Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-17 / 89. szám

1982. Április i7, kedd rear HEGYEI ícfűrlap Szorgalomból — hatmillió A Dunakeszi Járműjavító műszaki intézkedési tervéről Nincs bankjegynyomdájuk, mégis pénzt csinálnak. Olyan pénzt, ami eddig nem léte­zett és még jelenleg sem le­het fizetni vele, de jövőre már ott lesz az ország elkép­zelt kasszájában és fel lehet használni lakásépítésre; utak építésére, új anyagok vásár­lására és még sok minden másra, amire kell. S nem is kevés pénzt „csinálnak” az idén a MÁV Dunakeszi Jár­műjavító Üzemi Vállalat mű­szaki és fizikai dolgozói. Idei önköltségcsökkentési tervük­ben ötvenezer forint híján hatmillió szerepel. Ennyivel kell olcsóbban gyártaniok mindazt, amit a termelési terv ír elő számukra. Nem kis összeg hatmillió forint egy esztendőben, külö­nösen nem akkor, ha figye­lembe vesszük, hogy az eddig eltelt években sem tétlenked­tek, hanem évről évre jelen­tősen csökkentették az önköltséget. Miből áll össze ez a hatmil­lió? Egyáltalán miért tudják már ma, hogy ez az összeg az év végére legfeljebb csak magasabb, de kevesebb nem lehet? A magyarázat egysze­rű. Pontos és szigorú intézke­dési tervet készítettek a mű­szaki fejlesztésre, amelynek minden egyes pontja tartal­karítás. Ennél sokkal na­gyobb, összesen félmilliós ha­szon származik abból, hogy kiszélesítik a műszaki nor­mák alkalmazási területét. Eddig százezres tételekről volt szó. A szóbanforgó terv­nek azonban nagy pozitívu­ma, hogy a kisebb összegeket hozó apróbb intézkedéseket is Egy hónap múlva ismét sorsolás tartalmazza. Negyvenezer fo­rint megtakarítás származik például abból, hogy olyan munkákat, amelyeket eddig kézzel végeztek, megfelelő szerszámozással gépesítenek. Ebből egyébként olyan haszon is származik, hogy az embe­rek egész sor nehéz munká­tól szabadulnak meg, ami ugyancsak nem jelentéktelen céi ja a műszaki fejlesztésnek. Nemcsak új vasúti kocsikat gyártásiak, hanem sok sze- ! mély- és. tehwtafont javíta- j nak is ebben a*tíÖ^b£jnb-'Aki I ismeri az ilyen jelfesfln'MW^ j kát, jól tudja, hogy nem köny- i nyű a szalagrendszerű javí- ' tást megszervezni. Ennek el- j lenére itt megpróbálkoztak í vele és nem is eredménytele­nül. Most ismét lépnek egyet és az ütközők gyártását és javítását szalagosítják, ami­ből ugyan csak 30 ezer ■’érint haszon származik, de nyilván­való, hogy itt nem állnak meg és további munkákat is átszer­veznek, ami majd NYITÁS ELŐTT A POKOL-CSÁRDA A híres, külföldön is ismert, váci Pokol-csárda az új szezonban megszépülve, korszerűen felszerelve várja a ven­dégeket. Egy évvel ezelőtt vezette be az Országos Takarék- pénztár a gépkocsi-nyere- ménybetétkönyvet. A taka­rékosságnak ez az új for­mája gyorsan népszerűvé vált, amit mutat az is, hogy egyre több a gépkocsi-nyere- ménybetétkönyv tulajdonos. Az első húzáson 26 000 be­tétkönyv vett részt, jelenleg pedig, már 75 000 az autő- nyeremény-könyv tulajdono­sok száma. Közülük kerül­nek ki az egy hónap múlva, május 14-én tartandó újabb sorsolás szerencsés nyertesei. Az eddigi három húzáson 120 autót sorsoltak, amelyek közül 55 budapesti, 65 pedig vidéki lakosnak jutott. A ko­csik közül csak 119 talált gazdára, egyért még nem je­lentkeztek. Az ötödik gépkocsi-nyere- ménybetétkönyv sorsolást au­gusztusban rendezi az OTP. s erre a húzásra április 30-ig lehet betétkönyvet váltani. (MTI) * Megyei borverseny: április 28-tól május 1-ig Válogatják már a borokat, fokolják az Ezerjót, meg a Kövidinlkát. Késaüinek a ter­melőszövetkezetek és az állami gazdaságok is a hagyományos megyei borversenyre, amit az idén április 28-án és május 1 között rendez a megyei tanács Budapesten. Persze, nemcsak .a „verseny­zők" készülnek, a minden bi­zonnyal sok izgalmat jelentő négynapos vetélkedőre, hanem már az előkészítő bizottság is munkához látott. Össze­sem 180 különféle borra számítanak. Nyársapáiról, CsamőrőL, Inárcs- ról, Nagykáta környékéről, s a megye legkülönbözőbb részé­ről. Közülük ötvenöt az. álla­mi és a kísérleti gazdaságok­ból kerül a bíráló bizottság elé, ötvenet a termelőszövetkezetek küldenek, a többit pedig az egyéni és a háztáji gazdaságok állítanak, ki. A beküldött bo­rok elővetélkedöit április 28- és 29-én tartják, a „hivatalos borverseny” (ezen a selejtezőn túljutott borok vesznek részt) április 30-án kezdődik, délelőtt 10 órakor ünnepé­lyes megnyitóval a megyei tanácson. Kik lesznek a zsűri tagjai? Országoshírű borszakemberek, akik hat bizottságiban, körül­KÜLDJÖN HÚSVÉTI ÜDVÖZLETÉT KÉPESLAPON Nagy választókban kapható az IPARCIKK ÉS FÖLDSZÖV BOLTOKBAN belül harmincán döntik majd el, melyik bor méltó a tovább­jutásra. A díjazott borok közül a legjobbak az országos bor­versenyen folytatják .a küzdel­met, s amelyik „állja a sarat”, esetleg a nemzetközi borver­senyre is eljuthat. tovább növeli a forint megtakarítást is. További kisebb, mégis je­lentős tételek: a hullámpadló fóliahegesztésének megoldá­sával újabb 30 ezer forintot takarítanak meg. S még az­zal is 15 ezer forintot lehet megtakarítani, hogy a jövő­ben a kocsik feliratait nem szabad kézzel, hanem matri­cákkal készítik, Sokáig sorolhatnánk még azt a sok-sok feladatot, amely­nek elvégzése után kikereke­dik a hatmillió forintos meg­takarítás. Erre azonban sem hely. sem szükség nincs. Azt azonban még el kell mondani, hogy — bár már javában dol­goznak az intézkedési terv végrehajtásán, egy hasznos módszert a jövőben is alkal­maznak. Negyedévenként mű­szaki fejlesztési ötletnapokat tartanak, ahol eddig is, nyil­ván a jövőben is, még sok hasznos javaslat kerül napvi­lágra, amiből további hasz­na származik az országnak. Farkas István A kicsinosított Pokol-csárda (MTI foto — Kácsor felv.) A\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\N\\\\\\\\\\\\VVv\VV\^^^ KÖRÍETI BEMUTATÓ - AZ ÉJSZAKÁBAN v Adakozással tekintetternlS^iJUtiurális szemle tápiószentmártoni bemutatója elé, hiszen ismertem a község műkedvelő művészeti csoport­jainak munkáját, amely egyik alappillére volt Pest megye kulturális életének. Sajnos a bemutató meglepően alacsony színvonalú volt, csak a tápió- szöllősiek műsorszámainak összképe magaslott ki. Érthetetlen módon ez a kö­zel harminc számból álló, elő­reláthatóan túlzsúfolt műsor hat óra után kezdődött, holott három, órai ‘kezdés esetén nem lett volna bonyolult a vendég­csoportok hazajutása, a szerep­lők koncentráltabban léphettek volna színpadra, s a közönség is fokozottabban, figyelt volna. A járási népművelési osztály vezetője nyitotta meg a bemu­tatót Sziklai Sándorról, az ez évi szemle névadójáról szóló kulturált ismertetéssel, s át­vette a szét Tápiószentmár- ton,.. illetve, ha nagyon pon­tosan akarnám megfogalmaz­ni, azt kellene mondanom, hogy átvette a szót Váraílyai Béla. Egész műsoruk ideje alatt színpadon volt, hol har­monikával a kezében, hol a zongora mellett — tervezte, vagy betanította a számot — énekelt, vagy hegedült. Néha az volt az érzésem, hogy egy­szerre két példányiban látom Várallyait. Az egyik pillanat­ban még az énekkari emelvé­nyen állt, a másik percben már ugyanő húzta össze a makacs- kodó függönyt A SZAVALOK közül Srebé- nyi Judit tűnt ki Ileltai Jenő: Szabadság című versének mé­lyen átgondolt elmondásával. Szász József tanár Aragon: „Ballada arról, aki dalolt a vesztőhelyen”-jét szavalta el zenei aláf estéssel és rosszul al­kalmazott fényhatásokkal iro­dalmi színpadi törekvésként. Az érdekes összetételű ka­marazenekar Corelli: Sarabon- de és Beethoven: Menuett cí­mű szerzeményeit játszotta el színvonalasan és ígéretesen. Vegyeskaruk három dala kö­zűi a „Hajnalórám” című ked­ves lengyel népdal érte el a legnagyobb sikert. A következőkben Tápió- szentmárton-Sőregpuszta lépett színre a „6-os szoba” című egyfelvonásossal. Szövegtudás nélküli előadásuknak talán az a legnagyobb hibája, hogy így soha nem lehet szövegtudásra és fegyelemre szoktatni egy kezdő csoportot, ha vezetőjük ennyire felkészületlenül közön­ség c-lé engedd őket, mert ak­kor legközelebb is úgy gondol­ják, hogy minek tanuljanak, ha előadás aIaíí is, nyílt szí­nen is bele lehet olvasni a sző. végbe. < A tápiószöllősi csoportok egy csapásra meghódították a közönséget. Csepeli Szabó Béla két versét Kanyó Klára és Ju­hász Imre mondta el. Színját­szóik Ambrtís Tibor: „Asszo­nyok háborúja” című, vidám hangvételű egyfelvonásosa ki­tűnő tánccsoportjuk „Tápéi darudübörgő” című tánca egy­aránt megérdemelte a kitörő tapsot. Dicséretes, hogy műsor- választásukban jelentősen elő­térbe helyezték a maiságot. Tápióbicskét tehetséges szín­játszóik képviselték a „Huszár­vágás” című bohózat II. felvo­nását mutatva be. Ennek a mindenképpen .jobb sorsra” termett csoportnak érdeme­sebb lenne színvonalasabb da­rabbal szolgálni a saját fejlő­désüket és a közönség ízlését. A pándiak szavalója Bene­dek Gabriella az „Én mondom és te add tovább” című Várnai Zseni verset mondta el, de előadásmódja nem érte utói színpadi megjelenésének kelle­mes hatását. AZ ÉJSZAKÁBA nyúló be­mutatót a tápiószentmárton- göböly járásiak jószándékú mű­sorszámai fejezték be, s az ün­nepélyes oklevél- és jutalom­osztásra már a toronyóra éjféli harangszava tette a pecsétet. Ágh Éva Elutazott a Finn Élelmiszeripari Szakszervezet küldöttsége A Finn Élelmiszeripari Szakszervezet ifjúsági kül­döttsége hétfőn elutazott ha­zánkból. A delegáció tagjait a Nyugati-pályaudvaron az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszerveretének és a Ma­gyar Ifjúság Országos Ta­nácsának képviselői búcsúz­tatták. (MTI) DUNAMENTIU0ER0MU VIII. Van-e, akinek több a joga? íróasztalukhoz kötve. Akkor jönnek-mennek az építkezésen, amikor akarnak! Hadd tegyék, mert nem kell attól félni, hogy rosszra fordítják drága per­ceiket ... Hadd tegyék! De akkor miért szólt mégis a pártvezetősóg Németh Tiha- mérnak, a szakszervezeti bi­zottság titkárának, hogy más­kor ne tanácskozzanak munka­időben? Miért adtak igazat an­nak a vezetőnek, aki a kony­hában majdnem botrányt csi­nált, mert kivételezni akartak vele? A pártveretőség ne örül­ne, ha a társadalmi aktivis­tákat, a kommunistákat tisz­telet, megbecsülés övezi? Ne tudná a pártvezetőség, hogy ezek az aktivisták, ha kell szívesen helytállnak éjjel is, mint ahogy már nem egyszer így történt az építkezésen is? És ha ilyenek a társa­dalmi munkások, akkor nem bántó-e számukra, ha azt kívánják tőlük: munkaide­jükben ne végezzenek társa­dalmi munkát, ne értekezze­nek, csak ha bevégezték na­pi feladatukat? Érdemes-e „ügyet” csinálni az amúgy is pótolható egy-másfél órá­ból? Érdemes-e akár csak szóvá tenni, ha valaki úgy nyilvánítja tiszteletét, hogy kicsivel több húst mér a tá­nyérba? kinek van hát igaza? A pártvezetőségnek vagy azok­nak, akik azt vallják: ne percre mérjük a munkát és ne sértsünk meg embere­ket, kivált ne azokat, akik kötelességükön túl is dolgoz­nak? De sértés-e, ha a pártveze­tőség azt kívánja, hogy min­denki egyformán teljesítse kötelességét? Sértés-e, ha azt kéri: senki ne élvezzen több jogot az építkezésen? Ne le­gyenek kivételek a brigád-, az építésvezetők, az irodai dolgozók sem, hiszen azok sem felesleges — percekre, órákra nélkülözhető — embe­rei az építkezésnek. Nem sértés. Amikor 1945-ben, a felsza­badulás után még rongyo­san és éhesen bújtunk elő a pincékből, akkor a kom­munisták és sok-sok pár- tonkívüli is úgy, rongyosan, éhesen — de leírhatatlan lelkesedéssel kezdett a ro­mok eltakarításához, az új élet megteremtéséhez. Mint a megszállottak dolgoztak, de sem több ruhát, sem több élelmet nem szereztek ma­guknak, mint amennyi má­soknak jutott. És később? A békés napokban? Építet­tük és felépítettük Dunaúj­várost, Tiszalököt, Orosz­lányt, Komlót.;. Űj gyárak emelkedtek... Azután mind­ezt megvédtük az ellenség­től. Majd új forradalomba indultunk: egybeszántottuk a határt és a kultúra, a hala­dás minden eszközével rom­boljuk a történelem során oly magasra emelt válaszfa­lat: falu és város között. És ebben mindenütt a kommunisták, a társadalmi munkások jártak élen. Ök hittek először abban, hogy a sártengerből felépül Du­naújváros, ők hittek elő­ször abban, hogy a közöstől húzódozó paraszt már nap­jainkban velük együtt töri a fejét: hová állítsák fel a központi istállót és hogy gyarapodna jobban a közös? Ök hittek először abban, hogy létrejön az egységes parasz­ti osztály és szorosabbra fű­ződik a munkás-paraszt szö­vetség. Ok hittek először... ők láttak először munkához. Ök vállalták mindig a nehezebb­jét, a többjét. Közülük ma sokan a százhalombattai épí­tők között dolgoznak. S ott voltak Tiszapalkonyán, Orosz­lányban, Dunaújvárosban ... Ügy, mint akkor, mostaná­ban is gyakran összefolyik nappaluk estjükkel. Hiszen azért kommunisták, azért társadalmi aktivisták. Azért vállalnak több kötelességet. De jogból csak ugyanannyit, mint mások! Mert csak ha így dolgoznak, érdemlik meg igazán a megbecsülést, a tisz­teletet. Sági Ágnee sét? Hiszen-nem saját érdeké­ben jár, hanem a közösségért! Egészen más lenne, ha egyszer 'is magánügyeit intézné munka­időben. Ilyen vád azonban egyiküket .sem érheti. Más már régen gyermeké­vel játszik, vagy moziban ül, amikor ők szabad idejükben sem pihennek. Emiatt azonban eszükbe sem jut panaszkodni. Természetes számukra, hogy mindenütt ott legyenek, ahol helyt kell álílni. Mérgeskednek, ha valamit nem tudnak gyor­san, eredményesen elintézni... de talán még egyszer, egyetlen egyszer sem veszekedtek a ma­guk dolgában. Az ilyen, fáradtságot nem ismerő dolgozóktól lehetne azt kívánni, hogy percre, másod- Dercre mériók munkaidejüket? El se ugorhassanak munkahe­lyükről? Ha elvárjuk tőlük, hogy este se pihenjenek, ne le­gyünk szigorúak napközben sem. Kivált ne az irodaiakkal, az építés- és brigádvezetőkkel, akik amúgy sincsenek gépük­höz, malteros kanalukhoz vagy ( Az ebédlőben összezördült S az egyik kommunista ve- (zető és a felszolgáló kislány. (A vezető követelte: neki is ( úgy tálaljanak, mint a többiek- ( nek. A kislány pedig szabad- (kozott: csak kicsivel mért töb- ( bet — azzal pedig úgysem rö- ( vidített meg senkit. Ennyit ! csak megérdemel az a vezető, ! aki egész nap másokért fárado­zik! ... ( A szakszervezeti bizottság (egyik nap munka közben hív- j ta össze aktivistáit, hogy meg­vitassák munkatervüket. Ki az (irodában, ki a kubikos- vagy í betonozó-, ácsbrigádnél szakí- ( tóttá félbe tennivalóját. Semmi (baj, — majd később pótolják (mulasztásukat. Mindenki meg- \ értheti, hogy olykor szükséges (napközben is teljesíteni a meg- (bizatásokat. A társadalmi (munkásokra amúgy sem szól- hat senki rosszat, hiszen hány- ^ szór lepi meg őket még az este ^ is szorgos munka közepette. ^ Lehet-e felróni valakinek, ha ^ órára vagy másfélre megszakít- í ja mindennapi feladata végzé­mazza az elvégzendő munkát, meg azt, hogy az intézkedés megvalósításával mennyivel csökken az önköltség összeg­szerűen és minden intézkedés végrehajtásának a felelősét is ' ijelölték. Ez a terv kötelező érvényű. Talán azért, mert valaki dik­tálja? Szó sincs róla. Nehezen és ritkán fordulhat elő, hogy valaki egy „belőtt” gyárban egyedül olyan új eljárást ta­lál ki, amely egycsapásra hat­milliós hasznot hoz. Itt sem egy ember találta ki az in­tézkedési tervbe került felada­tokat. Sok ember törte rajta a fejét, mérnökök, techniku­sok és fizikai dolgozók is. Vé­gül, amikor az elképzeléseket összesítették, az egész tervet aktívaülésen tárgyalták meg. Itt számbavették a lehetősé­geket és koordinálták a fel­adatokat. Így született meg a végleges döntés, amely már kötelező érvénnyel bír. Miből is áll hát össze a hat­millió forint? Kiszámították, ha a vasúti személykocsik egyes alkatrészeit nem másutt gyártják, hanem saját maguk készítik el, ebből 350 ezer fo­rint megtakarítás származik. Egy sor új gyártási techno­lógiát vezetnek be, amelyek nyomán együttesen ugyancsak 350 ezer forint lesz a megta­Megjelent a magyar műszerek első katalógusa Hazai műszerfelhasználá- i sunk az utóbbi öt év alatt több mint háromszorosára i növekedett. A Műszer- és : Irodagép Értékesítő Válla- ; lat jelentősen hozzájárult az i , üzemek műszerezéséhez, az-; zal, hogy prospektusokkal, ; tanácsadó szolgálatával, min- ■ tatermeivel igyekezett segít- \ séget nyújtani a gyáraknak; a legmegfelelőbb mérőeszkö- ■ zök kiválasztásában. így is ■ előfordult azonban, hogy a \ felhasználóknak szinte „kö- j röztetni” kellett egy-egy mű- \ szert: hol gyártják, mennyi: az ára stb. A nyomozást fe- í leslegessé teszi a most ki-1 adott magyar műszerkataló-; gus, ( A több mint négyszáz ol- j dalas, vaskos könyvvel fel- j , érő katalógus 2 légvár és 32 j vállalat, se»a*-- < k keit ismerteti. * :

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom