Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-11 / 108. szám
A monori Kossuth Tsz-ben GYUSZIKA PANASZA — Nyeste G puszi ka vagyok Gyömrőről, alig egy esztendős-, szöszke — a nénik és bácsik szerint — nagyon édes kisfiú. Apukám katona. így eltartásomról anyukának kell gondoskodnia. Szegényke, naponta jár az Állami Biztosítóhoz dogozni. Persze, munka előtt engem kell ellátnia, azonkívül a lakást rendbeten- ni, és sajnos, rám is kell egy kicsit még mosnia! Néha, ha jut egy pár perc ideje, még a főzést is előkészíti. Este későn jön haza, s igy nem na(Fotó: Várnai) gyón csodálkozhatok, ha nem akar velem focizni. (Mert azt nagyon szeretek ám!) Nincs több ideje a nagymamának sem. Ö a „kisállomáson” a trafikban dolgozik, s csak a déli órákban látom, amikor főz. Ez számomra megintcsak unalmas egy dolog! A nagypapa a vasútnál dolgozik, rá is csak ritkán számíthatok. Ibolya nagy né német sem nagyon alca rom zavarni tanulmányaiban (pedig sokat zavarom. sőt félfüllel azt is hallottam, hogy kissé gátolom is), igy jórészt magamra vagyok utalva. így nem is lehet csodálkozni azon. ha egy-egy szobai kirándulásom alkalmával ezt, azt leverek, esetleg a piszkavassal absztrakt ábrákat karcolok a ruhásszekrényre. — Amíg ezt elmondtam, biztos sokan gondoltak arra, hogy miért nem visznek bölcsődébe. Miért? Mert egyszerűen nem vettek fel. Én most nem akarok senkire semmit sem mondani, nem is találgatom ezt a „miértet’1. Elkönyveltem azt, hogy „nincs hely". Bár úgy hallom, vannak ott olyan gyerekek is, akiknek az anyukája nem dolgozik. Azért mégis gondolhatnának a nénik és bácsik arra. hogy szegény mamám sem bírja ezt sokáig, és kitalálhatnának valamit megsegítésünkre. A bölcsődében én is jobban érez- ném. magam a „srácok” közt, és talán csinos kislányok is vannak ott. .. Gyuszika panaszát lejegyezte: Csegezy Levente A régi ecseri iskola udvarán fiúk. lányok játszanak.- Kipirult, pufók arcukon minden ott van. ami velejárója a 6— 14 éves korú kisfiúknak és kislányoknak: az egészség; annak öröme, hogy vége a tanításnak; s annak az öröme, hogy egy fél óráig szabadon játszhatnak, szaladgálhatnak, mint a csikók, énekelhetnek, za- jonghatnak... Amikor megszólal az ebédre hívó csengety- tyűszó, fegyelmezetten sorba- állnak, s kézmosás után csendben leülnek az asztalokhoz. A naposok felveszik fehér kötényüket. s a következő pillanatban ott párolog az illatos leves minden asztalon. Halk „jóétvágyat!” hallatszik innen is onnan is, utána halotti csend, csak a levesszürcsö'lés diszkrét hangja ... — Nagyon ízlett, Kati néni, kérünk még! — mondják többen, Hrnka Istvánnénak, a konyha vezetőjének. 11—12 éves forma kislányt figyelek. Mindkettőből evett már. Látszik rajta, hogy a „szeme még éhes”, értelme azonban azt diktálja, hogy már ne egyék. Ismerem már, Varga Anikó a neve. — Ennél még, Ani? — Szívesen, de nem bírok! — mondja meg őszintén a többiek derültsége közben. — Mióta étkezel itt a napköziben? — Amióta működik, tavaly 0K0B.VIDÉ A FEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA* IV. ÉVFOLYAM. 108. SZÁM 1962. MÁJUS 11, PÉNTEK éSk ff» n/siiff a htttttrbtus '? CUKORRÉPÁT KAPÁLNAK MAGLÓDON KUTAT FÚRNAK. HAGYMÁT SZEDNEK GYOMRON A TAVASZI nap nyári erővel ostromolta a földet és levette a határiban levő munkásokról a kabátot, pulóvert. Atlétatrikóban, illetve rövid ujjú nyári ruhában kapálta a cukorrépát Jármai János és felesége is a maglódi határban. Köröttük mindenfelé neki vetkőzött asszonyok, férfiak dolgozlak. — Jó munkát! — köszöntem rájuk. — Az van — fogadta Jármai és folytatta: — Egy kis esőt kívánhatna, nagyon kellene már! A íkmímpli is hiába erőlködik. nem tud kibújni. — Miért ilyen szétszórtan dolgoznak ? — Ez vállalt terület. Nem is vágyóik tag, de ón is vállaltam 400 öl répái. 2 hold kukoricát, fél hold krumplit. Ez a nagy tábla mind cukorrépa . Bár itt búza is kiváló terem, de répának is nagyon jó a föld — fejezte be és már kapált is tovább szorgalmasan. Nem messze innen a gépgyár csillogó tetejű hidroglobusa felé. a kertészeti brigád tagjai trágyát hordtak vontatóval paradicsom alá! 20—25 villanyéi meredt az ég felé a hatalmas kupac trágyáiból. Az emberek pár lépéssel arrébb pihentek, várták a következő vontatót... A GYÖMRÖI HATÁRBAN IS nagy volt a sürgés-forgás. A kertészetben Czövek Mihály.. V. Tóth József né. Far- izas Ferenc és Potondi Mihály a féleségűtekéi. Czövek Teréz és Mikes Istvánná gyomláltak.' Rengeteg- pa-prika- és paradicsompalánta volt kint a melegágyakban, az üvegházban pedig már virágzásnak indult a paprika. a paradicsom is már csaknem egészen üdfejl-ett. — Lassan megoldódik a víz- próblémánk is — mondta Tarcait/ Zoltán. — Most készült az a kút is — mutatta — egy nagy kapacitású pedig most készül. Nézzük meg! — invitált. Gergely József a teútból dirigálta társait: Kun Istvánt és Gál Jánost. — Lejjebb!... feljebb .. . most jó! — A kútba belevezetik majd a patak vizét is és így egy 8 méteres vízoszlop lesz. — mondta ismét Tarczay Zoltán és már "hívott is tovább, a sipárg-aszedőfchöz. Rubes Béla brigád-vezető vezérlése mellett 8 asszony szedte a spárgát a bak hátakról. A föld végén, az árnyat adó bokrok alatt T. Kovács Ferencné három 'társával osztályozta a meglehetősen gyenge minőségű spárgát. ARRÉBB, az ötholdas hagyni a tábla szélén 27 nő és 4 férfi tisztította a már felszedett hagymát. Munka közben vígan tréfálkoztak, de azért a kezük sem állt. K. Nagy György, a MÉK megbízottja a minőséget vizsgálta. Baranyi Andrásáé. Bárány Andrásáé. Győri Sápdonié. Rakó Istvánná — de ki győzne minden nevet felsorolni! — szorgalmas keze nyomán egyre szaporodott a megtisztított hagyma, s csomókba szedve^ hamarosan útnak indulhatott távoli piacok felé. Gyarmati Sándor MA — ülést tart az MSZMP .járási vb. Napirend: I. A járási tanács vb jelentése a mezőgazdasági munkaprogram első szakaszának végrehajtásáról. 2. Tájékoztató az 1961 62-es pártoktatási év befejezéséről. 3. Jelentés a pártházak helyzetéről és állapotáról. A földei átszelő mesterséges árkokból locsolják a palántákat a kertészeti dolgozók (jobbra). Az asszonybrigád cukorrépát kapál (lent). ss:*.- i&t 1' 8? ku. &/• ■ ■*, «* A- - i (Kútvölgyi Mihály felvételei) A Sinko\ ics utcaiak sem maradnak el A gyömrőiek az idén sok társadalmi munkával kívánják előmozdítani községük fejlődését. Hirt adtunk arról, hogy milyen szép vállalások születtek; kis riportot közöltünk arról is, hogy a Pámtiány utcaiak már megkezdték a felajánlások teljesítését is. A Sinkovics utcaiak sem akarnak elmaradni más utcák mögött és sorra megteszik felajánlásukat. Legtöbb időt az utca rendezésére ajánlják fel, de sokan jelentkeznek a művelődési otthonnál és a strandon folyó munkálatok segítésére is. Eddig Kossuth Lajos 25; Baltesz Ernő, Czeizek Miklós, Takács Sándor 20—20; Balogh Lajos, Bereczky Károly. Hanyecz Elek, Pálinkás Pál, Szabó János és Varga László 10—10 órát ajánlottak fel utcájuk, községük szépítésére. A felajánlások tovább folynak. Ma este 7 órakor az Erzsébet tel'epi iskolában gyűlnek össze az utca lakói, ahol tanácstagi beszámoló keretében megtárgyalják az utcarendezés kérdését is. A monori tsz-ek is felkészültek a mezőgazdasági tanulók szerződtetésére Csütörtöki számunkban cikket közöltünk a mezőgazdasági tanulószerződtetéssel kapcsolatosan. Kiegészítésként közöljük, hogy ilyen lehetőségek helyben, Monoron is vannak. A Kossuth Tsz-nél kertészeti ágazatra eddig két leány kérte szerződtetését; az Üj Élet Tsz pedig öt mezőgazdasági tanuló nevelését vette tervbe. Továbbra is a Kalamen-brigád vezet A gépállomás a legutóbbi értékelések szerint tavaszi talajmunkartervét 63, szántási tervét 39. vetési tervét »3 százalékra teljesítette. A brigádok között továbbra is a Kalamen Mátyásé vezet. A további helyezések így alakulnak: 2. Csőri Gyula. 3. Nagy Pál, 4. Gyarmati Bálint, 5. Turáni István, 6. Daskó Tibor, 7. Kovács István, 8. Hajdú Béla. 9. Peíz Adam. 1«. Bálint Gyula brigádja. A traktorosok versenyében G—35-ös géppel ifjú Jámbor István, Severcsek János. Cserknti Imre és Cseri János; Utossal Galambos János. Ollári Mátyás, Fekete László. Fodor Lajos, R. Tóth Elek; MTZ-vel Sedró János, Nyakas Dénes, Boris Pál, Kalocsai Mihály és Kőik József nyújtottak szép teljesítményt. MAI MŰSOR Mozik Monor: ígéret földje (széles). Ve- csés: Krisztina és a szerelem. 214 MUNKAÓRA társadalmi m u nkát végeztek a monori-erdei sportkör tagjai. összesen 192 darab fát termeltek ki, melyele jövedelméből a helyi sportkör hiányos felszerelését akarják pótolni. Dicséret illeti a sportkör vezetőjét, Lender Istvánt, aki 52 órát. Micsu Sándort, aki 64 órát dolgozott. De ott volt a munka végzésénél az egész labda- rógó-csapat. Hakell Lajos, Burán István, Veszelka András. ifjú Magócsi János és Magócsi János erdész nevét keli külön megemlítenünk a szép munkáért. VASÁRNAPTÓL — VASÁRNAPIG 1 KÉRDÉS - 7 VÁLASZ - 7 NYEREMÉNY Ötödik kérdés: Milyen közkedvelt élelmiszer neve jut eszünkbe az alábbi márkákról? Mackó, Holló. Útravaló, Hortobágy, Pálpusztai. A május 6 és 13 között megjelenő hét kérdés megfejtését egybegyűjtve kell beküldeni levelezőlapon a szerkesztőség címére (Monor, Járási pártbizottság), legkésőbb május 19-ig. FOGHÚZÁS Rosszak a fogaim és fájnak, állapítottam meg. Ki kellene húzatni. De Budapestre kell utazni, mert a bstegsegély- zőm a MÁV-kórház rendelőjében van. A fogászaton órák hosszat való várakozás és az ■utazgatás nekem annyi, mintha a fogamat húznák. Ha pedig itthon Monoron huzatom ki, pénzembe kerül. Ezért pénzt kiadni: mintha a fogamat húznák. Mit csináljak? Ma örömmel hallottam, hogy egy hét óta Monoron az egészségházban van fogászati rendelés ingyen. Hurrá! Ez már igen. Hamar bekaptam három töltöttpaprikát — foghúzás után nem ehetem — és rohantam a rendelőbe. Nem kellett várakozni, rokonszenves fiatal• orvos fogadott, mutattam neki: ezt a három foggyökeret kérem kihúzni. Már adta is az injekciót. egy. kettő, három, nagyszerű, már kint is van és semmi fájdalom. Csak annyit éreztem: mintha a fogamat húznák. Szűcs Gyula GYOMRO TEREMTESE HELY TÖRTÉNETI ADALÉKOK Összegyűjtötte : Radványi Barna (11.) figyelte, mi történik ott. Látta ám, hogy akik fél zsák krumplival vagy kukoricával érkeztek — egész zsák pénzzel távoztak. Olyat is látott, hogy valaki fogattal érkezett, de a kocsiderékban csak egy kosárka hagyma volt. No. ezt kézben is elhozhatták volna! — gondolta magában. Csat< a piac végén értene meg. hogy a kocsi azért kellett, hogy legyen min hazavinni a pénzt. Látta azt is. hogy sok háziasszony üres vagy csak félig telt kosárral távozik, s hallotta a megjegyzéseket: — Az isten se győzné pénzzel ezt a piacot! Ezzel teljesen egyetértett, s rögtön tűnődni kezdett, mitévő is legyen. Ki is gondolta, mit kell tenni, s meg is cselekedte: megteremtette a tsz-t. Amikor ezzel megvolt, tüstént elindult, házról házra’, s bekopogott illendő szavakkal: — Lássunk munkához, emberek! De bizony a tagok egy része így válaszolt: — Dolgozzon az isten! — Én rám ugyan ne számítsatok. tőlem felkophat az állatok! — mondta dühösen, s továbbállt. Egyik-másik bőbeszédű asz- szony így fogadta: — Jaj. lelkem-istenem, megyek, hogyne mennék! Csak éppen tarisznyázok a Budapesten segédmunkás férjemnek; ágyba viszem a reggelit kényen nőtt lányomnak; bekapálom a kis háztájimat; kiszaladok a piacra, eladom ezt a kertemben termett kis csip- csupot: bedagasztom a kenyeret, elviszem a három kilométerre levő pékségbe, mivel itt a faluban megszüntették a sütödét. áldja meg az isten őket... Volt. olyan asszony is. aki csak annyit mondott: — Rögtön megyek, csak két kanna vizet hozok az artézi kútról. — No. leéz dél. mire telecsurog — dohogott az isten, de mégis sikerült neki nyolc órára egy kis csapatot összeteremteni a magtár sarlóihoz, s útbaindította őket a határba. Maga pedig hozzálátott az elnök megteremtéséhez. Gyorsan cserélgette egyiket a másik után, de egyik sem vált be, már a nyolcadiknál tartott, de még mindig nem tudta kiformálni a jó elnök prototípusát. Végre a kilencediknél, úgy érezte, hogy az már ió lesz, csak épven a föagronámu’ssal nem tudta összeoászitani őket. pedin az egyik öregecske volt, a másik ifjabb: egyik kövérkés. másik sovánv: egyik szeretett adminisztrálni a másik nem, — mégsem akartak ösz- sreiVeszkedni, az istennek sem! Abbahagyta a velük velő vetődést, széttekintett a határban. s örömmel látta, milyen szépen dolgoznat- a.z emberek, de n-’t is látta hogy sűrűn az én felé tekingetnek. s a foguk közt morognak valamit. — Ja. ezeknek eső kéne! — kavott, észbe az ören teremtő, és belenyúlt az iszákiába. De abban hiába kotorászott, egy csöov csapadékot sem talált. — Az úristenit! — károm- kodta el magát —. hát nem elpazaroltam a télen arra a sok havazásra! | ' Elhatározta, hogy más szó- l rakozást keres magának, s \ evégből megteremtette a fut- ; ballcsapatot. Teremtett hozzá í sportpályát és sok nagyzsebű. \ szurkolót is. Berakta a csapa- ' tol a megyei bajnokságba, s ; mint aki jól végezte dolgát, ! leült, hogy elgyönyörködjék te- ! remtményében. \ Térült-fordult a csapat és ki- \ esett a megyeiből. Az öreg \ Teremtő nem szólt egy szót í sem. megteremtette — direkt \ miattuk! — a területi bajnok- l sáffot, és belehelyezte őket. Té- > rült-fordult a csapat és kiesett ; onnan is. Megdühödött emián • az öreg. s bevágta őket a. já- ; rási összevontba. e szavakkal: \ — De itt aztán kapaszkodjaí tok meg, mert ha innen is ki- \ estek, nincs isten, aki vissza- í emeljen benneteket. Különben ! se győzök nektek elég pénzt és ! elég új vezetőséget teremteni! t — tette hozzá méa dohogva. ! azzal hátat fordított nekik. ; (Azóta ■ halljuk, mindig a l sportvezetők siránkozását: { — Velünk már az isten , se ; törődik!) 5. t ; Csütörtökön azzal kezdé a í napot hogy megteremte a pia- ! cot. Leült az egyik sarkára, s március óta — válaszol szaba-; tosan, pontosan. — Novemberben hány kiló! voltál, emlékszel? — Igen. Pontosan harminc- j nyolc. ; — Híztál azóta? No, te még; megmon dhatod! — Nem tudom, ősz óta nem j mértem magam, ; * A mérés ellen nem is sza- J badkozik. Bemegyünk a kony- j hába. rááll a mérlegre. Néz-; zük. 42 és fél kiló! t Több és jobb dicséretre j nincs is szüksége sem Kati né-! ninek, sóm az ecseri általános : iskola napközi otthoni kony- ! hájénak, személyzetének, veze- j tőinek. Ennyi elég! — esjó —; KATI NÉNI DICSÉRETE
