Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-06 / 104. szám
1962. MÁJUS 6. VASÁRNAP várton Japán az egzotikum függönye mögött Japán az egyetlen ország utak, gátak építésénél, házak a földön, amelyik már meg- alapár Icának kiásásánál mégis élte az emberiség lidércnyo- a csákány és lapát az egyet- másos rémét: az atomtáma- len eszköz. A falvakban, a dást, A rémület ma, 17 év- mezőgazdasági munkánál még veit Hirosima után is láza- mindig a faekének van a leg- san él az emberekben, a nagyobb szerepe. Gépet Ja- nukleáris őrület elleni tilta- pánban csak ott használnak, kozást szüntelenül táplálja ahol a kézi munkához viszoBár a háború utáni japáni alkotmány hivatalosan” eltörölte a feudális társadalmi megkülönböztetéseket, ma még mindig elszigetelten él a 3 milliós buraku kaszt, háttérbe szorítva a társadalmi élet minden területén. A képen: a buraku kaszt tagjai ilyen nyomorúságos kunyhókban élnek azoknak az élőhalottaknak árnyéke,, akik túlélték- ugyan a szörnyű-napot, de azóta is magukban hordják a halált. Ez a fantom, a kínaiakkal szemben a népben mélyen élő bűntudat és az ország életére ráterpeszkedő amerikai befolyás gyűlölete szabja meg a mai japán emberek gondolkozását. Látszólag sok minden rendbejött a felkelő nap országában. A látszat vékony leple alatt azonban mély problémák, láthatatlan' sebek rejtőznek; Mi van a látszaton túl ? Japán fejlett ipari ország, mely óriási óceánjáró hajókat épít, modern rádiókat, televíziókat gyárt. De az A japán ipar, amely újra az US, angol, francia és nyugatnémet ipar versenytársaként jelentkezik a tőkés világpiacon, nagyszabású rekonstrukciókat hajt végre mind az icéliparban, mind a vegyi iparban, általában a nehéz- par minden szektorában. Képünk egy új japán ércdúsítót ábrázol déket vették el, meglehetősen magas térítés ellenében. A szegényparasztok képtelenek voltak földet vásárolni, mert nem rendelkeztek a szükséges összeggel. A földreform csak kis mértékben nyirbálta meg a földbirtokosok szárnyait, s nem fosztotta meg őket további politikai és gazdasági uralmuktól. Az utas, ha éjszaka robog a hegyi utakon, a völgyekben és a síkságon feltünedeznek a szinte egymás fölé ragasztott japán falvak villanyfényei. Japánban még a hegyek közölt is alig találni olyan községet, ahol nincs villanyvilágítás. Önkéntelenül is elgondolkozik az ember az ellentéteken: faeke és a villanyvilágítás, szinte mikroszkopikus nagyságú földdarabkák és végeláthatatlan szűzföldék. bő termés és parasztcsaládok tengődése. Amikor leszáll az est, Tokió, Oszaka és más japán városok főutcáin kigyúlnak a különböző reklámok vakító fényei. Az óriási reklámokról hiányos öltözékű • nők mosolyognak a járókelőkre és csalogatják a gazdag közönséget a fényűző vendéglőkbe és kabarékba. Züllesztő amerikai befolyás A japán könyvesboltokat elárasztották amerikai detektív- regényekkel. A mozikban látható amerikai filmek hasonnyítva, nagyobb jövedelmet biztosít. A japán munkaerő olcsó és'ezért előnyösebb a tőkéseknek. Nagyon sok a nincstelen paraszt. Nem, mintha nem volna elegendő megművelhető föld, amint azt egyes burzsoá teoretikusok állítják, hanem azért, mert annak elosztása aránytalan. A háború utáni földreform nem javított a szegényparasztság helyzetén. A reform főképpen a művelés alá vett földeket és a bélbeadott legelőket érintette. Az erdők, folyók, vízgyűjtő medencék, öntözőcsatornák és a parlagok nagy része továbbra is a földbirtokosok kezén maradt, akiktől csak a legrosz- szabb, legterméketlenebb fölfáj dalmasabban s szenvedélyesebben fordítja szembe az amerikaiakkal az ifjúság kérdése. Az amerikai szellem befolyásának, a comics, film szellemi szemetének tudják be az ifjúság tömegeinek eltévelyedését, a huligánbandák garázdálkodásait, a helyenként féktelen orgiákba csapó szerelmi szabadosságot. Idősebb japánok jóformán betegesen aggódnak a mai fiatalság miatt. Sok húsz év körüli fiatalról máris lemondtak, mint elveszett nemzedékről. A fiatalkorú bandák utcai garázdálkodásai nagy nyilvánosságot kapnak. A sajtóban gyakran jelennek meg cikkek a serdülő korabeliek verekedéseiről, párbajairól, gyilkosságairól, nőrablásairól, gyújtogatásairól, vagy rablásairól. Ezek a hírek beszámolnak esetekről, miként szöknek el a fiatalok otthonaikból, hogy belevessék magukat a nagyvárosok forgatagába. Az idősebbek megjegyzik: az öngyilkosságok száma a fiatalok körében kétszer akkora, mint a tuberkulózisból eredő haláleseteké. Az ország sokkal lassabban gyógyul ki szellemi sebeiből, mint az anyagi pusztulás okozta sebeikből. A japánok még mindig új eszméket keresnek és a fiatalok még inkább, mint az öregek. A’háborús vereség, a megszállás zűrzavara, amelynek során az amerikaiak teljesen saját képmásukra akarták átalakítani Japánt, nagyobb veszteCSUDABOGA HAK Miért hiánycikk Vácott a tégla? A hírneves tokiói balettiskola növendékei táncóráik szünetében a régi japáni társasági szabályok szerint teáznak. A balettiskolákban szigorúan őrzik a régi hagyományokat, az ősi japáni „viselkedést” amelynek a nemzeti balettben változatlanul nagy szerepe van ló színvonalúak. A pornográf könyvek garmadáját nyíltan árusítják, még az egyetem kapuiban is. Hatása felmérhető az erkölcsök lazulásán: „előleg” ez az új, divatos jelszó a házasság előtti viszony megjelölésére. Egy tokiói újságíró megjegyezte, hogy a szennyirodalmat és a rossz filmeket a háború után szállították be Japánba. — Remélem, hogy ez a szemét nem sokáig marad hazánkban — jegyezte meg. A japán nép sajátságos és nagy kultúrával rendelkezik. Japánban már jóval Amerika felfedezése előtt szélesen elterjedt az írástudás, fejlett volt az Irodalom és a művészet. Elhisszük a tokiói újságírónak, hogy Japán hamarosan megszabadítja magát a külföldről importált szennyi rod alom áradatától. Ez a valóság Japánban, ha fellebbentjük az egzotikum függönyét. séget jelentett az ő számukra, mint az idősebb nemzedék számára. A fiatalok nem tudnak beletörődni sorsukba, nem él bennük a hagyományok iránti, mélyen gyökerező tisztelet, ami az öregek számára elviselhetőbbé tette a helyzetet. Kiss István Mert vasúton tilos Vácra téglát szállítani. Tehermentesíteni kell / ugyanis a MÁV-ot, ott a Duna, vigyék uszályon, úgy olcsóbb is a szállítás. Csakhogy a MAHART nem vesz fel téglaszállítmányt Vácra. Indok: nincs a parton alkalmas kirakodóhely. Hiszen, ami azt illeti, .lehetne éppen építeni, csakhogy az nagy költséggel jár. A vasúti téglaszállítás engedélyezése viszont csupán egy ív papírba, s fillérben ki sem fejezhető értékű írógépszalag-kopásba, no meg nyilván jó néhány értekezletbe kerülne.' Sőt, egy pár díjazott kiszállásba is, de azon sem mennének azért tönkre, pláne, ha a váci építtetni - akarók téglagondja ezáltal megoldódna. Népgazdasági érdek?! Hónapokon át nem lehetett Vácott német import brikettet kapni, holott csaknem naponta ott viszi keresztül a vonat. A TÜZÉR reklamációjára azt a választ kapta, hogy népgazdasági érdek is van a világon. Micsoda nagy tékozlással járna megállítani Vácott a te her vonatot, egy-két vagont lekapcsolni róla,megtolatni. A vonat egyenesen Pestre megy, onnan visszairányítani és elvontatni megint Vácra a vagont, az már nem okoz sérelmet a népgazdaságnak. De idén télen, úgy látszik, mégis okozott, nem nagyon irányították vissza a brikettet. Ha vasutas lennék, nehogy a váci állomáson meg kelljen állítani a brikettvonatot, már Szobon, a határállomáson, ahol amúgy is órákig vesztegel, lekapcsolnék róla egy-két vagont, amit aztán e9V Vácott iá megálló tehervonattal továbbítanék. Hogy miért cser lekednék így? Csak: mert „népgazdasági érdekből" nem szeretem a komplikált dolgokat. \ Téglagyár mellett jó lakni Ezer darab ugyanazon minőségű tégla a téglagyárban átvéve 570, a vasútállomáson 777, a TÜZÉP-tele- pen 850 forint, de minden esetben a TÜZÉP-nél kell kifizetni az árát. Mi lenne, ha ezt az ötletet tovább fejlesztenénk, mondjuk így: Javasoljuk, hogy ezentúl egy kiló liszt ára a malomban önkiszolgálással átvéve, csupán 2,30 forint, ugyanaz a teherpályaudvaron vagonból, szinten önkiszolgálással átvéve, 3,70. de az élelmiszerboltban változatlanul 4,60 legyen. A vételárat azonban mindenesetre továbbra is az élelmiszerboltban kelljen lefizetni. Ha netalán ezt a javaslatunkat az illetékesek nem tartják kercsztülvihetőnek, próbálják megszabni a tégla országos egységárát. Szokoly Endre HÁTÁN HORDJA A NÉVJEGYÉT A iapfürdözö turisták beszélgetnek a zöldülő erdő szélén, a pilisi hegyek ölén, a Bajos-forrási menedékház mellett. Váratlanul egy szarvas lép ki a fák közül. A hálán csikók, mint a zebrán. Mindenki elnémul és folytatást vár. Vadászebek csaholá- sát és puskás embereket. A szarvas azonban nyugodt. Felemelt fejjel, egyenesen a turistaházhoz sétál. Bátran és kecsesen. Fel a lépcsőn, egyenesen az ajtónak. Mindenki csodálkozik. egy köpcös férfi a fényképezőgépe után kapkod. 1— Nem kell elhamarkodni a felvételt — mondja a gondnok. — Nyugodtan előszedheti a megvUágításmé- rőt is. kedves sporttárs... .— Vadaskertből szabadult? — kérdi a köpcös. — Szelíd szarvas- tehén — válaszol a gondnok. Itt tanyázik a környéken. Menetrendszerűen jár a menedékh ázh oz. Mintha legalábbis az Erdészeti Fq- igazgatóság befizette volna nálunk a kosztját. — Mit szeret? — Kenyeret. M egnyílnak a turistazsákok. Kenyér kerül elő és. a szarvas jóízűen ropogtatja a héját. — Magánosán él? — Oh, deh yyi Családja Agancsa bú ke férje és k. >. ■ á- kos gyereke. — Ok nem 'ul- dul nak kényén'1 — Bizalmatlan a két szarvas gyerek és a bika. Megfigyeltük, hogy a család elkíséri az anyát és a közelben várakozik, amíg a kenyérlakoma befejeződik. — Es a csíkok? — Betűk. Zsuzsi. A szarvas neve. Mi festettük rá. Zöld olajfestékkel. — Miért hordja a hátán a névjegyét? — Nehogy a vadászok lepuffant- sák. (m. k.) EGY KÉRDÉS, NÉGY FELELET Min dolgoznak a II. rövidfilm-szemle díjainak nyertesei? Az MTI munkatársa megkérdezte a Budapest és a Pannónia filmstúdió néhány kitüntetett rendezőjét: min dolgoznak, mire készülnek. A fiatalság A japán tömegeket még az atombomba emlékénél és a jenki gazdasági körök polipkarjainak halálos ölelésénél is A munkanélküliek és otthontalanok fekhelye egy darab papír, amelyet egy tokiói éjszakai mulató bejárata előtt terítenek ki t (MTI külföldi képszolgálat képei) Kolonits Ilona új filmjében Budapest hídjait akarja mutatni. A díjnyertes rendező ellesett" epizódokból, a hétköznapok forgatagából szeretné összeállítani filmjének képsorait úgy, hogy azok hűen tükrözzék a Pestet Budával összekötő hidak jellegzetességeit. Korompai Márton népszerűtudományos rövidfilm forgatására készül, amelyben a faji megkülönböztetés lovagjainak különböző elméleteivel kíván vitatkozni. Kollányi Ágoston az anyag szerkezetének titkait mutatja majd be új alkotásában. Lakatos Vince a repülés technikai vonatkozásait választotta új filmje témájáuL Azt ábrázolja majd, hogyan vigyáz a technika a repülőgépen utazó «emberre, s a gépek alkalmazása hogyan nyit új távlatokat a repülés előtt. A Pannónia Filmstúdióban, Csermák Tibor Macskakaland címmel, Macskássy Gyula Peti és a gépkujya címmel készít rajzfilmet a gyerekeknek (MTI)
