Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-06 / 104. szám

1962. MÁJUS 6. VASÁRNAP várton Japán az egzotikum függönye mögött Japán az egyetlen ország utak, gátak építésénél, házak a földön, amelyik már meg- alapár Icának kiásásánál mégis élte az emberiség lidércnyo- a csákány és lapát az egyet- másos rémét: az atomtáma- len eszköz. A falvakban, a dást, A rémület ma, 17 év- mezőgazdasági munkánál még veit Hirosima után is láza- mindig a faekének van a leg- san él az emberekben, a nagyobb szerepe. Gépet Ja- nukleáris őrület elleni tilta- pánban csak ott használnak, kozást szüntelenül táplálja ahol a kézi munkához viszo­Bár a háború utáni japáni alkotmány hivatalosan” eltörölte a feudális társadalmi megkülönböztetéseket, ma még mindig elszigetelten él a 3 milliós buraku kaszt, hát­térbe szorítva a társadalmi élet minden területén. A képen: a buraku kaszt tagjai ilyen nyomorúságos kunyhókban élnek azoknak az élőhalottaknak árnyéke,, akik túlélték- ugyan a szörnyű-napot, de azóta is magukban hordják a halált. Ez a fantom, a kínaiakkal szemben a népben mélyen élő bűntudat és az ország életé­re ráterpeszkedő amerikai be­folyás gyűlölete szabja meg a mai japán emberek gondol­kozását. Látszólag sok min­den rendbejött a felkelő nap országában. A látszat vékony leple alatt azonban mély prob­lémák, láthatatlan' sebek rej­tőznek; Mi van a látszaton túl ? Japán fejlett ipari ország, mely óriási óceánjáró hajó­kat épít, modern rádiókat, televíziókat gyárt. De az A japán ipar, amely újra az US, angol, francia és nyugat­német ipar versenytársaként jelentkezik a tőkés világ­piacon, nagyszabású rekonstrukciókat hajt végre mind az icéliparban, mind a vegyi iparban, általában a nehéz- par minden szektorában. Képünk egy új japán ércdúsítót ábrázol déket vették el, meglehető­sen magas térítés ellenében. A szegényparasztok képtele­nek voltak földet vásárolni, mert nem rendelkeztek a szükséges összeggel. A föld­reform csak kis mértékben nyirbálta meg a földbirtoko­sok szárnyait, s nem fosztotta meg őket további politikai és gazdasági uralmuktól. Az utas, ha éjszaka robog a hegyi utakon, a völgyekben és a síkságon feltünedeznek a szinte egymás fölé ragasztott japán falvak villanyfényei. Japánban még a hegyek kö­zölt is alig találni olyan köz­séget, ahol nincs villanyvilágí­tás. Önkéntelenül is elgondol­kozik az ember az ellentéte­ken: faeke és a villanyvilágí­tás, szinte mikroszkopikus nagyságú földdarabkák és vé­geláthatatlan szűzföldék. bő termés és parasztcsaládok tengődése. Amikor leszáll az est, To­kió, Oszaka és más japán városok főutcáin kigyúlnak a különböző reklámok vakító fényei. Az óriási reklámok­ról hiányos öltözékű • nők mo­solyognak a járókelőkre és csalogatják a gazdag közönsé­get a fényűző vendéglőkbe és kabarékba. Züllesztő amerikai befolyás A japán könyvesboltokat el­árasztották amerikai detektív- regényekkel. A mozikban lát­ható amerikai filmek hason­nyítva, nagyobb jövedelmet biztosít. A japán munkaerő olcsó és'ezért előnyösebb a tőkéseknek. Nagyon sok a nincstelen pa­raszt. Nem, mintha nem vol­na elegendő megművelhető föld, amint azt egyes burzsoá teoretikusok állítják, hanem azért, mert annak elosztása aránytalan. A háború utáni földreform nem javított a szegényparaszt­ság helyzetén. A reform fő­képpen a művelés alá vett földeket és a bélbeadott le­gelőket érintette. Az erdők, folyók, vízgyűjtő medencék, öntözőcsatornák és a parla­gok nagy része továbbra is a földbirtokosok kezén ma­radt, akiktől csak a legrosz- szabb, legterméketlenebb föl­fáj dalmasabban s szenvedélye­sebben fordítja szembe az amerikaiakkal az ifjúság kérdése. Az amerikai szel­lem befolyásának, a comics, film szellemi szemetének tud­ják be az ifjúság tömegeinek eltévelyedését, a huligánban­dák garázdálkodásait, a he­lyenként féktelen orgiákba csapó szerelmi szabadosságot. Idősebb japánok jóformán betegesen aggódnak a mai fiatalság miatt. Sok húsz év körüli fiatalról máris le­mondtak, mint elveszett nem­zedékről. A fiatalkorú ban­dák utcai garázdálkodásai nagy nyilvánosságot kapnak. A sajtóban gyakran jelennek meg cikkek a serdülő kora­beliek verekedéseiről, pár­bajairól, gyilkosságairól, nő­rablásairól, gyújtogatásairól, vagy rablásairól. Ezek a hí­rek beszámolnak esetekről, miként szöknek el a fiatalok otthonaikból, hogy beleves­sék magukat a nagyvárosok forgatagába. Az idősebbek megjegyzik: az öngyilkossá­gok száma a fiatalok köré­ben kétszer akkora, mint a tuberkulózisból eredő halál­eseteké. Az ország sokkal lassabban gyógyul ki szellemi sebeiből, mint az anyagi pusztulás okoz­ta sebeikből. A japánok még mindig új eszméket keres­nek és a fiatalok még in­kább, mint az öregek. A’há­borús vereség, a megszállás zűrzavara, amelynek során az amerikaiak teljesen saját képmásukra akarták átalakí­tani Japánt, nagyobb veszte­CSUDABOGA HAK Miért hiánycikk Vácott a tégla? A hírneves tokiói balettiskola növendékei táncóráik szüne­tében a régi japáni társasági szabályok szerint teáznak. A balettiskolákban szigorúan őrzik a régi hagyományokat, az ősi japáni „viselkedést” amelynek a nemzeti balettben változatlanul nagy szerepe van ló színvonalúak. A pornog­ráf könyvek garmadáját nyíl­tan árusítják, még az egye­tem kapuiban is. Hatása fel­mérhető az erkölcsök lazulá­sán: „előleg” ez az új, diva­tos jelszó a házasság előtti vi­szony megjelölésére. Egy tokiói újságíró megje­gyezte, hogy a szennyirodal­mat és a rossz filmeket a háború után szállították be Japánba. — Remélem, hogy ez a szemét nem sokáig marad hazánkban — jegyezte meg. A japán nép sajátságos és nagy kultúrával rendelkezik. Japánban már jóval Ameri­ka felfedezése előtt szélesen elterjedt az írástudás, fej­lett volt az Irodalom és a művészet. Elhisszük a tokiói újságírónak, hogy Japán ha­marosan megszabadítja ma­gát a külföldről importált szennyi rod alom áradatától. Ez a valóság Japánban, ha fellebbentjük az egzotikum függönyét. séget jelentett az ő számukra, mint az idősebb nemzedék számára. A fiatalok nem tudnak beletörődni sorsukba, nem él bennük a hagyomá­nyok iránti, mélyen gyökere­ző tisztelet, ami az öregek számára elviselhetőbbé tette a helyzetet. Kiss István Mert vasúton tilos Vácra téglát szállítani. Tehermen­tesíteni kell / ugyanis a MÁV-ot, ott a Duna, vi­gyék uszályon, úgy olcsóbb is a szállítás. Csakhogy a MAHART nem vesz fel téglaszállítmányt Vácra. In­dok: nincs a parton alkal­mas kirakodóhely. Hiszen, ami azt illeti, .le­hetne éppen építeni, csak­hogy az nagy költséggel jár. A vasúti téglaszállítás enge­délyezése viszont csupán egy ív papírba, s fillérben ki sem fejezhető értékű író­gépszalag-kopásba, no meg nyilván jó néhány értekez­letbe kerülne.' Sőt, egy pár díjazott kiszállásba is, de azon sem mennének azért tönkre, pláne, ha a váci építtetni - akarók téglagondja ezáltal megoldódna. Népgazdasági érdek?! Hónapokon át nem lehe­tett Vácott német import brikettet kapni, holott csak­nem naponta ott viszi ke­resztül a vonat. A TÜZÉR reklamációjára azt a vá­laszt kapta, hogy népgaz­dasági érdek is van a vilá­gon. Micsoda nagy tékoz­lással járna megállítani Vá­cott a te her vonatot, egy-két vagont lekapcsolni róla,meg­tolatni. A vonat egyene­sen Pestre megy, onnan visszairányítani és elvontat­ni megint Vácra a vagont, az már nem okoz sérelmet a népgazdaságnak. De idén télen, úgy látszik, mégis okozott, nem nagyon irá­nyították vissza a briket­tet. Ha vasutas lennék, ne­hogy a váci állomáson meg kelljen állítani a brikettvo­natot, már Szobon, a ha­tárállomáson, ahol amúgy is órákig vesztegel, lekap­csolnék róla egy-két vagont, amit aztán e9V Vácott iá megálló tehervonattal továb­bítanék. Hogy miért cser lekednék így? Csak: mert „népgazdasági érdekből" nem szeretem a komplikált dolgokat. \ Téglagyár mellett jó lakni Ezer darab ugyanazon mi­nőségű tégla a téglagyár­ban átvéve 570, a vasútál­lomáson 777, a TÜZÉP-tele- pen 850 forint, de minden esetben a TÜZÉP-nél kell kifizetni az árát. Mi lenne, ha ezt az ötletet tovább fejlesztenénk, mond­juk így: Javasoljuk, hogy ezentúl egy kiló liszt ára a ma­lomban önkiszolgálással át­véve, csupán 2,30 forint, ugyanaz a teherpályaudva­ron vagonból, szinten önki­szolgálással átvéve, 3,70. de az élelmiszerboltban válto­zatlanul 4,60 legyen. A vé­telárat azonban minden­esetre továbbra is az élelmi­szerboltban kelljen lefizet­ni. Ha netalán ezt a javas­latunkat az illetékesek nem tartják kercsztülvihetőnek, próbálják megszabni a tégla országos egységárát. Szokoly Endre HÁTÁN HORDJA A NÉVJEGYÉT A iapfürdözö tu­risták beszél­getnek a zöldülő erdő szélén, a pi­lisi hegyek ölén, a Bajos-forrási me­nedékház mellett. Váratlanul egy szarvas lép ki a fák közül. A hálán csikók, mint a zebrán. Mindenki elnémul és foly­tatást vár. Va­dászebek csaholá- sát és puskás em­bereket. A szarvas azon­ban nyugodt. Fel­emelt fejjel, egye­nesen a turista­házhoz sétál. Bát­ran és kecsesen. Fel a lépcsőn, egyenesen az ajtó­nak. Mindenki cso­dálkozik. egy köp­cös férfi a fény­képezőgépe után kapkod. 1— Nem kell el­hamarkodni a fel­vételt — mondja a gondnok. — Nyu­godtan előszedheti a megvUágításmé- rőt is. kedves sporttárs... .— Vadaskertből szabadult? — kér­di a köpcös. — Szelíd szarvas- tehén — válaszol a gondnok. Itt ta­nyázik a környé­ken. Menetrend­szerűen jár a menedékh ázh oz. Mintha legalábbis az Erdészeti Fq- igazgatóság befi­zette volna nálunk a kosztját. — Mit szeret? — Kenyeret. M egnyílnak a turistazsákok. Kenyér kerül elő és. a szarvas jó­ízűen ropogtatja a héját. — Magánosán él? — Oh, deh yyi Családja Agancsa bú ke férje és k. >. ■ á- kos gyereke. — Ok nem 'ul- dul nak kényén'1 — Bizalmatlan a két szarvas gye­rek és a bika. Megfigyeltük, hogy a család el­kíséri az anyát és a közelben vára­kozik, amíg a ke­nyérlakoma befe­jeződik. — Es a csíkok? — Betűk. Zsu­zsi. A szarvas ne­ve. Mi festettük rá. Zöld olajfes­tékkel. — Miért hordja a hátán a névje­gyét? — Nehogy a va­dászok lepuffant- sák. (m. k.) EGY KÉRDÉS, NÉGY FELELET Min dolgoznak a II. rövidfilm-szemle díjainak nyertesei? Az MTI munkatársa meg­kérdezte a Budapest és a Pan­nónia filmstúdió néhány ki­tüntetett rendezőjét: min dol­goznak, mire készülnek. A fiatalság A japán tömegeket még az atombomba emlékénél és a jenki gazdasági körök polip­karjainak halálos ölelésénél is A munkanélküliek és otthontalanok fekhelye egy darab papír, amelyet egy tokiói éjszakai mulató bejárata előtt terítenek ki t (MTI külföldi képszolgálat képei) Kolonits Ilona új filmjében Budapest hídjait akarja mutatni. A díjnyertes rendező ellesett" epizódokból, a hétköz­napok forgatagából szeretné összeállítani filmjének képso­rait úgy, hogy azok hűen tük­rözzék a Pestet Budával össze­kötő hidak jellegzetességeit. Korompai Márton népszerű­tudományos rövidfilm forgatá­sára készül, amelyben a faji megkülönböztetés lovagjainak különböző elméleteivel kíván vitatkozni. Kollányi Ágoston az anyag szerkezetének titkait mutatja majd be új alkotásában. Lakatos Vince a repülés technikai vonatkozásait vá­lasztotta új filmje témájáuL Azt ábrázolja majd, hogyan vigyáz a technika a repülőgé­pen utazó «emberre, s a gépek alkalmazása hogyan nyit új távlatokat a repülés előtt. A Pannónia Filmstúdióban, Csermák Tibor Macskakaland címmel, Macskássy Gyula Peti és a gépkujya címmel készít rajzfilmet a gyerekeknek (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom