Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-26 / 121. szám

(PEST MEGY ’síű.Hctp 1962. MÁJUS 26, SZOMBAT Életbe lép a MÁV és a MÁVAUT új menetrendje A MÁV vezérigazgatósága közli, hogy május 27-én 0 órakor életbe lép az új — az 1962/63. évi — menetrend, tehát vasárnap hajnaltól a vonatok mór e szerint köz­lekednek. Az új menetrend számos szervezeti intézkedést foglal magában, amelynek nyomán gyorsul a nemzet­közi forgalom, javul a bel­földi vasúti közlekedés. Ugyancsak vasárnap haj­naltól érvényes a MÁVAUT nyári menetrendje. A MÁV hivatalos menet- rendlkönyvét, \ mintegy hétszáz oldal terjedelemben, 140 000 példányban adták ki. Áru­sítását már megkezdték. Milliókat nyerhetünk vagy veszíthetünk Csehszlovák barátaink I nemrég kiadták vasas üze- i meikben a jelszót: „hegyen j mindenki újító”. Ez is jelzi, | hogy milyen különös gondot j fordítanak e fontos mozgalom j fejlesztésére. Mi még nem tűzhetünk ki ilyen merész célt, bér egyre több az újító és egyre több a hasznos javas­lat. Biztatók az eddigi eredmé­nyek. Mit mutat a statisztika? Az elmúlt esztendőben me­gyénk vasas üzemeiben az újítások több mint 36 mil­lió forint megtaliarítást je­lentettek a népgazdaságnak és ami még ennél is örver.dete- sebb, ez 30 százalékkal több, mint 1960-ban. Érdekes, hogy a beadott és Országos táptakarmányvizsgáló intézet felállítását javasolja a NEB A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság pénteki ülésén ismét több fontos gazdasági tárgyú vizsgálatról készült je­lentéssel foglalkozott. A föld­művesszövetkezetek vagyon­védelmi helyzetéről indított vizsgálatról szóló jelentés megállapítja; az utóvizsgálat meggyőződött róla, a jelentő­sebb összegű leltárhiány okai­nak kivizsgálása megtörtént és a szükséges intézkedéseket, felelősségrevonást, leváltást, bűnvádi feljelentést, a hiány­ra okot adó külső körülmé­nyek elhárítását mind a MÉ­SZÖV, mind az FJK és a föld­művesszövetkezetek is meg­tették. Ezután a céltakarmányok minő­ségések vizsgálatáról szóló jelentéssel foglalkozott a NEB. A Pest megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat há­rom keverőüzeme működik a megyében, de a rendelkezésük­re álló cseretermény ellenére sem tudja teljesítményük fe­dezni a szükséglétét. Ennek részben az igényektől elmara­dó csekély termelés, részben pedig az importanyagok hiá­nya az oka. De a szerződése­ket a termelőszövetkezetek is megfontolatlanul kötik táota- karmány szállítására, ami a keverőüzemek munkáját za­varja. Hiányoznak a megfelelő és elegendő raktárak is a keverőüzemekben. A termelőszövetkezetek több­ször kifogásolták a táp minő­ségét, sőt néhány esetben még kártérítési igényt is bejelen­tettek. Kifogásolta a NEB vizsgálata, hogy a keverőüze­mek nem tudják igazolni, folytatnak-e gyártmányaikkal etetési kísérleteket. Éppen ezért a NEB azt javasolja, hogy a malomipari és ter­ményforgalmi, valamint az im- portvállalatoktól független országos intézmény léte­süljön a keverékek és alapanyagaik etethetősé- gének ellenőrzésére. A budai járási NEB mun­kájára vonatkozó vizsgálatról készült jelentés megállapítja, hogy annak munkáját szerve­zettség, tervszerűség jellemzi, az általa lefolytatott vizsgá­latok színvonalasak és haté­konyak. Végül Forgács Jó­zsef, a NEB elnöke beszámolt a Pest megyei NEB Heves me­gyei tapasztalatcsere útjáról és az ottani tapasztalatokról. Börtönbe került az álarcos maglódi galeri Pénzes László 25 éves mag­lódi fiatalember igazán „jó család'”-ból származott. Apjá­nak Pesten volt báliháza, s a -bériháziban kocsmája. Ö maga megkereste a Pénzverdében a havi 1800-at. A tisztességes boldogulás helyett mégis a va­gánykodás, a galeriszervezés bűnös útjára tért. Tavaly május elsején betört a maglódi Béke Moziba. A pénztárban pénzt nem talált, erre elvitt a moziból két nylon térítőt, egy fehér női köpenyt, egy üveg bambit és fél liter narancsszörpöt. Július elején rábeszélte Ü. S. maglódi fiatalkorút, hogy lop­janak valakitől személyi iga­zolványt, s azzal a kölcsönző­ből szerezzenek valami érté­kes holmit, amit majd jó pénzért értékesíthetnek. Pén­zes is, U. S. is lopott a munka- helyón egy személyi igazol­ványt. Ekkor tervük végrehaj­tásába bevonták még Vukovics László vasutast, az ő fényké­pét ragasztották bele az egyik igazolványba. Vukovics és a fiatalkorú a hamis igazolvány­nyal bementeik a kőbányai kölcsönző boltiba. Magnetofont kértek kölcsön, s ki is próbál­ták. Közben azonban az üzlet­vezető gyanúsnak találta a ha­misított igazolványt, s kérdez­getni kezdte a fiatalembere­ket. Ezek kikapták az üzlet­vezető kezéből az igazolványt és futásnak eredtek. A közeli utcában találkoztak Pénzessel. Gyorsan visszacserélték az igazolvány fényképét, nehogy árulójuk legyen, majd Pénzes az idegen igazolványokat el­tette, hogy majd máskor má­sutt próbálnak azokkal szeren­csét. A kudarc miatt feldühödve azonban elhatározták, hogy né­hány napon belül betörnek a maglódi cukrászdába. A bűn­tettet este követték el. A szem­közti 'bokrok közül kilesték, hogy a cukrászda személyzete mikor távozik el, majd al­kuié csal és feszítővassal beha­toltak a helyiségbe. A zsák­mány itt is sovány volt. Ma­gukkal vittek 200 forint apró­pénzt, két golyóstollat, egy karórát, egy zseblámpát, négy kiló kávét, két üveg konyakot, négy doboz konyakos meggyet, édességeket és néhány csomag cigarettát. Augusztusban Pénzes ismét előállt a másik kettőnek és Jakab István fiatalembernek egy ötlettel. — Ki kellene ra- bo'mi — úgymond — itt a fa­luban azt■ a trafikos öregasz- szonyt, a Koncíeknét! Annál van dohány! A galeri alaposan kifigyel­te az idős' nő lakásának kör­nyékét. Álarcot, zsineget, sá­lat készítettek elő tettük vég­rehajtásához. A fiatalkorú csúzlival lelőtte a ház előtti villanykörtét. Egy este azután bemásztak az idős asszony kertjébe. Megvárták a haza­érkező Koncseknét. s amikor j az az udvarban hátrament, j hogy ellássa a jószágot, az ól | mellett várakozó vagányok ' rávetették magukat Leütöt­ték, fojtogatták. Az idős nő fuldokolni kezdett, erre meg­ijedték és elmenekültek. A galeri végül is rendőr­kézre került. Igaz, pénzérték­ben. úgy összességében nem sokat ..szereztek”. De ennek elleniére megérdemelték bünte­tésüket. amelyet a megyei bí­róság jogerősen most hirdetett ki. Pénzes Lászlót 3 évi és 6 hónapi börtönre. Jakab Istvánt 2 évi börtönre, Vukovics Lászlót 10 holtam felfüggesz­tett börtönre és Ü. S. fiatalko­rút 8 hónapi börtönre ítélték. (f a ) az elfogadott újítások száma csökkent 1981-ben. A meg­takarítás viszont nagyobb. Mit jelent ez? A javaslatok mű­szakilag megalapozottabbak, I jobban, kihasználják az adott i lehetőségeket, vagyis reátt- ! sabbak. Javult az arány az elfoga­dott és az elutasított javas­latok között, és ami örven­detes, a használható ötletek javára. 1960-ban csak a ja­vaslatok 50—55 százalékát fogadták el, ezzel szemben az elmúlt esztendőben ez a szám 65—70 százalékra emel­kedett. Ez az átlag, de egyes üzemek, ahol biztatják az újítókat és az újítási fel­adattervet széles körben nép­szerűsítették, az arány az át­lagost magasan felülmúlja. Dicséret illeti például a Du­nai Hajógyárat, új nevén a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységét. Bárcsak a bevezetés éppen olyan gyors lenne, mint a döntés! Általában a gazdasági vezetők azzal mentegetőznek, hogy nem áll rendelkezésükre elegendő kapacitás a kivite­lezésre, vagy: még nem ke­rültek a munkafolyamatba az elfogadott újítások. A Csepel Autógyárban az elmúlt két esztendőben szin­tén nagy összeget takarítottak meg az újítók a népgazda­ságnak. Szép és figyelemre méltó az összeg és bizonyítja a fejlődést, de az eredmény még jelentősebb lehetne, ha az újítások sorsa felett gyor­sabban. körültekintőbben dön­tenének és még bátrabban ve­zetnék be az újításokat a gyakorlatban. Gyors és határozott dön­tést várnak a gazdasági ve­zetőktől az újítók. Ha huza­vonát, körülményességet és bi­zonytalanságot látnak, joggal vesztik el kedvüket. Az újí­tási feladattervet., éppen úgy, mint az éves tervet, csak minden egyes dolgozó alkotó közreműködésével valósíthat­ják meg üzemeinkben. Általában a vezetők többsé­ge jó úton halad és gondos­kodik a gyors döntésről. Ja­vulás tapasztalható például a Szerszámgépfejlesztő Intézett ben, ahol közös erőfeszítéssel megszüntették a régi hibát: a lassúságot és ma már gyorsabb iramban, határidőn belül döntenek az újítások sorsáról. Gondosan összeállított fel­adatterv nélkül elképzelhetet­len a sikeres újítómozgalom. Jó példa az Egyesült Izzó Váci Képcsőgyárának esete, ahol az elmúlt esztendőben helyesen állították össze a feladatter­vet, körültekintően határoz­ták meg a vállalat előtt álló műszaki feladatokat. Számol­tak az adott viszonyokkal és lehetőségekkel, minden üzem­részben a helyi adottságokhoz híven dolgozták ki a követel­ményeket, amelyeket kellő időben ismertettek a dolgo­zókkal. A helyesen összeállí­tott feladatterv alapján négy­millió forintot takarítottak meg. Hasonlóan kedvező a helyzet a Diósdi Csapágygyár­ban, ahol mindig a legjobb időben, az esztendő elején fel­becsülik a lehetőségeket, majd pedig összeállítják az újítási feladattervet, amelyet gondo­san összehangolnak a műszaki gazdasági intézkedési tervvel. Körültekintően készült a Csepel Autógyár és a Ganz Árammérőgyár feladatterve is, amelyek nemcsak a célki­tűzéseket foglalták magukban, hanem gyakorlati segítséget is adtak, mert felsorolták a megoldáshoz szükséges for­rásmunkákat, dokumentá­ciókat. Segítséget, kellő iránymutatást adhat a gyá­rak műszaki könyvtára is. Nem ilyen kedvező a kép, ha az újítások díjazásának kérdését vizsgáljuk. Gyakori eset, hogy eszmei díjazást ad­nak anélkül, hogy pontos gaz­daságossági számításokat vé­geznének. Ez helytelen, mert nem igazságos. Az elv az, hogy eszmei díjat csak ott A képen: Munka közben az új gép (MTI foto: Bajkor József felv.) Kilencszáz fiatal mezőgazdasági szakemberre számít 1965-ig a dabasi járás A járási pártbizottság és a tanács végrehajtó bizottsága elfogadta a mezőgazdaság távlati tervét A járás mezőgazdaságának távlati tervét tárgyalta pén­teken a Dabasi Járási Pártbi­zottság és a járási tanács végrehajtó bizottságának együttes ülése. Az ülésen el­fogadott terv a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szakosí­tásán alapszik, amely viszont teljesen alkalmazkodik a ter­mészeti tényezőkhöz. Ilyen körülmények között a tsz- ek a jövőben csak azt terme­lik, ami viszonyaik mellett a legbiztonságosabb és leg­eredményesebb. Figyelemmel arra, hogy a járás talaja kenyérgabona termelésére nagyrészt nem al­kalmas, jelentősen csökken­tik a gabonával bevetett terü­letet, de növelik a burgonya, első­sorban az előcsíráztatott korai burgonya terme­lését, amelyben a járás parasztsá­gának nagy a tapasztalata. Ezenkívül növelik az abrak- és szálastakarmánnyal beve­tett területet is. Ez utóbbit a jelenleginek több mint két­szeresére. Csaknem ugyan­ennyivel növekszik a zöldségterme­lésre szánt terület, a hüvelyesekkel bevetett múlt évi 95 holdat pedig 1965-re 15'30 holdra növelik. A második ötéves terv vé­géig 455 hold csemege- és 1345 hold borszőlőt telepíte­nek teljes egészében a nagy­üzemi gazdálkodás és a gépi művelés elvei szerint. Ugyan­akkor összesen 1470 holdon gyümölcsöst telepítenek. Újí­tásnak számít az, hogy a já­Sorozatban gyártják a hordszárnyas motorcsónakot Szárnyas vízibuszt is készítenek a Váci Hajógyárban A Magyar Hajó- és Daru- gyár váci gyáregysége termé­keinek túlnyomó többségét — 85 százalékát — külföldön ér­tékesíti. A gyár kisebbfajta vízijárművei olyan nemzetközi hírnévnek örvendenek, hogy ma már a tengeri mentőcsóna­kok tekintélyes részét is Vá­cott rendelik meg a nagy ten­geri országok. A hagyományos vízi járműveken kívül minden évben újfajta közlekedési esz­közök is készülnek Vácott. Jelenleg az Európa-szerte közkedvelt vízibuszoknak egy nagyobb méretű változatán dolgoznak, amely nemcsak be­fogadóképességével, hanem kényelmesebb berendezésével is felülmúlja az eddig gyár­tott típusokat. A júniusban vízrekerülő új vízibusz Cseh­szlovákia megrendelésére ké­szül. Megkezdték a legújabb fajta túramotorcsónak gyártá­sát is. A némileg módosított formájú csónaktestet „hord- számyakkal” szerelték fel. A hajótörzsről vízbemélyedő ru- dakra szerelt szárnyak telje­sen kiemelik a csónaktestet a vízből. Mivel így a víz ellen­állása megszűnik, a csónak menetsebessége a szokványos motorcsónakokéhoz képest 30 százalékkal növekszik. A Nixi elnevezésű szárnyas csónakból az idén ötvenet szállítanak a szomszédos országokba. Ez a konstrukció adott lehetőséget a vízibuszok sebességének je­lentékeny növelésére is. A Ni- xi-hez hasonló első szárnyas vízibusz gyártását rövidesen megkezdik, s ezzel új, korsze­rű járművet adnak a folyami és a tengerpartmenti közle­kedésnek. (MTI) rásban eddig nagyüzemi ala­pon nem termelt őszibarack­ból idén és jövőre 110 hol­dat telepít az Örkényi Béke Tsz. Jelentős mértékben tovább fejlesztik a járás tsz-ei az állattenyésztést, az öntözé­ses gazdálkodást és természe­tesen a gépesítést is. Tekintettel a távlati terv követelményeire, a me­zőgazdasági szakemberek számának növelésével is foglalkozik a terv. Szükségesnek tartja, hogy általános agronómusok he­lyett az egyes termelési ágaknak megfelelő szak­agrármérnökök kerüljenek a tsz-ekbe. A szakemberek képzésére vonatkozólag ki­mondja, hogy a termelőszö­vetkezeti tagok gyakorlati to­vábbképzésén kívül idén húsz, jövőre nyolcvan, 64-ben 170 és 65-ben 310, a tervidőszak végéig tehát összesen 580 mezőgazdasági tanulót kell szerződtetni. A nyolc általá­nost végzett tsz-tagok, illet­ve a tagok gyermekei közül jövőre 30, 64-ben 60, 65-ben 150, vagyis összesen 240 fia­talt kell mezőgazdasági tech­nikumba irányítani, mert az ilyen végzettséggel rendelke­zőket a tsz-ek korlátlan szám­ban tudják foglalkoztatni. Az 1964—65 években a járásban lakó érettségizettek közül 75 fiatalt kell a felsőfokú mező- gazdasági technikumokba irá­nyítani, hogy a jól képzett szakemberek a termelés fo­kozásához biztosítva legyenek: Beütemezett időre termesztik a káposztát a tsz-ek A korábbi években rengeteg volt a panasz: „hiába termel­tük meg a zöldségfélét, nem veszi át a MÉK, vagy csak ol­csón” — mondották a terme­lők. A felvásárlók pedig arról panaszkodtak, hogy a terme­lőktől azonos időben kapták a zöldárut, ezért szállítási és raktározási nehézségekkel küz­döttek. Ez évben a MÉK kezdemé­nyezésére néhány tsz-ben be­vezették az úgynevezett üte­mezett szerződéses termelést. Ennek az a lényege, hogy a tsz akkorra termeli meg a nö­vényt, amikorra az iparnak, vagy a vevőknek arra szüksé­gük van. A konzervipar pél­dául a korábbi években augusztusban és szeptember­ben nem tudott káposztát sa­vanyítani, mert akkor még a termelők nem tudtak szállíta­ni nekik. Most a MÉK 160 va­gon középkorai káposztára szerződött. Az inárcsi Március 21 Tsz augusztusi-szeptembe­ri szállításra 48, a lőonckátai Űj Világ augusztusi szállításra 20, szeptemberire 44, a túrái Űj Ütőn összesen 30 vagon ká­posztára vállalt szállítási kö­telezettséget. Természetes, hogy ez a mód nagy körültekintést kí­ván, úgy kell kiültetni a pa­lántákat, hogy azok megnője­nek a szállítás idejére. De ;ó dolog ez, mert így az ár biz­tonságos. Most már csak a tsz-eken a sor, hogy a szerző­désben vállalt kötelezettségek­nek eleget is tegyenek: GÁTOLÓ KAPA A Mezőgépfejlesztési Intézet tervezője, Cseley László mér­nök tervei alapján a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gép­gyárban új magyar mezőgazdasági munkagépet gyártottak. Az úgynevezett gátoló kapa főleg dombos vidéken alkalmaz­ható és burgonyatöltésre használják. A töltéssel eavidőben halmokat alakít a barázdákban, ezek meggátolják a víz lefo­lyását és így megvédik a talajt az eróziótól. A gátoló kapa pro­totípusa jól bevált az első próbán. fizessenek, ahol nincs kalku- lációs alap. Sok múlik a szákszervezeti f bizottságokon. Csak ott lehet ^ igazán fejlett az újitómozga- ^ lom, ahol a gazdasági, műsza- ^ ki vezetők szorosan együtt- ^ működnek a szakszervezettel. ít í Milliókat nyerhetünk | vagy veszthetünk, ha a dolgo- f zók alkotó kezdeményezését ^ támogatjuk, gyakorlatilag se- ^ gítjük. A mozgalom fejlesz- ^ lésében az eddiginél bátrab* ^ ban kell támaszkodni a bri- $ gádokra, felajánlásaik között ^ feltétlenül szerepeljen újítá- ^ si javaslat is. Egyre több ^ brigád épít ki kapcsolatot más $ üzemrészek, műhelyek, sőt £ gyárak brigádjaival, ez is mó- ^ dot, lehetőséget jelent az újí- \ tások terjesztésére. Különö" •j sen könnyű ott a helyzet, ^ ahol a brigádba komoly tech- ^ nikai tudással rendelkező á műszaki szakember is belé- í pett. \ V Már eddig is milliókat nyer- J tünk az újítómozgalommal, ne hagyjuk elveszni az újabb j milliókat. i í Fejlesszük tovább üzeme- j inkben az újítómozgalmat. Megéri. ^ Molnár Károly J I

Next

/
Oldalképek
Tartalom