Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-19 / 115. szám
1963. MÄJUS 19, SZOMBAT MS» «f tevéi kJúrlap 3 Megkezdődött az írószövetség közgyűlése Pénteken az Újvárosháza tanácstermében megkezdődött a Magyar Írók Szövetségének közgyűlése. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Darabos Iván, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos- és kulturális osztályának vezetője, Ilku Pál művelődésügyi miniszter. Dobozy Imre, a szövetség titkára megnyi tójában megemlékezett az 1959-es alakuló közgyűlés óta elhunyt írókról, majd az Írószövetség választmányának beszámolóját az irodalom helyzetéről és az alakuló közgyűlés óta végzett munkáról Darvas József, a szövetség elnöke mondotta el. Május végén rendezik meg az V. biológiai vándorgyűlést A Maigyar Biológiai Társaság május 24—26-án tartja V. vándorgyűlését a Magyar Tudományos Akadémián. A tanácskozás három napján csaknem száz előadás hangzik el a növény-, állat- és ember-élettan, a biokémia, antropológia és más rokontudományok legújabb kutatási eredményeiről. (MTI) Ahol e munka a jövedelem Minden tag szívesen dolgozik az abonyi Új Világ Tsz-ben Gyakori szóbeszéd tárgya Ahányban, hogy az Üj Világ Termelőszövetkezet gazdái milyen szívesen és lendületesen dolgoznak. A háromezer holdas üzem négyszázötven gazdája közül csak az öregek és a betegek maradnak otthon, míg a többiek főként a szántóföldeken . szorgoskodnak. Sok termelőszövetkezeti tagnak nemcsak a saját, Ihanem a családtagjainak munkája is szaporítja a bejegyzéseket a munkaegységkönyvben, mert látja és tapasztalja, hogy csak a derekas munkával növekedik a jövedelem. Tamasi István elvtárs, a tsz elnöke kétszer is hangsúlyozta ezt, amikor a tavaszi munka üteme iránt érdeklődtünk tőle. Mi is meggyőződtünk arról, hogy még a szemerkélő esőben sem hagyták abba a határban a munkát, hanem igyekeztek azt mielőbb befejezni. Alapjában véve természetes ez, hiszen a szövetkezet gazdái masuknak dolgoznak, de arra mégis kíváncsiak vagyunk, hogy a jövedelemelosztási formában miként jut ez kifejezésre. e- A növénytermesztési Érzékeny búcsú (Endrődi István rajza) Fesztivál Dabason DABAS NEM tartozik a jó közlekedéssel megáldott községek közé. A vonatok ritkán állnak meg itt, s még a buszjáratok sem oldják meg az ide vagy innen utazni kívánók gondjait. Mégis a műsort percnyi pontossággal kezdték el, mert a még * 20 vagy 30 kilométernyi távolságról jövő csoportok is időben megérkeztek. Nem olyan magától értetődő, nem olyan természetes ez még mindenütt. Ezt mutatja az a tény is, hogy a két nappal előbb még a tatarozás zűrzavaros állapotában álló dabasi művelődési ház ezen a reggelen ragyogott a rendtől, a tisztaságtól: az ablakokon habos függönyök és az asztalon virágok jelezték, hogy nagy eseményre készülődnek itt. De nemcsak a kultúra munkásainak készülődéséről kell számot adni. hanem a dabasi közönség érdeklődéséről is. A 400-helyes nézőtér zsúfolásig Gyűjtsön kamilla (SZÉKFŰ) virágot! KOMOLY JÖVEDELEMHEZ JUTHAT MINDEN MENNYISÉGET ÁTVESZ, ROSTÁLTAN, NYERS KG-KÉNT .. „ 2,— FORINTÉRT A FOLDMÜVESSZÖVETKEZET megtelt — kevés volt az ülőhely, sőt az állóhely is. S Iha már nézőtérről, illetve közönségről van szó: a nézők soraiban ott foglaltak helyet a járási tanács vezetői is. Ez azért lényeges, mert nem mindenütt érdeklődnek még a vezetők az ilyen jellegű kulturális események iránt. „Megnyitom az 1961—>-62. évi Sziklai Sándorról elnevezett járási kulturális seregszemlét" — hangzott a bevezetőben és utána az következett, amiről másutt megfeledkeztek: ismertették a kulturális seregszemle névadójának, Sziklai Sándornak életét, munkásságát. A MŰSORRÓL, hogy mi volt a legmegkapóbb, a legszebb, nehéz lenne röviden írni: hat község ének-, zene -és tánccsöportjai, szavaiéi váltották egymást. Az összképben az a lényeges, hogy műsorválasztásuk megfelelt a kulturális szemle céljainak: a béke és a népek közötti barátság szellemét sugározta. A daloló, táncoló és szavaló csoportok közül az ócsaiak tetszettek a legjobban. A művelődési ház zenetanfolyamának jó hatása mutatkozott meg abban, hogy 9—10 éves gyerekek adták elő ének- és zenekari műsorözá- maikat. Ezzel a muzsikáló ifjúsággal, ha nem is művészeket. de zeneértő közönséget nevelnek. Dicséretre' méltó az ócsai gimnázium együttese is. Tánc- és énekcsoportjuk többek között közös műsorral lépett fel — Tiszai dalok, tiszai táncok címmel. A nagy együtteseknél mér bevált forma a viszonylag kis együttesnél is sikert hozott. Színesítette a seregszemle programját a táborfalvaiak és a kakucsiak szereplése. Az előbbiek munka- és békedalokat adtak elő, a kakucsiak pedig mai magyar szerzők dalait szólaltatták meg. BEFEJEZÉSÜL még csak annyit, minden csoportra ráfér a csiszoltabb előadásmód, S a dabasi művelődési ház csoportjaitól több műsort szerettünk volna lÉ^tni. Szegedi Andomé munka rugója — mondja Tamási elvtárs — a tagság öntudatossága mellett az eredményességi munkaegység, amelyet a legtöbb növénynél természetbeni prémiummal egészítünk ki. Így aztán minden tag személyesen is érdekelt abban, hogy a gondjaira bízott növény a legjobb ápolást kapja, hiszen egyéni jövedelme függ ettől. — S hogyan alkalmazzák az eredményesség elvét a kertészetben? — A kertészeti árutermelés jellege olyan, hogy ott az eredményességet helytelen lenne csupán a termésátlaggal mérni. Köztudomású dolog, hogy a kertészet jövedelme nem utolsósorban azon múlik, hogy a megtermelt áru mikor jut piacra, mert ugyanazon termék korábban többet ér, mint későn. Emiatt a kertészeti dolgozók jövedelmét attól tettük függővé, hogy mennyit jövedelmez a munkájuk. Száz forint termelési érték után kap egy munkaegységet a kertészeti dolgozó, ami azt jelenti, hogy a megtermelt áru értékének 30,2 százaléka az övé. A kertészetben nem adunk természetbeni prémiumot, hiszen a dolgozók nem tartanak arra igényt. A terven felüli termelésre úgy ösztönözzük okét, hogy a terven felüli bevétel 36 százalékát juttatjuk nekik. Hasonló elvek alapján szerzik meg' jövedelmüket az állattenyésztési dolgozók is a tsz-ben. Valamennyi állatfajnál hasznosítási típusok szerint állapították meg az eredményességet jelző mértékegysegeket, amelyek alapján a dolgozok munkájuk jövedelméből részesednek. Itt is ösztönzik őket a terven felüli termelésre, a tehenészetben például úgy, bogy minden terven felül kifejt 1000 liter tejért 250 forintot kapnak. A mindenki számára érthető jövedelemelosztási forma ösztönző hatását különböző céljutaimakkal is fokozzák. Erre az elhatározásra akkor jutott a vezetőség, amikor a tagság kezdeményezésére széles körű munkaverseny bontakozott ki a szövetkezetben; A munkaversenyben kiváló legjobb három brigádot 5000—3C90— 1500 forint pénzjutalomban részesítik, míg a legjobb három munkacsapat 3000—1500, illetve 500 forintot kap. Jutalmat kapnak a brigádok, illetve munkacsapatok keretein kívül dolgozó legjobb tsz-tagok is, összesen kétezer forintot. Nagy gondot fordít a vezetőség a verseny alapos és rendszeres értékelésére, hogy ezzel is ébren tartsa a versenyszellemet. Az értékelésnél figyelembe veszik azt is, hogy melyik brigád von be több családtagot a közös munkába. Érdeklődésünkre Tamasi elvtárs elmondotta, hogy az első negyedévben a II. brigád lett az első, az I. brigád lett a második és a III. brigád a harmadik a munkaversenyben. A munkában kiváló termelőiszövetkezeti gazdák az erkölcsi megbecsülés jeleit is tapasztalják. A megyei szervek meghívására jó néhány kiváló dolgozó töltött két napot a fővárosban, ennek során országházi, üzem- és színházlátogatásra is sor került. Terveznek egyéb utazásokat, látogatásokat és kirándulásokat is az idén, amelyeken mindazok, részt vehetnek, akik a munkában helytállnak. Az elmondottakból kitűnik, amit a vezetők és a tagok tudatosan is vallanak, hogy náluk minden erkölcsi és anyagi mozgósító erőt a jobb és eredményesebb munka érdekében használnak fel. Munkalendületüknek tehát az a titka, hogy szolgálatába állították az egyéni érdekeltség anyagi és erkölcsi erejét. Nagymiklós István A tápiószelei határban Beköszöntött a mezőgazdasági munka dandárja. Kapát kíván a burgonya,- a kukorica, a napraforgó földje, ugyanakkor több száz hold dinnye-; paradicsom- és paprikavaiánta vár kiültetésre. A tápiószelei szövetkezeti gazdákat dicséri, hogy nem késlekednek az időszerű munkákkal. Ez pedig annak köszönhető, hogy aki csak munkába tud állni, azt ezekben a napokban a halárban lehet megtalálni. Kátai Lajos a Béke Tsz tagja 8 hold dinnyét vállalt művelésre. A napokban kezdték meg a dinnye palántázását tó y :: Ulfe: Kass Jánosné az idősebb korosztályhoz tartozik, mégis mintegy négy hold kapásnövény művelését vállalta. Igaz, hogy ezeken a szoros munkanapokon a családtagok is segítenek neki. Fényképünk a burgonya kapálása közben készült (Mihók felv.) Sok milliós megtakarítás: új keltetési eljárással Két év óta tartó találmányi huzavonának vetett végett a Találmányi Hivatal, illetőleg a Földművelésügyi Minisztérium. Horváth István, a Ceglédi Baromfikeltető Állomás vezetője ugyanis Korpa Károllyal, a Kiskunhalasi Baromfikeltető Állomás vezetőjével a baromfitenyésztés területén páratlan jelentőségű találmányt nyújtottak be a Találmányi Hivatalnak. Olyan nagyüzemi csibe- keltetési módszert dolgoztak ki, amellyel ki lehet küszöbölni a hagyományos és drágán dolgozó gépeket. Mint a legtöbb jelentősebb újítás vagy találmány, rögös utat kénytelen megtenni az elfogadásig, a KO-HO féle, Hetenként négyszer - este űrtől fél 10-ig Ceglédbercelen Szabó Albert általános iskolai igazgató vezetésével három évvel ezelőtt kezdték meg a felnőttoktatást. A négyezerhétszázas létszámú községben sokan alig négy-öt elemit végeztek annak' idején, s most erősen érzik ezt. A ceglédberceli dolgozók esti általános iskolája mező- gazdasági jellegű. A megfelelő évfolyam anyagát nem egy év. hanem öt hónap alatt végzik eL A tanítást november elején, a mezőgazdasági munkák befejeztével kezdik és márciusban, a tavaszi munkák megindulása előtt fejezik be. A tanulóktól ez nem kis áldozatot követel, mert hetenként négyszer, este hattól fél tízig kell az iskolapadban ülniök, s ugyanakkor a kapott házi feladatot is elvégezniük. Az 1961/62-es iskolaév márciusban fejeződött be. A tanulmányi átlag erős közepes. Idén már nem is volt öt-hatodikos, csali hét-nyolcadik osztályos tanuló. Bár a hivatalos beiratásokat még ! nem tartották meg, erre az évre máris húszán jelentkeztek továbbtanulásra. Előbbre- lépést jelent, hogy míg tavaly szinte a vasutasokból adódott a tanulók zöme, idén már az Egyetértés Termelő- szövetkezetből is szép számmal jelentkeztek. Az iskola és a termelő- szövetkezet vezetősége megállapodást kötött, hogy brigádvezetőik és immkacsapatvezetőik elvégzik az általános iskolát. Legtöbben azonban ezt csak az első lépésnek tekintik, hogy később mezőgazdasági technikumba járhassanak. Azonkívül, hogy a hallgatók tudásban gyarapodnak, még egy fontos eredménye van a dolgozók esti iskolájának. A tanulók legtöbbje egyúttal szülő is, akinek gyermeke szintén . iskolás. Ezek a gyerekek egyrészt jobban tanulnak, másrészt a szülőket sokkal elevenebb szál köti az iskolához. Ök a szülői munkaközösség legtevékenyebb tagjai, a tanári kar segítői. Példa erre, hogy az elmúlt iskolaévben több mint húszezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá az iskola fejlesztéséhez. úgynevezett termes keltető is eleinte közönyt váltott ki az illetékesekből. Szerencsére az Állami Gazdaságok Bács megyei Igazgatóságának vezetője, Kótun Károly, megtalálta a „fantáziát” az új eljárásban, s a feltalálóknak messzemenő segítséget nyújtott a találmány kivitelezéséhez. Kiderült — a Bácsalmási Állami Gazdaság mátételki üzemegységében végezték a kísérleteket —, hogy nemcsak olcsóbb az új nagyüzemi módszer alkalmazása, hanem gazdaságosabban is termel. A találmány lényege, hogy az eddigi hagyományos gép helyett, keltető termekben tartják a szükséges hőmérsékleten a tojást. Huszonnégyezer tojásból, amit a kísérleti keltetésre felhasználtak, tizenkilenc és fél ezer kikelt. A keitetőgéppel átlagosan 77,6 százalékos eredményt lehet elérni, a mátételeki termes kísérlet keltetési eredménye 81 százalék. Különösen szembetűnő a gépi keltetéshez viszonyítva az új eljárás beruházási költségének a csökkenése. Egy tízezres keltetőt létesítenek, ehhez természetesen még hozzá kell számítani a helyiség és a felszerelés költségeit. Ugyanakkor a termes keltető, amely harmincezer csirke keltetésére alkalmas, Mátételken mint első kísérleti üzem, körülbelül 120 ezer forint beruházásit vett igénybe. Megjegyzendő, hogy hagyományos keltetőgépekkel harmincezer darabos kapacitáshoz durván számolva, legalább nyolcszázezer forintnyi beruházási összeg szükséges. A két évig tartó huzavona utón, mint már utaltunk is rá, végül siker koronázta a módszer kidolgozóinak fáradságát. A Földművelés- ügyi Minisztérium elhatározta, hogy jövőre már a tervezett 40 darab hagyományos keltetőgépet nem vásárolja meg, hanem rátér az új módszer elterjesztésére. Csupán ezzel több mint harmincmillió forintot lehet megtakarítani a népgazdaságnak. — s. p. — EZERFORINTOS CSALÓ Szegedi Gábor tápiógyörgyei vasutas még januárban fék- tuskót cserélt egy vagonnál. Munkai közben a keze megsérült. Sérülésével elment az orvoshoz, akitől megkapta a megfelelő igazolást. E papír alapján a MÁV Első Biztosító és Betegsegélyző pénztára 200 forintos kártérítést fizetett volna neki. Szegedi Gábor ezt azonban nyilván kevesellte, mert az orvosi igazolást meghamisította, mégpedi olyan értelemben, hogy a kr ze eltörött. így a 200 foriv helyett 1200 forint járt volru neki. A biztosító intézet'a-csalé- ra rájött. Az orvosi látle’ mindent elárult. Szegedit fé jelentették, s az ezerforin~ csaló ellen bűnvádi eljárási dúl. Munkaértekezlet a megyei mezőgazdasági szakoktatás helyzetéről A megyei tanács mezőgazdasági osztályán tegnap munkaértekezleten vitatták meg a mezőgazdasági szakoktatás elmúlt évj eredményeit és a következő oktatási idény előkészítésével kapcsolatos feladatokat. Az értekezleten részt vettek a járási tanácsi'!: szakoktatási felügyelői, a m- • gyei pártbizottság, a megye* ben működő szakoktatási in* tézmények. valamint a Haza* Has Népfront megyei szerve* zetének képviselői.
