Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-04 / 102. szám

►ff ST KECVEI 1933. MÄJUS 4, PÉNTEK Megkezdődött a 3. film- technikai konferencia Csütörtök reggel a Techni­ka Házában megkezdődött az Optikai, Akusztikai és Film- technikai Egyesület harma­dik filmtechnikai konferen­ciája. A jövő hétfőig tartó ta­nácskozzon száznál több hazai és 35 külföldi — angol, bolgár, csehszlovák, lengyel, német és ölasz — szakem­ber tángyalja meg a film­színházak technikai fejlesz­tésével, különösen automa­tizálásával, a hangfelvétellel, a filmek, kidolgozásával és külön a televíziós filmekkel kapcsolatos kérdéseket, va­lamint a filmiparban alkal­mazott méréstechnika idő­szerű problémáit. (MTI) JÁRÁSI KULTURÁLIS SZEMLE — BUDAKESZIN Vasárnap délután 3 órai kez­dettel Budakeszin rendezik meg a budai járás ez évi kul­turális szemléjét. A járási be­mutatóra hat tánecsoport, két színjátszó együttes, két sza­való. két zenekar, két énekkar és két énekes szólista kapott meghívót. A műsorban szere­pel többek között a diósdi színjátszó csoport, Illyés Gyu­la: Tűz és víz című egyfelvo- nósoisával, a budaörsi művelő­dési otthon énekkara, a budai járási művelődési ház kamara- zenekara, a budajenőiek népi- tánc-csoportja és a pilisvörös- vári művelődési otthon szín­játszó együttese, amely Be­nedek Katalin: Idegen utcá­ban című egyfelvonásosát mu­tatja be. A bemutatót Karlik András, a járási tanács vb- elnöikhelyettese nyitja meg. A következő években megteremtjük a modern nagyüzemi szőlő-, gyümölcstermesztés alapjait Hitelt kapnak a termelőszövetkezetek, az új gyümölcsösök, szőlők fenntartására — 230 millió európai sima szőiővesszőt, továbbá 33 millió oltványt gyökereztetnek az idén A mezőgazdaság szocialista átszervezése kedvező helyze­tet teremtett hazánkban a nagyrészt elöregedett és szór­ványos, kis parcellákban ter­mő szőlők és gyümölcsösök fel­újítására, s egyúttal a terme­lés korszerűsítésére is. Magyar Ferenc, a Kertészeti Tervező és Ellátó Vállalat igazgatója az MTI munkatársainak adott tájékoztatójában elmon­dotta, hogy a több intézmény összevonásával. nemrég meg­szervezett vállalat fő feladata a modern nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztés alapjai­nak megteremtése. A megvaló­sításhoz nagy erővel máris hozzáfogtak; kialakították a szaporító­anyag szervezett termesz­téséhez szükséges, úgyne­vezett bázisgazdaságokat, létrehozták a telepítéseket előkészítő műszaki bizottságo­kat. A feladat sokrétűségére jellemző, hogy a KGST-ben résztvevő államok között első­sorban Magyarországra vár a kertészeti termesztés fejleszté­si módszerének kidolgozása, mind az üzemszervezést, a tervezést, mind a szaporító­anyagellátást, mind pedig a telepítési rendszereket illető­en. Ezenkívül igen lényeges tennivaló a tájkörzetek kiala­kítása, a vidékenként legjob­ban bevált, s a belföldi fo­gyasztás, a feldolgozóipar és Dömpersikló, ikerakna, mészkőül! A tinnyei mészégető rekonstrukciója Hat kemence kéménye füs­töl ma Tinnyén. Az év folya­mán 15 és fél ezer tonna me- szet szednek ki a forró ége­tőkből. Ennyit ír elő az idei tervprogram. Az idén korszerű ikerak­na építését kezdik meg az öreg kemencék szom­szédságában. Ha az építés- okait kutatjuk, a termelés alakulásából kide­rül, hogy nem elsősorban a mennyiség növelése a cél. Igaz ugyan, hogy átmeneti emelkedéssel számolnak, de nem sokkal ezután megkezdik a kiöregedett kemencék leállí­tását úgy, hogy a végén a mostanihoz hasonló kapacitá­sú marad a tinnyei mészégető. Tizennégy milliót költenek a jelentős rekonstrukcióra. A cél az, hogy a mai idők köve­telményeinek megfelelően megkönnyítsék az emberek munkáját, korszerűbbé tegyék a termelés folyamatát. A tiny- nyei esetben az is mozgató­rugó, hogy igen magas önkölt­séggel dolgoznak az itteni ke­mencék. Érdekes összevetni a mosta­ni, s az épülő új ikerakna adatait. Ma legalább nyolcvan kilogramm szén kell egy má­zsa mész égetéséhez. A re­konstrukció után, az új ke­mencék üzembelépésével ez a mennyiség felére csökken. A korszerűbb és jobban irányít­ható eljárás lehetővé teszi az egyenletesebb minőség tartá­sát. Érdemes megemlíteni, hogy a gépesítésnél milyen tervek alapján akarják korszerű üzemmé változtatni a tinnyei mészégetőt. Ma még többnyire kézi erővel bányásznak, rakod­nak és továbbítanak minden nyersanyagot. A tervezők fog­lalkoznak olyan gondolatok­kal is, hogy a most csilléket fuvarozó drótkötél siklópályát átalakítják nagyobb teherbírá­súvá, hogy azon a bányánál megrakodott dömoerek utaz­hassanak lefelé, illetve terhük kiürítése után vissza. Ha az elképzelés megvaló­sul, ez lesz az ország első dömpersiklója. Nem kell energia a kibányá­szott mészkő célhoz juttatásá­hoz, mert a magasabban fekvő bányából a lefelé lejtő pá­lyán a kocsi saját súlyánál fogva indul meg, s ugyanak­kor az üres szállítóeszközt fei- vontatja a bánya szintjéig. A bányánál rakodó- és mar­kológépek lépnek szolgálatba. Az osztályozást is gépi úton végzik majd. A magasabb szintről, a bányából az égető kemencékhez „sikló” dömper terhét egy nagy gyűjtő tartály­ba önti. Innen a szükséglet­nek megfelelően nyíláson ke­resztül csillékbe ömlik a mész­kő, amelyeket lift emel az aknák beömlő nyílásához. A tüzelőanyagot is gépesített úton juttatják a tűztérhez. A kiégett messet csúszdán, sur- ranf.ón juttatják a vagonba, vagy teherautókba. 1964-ben már a rekonstruált, újjá vará­zsolt tinnyei mészégető rend­szer veszi át a munkát a rég­óta dolgozó, s éppen ezért el­avult mostani' mészégetőtől. (t. gy.) adó fajták szelektálása és el- szaporítása. Az előirányzat szerint 1965 végéig 130 000 hold új gyü­mölcsöst és további 80 000 hold új szőlőt telepítenek az országban. Az új telepítéseket elsősor­ban azokra a területekre kon­centrálják, amelyek egyéb mezőgazdasági kultúrákkal nem, vagy csak alig haszno­síthatók. Az új szőlők zömét 240—50 centiméteres sor- és tőtávolságra telepítik. Ezekben a szőlőkben csaknem minden munkára fel lehet majd hasz­nálni az univerzális, s köztük a magyar gyártmányú UE- traktorokat. A gyümölcster­mesztésben új korszakot nyit a törpe törzsű fák telepítési arányának növelése. Az üze­mi tapasztalatok szerint ugyanis a magas és a közép­magas törzsű fák holdanként! 70—-80 mázsás átlagos hoza­ma ió termésnek számít, a törpegyümölcsösök 180—190 mázsás átlaga egészen meg­szokott jelenség További előnye a törpe­gyümölcsösöknek, hogy három-négy éves koruk­ban termőre fordulnak, míg a középmagas és magas törzsű fák termőre fordulása csak 8—9 éves korukban szo­kott bekövetkezni. A telepítések előkészítésére és lebonyolítására a társadal­mi erőket is mozgósították: a műszaki bizottságok tagjai­ként országszerte tanácsi és kutatóintézeti szakemberek, földmű vessző vetkezeti agronó- musok, tanárok dolgoznak. A műszaki bizottságok telepíté­si terveket készítenek a helyi adottságok és a közigazdasági szempontok figyelembe vételé­vel, s mindenütt arra törek­szenek, hogy legalább 150— 200 holdas összefüggő terü­leten alakítsák ki az új szőlőültetvényeket, illetve gyümölcsösöket. A gnű- szaki bizottságok teljesen ingyenesen készítik el a tele­pítési terveket, a térképeket, s ha az egyes termelőszövetke­zeteknek nincs megfelelő szakemberük a telepítések le­bonyolítására, a Kertészeti Tervező Vállalat ingyen sa­ját szakemberét küldi ki. A közeljövőben mód nyílik ar­ra is, hogy az új telepítéseket végrehajtó termelőszövetkeze­tek a gyümölcsösök tér móré fordulásáig úgynevezett fenn­tartási költségekre közép- és hosszúlejáratú hiteleket kap­janak. Annak érdekében, hogy az új telepítésű szőlők, gyümölcsösök ott is jól fejlőd­jenek, ahol megfelelő szak­ember helyben nincsen, a termőre fordulásig a vállalat közép- vagy felsőfokú kép­zettségű szakembert oszt be „ültetvényfelügyelőnek” és gondoskodik kiegészítő java­dalmazásáról. Az ez évre tervezett 12 000 hold szőlő- és 18 000 hold gyümölcstelepítéshez a megfelelő mennyiségű és minőségű szaporító­anyag a nyár végére el­készül, s a termelő üzemek már jú­niusban megtudják, honnan kapják a szaporítóanyagot az őszi telepítéshez. A termelő­szövetkezetek — az állami gazdaságokkal együtt — kere­ken 230 millió európai si­ma vesszőt gyökereztetnek, oltványból pedig 33 milliót helyeztek el a gyökereztető is­kolákba. A nagyobb szőlő- gyökereztető iskolákat kül­földről behozott esőztető ön­tözőberendezéssel látják el. (MTI) HA NINCS OSSZ JÁTÉK! Milyen bosszantó látvány, amikor kedvenc labdarúgó csapatunknak rossz az ossz- játéka, s emiatt elveszti a mérkőzést! Ez a bosszanko- dás azonban még elviselhető, mert a szurkoló reményke­dik: majd legközelebb. De mi történik akkor, ha a hiányzó összjáték a beruhá­zásoknál jelentkezik, súlyos tízezrekbe kerül, s jóváten­ni is nehezebb? Ilyen! esetet tapasztalha­tunk Leányfalun. A tanulság kedvéért megérdemli a nyil­vánosságot. Leányfalun, amint mát er­ről korábban is írtunk, az öt­venes évek közepén építet­tek egy szabadtéri színpadot, amely az utóbbi években nincs kihasználva. Két évvel ezelőtt pedig épült egy sza­badtéri mozi... Amikor a MOKÉP jelezte moziépítési szándékát Rí önt József tanácselnöknek, ő kér­te: hozzák előbb rendbe az állandó mozit, mert az egy szűk, alacsony, alkalmatlan, régi kocsmahelyiségben van, ahol nem lehet élvezni a fil­met. A MOKÉP közölte — ahogy ezt nekünk Leányfalun elmondták —, hogy most csak szabadtéri mozira van pénzük. A falu vezetői ezután java­solták: ha lehetséges, rendez­kedjenek be filmvetítésre a már meglevő szabadtéri szín­padon, ahol már készen van háromszáz embernek a be­tonülőke, s jórészt kihaszná­latlanul áll. A MOKÉP ebbe nem ment bele, nagyon he­lyesen, mert a szabadtéri • színpad alkalmatlan helyen épült. Az előadást zavarja egyik oldalról a főútvonalon elrobogó gépjárművek zúgá­sa, a másik oldalon pedig a Dunán • közlekedő, valamint kikötő és távozó hajók hang­szórója, kürtje.., Így épült fel a szabadtéri mozi a ta­nácsháza udvarán, s ugyan­csak háromszáz embernek, betonülőke. Az alig több, mint ezerhá­romszáz lakosú községben te­hát ülőhely már bőven van. De ettől még a szabadtéri színpad kihasználása, s az abba beleölt forintok kama­tozása nem oldódott meg... Meg kellene magyarázni Leányfalun, hogy az ilyen­fajta kettős beruházás nép- gazdasági érdekből, tervsze­rűen történik... Ember legyen a talpán, aki ezt meggyőzően elmondja. Mi ugyanis — amióta a lóról leszálltunk — labdarúgó nemzet vagyunk, ha most gyengék is csapataink, s kü­lönös érzéke fejlődött ki még a legegyszerűbb falusi em­bernek is az összjáték iránt!... S ezt az ossz játékot nemcsak a pályán, hanem a pénzgazdálkodásban is sze­reti ... Tenkely Miklós Mozgalmas napok Kőröstetétlenen Eddig 82 OOO tojás eladására kötőitek szerződést a faluban Nagy sikere van a baromfincvelési akciónak — Még több napos­csibét kérnek a tetétlcniek detén tartunk, de máris két­száznál több libára, ugyaneny- nyi kacsára, valamivel több pulykára és több ezer csibe nevejésére kötötfel^szs5zpd.ésj:.. Kicsit. mérgesek a falubeliek, amiért, niem; kaphatják meg időben az igényelt számú csi­bét. Többször reklamáltam, azt ígérték, május első hetétől már nem lesz fennakadás, a kertnél még többet is tud­nak szállítani. — Azt (hittem, húsvét heté­ben nem hoznak tojást a fel­vásárlótelepre — magyarázza naiiy vidáman Mihály elvtérs. — Mégis, a vártnál jóval töb­bet, 14 000 darabot küldtem az iparnak és a keltetőállomás- nak. Tavaly összesen 140 000 • darab tojást vásároltam fel, feleségemmel, többet a tervezettnél, idén már ISO 000 a terv. — Tudják majd ezt teljesí­teni? — A múlt évben csak 62 000 darab tojás értékesítésére kö­töttek szerződést a tetétleniek, idén már eddig — pedig csak az elején tartunk —, 90 000 da­rabra. — Mi ennek a magyarázata? — Nagyon népszerű a tojás- értékesítési -szerződés. Ugyan­is minden darab tojás eladá- : sóért nyolc deka kukoricát adunk állami áron. Ez igen kedvező feltétel, amellett elé­gedettek a baromfitenyésztők a tojás felvásárlási árával is. — Idén talán több baromfit nevelnek a faluban, mint vala­ha — szól közbe a felvásárló legjobb segítője, felesége. — Szerintem talán kétszázezer darab tojást is fel tudunk vá­sárolni, hacsak baromfivész nem pusztít, mint tavaly. Kőröstetétlenen talán nincs olyan porta, ahol legalább egy-két kotlóalja «isibe, néhány kacsa, liba, és pulyka ne szaladgálna. — Ezért elsősorban az asszo­nyok érdemelnek dicséretet, mert a baromfinevelés az ő dolguk. — Sokat fáradozik a nőta­nács, és az asszonyok megér­tették, tapasztalták, hogy a baromfineveiés jelentősen se­gíti a család pénzügyi helyze­; tét. Akik szerződést kötöttek : baromfinevelésre, tojás eladá- : sára, csaknem kivétel nélkül : a helybeli termelőszövetkezet ; és az állami gazdaság tagjai, : mint példáüi Tóth Jánosné, í Hegedűs Ambrusné, Andrus ■ Pál, Lendvai István, Angyal ; István, de sorolhatnám továbo ; a nevüket. : A kőröstetétleniek mindig i is híresek voltak arról, hogy : nagyszerű mesterei a baromfi- : nevelésnek. Ezt a hírüket : öregbíteni akarják, amihez sok : segítséget kapnak Mihály Já- • nőstől és feleségétől, a földmű- : vesszövetkezet tojás- és ba- ; romfi felvásárlójától. Mert ők : annak örülnek, ha bőven van : munkájuk, ha nem érnek rá I sokat pihenni. Goulart brazil elnök fogadta Patolicsevet Goulart brazil elnök szerdán fogadta N. Sz. Patolicsev szov­jet külkereskedelmi minisz­tert, a Brazíliában tartózkodó kereskedelmi-ipari küldöttség vezetőjét és Csernisev szovjet nagykövetet. . Patolicsev látogatást tett Santiago Dantas külügymi­niszternél is és megbeszélést folytatott vele. V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v megváltozni. Tehát az arany középút! , Egy héttel később az öreg­asszony ott ült az asztalnál, de nem a veje székében. Most már ő tálalt. Libaaprólék volt ebédre. — Vegyen magának, mama — biztatta a lánya. Az öregasszony zavarban volt. Egy kicsit gondolkozott, azután csak egy lábat és egy vékony szárnyat vett ki ma- i gának. Biztatták, egyen töb- j bet, de ő legyintett és így ; szólt: I — Jó lesz nekem ez is ... \ A következő napon este- \ felé, amilcor a házaspár ha- \ zaérkezett. nagy meglepe- \ téssel látták, hogy a mama 1 tupíroztattá a haját. Látva, hogy csodálkoznak \ a frizuráján, magyarázatot \ adott. ! — Mindig ' szidtatok, hogy : nem hozatom rendbe a ha- ; jam. Ezenkívül tegnap lát- ; tam, hogy haragudtatok, mert ; a vacsoránál megint csak ; csontokat szopogattam. Gon- ; doltam, ezt egyensúlyozom a \ tupírozással. Megfogadtam te- ■ hát a tanácsot. Tegnap sze­rénység, ma könnyelműség . Az arany középutat választót tam... Palásti László A férj visszament a szo­bába, ahol anyósa már ka­lapban várta. — Megyek a zenés esz­presszóba — közölte. Este az asszony beszélt anyjával, aki sírva védeke­zett: — Te biztattál, hogy ne le­gyek olyan szerény. Azt hi­szed, nem fájt a szívem, hogy vasárnap te főzöl, te mosogatsz, amikor egész hé­ten dolgozol? Hát nem arra kértél, hogy változzam meg? — De ennyire nem kellett volna a kedves mamának megváltozni. Régen idegesí­tő volt a viselkedése, most bosszantó. Hiszen a mama tudja, hogy Feri hová szo­kott ebédnél ülni. — Gondoltam, hogy mivel a hokedli miatt veszeked­tél... — Persze, hogy veszeked­tem. Találja meg a mama az arany középutat. Egyszer még azért is hiába könyör- giink, hogy menjen el a ha­ját rendbehozatni, most pe­dig zenés eszpresszóba jár. Nem lehet egyszerre ennyire A MAMA mama szerénysége miatt. Mondtad, vagy nem mond­tad? — Persze, hogy mondtam. Na, hallod? Ki bírja ki ide­gekkel, amikor anyósa nem ül az ebédlőasztalhoz, hanem behozza a hokedlit, a szoba sarkában az ölébe veszi a tányért és úgy eszik. És ki ne dühöngene, amikor sálat vesz az anyósának, aki erre sírás hangon megjegyzi, hogy nem kell neki új sál, mert ami kis idő számára még hátra van, addig elég lesz neki a régi is. És nem őr­jítő, amikor... Az asszony félbeszakította: — Ne 'folytasd! Igazad volt, és éppen ezért tartot­tam lelkiklinikát a mamának. Megmondtam neki, hogy vál­tozzon meg, mert tönkreteszi a házaséletünket. Erre meg­ígérte, hogy megváltozik, nem lesz szerény, hiszen azt akarja, hogy mi boldogok le­gyünk. — No, de ennyire boldogok azért nem akarunk lenni. — Jó, majd beszélek vele újra. I t, A férj kiment a konyhába £ és megkérdezte jeleségét: i — Miért te tálalsz? Miért jí nem az anyád? í; — Azt mondta, hogy fáradt. J Légy szíves, vidd be a kenye- ^ rés kosarat. % A férfi szót fogadott, és £ amikor bement a szobába, ji csodálkozva látta, hogy anyó- £ sa az asztalfőn ül. •/t Az anyós látta, hogy veje f bosszankodik, és kedvesked- í ve fordult hozzá: i — Ezen az oldalon olyan Í jó világos van. Nem harag- Jí szol, hogy a helyedre ültem? % — Nem — morogta a fér­$ fi olyan hangszereléssel, hogy fjez a „nem” inkább „de igen- nek” hangzott. % Felesége hozta a rántott £ sertésszeletet. Az, anyós ki- vette a legnagyobb darabot. 0 — Ez olyan szép pirosra £ van sülve — jegyezte meg, ^ és enni kezdett. jí Ebéd után az anyós meg- j szólalt: í — Ma mosogass egyedül, f nekem nincs kedvem segí- ^ teni... '<j A férfi kiment a konyhá- ba felesége után: á — Mi van a mamával? y — Én vagyok az oka... ^ Meg te is. Azt mondtad, hogy ' megőrülsz az idegességtől a Nem sok ideje marad a pi­henésre Mihály Jánosinak, a Kőröstetétleni Földművesszö­vetkezet tojás-baromfi felvá­sárlójának, Kimutat a piciny épület ablakán, ahol az udva­ron. a mázsa körül 15—20 asz- szony és férfi beszélgetéssel tölti az időt. s— Naposcsibéért jöttek. Hetente kétszer kapunk csibéket Budafokról és Ceglédről. Remélem, nem várnak hiába. — Talán kevés csibét ren­delt? — Időben kértem kétezer darabot. Van hét, hogy 4—5 ezer is gazdára találna, csak- hát nem mindig kapunk. A múlt héten például kétszer is hasztalan fáradtak, várakoz­tak az emberek. Kétezer dara­bot rendeltem csütörtökre, egyet sem küldtek. — Ezt nem nagyon értem, . hiszen az újságok, a rádió es plakátok hirdetik, javasolják, hogy vásároljanak naposcsibét a földmű vessző vetkezel tői. Sít azt is, hogy kössenek csibe- nevelési szerződést. — Ezzel nincs is baj. A szer­ződéskötésnek még csak a kéz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom