban. A cikkre válaszolt a 16. sz. Autóközlekedési Vállalat, s közli, hogy a Szentendréről Visegrád—Esztergom felé in­duló járatokat a Szentendrére érkező IlÉV-szerelvényekkel összehangoltan indítják. „Ezáltal tehát a nyári me­netrendben a 21.05-kor Szent­endrére érkező gyorsvonat kivételével a többi gyors- és sebesvonathoz a közvetlen buszcsatlakozás biztosítva lesz — Szentendre felöl és Szent­endre felé is. Tóth Mihály igazgató Hol és hogyan szórakozzanak a fiatalok? nek a lehetőségeknek a megte­remtését. Papp Sándor ceglédi olva­sónk inkább a huligán — nem huligán kérdéshez szól hozzá. Leveléből idézzük: „Minden községben vannak hangadó fiatalok. Az ő öltözködésük és viselkedésük nagymértékben befolyásolja a többi fiatalét is. Ahol tehát ezen a téren prob­léma van, elsősorban ezekkel a hangadó fiatalokkal kell el­beszélgetni." annak, hogy a megállóban tartózkodó utasok ellenére sem állt meg a busz, hanem dudálva szaladt tovább. Nyolc diáknak, akiknek szü­lei, rokonai lekéstek a bal­lagásról, kellemetlen, szo­morú perceket okozott a busz továbbrobogása, az a „zökke­nő”, amelyet a busz vezetőjé­nek és kalauzának elítélendő eljárása idézett elő. Juhász Gyuláné Sződliget, Árpád u. 30. nek, alkiik bajit idézhetnek véle elő, továbbá, ha a felnőtt csak kártékony állatok elűzésére használná a légpuskát, ilyen esetekben nyugodt szívvel ki­adhatnák. A Szovjetunióban és a környező népi demokrati­kus országokban is — termé­szetesen ellenőrzés mellett — engedélyezik a légpuska hasz­nálatát. nálunk miért nem le­het? Meleghegyi Sándor Isaszeg ELINTÉZTEK Lapunk április 11-i., szá* mában Adóügyi rejtély cí­men cikk jelent meg. Sza- niszló Ferenc, az Aszódi Járási Tanács pénzügyi osz­tályának vezetője közölte, hogy a cikkben foglaltakat a fennálló rendelkezéseknek megfelelően elintézték. Műemlékvédelem Érden három nevezetes mű­emlék van. Az egyik egy Má­tyás király korából származó, Kutyavár néven emlegetett kőomladék. A másik a török­időkből származik, a harma­dik pedig a Szapáry-kastély. Jó volna, ha a megyei tanács — a járási és a községi ta­náccsal összefogva s a község lakosságát is mozgósítva — hatékony intézkedést fogana­tosítana e műemlékek meg­védésére. Kovács István Budapest A szűk veresegyházi állo­mással kapcsolatban cikk je­lent meg Az olvasók fóru­mában, majd helyett kapott ugyané helyen a MÁV bu­dapesti igazgatóságának vá­lasza is. Szeretnék erre az ügyre néhány szóval vissza­térni: A második vágányon nem állnak teherkocsik, s az el­sőre nem jár be személyvonat, mint a MÁV írja válaszá­ban, hanem fordítva van. A cikkben pedig nem azt ki­fogásoltuk, hogy a vonat előre húz, és húsz-harminc métert gyalogolni kell, ha­nem azt, hogy a tömött el­ső és harmadik vágány kö­zött húz előre, s így torlódás, balesetveszély lép fel. Az Megérkezett a bambi Tavaly nyáron foglalkozott Az olvasók fóruma Túra Bam­bi-ellátásával. Szerencsére idén már nem lesz fennaka­dás ezen a téren: az első szál­lítmány, négyezer üveg Bam­bi megérkezett, az üdítő italo­kat kedvelők örömére. Gólya József Túra Brachfeld Siegfried Aszódon Az aszódi Petőfi Sándor általános gim­názium KlSZ-szerve- zete énekkari hang­versennyel egybekö­tött bált rendezett. Bakonyi Árpád zene- pedagógus vezetésé­vel az énekkar igen szépen szerepelt. A műsorból kiemelke­dett Dolányi Anna szavalata, Vörösmar­ty: A vén cigány cí­mű versét adta elő. A bál fénypontja mégis a közkedvelt Brachfeld Siegfried volt. Zárai Márta és Vámosi János tánc- dalénekeseket konfe­rálta, magánszámoloa t adott elő; kitűnően szórakoztatta a ter­met zsúfolásig meg­töltő közönségei. Az ö műsora után aztán folytatódott a tánc, a patronáló honvéd alakulat tánczeneka­rának tagjai gondos­kodtak arról, hogy reggelig jó legyen a hangulat. Tetézy István tudósító, Túra Még egyszer a veresegyházi állomásról Ballagás — zökkenővel A héten két hozzászólás ér­kezett Az olvasók fórumában folyó vitára. Mészáros József- budapesti olvasónk (aki fog­lalkozásánál fogva gyakran járja a megyét) véleménye sze­rint a vita nemigen viszi előre a falusi fiatalok kultu­rált szórakozási lehetőségei­nek megteremtését. A jó az volna, ha a községekben min­denütt komolyan vennék ezek­Mgjus 11-én ballagtak a vá­ci Sztáron Sándor Gimnázium diákjai. Az ünnepség 12 óra­kor kezdődött, s á fiúk, lá­nyok szülei — akik ugyancsak érdekeltek a ballagásban — a Budapestről 10.40 órakor in­duló váci busszal igyekeztek az ünnepség színhelyére. A kocsi egyáltalán nem volt zsúfolt, s a menetrend szerint minden állomásnál megállt — Sződliget megállónál azon­ban tovább robogott. A bu­szon ültem, tanúja voltam első vágányon a kocsik az ál­lomásépületnek Csornád felé eső részén állnak csak, kü­lönben fel sem lehetne száll­ni. Ha tehát a második vágá­nyon a Vácról jövő vonat moz­donya az állomásépület vo­nalában megáll, már meg is oldódott a kérdés. Vélemé­nyem szerint ehhez elég volna Veresegyház állomás önálló intézkedése. Fazekas Mátyás Veresegyház Kisdobos — egyenruha nélkül Rendkívül nagy gondot okoz a szülőknek minden évben a közelgő kisdobos, és úttörő­avatások ideje. A kereskede­lem nagyon jól tudja, mikor kezdődik a tanítás, erre min­den papír- és tornaszerüzlet­ben jó előre felkészülnek, de ha a kisdobosavatás napja elér­kezik, a legtöbb szülő hiába futkos napokon keresztül, nem tudta a megfelelő egyen­ruhát, övét, jelvényt megsze­rezni. Például Szentendrén és a szentendrei járásban is na­gyon súlyos gondot okoz ez. Hiszen a legtöbb felszerelési tárgyat csak Budapesten és ott is csak egyetlen helyen, a József Attila utcai Úttörő Szö­vetkezeti1 Boltban lehet meg­vásárolni — órákig tartó sor- banállás után. A többi úttörő­boltban pedig nem árusíta­nak megfelelő jelvényeket, ruhákat. Ismételten hangsú­lyozzuk: jó volna, ha a keres­kedelem ugyanúgy felkészül­ne a gyermekek életében meg­ható, kedves eseménynek szá­mító úttörő- és kisdobosava­tásra is, mint ahogy felkészül a tanévkezdésre. Egy kisdobosruha beszerzésé­ben kimerült szentendrei mama műszerek — meteorológiai megfigyelő állo­másként is szolgálja az agrártudományokat. (m. I.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom