Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-13 / 110. szám

2 rtsr MFC v/urffip 1962. MÁJUS 13. VASÁRNAP A sívó homok halvány aranya Fogadni mernék, sok-sok ezer ember él az országban olyan, aki még sohasem evett spárgát, de nem sokkal keve­sebb lehet a száma azoknak, — Mi csak a legsilányabb homokba telepítünk, legfel­jebb, ha az akác verne gyö­keret benne, semmi más — magyarázza Hornyák József, akik azt se tudják, mi fán terem. Persze, hogy nem ' is fán nő, sőt éppen ellenkezőleg a föld alatt, ha ugyan föld­nek lehet nevezni azt a silány szürke homokot, amelyet, mert benne «termelik, aranybányává változtat. — Inárcson évtizedes ha­gyománya van már a spárga­termelésnek. Harminc éve az uraság telepített néhány hol­dat, az egész falu hamar el­tanulta termesztését. Pár esz­tendő múltán jóformán nem is volt, olyan kert, ahol va­lami keveset ne termeltek volna. Meghálálta a fáradsá­got, a piacon jó ára volt. Luxuseledel számba ment, csak előkelő vendéglőkben a „spárgaagronómus”, vagy még magyarosabban spárga­hozzá, de megér.minden költ­séget, fáradságot, átlag tíz-ti- zenkét mázsa termést takarí­tunk be holdanként. Csak az időjárástól tudnánk függetle­níteni magunkat! De ezt is megpróbáljuk. Kptakat ásunk a spárgaföldön, talán már jövőre bevezetjük az öntö­zéses spárgatermelést. Naponta, ha az idő mele­gebb, huszonöt mázsát is szed­nek, hűvösebb időben lénye­gesen kevesebbet. A földről a csomagolóba kerül a spárga. Ott először alaposan jneg- mossák, aztán kemény végét levágják. majd vastagsága szerint osztályozzák. A vasta- gabbja exportra megy, a vé­konyabb a konzervgyáraké. Húsz-harminc asszony dolgo­zik néha éjfélig is a csomago- lóban. Sietni kell, mert, amit aznap szüreteltek, azonnal el­szállítják a budaörsi HUNGA­A SZAKEM3ER VELEMENYE Előnyös az ágason váló pillangésszéna-szárítás termelő brigádvezető, kere­ken száz ember, asszony mun­Déltől késő estig sokszor megtelik, kiürül ez a két hatalmas dézsa, amelyben osztályozás és csomagolás előtt a spárgát fürdetik ROFRUCT exportraktárába, onnan pedig nyomban tovább, főleg Nyugat-Németországba. A hulladékot sem dobják trágyadombra. Most már har­madik éve azt is hasznosítják. A csomagoló és a tehénistálló között naponta többször for­dul a szekér, a spárga levá­gott végét ládaszámra viszi a teheneknek, azok meg jó­ízűen elropogtatják. Vitamin­dús táplálék a számukra. Nagy úr azonban Inárcson a disznó is, az is spárgát eszik, már tudniillik a spárga végét. Amerre futóhomok van, (és a Duna—Tisza közén, de né­hol még az Ipoly mentén is, majd mindenütt akad), az utóbbi években a tsz-ek egyi- ke-másika szintén telepített már spárgát. Megyénk rövi­desen a mai mennyiségnek sokszorosát exportálhatja. S emellett jut a hazai piacra is majd bőven. Valóságos nép­eledel lesz az egykori úri cse­mege. A spárgaleves idén máris olcsóbb a bablevesnél.. Szokoly Endre A pillangós virágú takar­mánynövények termesztésé­nél sok gondot okoz a beta­karítás megszervezése. Külö­nösen a lucernaszéna per.gé- si veszteségeinek csökkenté­sére kell ügyelnünk, mivel ez a legelterjedtebb és a legértékesebb pillangós ta­karmánynövény. Gazdasá­gunkban, a nagykátai Ma­gyar—Koreai Barátság Tsz- ben sikerült megoldani a lu­cerna-betakarítás égető prob­lémáját, amelyről az aláb­biakban számolok be. Mivel nem rendelkezünk hideg levegős szénaszárító berendezéssel, a pillangós vi­rágú szénákat ágasokon szá­rítjuk. Már 1960-ban is al­kalmaztuk — kísérletkép­pen — ezt a szénaszárítási módot, majd 1961-ben egész lucerna­termésünket ágasokon szárítottuk. Különösen az első kaszálás alkalmával tűnt ki ennek rendkívüli előnye, mivel ab­ban az időben csapadékos időjárás volt. Korábban nagy gondot for­dítottunk az ágasok . szab­ványszerűségére, de később rájöttünk, hogy ennek ké­szítésére bál-milyen gömbfa, rúd is alkalmas, ideiglenes jellegű kötélrögzítéssel. Ta­valy például korán megkap­tuk a nyár végén épített sertésólak szerfa-anyagát, s ideiglenesen azokat is ágas­ként hasznosítottuk, 'anélkül, hogy nagyságukon változtat­tunk volna. A télen hat­száz szénaszárító ágast ké­szítettünk, amelyből három­százat például a később fel­használásra (kerülő szerfák­ból kötöztünk össze. Ezek segítségével lucernatermé­sünk ihüntegy 60—száza­lékát' tudjuk 1 megszárítarii. Az ágason szárítós mun­káinak helyes megszervezé­sével tovább növelhető a szárításkapacitás, .hiszen egy-egy ágast többször is felhasználhatunk egy kaszálási idényben. Ezért ügyelni kell a kaszálá­si idő ütemezésére, vala­mint a kazlazás folyamatos­ságára is, mért ezáltal meg­rövidíthetjük az ágasok igény­bevételének idejét. Kedvező napos időben a széna öt-hat nap alatt kazalszárazzá válik az ágason, amelyet ezután új­ra felhasználhatunk széna­szárításra. Az ágason szárítás előnyeit tovább növelhetjük azáltal, hogy az ágasokat nem a tarlón, hanem a kazalozás he­lyén állítjuk fel. Iigy mó­dunkban áll — 15 órai ren­den, száradás után — fel­szabadítanunk a tarlót, ami­nek a sarjúképződés meg­gyorsításában van szerepe. Ezenkívül az önköltség csök­kentésében is jelentős sze­repet játszik az a tény, hogy a rendről felszedett és a kazalozás helyén szárított szénát kevesebbszer kell át­rakni, mozgatni. Körülményes és költséges megoldásnak tartjuk, ha az ágasokról leszedett szénát ko­csival szállítjuk az elevá­torhoz. Ehelyett a Bolyi Ál­lami Gazdaság módszerét al­kalmazzuk, amely traktor- hidraulikára erősített kisvas­úti sínekkel emeli, hordja a szénát az elevátorhoz. Ott aztán könnyűszerrel leszed­hetjük a lucernát az ága­sokról. Természetesen ehhez a módszerhez kell alakítani az ágasokat is. amelyeknek technikáját bárkinek szívesen bemutatjuk. Külön kell szólnom a hü­velyes borsószéna készí­tés ágasos módszeréről is. Mi akkor kaszáljuk a bor­sót, amikor a hüvelyesekben befejeződött a szemképződés, de még nem kezdődött meg az érési folyamat. Renden fonnyadni fagyjuk, de mi­előtt annyira megszáradna, hogy a levelek -peregnének, megkezdjük a .™éna behor- dásót, a rakodókertben él- helyezett ágasokra. Ügyelni kell arra, hogy csapadékos időben ne tartsuk sokáig ágasokon a borsószénát, mert az eső az ágasokon is tönkre teheti. Ha nincs kilátás szép, napos időre, helyesebb kes­keny, három-négy méter ma­gas kazalba rakni a hüve­lyes borsószénát és erősen leszalmázni. Ebben az esetben laza kazlakat rakjunk, hogy szellőzve kiszáradhasson. Mi 1957 óta minden évben kitűnő minősétgű, élénkzöld színű hüvelyes borsószénát készítünk, amelynek táp­anyag-tartalma nagyobb a lucernaszénáénál és a kor­páénál is. Befejezésül szeretném hang­súlyozni, hogy a szocialista nagyüzemek. különösen a tsz-ek szénaszáritási mód­szerei közül jelenleg az ága­sos megoldás a legcélraveze­tőbb. Tudomásom szerint még a megyei keretből is besze­rezhetnek ágasokat a ter­melőszövetkezetek. de. ön­maguk is készíthetnek ol­csó, helyi anyagokból ágast. Az ágasos szénaszári tás nem­csak olcsó, hanem — helyes alkalmazásával — jelentő­sen csökkenteni lehet a Pil­langós virágú szénák per- gési veszteségeit. Máté József tsz-elnök VETÉLKEDÉS Most aztán nem fog felvágni az elnök a motorjával... (Szegő Gizi rajza) 11a a remlársóg meglátná... Minden terror ellenére is nagy erők feszítenek Spanyolországban Amit könnyű volt fényképezni, hiszen megmutatták: az egyik legelőkelőbb hely Madridban — a Kcal Madrid klubja és sportparkja, szívesen nézne körül, akár a pihenés rovására is. Egy turista, de még egy ri- portúton levő újságíró is köny- nyebb . helyzetben lehet Spa­nyolországban", mint egy ma­gamfajta hivatalos küldött, mert az újságírót, bár szem­mel tartják ugyan, de mégis kénytelenek egy kissé mozogni engedni. Minket viszont rá­tettek a .,protokóll-szalagra”, s aztán vittek ülésről ülésre, fogadásról fogadásra, s autó­buszba dugva az egyik előkelő helyről egy még előkelőbbre, hogy időnk se legyen, akár a legszűkebb körben is, egy kis­sé körülnézni. így hát nem szolgálhatok mással, mint né­hány benyomás közlésével. Kezdjük mindjárt a repülő­téren. A határőr az útlevél és a beutazási engedély gondos felülvizsgálata után érkezésem célja és madridi lakóhelyem felől érdeklődik. A válasz, úgy látom, felettébb kielégítő, hi­szen már várnak — néhány perc, és rákerülhetek a „pro- tokoll-szalagra”. Addig azon­ban még át kell esnem a vámvizsgálaton, amely egyál­talán • nem protokolljellegű. Bizony, fel kell emelgetnem minden egyes ruhadarabot, s különös,érdeklődést kelt a bő­rönd sarkában fekvő nagy sárga doboz. Azt is ki kell nyitnom, de abban sincs sem­miféle felforgató eszköz. Csak két szál gyulai... Aztán irány a szálloda, s at­tól kezdve a kedves-terhes vendéglátás. Kedves, mert a spanyol nép igen vendég- szerető, de terhes is, mert az egyének érdeklődése és vendégszeretete nagyon is keveredik a hivatalos szer­vek nem ■egészen egyértelmű gondviselésével. Az autóbusz­nak azonban ablakai is van­nak. Azokon keresztül pedig nemcsak az elsuhanó középü­leteket, de az útvonalakon elég sűrűn feltűnő fura-sisa­kos rendőr-járőröket is világosan látni lehet, holott nyilván nem • a külföld felé irányuló pro­paganda fokozása céljából küldték ki őket az utcára. Sokkalta inkább a hazai hely­zet feszültsége mozdíthatta ki seregeiket á laktanyából a /ti­es mellékútvonalak járókelői közé. Pedig akkor még nem voltak tüntetések. A hivatalos ceremóniák so­rán ellopott „magán-pillana­tok” azonban félreérthetet­lenül jelezték: mi lenne itt, ha fel lehetne lebbenteni a fátyolt a kifelé mutatott kép mögött feszengő, igaz való­ságról. Szinte hihetetlen az az ér­deklődés, amellyel a szocialis­ta országokból érkezőket a „nem hivatalos” Spanyolor­szág körülveszi. A hivatalos programban szereplő mulató- látogatás alkalmával véletle­nül mellém sodródott magán­vendég — az ének s a kasz- tanyettek hangjának, a mula­tó zsivajának zajában — például mindjárt érdeklődni és magyarázni kezdett. — Ugye, látta a sok épülő házat? — Igen — Válaszoltam — valóba^ meglepően sok épül Icájának irányítója. — A tele­pítés vesződséges, azután minden évben sok trágya kell A lapok nagybetűs címek- i kel adják tudtul: „Élesedik a : harc a Franeo-rendszer ellen”. ; Leon tartomány bányászai ; folytatják sztrájkjukat, s bár : Asturia tartományban fegy- : veres terrorral és sztrájktörők i bevetésével rákényszerítették i a bányászokat a munka foly- : tatására, az ország többi ré- ; szében egyre szélesedik a : sztrájkmozgaiom és fokozó- : dik a tiltakozás a hatóságok : brutális módszerei ellen. Viz- : caya tartomány egyik városá- í ban a rendőrség szétverte a i vasmunkások tüntetését, de I szinte egyidőben háromezer • vasutas beszüntette a munkát. \ Barcelona tartományban »ok : Ipari üzem teljesen'leállt, az ! ország fővárosában pedig a í diákok tüntetnek. S mindenütt ; rendőrtámadások, letartózta- : tások., tüntetések. ! — Te ott jártál. Közelről \ láthattad őket. Milyen a hely- izet? Mi várható? — kérdezik ! tőlem mostanában egyre töb- ! ben, mivel nemrégiben való- ; ban néhány napig Madridban \ tartózkodtam. S én kénytelen ! vagyok megvallani, fiogy bi- j zony az az egy-két nap, amely j más országban is csupán futó- í lagos benyomások szerzésére \ elegendő, különösen kevés egv £ olyan országban, ahol fokozott j gonddal ügyelnek arra, hogy az ideeen mit lásson és mit ne ^ vegyen észre, bármennyire is főzték, nagyurak ették, no rpeg az inárcsi parasztok. Bi­zony, az asztalukon tavasszal nem volt ritkaság a szolo- spárga, sem a spárgakrémle- i! vés, ha már egyszer megter- ',f mett a hozzávaló. Most pe- J dig mióta összeszövetkeztünk, í jövedelmünk egyik legbizto- 5 sabb forrása lett, ^ Ezt Perényi István^ mondja, \ a Március 21 Tsz elnöke, aki ; még 1956—57-ben — akkor a ! spárgatermelő szakcsoport el-! nőké volt — néhány társával j együtt megvetette a nagyüze- í mi spárgatermelés alapjait ; Inárcson. Egy tagban negyven ^ hold spárgát telepítettek. Az- ; után közvetlen mellette har- ; mincöt holdat már a szövet- ; kezet fennállása első évében, ; a másodikban pedig még ti- \ zenöt holdat. Ez a legnagyobb ! spárgatábla az egész ország- ! ban. Az inárCsihoz az idén ! csatlakozott sári szövetkezet! tízholdas telepével együtt im- í már száz katasztrális holdon termel spárgát a Március 21 í Tsz. í f Tavaly nyolcszázezer fo- j rint bevétele volt a spárgá- \ bői, idén talán már több lesz,; pedig még nem az egész spár- \ gaföld fordult termőre, meg í az eső is nagyon hiányzik. í Most szedik a spárgát. Alig ! két hete kezdték és még leg- j alább egy hónapig folytatják. í * • ^ í Asszonyok csaiárlánca \ “ j hajlong és emeli ki a kezével \ a felkapált föld alól a tér- ; mést. Jókedvűek. Inárcson j évente kétszer hangos a határ j a’ vidám szüretelőktől, tavasz- ; szál, meg ősszel, amikor a homok halvány és amikor fo­lyékony, sárga aranyát — a spárgát, meg a bort — szüre­telik. Többször fordul a tehenészet szekere, viszi a riskáknak az újfajta takarmányt (Gábor felv.) A spárgaszüretelők egyik csoportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom