Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-06 / 104. szám

2

''%/CíHan

1962. MÁJUS 6, VASÁRNAP

Az MSZMP Központi Bizottsága 1962. márciusi határozatában megállapította, hogy egész népgazdaságunkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Ez a megállapítás Pest megyére is érvényes.

Megyénkben a szántóterület 93 százalékán állami gazda- tágok és termelőszövetkezetek gazdálkodnak.

Pártunk három nagy győzelmének kivívásában — a munkáshatalom megvédésében, a népgazdaság megszilárdításában és a mezőgazdaság szocialista átszervezésében a megye dolgozói; munkások, 'parasztok, értelmiségiek, párttagok és pár- tonkíviiliek, derekasan kivették a részüket. Megerősödött a munkásosztály és a parasztság testvéri szövetsége.

I. *

Az 1961-es esztendő volt az első olyan év. amikor a megye területének túlnyomó többségén szocialista nagyüzemek gazdálkodtak. Megállapítható, hogy a rendkívüli nehézségek ellenére a szocialista mezőgazdasági üzemek helytálltak, jól vizsgáztak. A kettős feladatot a megyében is sikeresen hajtották végre.

A termelőszövetkezetek megszilárdítására jellemző:

1. A termelőszövetkezetek közös vagyona 1961-ben egy- milliárd 275 millió forint. Az előző évhez képes a növekedés

372,5 millió forint. A, termelőszövetkezeti tulajdont képező állóeszközök értéke 835 millió forint. Az előző évhez képest a növekedés 240 millió forint. A tsz-ek tiszta vagyona: 568,5 millió forint — az előző évihez viszonyítva 71 százalékkal növekedett.

2. Kgy rendszeresen dolgozó tagra jutó összjövedelem a közösből az 1960. évi 8554 forintról 1961-ben 10 640 forintra emelkedett.

Az 1961-es évben a tagság jövedelme több mint 20 százalékkal emelkedett.

A közösből származó jövedelemhez kell még számítani a családi művelésre visszahagyott szőlőkből és gyümölcsösökből származó mintegy 40—45 millió forintot is.

A megyei átlagtól nagy az eltérés egyes járásokban és szövetkezetekben, mind a gazdálkodás, mind a jövedelem tekintetében.

Megállapítható, hogy jelenleg magasak a termelési és egyéb költségek és ez fékezi a jövedelem és felhalmozás további növelését.

3. A szövetkezeti mozgalom általános fejlődésének és megszilárdulásának egyik mutatója az is, hogy 1960-ban és 61-ben a szövetkezetek abszolút többsége jövedelmezően gazdálkodott. 1960-ról 1961-re felére csökkent a gyenge és mérleghiányos szövetkezetek száma.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy még mindig jelentős számban vannak megyénkben meg nem erősödött és gyengén gazdálkodó szövetkezetek.

4. A tanácsi szektor az előírt állami értékesítési tervet a nyolc főbb cikk közül ötből túlteljesítette és három cikkből nem teljesítette.

Az előző 1960-as évhez viszonyítva 4,6 százalékkal nőtt a felvásárolt áruk ossz mennyisége.

5. A szövetkezeti parasztság jó mukkáj át és szorgalmát bizonyítja, hogy 1961-ben az előző évihez képest az időszerű mezőgazdasági munkákat sokkal jobban és eredményesebben végezték el a megye termelőszövetkezeteiben. A' munkaképes tagság többsége dolgozott és javult a családtagok bevonása a közös munkába. A jobb eredményeket nagyban elősegítette, hogy 1961-ben széles körben elterjedtek a tagság közvetlen anyagi érdekeltségét biztosító jövedelemelosztási módszerek.

6. Az 1961-es évben a megye szövetkezetei búzából egy mázsával, árpából 1,4 mázsával termeltek többet holdanként, mint a kapitalista Magyarország tőkés mezőgazdasági nagyüzemei.

Viszont a főbb kapásnövényekből (kukorica, burgonya, cukorrépa). a szövetkezetek átlagtermései alacsonyak voltak, nem érték el a terv előírásait sem. Ennek az ókai voltak:

— a rendkívül aszályos időjárás.

— az új és területileg jelentősen felfutott termelőszövetkezetekben agrotechnikailag nem lehetett kellően megalapozni a termelést;

— egyes helyi vezetők még mindig nem értették meg a közvetlen anyagi érdekeltség jelentőségét és így a tagságot nem tudták megfelelően bevonni a termelésbe;

— a termelőszövetkezetek gazdálkodásában megmutatkozó hibák egy része a gyenge vezetésre vezethető vissza.

7. Az állami gazdaságok 1961-ben tovább erősödtek, fejlődtek. A rendkívül rossz időjárás ellenére 25 millió forint eredményjavulást értek el. A szocialista nagyüzem fölénye mind a termelésben, mind a gazdálkodásban megmutatkozott. Kalászosokból jó termést, kapásokból mind az előző évhez, mind a tervükhöz képest gyengébb termést takarítottak be, ennek azonban döntő oka az aszály volt.

S. A megye gépállomásai éves tervüket 106 százalékra teljesítették. A gépállomások' egyre javuló munkája is hozzájárult a termelőszövetkezetek megszilárdításához. A múlt év őszén a traktorosok hősies munkát végeztek az őszi szántás- vetési munkában. Tovább kell azonban, javítani a munka minőségét, a gépek kihasználását és a szakmunkásképzést.

II.

A mezőgazdaság átszervezésének befejezésével lezárult a kettős feladat. A jövőben már minden erőt a termelés fellendítésére lehet és kell fordítani. A mezőgazdasági termelés e rragyárányú fejlesztése érdekében ki kell használnunk az ösz- szes rendelkezésünkre álló lehetőségeket és tartalékokat.

A mezőgazdaság előtt álló legfontosabb feladatok az 1962—65. években:

Törekedni kell az élenjáró mezőgazdasági termelési és tenyésztési módszerek legszélesebbkörű elterjesztésére és bevezetésére. A termelés minden ágában a belterjes gazdálkodást kell megvalósítani.

1. A megyében az előírt kenyérgabona vetésterületet minden évben fegyelmezetten teljesíteni kell. 1962-ben búzából holdanként 10 mázsát, rozsból 7 mázsát kell megtermelni. 1965-ben pedig el kell érni búzából 13,8 mázsa, rozsból 7,5 mázsa holdankénti termésátlagot.

Ennek érdekében a rozs vetésterület rovására — az észszerűség határain belül — növelni kell a búza vetésterületét, másrészt növelni kell az intenzív búzák arányát olyan mértékben, hogy 1962. őszén mintegy 35—40 százalékban, 1965-ben pedig mintegy 60—70 százaléka legyen ,az ossz búzavetésnek.

2. A második ötéves terv éveiben biztosítani kell a növekvő állatállomány számára a szükséges mennyiségű és jó minőségű takarmányt. A termelés megalapozásával gyors ütemben kell növelni, a takarmánynövények hozamait és alapvetően meg keli javítani a takarmány összetételét.

a) Szemeskukoricából a jelenlegi 10 mázsa holdankénti termésátlagot 1965-re legalább 15—16 mázsára kell növelni. Nagy gondot kell fordítani az őszi árpa termésátlagainak emelésére is. Növelni kell a silókukorica, silónapraforgó és egyéb vetett takarmányok termésátlagait. Szélesíteni kell a takarmány cukorrépa és sárgarépa takarmányozásra történő termelését.

b) A takarmány minőségének javítása érdekében növelni kell a keményítő és fehérje értékarányát. Ezért a pillangósok vetésterületét legalább kétszeresére, a takarmányborsó vetés- területét pedig legalább a háromszorosára keli növelni az ötéves tervben. Meg kell honosítani a szója termelését. A pillangósok takarmányértékének maximális hasznosítása érdekében megyeszerte el kell terjeszteni az előnyös betakarítási módszereket: állványos és hideglevegős szárítást.

c) Felül kell vizsgálni a megye 122 000 hold rét- és legelőterületét. Meg kell állapítani, hogy ésszerűen mennyi területet lehet szántóföldi művelés alá vonni. A rét- és legelőterületeket folyamatosan fel kell javítani a hozamok növelése érdekében.

3. Nagy feladataink vannak a szőlő-gyümölcstelepítés és termelés, valamint a zöldségtermelés fejlesztése terén.

a) A második ötéves terv időszakában 10 000 hold nagyüzemi szőlőt és 10 000 hold gyümölcsöst kell telepíteni a megyében. A tanácsi szektorban 8000 hold szőlő és 7200 hold gyümölcsös telepítésére kerül sor. Legfontosabb feladat a telepítések anyagi, műszaki és szakmai megalapozása. A szőlőt és a gyümölcsöst úgy kell telepíteni, hogy az egész terület teljesértékű ültetvényként forduljon termőre.

Az új telepítésekkel egy időben biztosítani kell a meglevő szőlők és gyümölcsösök lehető legnagyobb gondozását, hogy a népgazdaság szükségleteit az új nagyüzemi ültetvények termőre fordulásáig ezek biztosítsák.

b) A zöldségtermelésnél fokozatosan át kell térni a nagyüzemi, olcsó termelési módszerekre. (palántanevelés, gépi művelés stb).

A termelési időszakot a zöldségtermelésben szét kell húzni, nagyobb mennyiségű korai és szezonutáni zöldséget kell termeszteni.

4. A termelést fokozottabb mértékben meg kell alapozni anyagilag, műszakilag és technikailag. Fokozni kell a beruházások koncentrálását és a meglevő beruházások jobb kihasználására kell törekedni. Továbbra is az ésszerű és olcsó építkezéseket kell szorgalmazni.

a) A megyében az öntözéses területet a második ötéves terv végére 11 600 holdról, 27 500 holdra kell növelni. Az öntözési előirányzat túlteljesítésére kell törekedni.

b) Teljes egészében ki kell használni a talajjavítási lehetőségeket. A megye szántóterületének mintegy 40 százaléka homok, melynek jó része gyenge. Fontos, hogy ezek a területek mielőbb feljavításra kerüljenek: 1962-ben legalább 2400 kh, 1965-re 25 000 kh.

c) Biztosítani kell, hogy a gépellátottság a megye gazdasagaiban az ötéves terv végére legalább az országos színvonalra fejlődjön. A gépesítésnél figyelembe kell venni a megye talajadottságait és a speciális növénytermesztést

t A gépek elosztásánál törekedni kell a nagyobb és fejlettebb gazdálkodást folytató termelőszövetkezetek folyamatos, teljes gépesítésére. Ugyanakkor erősíteni kell a gépállomásokat. hogy a még nem teljesen gépesített termelőszövetkezeteket gépi munkával ellássák.

d) Jelentős előrehaladást kell elérni a talajerő visszapótlás tekintetében is. Évenként a szántóföldnek legalább 25 százalékát kell istállótrágyázni és zöldtrágyázni. Törekedni kell egyéb szerves anyagok trágyázásra történő felhasználására is. (komposztálás, magastarló, tőzeg stb).

A műtrágyák hatékonyabb felhasználása megköveteli annak tudományos alapokra való helyezését (talajtérképek, táb- la-törzskönyvek, stb).

A rendelkezésre bocsátott műtrágyát azokra a növényekre kell elsősorban felhasználni, ahol azok hatékonysága legjobban érvényesül. (Intenzív búzafajták, kukorica, öntözéses kultúrák stb).

e) A műszaki és agrotechnikai lehetőségek arányában el kell terjeszteni a mélyművelést (mélyszántást, altalajlazítás). 1962-ben a felszántható területnek legalább 70 százalékán nyári és őszi mélyszántást kell végezni. 1965-re el kell érni, hogy

— ahol az agrotechnikailag indokolt — minden terület mélyszántásra kerüljön.

f) Á megye rendelkezésére álló gyomirtó és növényvédő szereket a legcélszerűbben kell felhasználni.

g) A növénytermesztés minden területén nagy figyelmet kell fordítani az optimális — a helyi adottságoknak megfelelő

— növénysűrűség biztosítására. Maximális erővel támogatni kell a köztes termelést és a másodvetésű növények termesztését.

5. A növénytermelés mellett az állattenyésztés számszerű és minőségi fejlesztése az egyik legnagyobb és legbonyolultabb feladatunk.

a) A sertéstenyésztésben a számszerű növeléssel egy időben fő feladat a tartási, takarmányozási, elhelyezési és gondozási viszonyok gyökeres megjavítása.

Azokban a szövetkezetekben, ahol még nem tudták. létrehozni az igényes sertésfajták számára szükséges takarmányozási, tartási viszonyokat — átmenetileg keresztezéssel kell a haszonállatokat előállítani. Keresztezésre fel kell használni a mangalica, essex (öves) cornwald fajtákat.

Fel kell számolni a tartási viszonyokból keletkező betegségeket és elhullást.

b) A szarvasmarhatenyésztésben az állomány számszerű növelése, minőségi javítása, valamint a hozamok növelése a fő feladat. Ennek érdekében gondoskodni kell a szükséges takarmányok megtermeléséről, takarékos és szakszerű felhasználásáról. A jó eredmények másik feltétele a jó tenyésztői munka.

— Szervezett intézkedéseket kell tenni a gümőkór visszaszorítására.

— A tehenenként! tejhozamot 1965-ben 2800 literre kell emelni. Ennek érdekében széleskörben alkalmazni kell az itatásos borjúnevelést is.

c) A baromfitenyésztésben a tojástermelést, és a hústermelést kell fejleszteni. Ennek érdekében növelni kell a törzs- állományt és a keltetőkapacitást, s javítani kell a fajtaösszetételt. Az olcsó baromfihús előállítása érdekében a nyári hónapokban a kihasználatlan férőhelyeket (istállók, juh-hodály) ki kell használni.

— A tyúkonkénti tojáshozamot 1965-ben 125 darabra keTl növelni.

d) A juhok számszerű növelése mellett nagy figyelmet kell fordítani a gyapjúhozam emelésére. 1965-ben el kell érni a juhonkénti 4,5 kilogrammos gyapjú hozamot.

6. A mezőgazdasági termelésben nagy figyelmet kell fordítani a termelékenység növelésére, a termékek önköltségének a csökkentésére. Ebben fontos szerepet játszik az ésszerű — az adott üzemi és tei-melési színvonalnak megfelelő — szakosítás. A tervek kialakításánál messzemenően figyelembe kell venni a szakosítás követelményeit. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának megjavítása érdekében széleskörben alkalmazni keli az önköltségszámítást és a termelési költségek elemzését.

7. A megye állami gazdaságaiban a legfontosabb feladat, hogy teljesítsék a Központi Bizottság határozatában előírt követelményeket.

A lemaradt néhány állami gazdaságot meg kell erősíteni. Az állami gazdaságok szervezetten adják át élenjáró termelési tapasztalataikat a termelőszövetkezeteknek. Segítsék a termelőszövetkezeteket szakemberekkel és szakmunkásokkal.

8. A megyében jelentős területen gazdálkodnak kisáru termelők, számottevő a háztáji terület is. Biztosítani kell, hogy e területeken is növekedjék a termelés. Minden talpalatnyi földet műveljenek meg. ugyanakkor a terményfeleslegeket, állat, állati termékeket a helyi szükségleteken túl az állami felvásárlási szerveknél értékesítsék.

A termelőszövetkezetek terveinek készítésénél figyelembe kell venni a háztáji állatállomány takarmánnyal való ellátását is. A szövetkezeteken kívüli, háztáji állatállomány létszámát több éven keresztül fenn kell tartani, sőt elő kell segíteni növekedését, emelni kell a tenyésztés színvonalát: növelni kell a központi készletre történő árutermelést.

9. A növénytermesztés és állattenyésztés előirányzatainak pontos teljesítésével és a felvásárlás megszervezésével biztosítani kell az 1962-es évben és az ötéves terv idejére az előirányzott állami felvásárlást. A közös gazdaságokból- származó felvásárlás mellett rendszeresen meg kell szervezni a szövetkezeten kívüli gazdaságok árutermelésének a felvásárlását is (sertés. tej, tojás, baromfi, stb).

1961-ben termelőszövetkezeteink politikailag is tovább szilárdultak, erősödtek a pártszervezetek. Több száz új termelőszövetkezeti parasztból lett párttag erősíti-a pártszervezetek és a tsz-parasztság kapcsolatát.

Erősödtek a KISZ-szervezetek, Sok ezer nő vesz részt a termelőszövetkezeti nőbizottságok által szervezett társadalmi munkában és termelési mozgalmakban. Aktívabb lett a falusi népfront-mozgalom. A párszervezeteket mind szélesebb pár- tonkívüli aktíva veszi körül.

1. A termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításának továbbra is egyik legfontosabb követelménye a jó politikai és szakmai vezetés biztosítása. Gondoskodni kell arról, hogy a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetnek is jó elnöke, vezetősége (lehetőleg helybeli) és megfelelő szakember gárdája legyen.

A szövetkezetek vezetésében céltudatosan segíteni kell a szövetkezeti demokrácia minden oldalú érvényesülését. Nem engedhető meg a tagság jogainak csorbítása.

2. Tovább kell fejleszteni a termelőszövetkezeti parasztok között végzett politikai nevelő munkát. Tudatosítani kell. hogy az 1961-es év sikerei elsősorban az ő munkájuk eredménye, jövőjük a szövetkezetben végzett munkájuktól függ. Mind több termelőszövetkezeti tagot és ezek családtagjait kell bevonni a termelő munkába.

A pártszervezetek biztosítsák, hogy minden szövetkezetben érvényesüljön a termelőszövetkezet __ adottságainak megfelelő, közvetlen anyagi érdekeltséget biztosító jövedelemelosztási forma és munkaszervezet.

3. Szélesebb alapokra kell helyezni és ki kell terjeszteni a termelőszövetkezetekben folyó munkaversenyt, különösen az egyes brigádok és munkacsapatok közötti versenyt. Támogatni kell a mezőgazdaságban is a szocialista münkabrigádok mozgalmát.

Az élenjáró termelőszövetkezetek tűzzék ki célul az állami gazdaságok termelési színvonalának elérését. A jelenlegi közepes termelési eredményt elérő termelőszövetkezetek az ötéves terv végére érjék el a mostani jó termelőszövetkezetek termelési színvonalát. A gyenge termelőszövetkezetek zárkózzanak fel a jó, illetve közepesen működő szövetkezetekhez.

4. A kommunisták legfontosabb kötelessége, hogy áldozatos, odaadó munkájukkal a termelőszövetkezeti parasztoknál: példát mutassanak. Legyenek kiváló növénytermesztők és állattenyésztők, takarékoskodjanak a közös tulajdonnal és erre neveljék munkatársaikat is. Törekedjenek a specialisták és a szakmunkások képzésére. Foglalkozni kell a szakemberek továbbképzésével is. Biztosítsák, hogy a termelőszövetkezeti munka a párt politikájának és határozatának szellemében folyjék. A párt politikájának érvényre juttatása egyik legfontosabb záloga, biztosítéka a termelőszövetkezeti mozgalom további felvirágzásának. ,

5. Az állami és társadalmi szervezetekben dolgozó Kommunisták tartsák kötelességüknek. hogy rendszeresen foglalkozzanak a termelőszövetkezetek problémáival, s nyújtsanak segítséget azok megoldásához. A járási, a községi tanácsi munka közelebbvitele az élethez azt is jelenti, a tanács és apparátusa alaposan ismerje a termelőszövetkezeteket és minden tekintetben javítsa ezzel azok állami irányítását, kellően működjék közre azok gazdasági és politikai megszilárdításában. A járási tanács vb. gondoskodjon arról, hogy a mezőgazdasági osztályok megerősítése emelje az összmunka színvonalát, a termelés minden irányú fejlesztésében.

E nagy, nehéz, ugyanakkor megtisztelő feladatokat úgy tudjuk megoldani, ha a termelőszövetkezetek tagjai, állami gazdaságok és gépállomások dolgozói a mezőgazdaság irányításában résztvevő »vezetők és szakemberek, pártszervezetek, tanácsok és tömegszervezetek, párttagok és pártonkívüliek valamennyien megértik a feladat forradalmi jelentőségét és következetesen munkálkodnak annak megvalósításáért.

Budapest, 1982. április 20.

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA.

A termelőszövetkeietek erősödéséért, felvirágoztatásáért

A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága 1962. április 20-i ülésének határozata a megye mezőgazdaságának helyzetéről és a további feladatokról ,