Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-30 / 124. szám

A dolgozók többsége részt vesz a munkaversenyben A városi párt-végrehajtóbi­zottság megtárgyalta a szak­maközi bizottságnak a mun­ka verseny érdekében kifejtett tevékenységét. Mint a jelen­tésből kitűnik, o szakszerve­zeti bizottságok magukévá tették a párt ide vonatkozó ha­tározatait és a végrehajtás ér­dekében komoly szervező-agi- tációs munkát végeztek. Az előterjesztett jelentés nyolc ipari és három mezőgazda- sági üzem konkrét vizsgálatá­ra épült, de a vizsgálat ered­ménye általánosítható a város egész területére. Az ipari üzemekben és a mezőgazdasági szektorokban egyaránt az a jellemző, hogy a dolgozók nagyobb több­sége részt vesz a munka­verseny valamilyen for­májában. Ennek következtében felme­rült az a kérdés — főleg a mezőgazdasági szektorokban., ahol 100 százalékos a mun- kaverseny ben való részvétel —, hogy nincs-e a kérdésben formalitás. Komoly ered­ménynek számít, hogy a vizs­gált nyolc üzemben har­minc brigád 436 fővel küzd a ,^szocialista brigád” címért és kilenc brigád 102 fővel már korábban elnyerte ezt a meg­tisztelő címet. A három me­zőgazdasági üzemben öt bri­gád 188 fővel küzd a szocia­lista brigád címért, öt bri­gád pedig 134 fővel már el­nyerte azt. További feladat ennek a mozgalomnak a kiszé­lesítése, ami kétféleképpen történik. Egyrészt növelhető azoknak a bri­gádoknak a száma, melyek a „szocialista" címért versenyeznek, másrészt a mozgalom szélesíthető úgy is, hogy cgy-cgy üzemben, ahol erre a lehetőség megvan, „szocia­lista műhely” vagy üzem­rész címért indítanak ver- / senyt. E versenyformánál azonban feltétlenül biztosítani kell, hogy a három döntő feltétel­nek a benevezők eleget tegye­nek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a munka feltételeit jól teljesítik. Nem mindenki , teljesíti azonban a szocialista együtt­élés feltételeit és további probléma mutatkozik a to­vábbtanulás megszerve zésé­nek kérdésében. Természe­tesen á feltételek biztosításá­ról gondoskodniuk kell a szakszervezeti bizottságok­nak, valamint az üzemek gazdasági vezetőinek. A vér- senymozgalom további ered­ményét mutatja, hogy az áp­rilis 4, majd május 1 tisz­teletére indított versenyt fel­újították, illetve azt tovább folytatva, kongresszusi ver­sennyé nyilvánították. Több vállaláson keresztül politikai tartalmat adtak a munkaver­senynek. A versenyek célki­tűzéseit — nagyon helyesen — általában a termelékenység emeléséért, a minőség javí­tásáért, az önköltség csök­kentéséért, és nem utolsósor­ban főként ipari üzemeinknél a műszaki színvonal eme­léséért folytatott harc jellem­zi. A Ruhaipari Vállalatnál például az anyagnormáknál kétszázalékos megtakarítás van éves szinten, és mintegy 150 ezer forintos eredményt érnek el. A Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnál külö­nösen nagy súlyt helyeznek a gépkarbantartásra. A gépállo­más dolgozói az említetteken kívül védnökséget vállaltak egy-egy termelőszövetkezet fe­lett. Az eredményeken kívül né­hány hiányosság is tapasz­talható. Az első ilyen prob­léma, hogy még mindig nem megol­dott a verseny nyilvános­sága, és nem mindenütt értékelik rendszeresen az elért eredményeket. Mindezek mellett azt kell megállapítani, hogy a szak- szervezetek ilyen irányú mun­káját elsősorban az ered­mény jellemzi. Bár van még a munkaverseny területén néhány apró hiányosság, még­is, a munkaverseny ma már nem formális, és egyre in­kább találkozunk a dolgozók egyetértésével. Ezt bizonyítja az a sok ön­álló kezdeményezés is, mely minden agitáció és meg­győző munka nélkül a dol­gozók által kezdeményezett felajánlásokban ölt testet. — V — G — >h;I(o befejezés Nem először és talán nem is utoljára állapítjuk meg azt, hogy az irodalmi színpad egyik legszebb feladatának te­kinti a műsor változatosságát. A .,Szerelem északon és délen, keleten és nyugaton” gondos összeállítást ígért, és ezt ala­posan túlteljesítette c rende­zés. A világirodalom • klasszi­kusan szép szerelmi lírája mellett helyet kapott a műsor­ban Vass István—Illés Endre Trisztán című drámá jának egy jól kiválasztott része, a Visnu isten és a pásztorlány című jelenet, és még néhány erede­ti bemutató, az Operaház két tehetséqes balett-táncosa, és amit elsőnek kellett volna em­líteni. Poe Fdgárd A holló cí­mű költeményének utolérhe- tetleniil szép előadása.. A gondosan megfogalmazott és jól előadott keretjáték, a szemléltető díszleték, a figyel­mes világítási effektusok mind hozzájárultak n színvonal emeléséhez. , Egész évi munkájához mél­tóan fejezte be az irodalmi színpad az ez évi működését. A hallgatóság elismerő tap­saiból mintha azt olvashattam volna ki: viszontlátásra az új idényben! lóI dolgoznak a KISZ-fiatalok a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezetben A mezőgazdaságban napról napra születnek az új mun­kamódszerek, újítások, amit szívesen és előszeretettel vesznek át, egymástól a ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok. A ceglédi Kos­suth Termelőszövetkezet I. üzemegységének vezetőjétől, Molnár Sándortól először ilyen irányban érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy a lucerna betakarításánál ők is az igen jó és gazdaságos állványos szárítást alkalmazzák 100 katasztrális holdnyi lucer­nájukon. — Jelenleg milyen mun­kákon van a fő súly a terme­lőszövetkezetben? — 73 hold répaegyelés, pár hold híjával kész. Utána a kukorica kapálása, majd a szőiőkötözés következik. A répa egyelésénél, mint tél óta mindenhol. az asszonyok derekasan megállják a helyüket Az asszonyok végezték télen a szőlővessző gyűjtését, majd később a szőlő nyitását és metszését is. A mostani nö­vényápolási munkákon is tel­jes energiával dolgoznak. Külön ki kell emelnem Zsilik Katalint és KISZ-brigádját.' Ezek a dolgos fiatalok na­gyon jó munkát végeztek eddig és számíthatunk to­vábbi biztató eredményekre. Czina Ferenctől. az üzem­egység agronómusától az ál­lattenyésztés felől érdeklőd­tünk. — 61-es ' tehenészetünkben 101-es istáülóátlagot értünk el eddig, de a most megérkezett, vár­va várt eső biztosítani fogja a bőséges zöldta­karmányt, és reméljük, hogy ezáltal a tehenészet tejhozama növekedni fog. 173 darab növendékmarhánk van, ebből körülbelül 100 da­rab vemhes üsző kerül le­adásra ősszel. Tehenészetünk­nél még meg kell említenem, hogy 70 százalékban törzs­könyvezett. Rendelkezünk egy itatásos borjúneveldével, ahol állandóan 60—70 darab a ter­melőszövetkezetben született borjúk létszáma. Itt kell megemlítenem Vörös Mihály állatgondozót, akinek gon­dos szakszerű munkájá­nak ^ köszönhető, hogy az eleinte sók betegséggel küsz­ködő borjúneveidében a ba­jok elmúltak, továbbá id. Szálai János állatgondozót, aki a szűkös téli takarmány mellett is jól átteleltette a választási borjakat. A szövetkezet 170 darab anyakocával rendelkezik. ezek biztosítják a hízó-alap­anyagot. 400 darab szerző­dött süldő kerül leadásra. Sárkány Lajos vállalta az anyakocánként! kilenc darab ellést és azt teljesítette is. — Juhászatunk 300 darab törzskönyvezett anyajuhból és 350 darab növendék toklyó- ból áll. Az ürü bárányain­kat más üzemegységben he­lyeztük el. A juhoknál az ellesi átlag 107 százalékos volt. Igen jó munkát végez ifj. Károly Pálné, a törzs­könyvezett baromfitelepünk vezetője. Az 1350 darab baromfi által termelt tojás 70 százalékát a keltető ál­lomáson tenyé3ztojásként értékesítjük. Az évj betervezett termelés tyúkonként 105 darab tojás, az eddig eltelt 5 hónapban azt 110 százalékra teljesí­tettük. — Molnár Sándor az előbb megdicsérte a KlSZ-fiatalo- kat jó munkájukért, önnek mi a véleménye róluk? — Én is csak azt mondha­tom, hogy az állattenyésztés minden területén megtalál­juk őket és mindenütt nagyon jó munkát végeznek. (D'elia) — AZ ABONYI Földműves­szövetkezet igazgatósága a község (középpontjában eszp­resszót létesít. Ezzel a lakos­sá? régi kívánsága valóra vá­lik. Az új létesítmény meg­szünteti a jelenlegi cukrászda túlzsúfoltságát és elősegíti a növekvő igények kieilégításét. — A VÁROS területén 27 ezüstkalászos szakmunkáskép­ző tanfolyam fejezte be sikere­sen munkáját és tartotta meg az összefoglalót, illetve a záró­vizsgát. 9,7 százalékos lemor­zsolódás után 375-en sikeresen levizsgáztak. — A CEGLÉDI Vasutas Sportegyesület labdarúgó-csa­pata ma délután öt órakor a Budapesti Vasas vegyes csapa­tával barátságos mérkőzésit játszik. — AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT során az általános iskolák ne­velői az irodalmi órákon mél­tatják a könyvhét jelentőségét és csoportos könyvtárlátoga­tásokat szerveznek az ifjúság számára. — 30 KATASZTRÁLIS hol­don a világhírű cecei paprika kiültetése befejeződött a ceg­lédi Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat kecskéscsárdai telepén. — IIARMINCHATAN je­lentkeztek a járási tanács ké­pesített tsz-könyvelési tanfo­lyamára. amelynek előadója Danyi Erzsébet, a Földműve­lésügyi Minisztérium számvite­li tervezője. — 1961 II. félévi eredmé­nyei alapján kétszer kapta meg a kiváló szövetkezet ki­tüntetést a ceglédi háziipari szövetkezet. Az ünnepi köz­gyűlésüket június másodikén délelőtt 10 órakor a művelő­dési ház emeleti nagytermében tartják. — A KÖZSÉGI növényvé­delmi bizottság a napokban tartotta meg ülését Abonyban, ahol a havi beszámoló az el­végzett munkákat értékelte és egyben meghatározta a jövö feladatait. A termelőszövetke­zeteknek. háztáji gazdaságok­nak, valamint az egyénieknek fokozott gondot keli fordítani a növényvédelemre. A megje­lenő kártevők elleni védekezést azonnal meg kell kezdeni. A még található kukoricaszárat le kell földelni, vagy elégetni, esetleg szalmával letakarni. A burgonyabogáé, cseresznyelégy, ahnamoly, amerikai szövőlep­ke elleni védekezést azonnal meg kell kezdeni minden gaz­daságban. Elmulasztása esetén hatóságilag elvégeztetik és a velejáró eljárást vonja maga után. — TÖRTELEN Czikora Jó­zsef né több mint 560 forint értékű könyvet ajándékozott a könyvbarát mozgalom kereté­ben a törteli községi könyvtár­nak. Ezért a községi tanács az ünnepi könyvhét megnyitója alkalmából elismerő oklevéllel tüntette ki. Az „élüzem" címért Az ország szinte valamennyi üzeme, vállalata, intézménye készül valamilyen felajánlással a VIII. pártkongresszusra. E lelkes mozgalomban nem maradnak le a MÁV Ceglédi Fűtő­ház dolgozói sem. Már összeállították felajánlásaikat a kong­resszus tiszteletére, amelyben az első helyen szerepel az él­üzem cím elnyerése. Vállalják a ceglédi vontatási dolgozók azt is, hogy a szénfogyasztási tervet 111, a gazdaságos mozdony felhasználását 104 és a gőzmozdonyok javítása minőségének tervét 100 százalékra emelik. A termelést az eddigihez képest 3 százalékkal emelni az önköltséget pedig 4 százalékkal csök­kenteni akarják. Teljes erejükkel küzdenek a balesetek ellen. Két mozdony — a 328 677 és a 328 050-es' — négy brigád­ja, élén Dózsa Gyula, Csizmány Mihály. Németh László és Dósa Béla mozdonyvezetőkkel küzd a „Szocialista brigád” ki­tüntető cím elnyeréséért. 24 brigád legforróbb kívánsága pe­dig a „Kiváló brigád” cím megszerzése. Sok szép feladat áll tehát a fűtőházi dolgozók előtt, de reméljük, hogy ők, a sok nehéz csata hősei most sem hátrál­nak meg, hanem becsülettel teljesítik felajánlásaikat. A. Gy. Acsády István, a gazdaság főagronómusa. Törökéri Sán­dor, a törteli Rákóczi Tsz főagronómusa és Pintér István, az Abonyi Gépállomás párttitkára a szőlőszaporító telepen vizsgálják a fogamzást Ambrus Béla technikus igen érdekes ismertetést tartott a rendsodró helyes beállításáról í j módszerek nyomában - fényképezőgéppel Tegnapi számunkban már beszámoltunk arról, hogy a já­rási termelőszövetkezetek elnökei, főagronómusai és párttit­kárai részére nagyszabású tapasztalatcserét tartottak a Dán- szentmiklósi Állami Gazdaságban. Most képekben számolunk be a hasznos és érdekes találkozóról. 70 borjút gondoz Fehér József az elektromos borjúszop- tató-geppel. Kelemen György igazgató és Hajdinák János • főmérnök találmányával A Super Zetorra szerelt emelőszerkezettel hordják kazal­ba az állványokon megszáradt szénát. Ezt nézik érdeklőd­ve Kelemen György igazgatóval a tapasztalatcsere résztvevői (Foto, szöveg: Opauszky) Kossufh-emlékek kerültek napvilágra Húsz év óta fekszenek elha­gyott kövekként azok a hatal­mas kőtömbök, amelyeken a szabadságharc napjaiban Kos­suth Lajos pozsonyi beszédét elmondotta. A pozsonyi köveket még 1943-ban hozatta él a város ve­zetősége s aztán a Szabadság tér egyik útjára lerakva a kö­vek értéke feledésbe ment. Már-már a szemétbe kerültek az értékek, amikor Dobozi Benjámin kertész megkérdezte; miért akarják az wtca sarában összetörni ezeket a köveket és miért nem állítják össze em­lékműnek, hiszen ezek a kövek Kossuth Lajos emlékét idézik. A feltett kérdés nyomán de­rült ki, hogy Dobozi Benjámin kertész értesülése az igazság­nak megfelel. A városi tanács elhatározása nyomán az értékes leletéket a tér egyik mezőjében emelvény­szerű emlékművé képezik ki és márványtáblával jelölik nteg, hirdetve, hogy városunk híven őrzi Kossuth hagyományait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom