Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-04 / 102. szám

MOZAIK MA: — tanácsülés van Gyom­ron. Napirenden a község­fejlesztési állandó bizott­ság beszámolója és a tsz munkájának ismertetése szerepel: — este fél nyolckor tag­gyűlést tart a gyömrői Zalka Máté KISZ-szerve­Az állattenyésztésre „profilírozzák" szövetkezetüket a mendeiek aet. Fogászati rendelés nyílt a monori egészségházban Hosszú idő óta látta el ' Szűcs főorvos egyedül 8 óra munkaidején * túl az igen nagyszámú SZTK-biztosított fogbetegek gyógyítását. Igen nagy megterhelés volt ez, és sokszor volt a várószobája zsúfolva betegekkel a kije­lölt rendelési idő után is. Az egészségházban most megnyílt fogászati rendelés napi 6 órás, délelőtt, dél­után váltakozva. Ugyanakkor továbbra is rendel Szűcs fő­orvos is a régi időpontok­ban. Tehát a nap minden órájában találhatnak a mo- noriak orvost, ha fogászati panaszuk van. (A pontos ren­delési idő-táblázatot megta­lálhatják az egészségházban kifüggesztve.) Az új rendelőben fogtömést, húzást, csiszolást végeznek el. Fogsorkészítést és fog­pótlást tudomásunk szerint egyelőre még nem. csak a ké­sőbbiek során vállalnak. Top— Önkiszolgáló boltok szarkái Szomorúan lógnak a feketé­re fagyott levelek az útszéli, öreg diófákról. A mendei Le­nin Tsz portáján nyugtalanul lesi Fazekas Károly elnök és Sas Kálmán főmezőgazdász a brigádvezetőket, akik már a határt járják, hogy megnézzék, nem okozott-e kárt ez a május eleji hideg hajnal... — Érthető az izgalom! 100 hold szépen soroló kukoricánk van, ott túl a hegyen, 29 hold jó termést Ígérő szőlőnk is a jó időt várja, aztán meg 20(1 hold új vetésű lucer­nánk van — halljuk az elnöktől. Az iroda előtt állunk, belát­juk az egész tanyaközpontot. Fehér falú istállók, vastag, zsúptetős ólak, szélesre ter­peszkedett karámok, s amott fent, a teli góré mellett, nagy kazal lucerna. — A jó gazdánál sose fogy el a lucerna — fordul hoz­zánk Csiszár bácsi, ez a csupa szív, csupa lelkiismeret, állat- tenyésztési brigádvezető. Már­is invitál birodalma felé. kélkedik Hajdú Ferenc, az egyik gondozó —, jórészt ext­rém minőségben! A hízó- és tenyészanyag jövőre is biztosítva van! 120 növendék sütközik itt a karámokban! A sertésfiaztató mellett hosz- szú, kövér, fekete bőrű kisma­lacok játszadoznak, derekukon valamennyinek széles fehér pántlika. — Német essex fajta —, ezt már Lilik Pálné, a gondozó mondja. — Egyedül nálunk van a járásban ebből az érté­kes fajtából. Ahogy az ólak felé hala­dunk, követ az egész falka kismalac. Az ólakban nagy, tapsifülű kocák szuszognak. Két mázsán felül van vala­mennyi. — 65 ilyen hasas kocánk van, pár hét múlva 600 kisma­lac röfög itt az ólait kör­nyékén. De ezt is tessék megnézni — mutat a szomszédba Csiszár bácsi. Valóban, nem minden­napi látvány! Három részben 270 hízó várja az abrakot. — A takarmány? — Amiatt nem fáj § fejünk! 200 hold ősziárpánk van ott — mutat a fiatal elnök a hegy felé. — Hegyes-völgyes terüle­tünk nem igen alkalmas na­gyobb területű kertészkedés­re, takarmánytermesztésre annál inkább. Hát „átprofili- roztuk” magunkat, állatte­nyésztésre. hizlalásra ... Az­tán újra nyugtalankodni kezd: — Csak ez a kései fagy... Nem fejezi be a mondatot, tekintete arra kutat, amerre a 100 hold szépen soroló kukori­ca van, meg a 200 hold újve­tésű lucerna... » Kiss Sándor Tízéves a vecsési bölcsőde A járási tanács szabály­sértési előadója a közelmúlt­ban nyolc személyt bírságolt meg amiatt, hogy monori, vecsési és üllői önkiszolgáló boltokból fizetés nélkül akar­tak árut elvinni. Ezen a címen Torma Sán- dorné. Monor, Köztársaság utca 24. szám alatti lakost 150 forint; Darázsi József, Monor, Cinka Panna utcai lakost 60 forint; Szabó Györgyné, Vecsés, Angyal utca 6. szám alatti lakost 150 forint; Jóni Elek, Ve­csés, Angyal utca 21. szám alatti lakost 150 forint; Kar­sai Andrásné, Vecsés, Kis­faludy utca 21. szám alatti lakost 60 forint; Zana Ká­roly, Vecsés, Kossuth utca 16. szám alatti lakost 300 fo­rint; Boda Pál, Üllő, Kér- tekalja 19. szám alatti lakost 50 forint; Tóth Lajosné, Ül­lő, Vöröshadsereg útja 133. szám alatti lakost 200 forint pénzbírsággal sújtották. Az istállóajtóban Zsíros Annával és Lantosnéval talál­kozunk, hosszú nyelű meszelőik nyomán vakítóan fehér a fal. — Minden ősszel és tavasz- szal meszelünk és fertőtlení­tünk, tiszta helyen a jószág is jobban érzi magát! Az istállóban 75 jóllakott fejőstehén csendesen kérőd­zik a friss almon. — 3060 liter volt a múlt évben a fejési átlag tehenenként — halljuk a me­zőgazdásztól. — Ezt a mennyi­séget azonban az idén jóval túl akarjuk haladni. Ugyanis 20 saját nevelésű vemhes üszőnk van — kettő alatt már ott is a nagyszemű, dundi kis- borjú —, ezek kerülnek a rosz- szul tejelő, öregedő tehenek helyére. A másik istállóban 38 rengő húsú hízómarha bámulja az idegen vendéget. — 35 darabot az idén már elvitt az Állatforgalmi — büsz_ Eredményesen dolgozik a könyvbarát mozgalom monori akcióbizottsága A monori Hazafias Népfrontbizottság keretében a könyv­barát mozgalom megszervezésére alakult akcióbizottság meg­tárgyalta a legközelebbi feladatokat, melyek között elsősor­ban a mozgalom legszélesebb körben való propagálása szere­pel. Ennek keretében a jelszó: „Minden család egy könyvet” ajánljon fel a könyvtár részére. Az akcióbizottság tagjai, köz­tük Földváry György vb-titkár. Horváth Elekné, Kele István­ná, Rónai Györgyné. Kökény Béláné, Horváth Mihályné, jó' példával előljárva, azonnal átadták a magukkal hozott és az akció céljára felajánlott könyveket.. Pásztor Antal a könyvtár vezetője örömmel vette át a felajánlott 24 kötet könyvet, me­lyek között értékes szépirodalmi és mesekönyvek vannak. Az akció keretében a Nemzeti Bank monori fiókja 16 kötetet, a közalkalmazottak szakszervezetének monori járási bizottsága pedig 167 kötetnyi könyvtárát adta át a közkönyvtárnak. A la­kosság köréből is már 18 kötet könyv érkezett be az akció ke­retében a könyvtárba. Reméljük, hogy a példát sokan fogják követni, könyvtá­runk könyvállománya gyarapodni fog és az örvendetesen nö­vekvő olvasótábor igényeit mindig jobban tudja maid kielégí­teni. A. K. — Hagyd abba Jani! Az újság már megírta, hogy befejez­tük a vetést! (Csegezy Levente rajza) 1952. május elsején nyitotta meg kapuját a vecsési bölcső­de. Mint Fogarasi Vilma el­mondja, nehéz körülmények között, mert az akkor még széles körökben ismeretlen in­tézménnyel szemben valami tartózkodásféle volt tapasztal­ható. A személyzet gyors egy­másutánban váltakozott. A vezetőnők is cserélődtek, míg harmadiknak Végó Edit gon­dozónő vette kezébe a vezetést és végzi szíwel-lélekkel, „min­dent a gyermekért” jelszóval munkáját. Csömör Sándomé. a nőta­nács járási titkára, az akkori időkre így emlékezik: — Mikor arról volt szó, hogy bizonyos létszám kell az indu­láshoz, jómagam is agitálni kezdtem az édesanyákat, adják be gyermekeiket. A legtöbb helyen elutasító választ, sőt gorombaságot kaptam. Vigyem be én a magamét! Be is vit­tem! A bölcsőde pedig bevál­totta a hozzá fűzött reménye­ket, annyira, hogy ma már az igény úgy megnövekedett, hogy akár meglcétszereződhet- ne a férőhelyek száma. Példás rend fogad: az udva­ron, a kertben, a ragyogó szo­bákban minden ünnepélyes. Valami furcsa, áhítatos csend reszket a levegőben, amikor dr. Nagy Imjos, a bölcsőde or­vosa mondja el köszöntését. Majd a kockás kendőcskébe kötött batyukkal rég kiballa­gott, már iskolás gyerekét: Szenei Editke és Zolika, Csej- tei Attila. Nosza Gabi, Pfeifer Zsuzsika mondják el verseiket és adják át virágaikat. Dr. Simon Sándor orvos szavait halljuk a következőkben: „Mind a magam, mind a szak- szervezet nevében köszöntőm a bölcsőde dolgozóit. Mi itt ma mindannyian örülünk, büsz­kék vagyunk erre a nagysze­rű létesítményre. A jelenleg itt gondozott gyermekek szülei nevében is kívánom: töretlen egészséggel, jókedvvel végez­zék továbbra is munkájukat.” Szentpétery László, a községi tanács vb-elnöke, a tanács ne­vében szól és oklevéllel tünte­ti ki Vágó Edit vezetőnőt, Fogarasi Vilmát, Augusztin Józsefnét, Shramm Róbertnét, Moizer Károlynét, Bánpvszki Róbertnét, Pfeffer Józsefnét, Peppel Jánosnét, Szalai Ist- vánnét. Az eddig felnevelt összes gyermekek és a szülőik ezúton adnak kifejezést hálájuknak és mondanak köszönetét azért a sok szeretetért, .melyben a gyermekeknek része volt, to­vábbi jó munkához erőt, egész­séget kívánva! Fekete Józsefné — A LEGÚJABBKORl TÖRTÉNETI MÚZEUM ré­szére elvitték a monori ipar­testület múlt század. végi jegyzőkönyveit és a gyömrői ipartestület régi zászlaját. — ŰJ MŰVELŐDÉSI OTT­HON építését tervezik a va- sadiak 780 ezer forintos költ­séggel az ötéves községfej­lesztési terv keretében. — VEREKEDÉS NYÁR­EGYHÁZÁN. Kondics Mik­lós 48 éves büntetett elő­életű kisiparos úgy orrba- vágta szomszédját, hogy orr­csontja eltörött. Eljárás in­dul ellene. Zsoldos néni szerencséje Ez alkalommal egy hétcsalá­dos anyát ért el Fortuna isten- asszony kegye. A lottó 17. já­tékhetén egy négytalálatos szelvénnyel 37 780 forintot nyert Zsoldos Antalmé. Monor, Luxemburg Róza utca 35. szám alatti lakos. Lakásán kerestem fel a sze­rencsés nyertest, hogy meggyő­ződjek a szóbeszéd által kapott értesülésem helyességéről. Még be sem nyitottam az ajtón, már hangosan kiszólt: — Ha újságíró jön, akkor nem vagyok itthon. Ebből már egészen biztosra vettem, hogy valóban nyert a lottón. Ez be is igazolódott, amikor beljebb kerülve, jófor­mán a köszönésemet is meg­előzve Zsoldos néni ezzel foga­dott: — Ne írj erről, kár ezt meg­írni, mert már úgyis minden­ki tudja, hogy nyertem és úton útfélen gratulálnak a nyere­ményhez. Haness néni és Beck János­áé. akik éppen ott tartózkod­tak, biztattak, hogy csak írjak és írjam meg azt is, hogy ők is örülnek szomszédjuk szeren­cséjének. A biztatásra kissé lassan, nehézkesen, de a nyer­tes is rászánta magát a nyilat­kozatra. Elbeszéléséből megtudtam, hogy rendszeresen két lottó- szelvénnyel szokott játszani. A húzás napjától a hivatalos nye­reményjegyzék megjelenéséig átizgulta a napokat, mert Anti fia azzal ugratta, hogy nem ad­ta fel húzás előtt a rábízott szelvényeket. Most azonban már azt is tudja, hogy a nye­reményilleték levonásával 30 224 forintot kap kézhez. Eb­ből a pénzből a házat fogják tatarozni, nyárikonyhát építe­nek és ruházkodnak. Hasonló jó szerencsét kívá­nunk további lottózásához is. Róth MAI MŰSOR % Mozik Monor: Kilencedik kör. Vecsés: Mindenki ártatlan? (széles). Monor, 7962 május 1 Az ünnepi felvonuláson nagy tetszést arattak a termelő­szövetkezetek gépei Az ünnepi nagygyűlésre érkezőkkel zsúfolásig megtelt a főtér (Kútvölgyi Mihály képei) SZÉPÜLŐ UTCÁK Hogy Monor dísze legyen... Sok cikk jelent meg már la­punkban arról, hogy a Vörös­hadsereg utcát Monor egyik legszebb sétányává lehetne tenni, ha a szépítésben első­sorban az ott lakók járnának élen. Amikor május 1-én végig­mentem az utcán,-nemcsak- az emberek voltak ünneplőben, hanem — itt-ottí — már az ut­ca is. Az Épületkarbantartó- és Javító Ktsz előtt piros mus­kátlis, kis virágos park hirdeti, hogy az ott dolgozók is szere­tik a szépet. De átellenfoen, a másik oldalon, Fazekasék ap­ró — újonnan ültetett — gyü­mölcsfái is hasonlókról tesz­nek tanúságot Szegfalvi József. Hajdú Jó­zsef, dr. Szűcs Miklós, Biber Miklósáé háza előtt lassan vi­rágba szökken a kékliliom, a petúnia; a- legényvirág; - - - - - De ha már neveket sorolok fel, ide kívánkozik: Farkas Sándor, Kovács Mihály. Ko­vács Lajos, Békefi Jenő neve is, akik késő estig dolgoztak, hogy ünnepiesebbé tegyék munkahelyüket. (HJ) Szépül a Pázmány utca Gyomron is, a községfejlesz­tési munkák tervezésénél mindinkább figyelembe veszik a község, segíteni akarását,, a társadalmi munkát. A tanácstagok szervezik mindenütt a munkafelajánlá­sokat. Az eredmény jónalk mondható, máris 10 000 órányi vállalás körül tartanak. Nem szabad elfeledkezni a KlSZ-ta- gok vállalásairól sem! A terü­leti alapszervnél már túl van­nak az ezer órán. Mióta felépült Szabó Józse­fek háza a 31-ben, azóta van rend az utcának adón a részén. Naponta lehet látni őket az utcán lapáttal, gereblyével. Frissen ásott árok húzódik fel Nagy Lajosnéig, Blaskóék és Ádámkáék keze munkáját di­csérve. A túloldal is rendes, tiszta, Kozmáéktól Böszömé- nyiékig. Jurányi Pista — bár még a háza fel sem épült — szépen kiásta az árkot. Köves- di János telke előtt egész ko­moly földmunkát végeztek elji szomszédok. Gábriel Miklósék azonban arról nevezetesek. hogy a szennyvizet az utcára öntik. Még száraz nyáron is sár van előttük. Rétfálviéktól Gálákig ismét tiszta kocsiutak, ren­des, salakozott járdák, ápolt fák dicsérik a szorgalmas ut­cabeli lakókat. Gy. S. Csokoládétolvajok 1962. április 23-án a Nyár­egyházi Fmsz csévharaszti 2. számú Italboltjába ismeret­len tettesek betörtek. Miután az italbolt vezetője (25-én, a szünnapok után) a betörést és a hiányokat észlelte, meg­tette a feljelentést ismeret­len tettesek ellen. A fentiek alapján bűnvádi eljárást indítottak és a nyo­mozás során megállapítást nyert, hogy fent említett be­töréses lopást három kiskorú csévharaszti lakos követte el. A bűntett értelmi szerzője T. K. hétéves csévharaszti is­kolás fiú, társai pedig Sz. J. nyolcéves és M. J. hétéves, ugyancsak csévharaszti isko­lás gyerekek voltak. 1962. április 26-án a hely­színi kihallgatás alkalmával Sz. J. kiskorú a hozzá intézett kérdésekre a következőket ad­ta elő: — Április 23-án 12 óra kö­rül T. K. és M. j. iskolatár­saimmal együtt jöttünk ha­za az iskolából, útközben T. K. azt mondta, hogy jöjjünk az italbolthoz, törjük be az ablakát és onnan hozzunk ki csokoládét. Ezek után mind­hárman bementünk az ital­bolt udvarára, majd az ital­bolt hátsó részéhez mentünk, ahol közvetlenül a söntéspult- tal szemben levő ablak kül­ső és belső szárnyán az alsó kereteket egy kődarabbal T. K. beütötte. — Ezután az ablaktól kö­rülbelül tíz méterre levő tég­latörmelék közül négy darab téglát hoztunk az ablak alá. A téglákat egymás tetejére rakva, T K. arra felállt és a betört ablaknyíláspkon ke­resztül kampó« bottal benyúl­va, a büfészekrényt (amely közvetlenül az ablak mellett egy asztalon volt elhelyezve) az ablakhoz közel húzta, és a kezében levő bottal több sze­let csokoládét az ablakhoz húzott, majd kézzel azokat ki­szedte. Utána M. J. és én is felálltunk a téglákra és kéz­zel benyúlva, a már közelebb levő csokoládékból mi is ki­vettünk. Még a helyszínen hozzákezdtünk a csokoládé, el­fogyasztásához ...-h -y

Next

/
Oldalképek
Tartalom