Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-17 / 113. szám

fEsr MECYEI térfal? 1963. MÁJUS 17, CSÜTÖRTÖK Politikai válság kezdete? Lemondott a francia kormány öt tagja Hírügynökségi jelentések szerint szerdán reggel a fran­cia kormány több tagja be­nyújtotta lemondását. A mi­niszterek az MRP (köztársa­sági népi mozgalom) tagjai. Közülük Pierre Pflimlin, a párt elnöke, az afrikai orszá­gokkal való együttműködés ügyeinek államminiszteri tiszt­ségét töltötte be. Paul Bacon a munkaügyi, Robert Búron a közmunkaügyi, Joseph Fonta- net a közegészségügyi és Mau­rice Schumann államminiszte- ri tárcával rendelkezett. A miniszterek már kedden este elhatározták lemondásu­kat. A francia kormány szer­dán ülést tartott, az ülés előtt fél órával az öt MRP-párti politikus fel­kereste és tájékoztatta döntéséről De C»aulle-t. Áz öt lemondott miniszter a szerdán kiadott közleményben azzal indokolta lemondását, hogy nem értenek egyet De Gaulle elnök keddi sajtóérte­kezletén ismertetett európai politikájával. Valamennyi hírügynökség megállapítja, hogy a kormány több tagjának kiválása súlyos megrázkódtatást okozhat a francia politikai életben. Az MRP-nek a parlamentbeh 58 képviselője van, s ezért Pompidou kabinetjének fenn­maradása veszélybe került. De Gaulle 1959 januárjában bekövetkezett hatalomrajutása óta ez az első komolyabb sza­kadás a francia kormány­ban. Mint a hírügynökségek rámu­tatnak, az MRP sürgette a nyugat-európai országok poli­Kennedy újai]!] üzenetet küld Adenauemak Új iparágakra ferjed át a spanyol dolgozók sztrájkmozgalma A heték óta tartó spanyol- országi sztrájkmozgalom újabb iparágakra terjed át. A ható­ságoknak egyes esetekben si­került ugyan a dolgozókat erőszakkal arra kényszeríteni, hogy ismét visszatérjenek munkahelyükre, de máshol a munkások tömegével csatla­koznak a sztrájkolókhoz. Jelentések szerint a barce­lonai textilipari dolgozók munkabeszüntetése átterjedt a fémipari üze­mekre és a bamaszénbá- nyákra is. Barcelonában sztrájkol az ot­tani autógyár 8000 munkása is. Cordova tartományban 4000 bányász tette le a munkát Madridban az épületek fa­lain a következő jelszók je­lentek meg: „Éljen a köztár­saság!’“ „Éljen a demokrácia!” Bilbaoban — ahol jelenleg csaknem 50 000 munkás sztráj­kol — a hatóságok a napokban 35 dolgozót vettek őrizet­be. A rendőrök sorra járták a munkáslakásokat és megkísé­relték, hogy a munkásokat erőszakkal bírják a sztrájk be­szüntetésére. Az asturiai bányavidékről számos munkást az ország más területére toloncoltak át. A spanyol fővárosban egyéb­ként hamarosan sztrájkba lép­nek a közlekedési dolgozók. A rendőrség már meg is száll­ta az autóbusz- és villamos- kocsiszíneket. Az is ismeretessé vált, hogy a madridi építőipari munká­sok a közeli napokban meg­kezdik sztrájkjukat Az AFP értesülése szerint a múlt héten Barcelonában le­tartóztatott diákok közül 30-at katonai bíróság elé állítanak. Valenciában erőteljes diák- tüntetésre került sor. A rendőrség durván a tünte­tőkre támadt és 60 fiatalt őri­zetbe vett. A madridi nők keddi tünte­tése során a hatóságok 50 sze­mélyt tartóztattak le. A fog­lyok között van Éva Sastre, Alfonso Sastre drámaíró fele­sége, és Concha Lagos költő­nő is. Kennedy elnök kedd este Adenauer kancellárnak szóló üzenetet adott át Grewe nyu­gatnémet nagykövetnek, aki csütörtökön egyhetes látoga­tásra hazautazik Bonnba. Kennedy Grewet kedden este váratlanul magához ké­rette a Fehér Házba és fél­órás megbeszélést folytatott vele. Utána a nagykövet új­ságíróknak kijelentette, hogy Kennedy ezúttal szóbahozta azt a legutóbbi német—ame­rikai eszmecserét is, amelyre az adott okot, hogy Bonnban idő előtt nyilvánosságra hoz­ták a Nyugat-Berlinre vonat­kozó amerikai javaslatokat. Hozzátette, hogy ez a kérdés már „többé kevésbé tisztázó­dott”. Az Adenauernek küldött üzenet tartalmáról Grewe nem volt hajlandó nyilatkoz­ni. Diplomáciai tanácskozások Bonnban Kedden élénk diplomáciai tevékenység folyt Bonnban. A hétfői Adenauer—Dowling-ta* nácskozás után három újabb magasszíntű diplomáciai megbeszélésre került sor. Francois Seydoux francia nagykövet saját kérelmére togatásának részleteit beszél­te meg. A szóvivő ugyanakkor nem cáfolta azt a feltevést, hogy az Egyesült Államok ^ber­lini stratégiája” és a kan­cellár ezzel kapcsolatos bírálatai is . szóba kerül­tek. A Schröder—Szmirnov-talál­kozás német kezdeményezésre történt és a szóvivő - szerint bizalmas jellegű volt. A Schrö­der—Dowling-tanácskozás és az előbbi megbeszélés a szóvi­vő szerint nem állt egymással kapcsolatban. Bonni tájékozott körökben arra számítanak, hogy az ed­digi diplomáciai megbeszélé­sek sorozatát most Sir Chris­topher Steel brit nagykövet­nek Adenauer kancellárral Az amerikai haditengerészet repülőgépei megkezdték leszállásukat Thaifölden Souvanna Phouma a nyílt amerikai beavatkozásról Az Egyesült Államok hadi­tengerészetének légiereje megkezdte a leszállást a Laosszal határos Thaiföldön. Az Egyesült Államok elnöke kedden hivatalosan is kö­zölte, hogy állítólag elő­vigyázatossági intézke­désként a laoszi helyzet kiéleződése miatt na­gyobb katonai egységek­kel kiegészíti A genfi leszerelési értekezlet szerdai plenáris ülése A szovjet párt- és kormányküldöttség Várnában (Folytatás az 1. oldalról) gek tiszteletére a dolgozók rövid ünnepi gyűlést ren­deztek. Ezt követően a kül­döttség tagjai megtekintet­ték a gyárat, megismerked­tek munkájával és elbeszél­gettek a munkásokkal. A ha­jógyár után megtekintették a négy év alatt felépült feke­te-tengerparti „Arany ho­mok” és „Druzsba” üdülő­helyeket. * A rögtönzött gyűlésen fel­szólalt Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista' Párt Központi Bizottságának első titkára, majd szólásra emel­kedett N. Sz. Hruscsov is és beszédet mondott. A beszéd után Hruscsov átnyújtotta a küldöttség ajándékát az üzem dolgozóinak, egy legújabb típusú szovjet személyhajó modelljét. A gyűlés résztvevői viharos tapssal üdvözölték a szónoki emelvényen megjelenő Hrus- csovot, aki a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet kormány és az egész szovjet nép nevében őszinte köszöne­tét mondott azért a rendkí­vüli melegségért, vendégszere­tetért, amellyel körülveszik bolgár földön a szovjet párt- és kormányküldöttséget. Láttam régebben Bulgáriát — mondotta Hruscsov — és most örömmel állapítom meg, hogy a testvéri bolgár nép tel­jesen megváltoztatta hazája arculatát. Bulgária na­gyot lépett előre. Össze lehet talán hasonlítani Bulgáriát szomszédaival: Törökország­gal és Görögországgal? Bulgária példáján lát­ható, hogy mire képesek a dolgozók, ha megdön­tötték a kapitalista rend­szert és megteremtették a népi hatalmat. A szovjet kormányfő hang­súlyozta: minden eszközzel erősíteni kell a szocialista or­szágok gazdasági hatalmát, szakadatlanul növelni kell a munka termelékenységét, ma jobban kell dolgozni, mint tegnap. Minél magasabb a munka termelékenysége, an­nál magasabb a nép életszín­vonala. A nemzetközi helyzetről szólva Hruscsov megjegyezte, hogy a Szovjetunió, minden szocialista ország szilár­dan és következetesen síkraszáll a békéért. Nekünk nem kell a háború —■, mondotta Nyikita Szergeje- vics. — Mi, kommunisták al­kotók vagyunk és nem rom­bolók. Ahhoz azonban, hogy tpegvédhessük a békét, meg kell sokszoroznunk a szocia­lista tábor erejét, fokozni kell tömörségét és egységét. A tizenhéthatalmi leszerelé­si értekezlet szerdán délelőtt megtartott 38. plenáris ülésén — amelyen az etiópjai küldött elnökölt — folytatták a vitát az általános és teljes leszere­lés első szakaszában megvaló­sítandó rendszabályokról. Elsőnek Edberg svéd kül­dött szólalt fel. Stelle, az ame­rikai küldöttség ez idő szerin­ti vezetője — az előző napok­hoz hasonlóan — ismét a koz­mikus térség demilitarizálásá- nak kérdésével foglalkozott. Zorin szovjet külügyminisz­terhelyettes ezzel kapcsolatos keddi felszólalására utalva ar­ról próbálta meggyőzni az ér­tekezlet résztvevőit, hogy — mint mondotta — „a kozmikus térség demilitarizálását nem lehet összekapcsolni a külföl­di katonai támaszpontok fel­számolásával”. Felszólította a szovjet küldöttséget, hogy mó­dosítsa erre vonatkozó állás­pontját. Támogatta az amerikai ál­láspontot Godber külügyi ál­lamminiszter, az angol kül­döttség vezetője. Naszkowszki lengyel és Hajek csehszlovák küldött felszólalásában a szovjet álláspontot támogatta a koz­mikus térség demilitarizálá- sának kérdésében. a SEATO-hadgyakorlatokkal kapcsolatban máris Thaiföl­dön tartózkodó 27. gyalog­ezredét. A Thaiföldre vezé­nyelt taktikai repülőgépek atomfegyver szállítására is alkalmasak. Rövidesen meg­érkeznek Thaiföldre Hawai- ból az amerikai tengerész- gyalogosok is, Souvanna Phouma herceg a Le Monde-ban nyilatkozott a laoszi helyzetről. Minden az amerikaiaktól függ — mondta. „Ha tartózkodnak a katonai beavatkozástól, sikerül nyu­galmat teremteni az ország­ban. Általános viszály máso­dik Koreát jelentene.” A vientianei hadsereget amerikai tisztek tartják ke­zükben, ami állandó provo­kációt jelent a baloldali erők­kel és az igazi laoszi nacio­nalistákkal szemben — foly­tatta Souvanna Phouma, majd egyes nyugati híreszteléseket cáfolva, kijelentette: „Laosz- ban nincs egyetlen kínai egy­ség sem!” A Patet Lao politikája nem változott, továbbra is kész a kompromisszumos megegyezésre. „Közöttem és Szufanuvong herceg között teljes az egyet­értés” — hangoztatta. Souvan­na Phouma ismét határozot­tan .szembeszállt a Laosz .fel­osztására irányuló nyugati tervekkel. „Semmi körülmé­nyek között sem tűrjük, hogy országunkat felosszák. Az egység lehetősége megvan” — mondta. Indonézia kész hadat viselni Nyugat-lrián felszabadításáért Subandrio indonéz külügy­miniszter a Djakartában fo­lyó nemzetközi diákkongresz- szus kedd esti ülésén mondott beszédében kijelentette, hogy ha a hollandok a háborús meg­oldást óhajtják, Indonézia kész hadat viselni Nyugat- lrián felszabadításáért, jólle­het országa a békés megoldás híve. A Reuter-iroda közli, hogy holland forrás szerint Nyugat- lrián északi partvidékén, ma- nokwari' térségében, harcok indultak indonéz partizánok és holland tengerészek között. Mint az AP-tudósítás közli, U Thant ügyvezető ENSZ-főtit- kár kedden ismét tárgyalt Schurmann holland és Sukard- jó indonéz ENSZ-íődelegátus- sal Nyugat-lrián kérdéséről. bérletért — a békesség ked­véért, mint mondják. Mert különben nem enged­né meg a „házi néni”, hogy mossanak, kellően tisztálkod­janak s főzzenek. Inkább fi­zetnek, s hallgatnak, amikor azt mondom, menjenek nyu­godtan a tanácshoz, ne fizesse­nek többet, mint amennyit kell, ijedten tiltakoznak: nem, nem, dehogy is, akkor állan­dóan piszkálná őket a „házi néni”. Sokat írtak már a főbérlői- albérlői viszonyról. Arról, hogy lelkiismeretlen emberek, kihasználva a megszorult há­zaspárokat — egyedülálló em­ber még könnyebben „ugrál” — alaposan megkopasztják őket. Hát még ha gyerek van!... Akkor szinte annyit kérnek, amennyit akarnak, s a legtöbb albérlő nem mer tenni semmit, mert egyrészt nincs tisztában törvényes jogaival, másrészt pedig így véli bizto­sítani a békességet. Kétségtelen, hogy albérlőnek lenni nem kellemes dolog. De törvényeink a lehetőségek ha­táráig biztosítják jogaikat, megvédik őket a kufér kal­márszellemtől. törvényes vé­delmet élveznek a törvénytele­nül eljáró főbérlővel szemben, aki sokszor azzal a lakással üzlet“!, amit — az államtól kapott. Az érvényben levő jogszabá­lyok nagyon helyesek, s a gyakorlat bebizonyította, hogy jelentős enyhülést hoztak a nagyon is feszült, olykor már elviselhetetlen főbérlő-albér- lő háborúskodásban. De ez még nem elég. A tanácsoknak, s ez elsősorban a községi ta­nácsokra vonatkozik, követke­zetesebben kell érvényesíteni­ük ezeket a rendelkezéseket, meg kell követelni azok betartását. Ez vonatkozik arra is, ami­kor a főbérlő állandó pereske­déssel, macerálással igyekszik kitúrni az albérlőt, megszaba­dulni tőle. Az egyik albérlő házaspár elmondta, hogy fő­bérlőjük hatodszor (!) pereske­dett velük a közelmúltban. Mind a hat pert elvesztette. De mi jelent biztosítékot az ellen, hogy hetedszer is nem próbálkozik? Hacsak az a rendelkezés nem, hogy eljárnak az oktala­nul, notóriusan pereskedőkkel szemben ... ez esetleg kedvét szegi a pereskedő főbérlőknek, amikor jogtalanul abajgatják albérlőjüket. De csak akkor szegi kedvüket, ha ezt az in­tézkedést — alkalmazzák is .:: Akiknek a legnehezebb Kétségtelenül a legnehezebb helyzetben az a három házas­Wa,l oinap, holnapután FIATAL HÁZASOK JELENE, JÖVŐJE pár van, akik még életközössé­güket sem tudták megteremte­ni, külön laknak egymástól. Nem ellenük szól ugyan, hi­szen a szerelemnek, nem lehet akadályokhoz igazodnia, de va­lóban a semmire esküdtek* meg. Nem vetve számot reali­tásokkal. anyagi helyzetükkel, a kilátásokkal, fittyet hányva mindennek, elmentek az anya­könyvvezetőhöz azzal, hogy „majd csak lesz valahogy”: De ezt a „valahogyot” ma már nagyon elviselhetetlennek érzik. Ketten laknak úgy, hogy külön-külön albérletben, illet­ve ágyrajáróként. Mindkettő­jüknek lenne lakásuk még­pedig tisztességes, külön szo­bájuk, otthon a szülőknél, de eszük ágában sincs hazamen­ni, (hanem inkább így élnek (két fiú- két lánytestvér há­zassága ez), holott ezt a gyá­ri munkát, amit itt végeznek, ott is ugyanúgy megtalálnák. A munkásszálláson lakó há­zaspár helyzete időleges, már- csafc azért is, mert záros ha­táridővel kaptak engedélyt az ottlakásra. Mi lesz velük? — Az utcára úgyse löknek ki bennünket, majd adnak la­kást, ha azt akarják, hogy el­menjünk! — mondják. Ök kérték, könyörögtek érte, hogy engedjék meg az ottla- kást! Most már, birtokon be­lül. egyszerre megjött a hang­juk, egyszerre követelőén lép­nek fel... Talán ilyen „elvek” alapján kötötték a házasságukat is. Ha nem sikerül, majd sikerül a másik i |, Pedig felelőtlenséggel nem messzire jut az ember! Mire jut - mire nem Végezetül az anyagi helyzet, 1 lehetőség elemzésénél érdemes azt is megnézni, mire megy el a pénz. Nehéz és nagyon hosz- szadalmas lenne itt elemezni általában a harminc házaspár költségvetését, hiszen a leg­végletesebb esetek is megtalál­hatók ízlés, igény szerint (van olyan fiatalasszony, aki havon­ta négyszáz forintot költ fod­rászra, kozmetikára. pedig mennyi más helye lenne a pénznek), ezért két, hasonló keresetű, s körülmények kö­zött élő házaspárt választottam ki példának, náluk is érzékelni lehet, mennyire mások a. be­osztásról, a mire mennyit-ről alkotott vélemények. B. házas- L. házas­pár pár Havi kereset 2900 2930 Család létszáma 3 8 Kiadás élelemre 1300 1700 Lakásra (lakbér, villany, stb.) iso 130 Ruházkodásra (aján­dék, háztartási cik­kek) 700 100 Szórakozás, könyvek 200 350 Tartalék, előre nem látott kiadások, stb. 400 200 ' A számok rövid elemzése is elég ahhoz, hogy a különbsé­get érzékelni lehessen. Míg B.- ék jóval kevesebbet fordítanak élelemre, s többet ruházkodás­ra, háztartási cikkekre, addig L.-ék elsősorban a hasukra költenek, szeretnek jól enni. inkább kevesebbet fordítanak ruhára, gépek vásárlására, de ugyanakkor többet szórakozás­ra. Mészáros Ottó (Folytatjuk) ; Nemzedéki kérdés. így is \ meg lehetne fogalmazni. De ; az igazsághoz az is hozzátar- ; tozik, hogy nem egy esetben ! a fiatalok meg sem kísérlik ; meggyőzni a szülőket arról, ; hogy szükségük van az önálló- ; Ságra, hogy a maguk életét ; akarják élni, hanem türelmet- ; lenül leintik őket. s érveié? J helyett veszekednek, aminek \ persze harag, sírás, sértődés, j olykor már elviselhetetlen ott- ( honi légkör az eredménye, í Megérteni a fiatalokat, s í megérteni a szülőket is, mind- í két fél törekvése ez kellene, hogy legyen. Nem a hibákat £ keil keresniük, hanem éppen a közös törekvéseket, nem okve- \ tetlenkedést kell látni, ha va- lamin vita van. hanem segíte- £ niakarást. még akkor is, ha £ nem lehet egyetérteni azzal, £ amit tanácsolnak. A szülőknél £ lakás kényszerhelyzet az ese- ^ tek többségében. Nem kell £ még azzal is nehezíteni, hogy í viták, veszekedések legyenek. ^ Akidnek nincs semmi ^ioguk ^ Igv fogalmazta meg albérlői £ helyzetüket L. Lászlóné, aki ^ férjével együtt albérletben la- ^ kik. Kétszáz forinttal többet / fizetnek a törvényesnél az al­| tikailag egységes uniójának megteremtését, szorgalmazta, I hogy ezt az uniót „nemzetek j fölötti” hatalommal ruházzák fel, hangolják egybe országai­nak külpolitikáját, katonai, szociális és kulturális politi­káját. | De Gaulle elnök viszont egy lazább konföderáció, „a hazák ; Európájának” híve. Elgojido- ! Iása szerint az egyes országok- i nak nagyobb önállóságot kell ! biztosítani, a közös problémák | eldöntésében minden ország- 1 nak vétójogot kpll adni. megbeszélést folytatott Ade­nauer kancellárral. Schröder külügyminiszter pedig külön- külön tanácskozott A. Szmir- novval, a Szovjetunió bonni nagykövetével, majd Dowling amerikai nagykövettel. A kormány szóvivője sze­rint Seydoux főleg Adenauer tervbe vett franciaországi Iá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom