Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-17 / 89. szám

Az Albertirsai Földműves­szövetkezet központi irodá­jában komoly tárgyalás fo­lyik. — Már mindenki megkapta a zárszámadás után a kuko­ricát? Ez a késlekedő tavasz akadályozza a vetést... Ma­rika, beírtad nekem a két munkaegységet? ... Megszokott mondatok, is­merős termelőszövetkezeti problémák. így van ez mos­tanában — gondolom —, kez­dődnek a munkák. Benyitok. A kép szokatlan és meglepő. A megbeszélés résztvevői ugyanis fiatalok, iskolás gyerekek. Az egyetlen felnőtt Kőfalvi Judit, az fmsz főkönyvelője, gyorsan tájékoztat e furcsa eseményről. — Az fmsz patronálásával 1960 májusában az általá­nos iskola felső tagozatából 8 fiú és 6 lány ifjúsági ter­melőszövetkezetet alakított. A nyúltenyésztésre spe­cializálták munkájukat. Két hold földet kaptak és ezen kukoricát vetnek. A te­rületet felosztják maguk kö­zött és a kapálástól kezdve egészen a törésig, minden munkát ők végeznek el. — Hogyan támogatja az fmsz a fiatalokat? — Az induláskor fedezte a szükséges kiadásokat és az­után is, ha sürgős pénzre volt szükségük, rendelkezé­sükre bocsátottuk. A fiatalok közben lázasan beszélgettek, úgy hogy alig sikerült félrehívnunk Racki János nyolcadik osztályos ta­nulót, a termelőszövetkezet ügyesen irányító elnökét. Kérdéseinkre a „nagy’“ gaz­daság minden problémáját, gondját-baját viselő komoly­ságával válaszol. — Hogyan dolgoztok? — Úgy, mint a nagyok. Ko­molyan és jól. Meglep ez a talpraesett fe­lelet. — Mennyi nyulat ádtatok le az elmúlt évben? — 150 darabot szállítottunk le, szerződésre. 3950 forintot kaptunk értüli. Ebből 2800 forint tartozásunkat fizettük vissza az fmsz-nek. A fennmaradó összegből új ketrecet építettünk és felfrissítettük az állo­mányt. Én zárszámadáskor 400 kiló kukoricát kaptam, de tár­saim is 100—300 kilogram­mig kapták. Van még 30 mázsánk, ezt eladjuk és a pénzt felosztjuk egymás kö­zött. — Egyébként nagyon szere­tem a munkát. Jól dolgo­zunk, nagy a fegyelem is. Nem sok figyelmeztetést keli adnom az ellenőrzések so­rán. A termelőszövetkezet köny­velője erős, piros arcú lány, Tabány Mária.. — Mi a feladatod? hetenként egyszer soros mindenki. A kukorica első kapálása, igaz, még a tanév idejére esik, de amikor nincs sok lecke, nyugodtan dolgozunk a határban. A nyári szünidő alatt pedig mindennap, ha kell, ápoljuk, kapáljuk a ré­szünket. Meg kell említenem még, hogy a „nagy” termelő- szövetkezetek is hasznos se­gítséget nyújtanak nekünk. Gyorsan befejezzük a be­szélgetést, mert a Táncsics Termelőszövetkezet vezetői­nek — mint mondották — még sok a lecke holnapra, sietni kell, Búcsúzóul azt kí­vánjuk, hogy egészségesen erősödjenek, fejlődjenek ezek a fiatal gyerekek és munká­A esemői tanács vezetői va­sárnap, április 15-én bejár­ták a község határát. A cél elsősorban a tavaszi munkák ellenőrzése volt és megbeszé­lést kívántak folytatni az egyes gazdaságok vezetőivel a tava­szi munkák meggyorsítása ér­dekében. Benes Ottó elnökhelyettes ezzel kapcsolatban a követ­kezőket mondotta. • — Időarányosan haladnak a tavaszi munkák. Az egész határban szorgalmas munkát A próba nem mindig szerencse Lestár János üllői lakos ol- dalkocsjs motorkerékpárt akart vásárolni. Vasárnap két uta­sával elindult a motor kipró­bálására. Életében először ve­zetett oldalkocsis motorke­rékpárt és nem volt tisztá­ban azzal, hogy az oldalko­csis motorkerékpár kanyarvé­tel közben hogy reagál. Al- bertirsán a benzinkút előtt le­vő kanyarban 35 kilométeres sebességgel haladt Cegléd irá­nyába — gáz nélkül. A tehe­tetlenség törvényénél fogva a menetiránynak megfelelően az úttest baloldalára fordult és közben a helyes oldalon közlekedő Panuvia motorke­rékpár közepének ütközött, s azt az árokba fordította. A Panuvia két utasa könnyeb­ben megsérült, a ceglédi bal­eseti kórházban ápoljak őket. láttunk, dolgoznak a gépek, az emberek, folyik a szőlők­ben a nyitás és a metszés, örömmel láttuk a nagy igye­kezetei, s ilyenformán nem volt szükség arra, hogy elren­deljük a halaszthatatlanul szükséges mezőgazdasági mun­kákra való tekintettel a va­sárnapi munkát. Jól esett látni, hogy a mező- gazdaság dolgozói megértik a helyzetet és felelősségük tuda­tában becsülettel végzik a munkát. A hivatalos adminisztrá­ció legnagyobb részét ml végezzük el. — Hogyan zárták az elmúlt évet? — Január 12-én volt a zár­számadás, nagyon szép ered­ményekkel. A kukoricában megadott munkaegység ér­téke 65 forint volt — Elsősorban a munkaegy­ségek ti jd Iván tartása a köny­vecskékben. — A közös munka nem megy a tanulás rovására?-r Egyáltalán nem. Az is­kolaév alatt csak a nyulak tartásával van munkánk. Mindennap más az etető, Ünnepélyesen megnyitották a fásítási hónapot Albertirsán Az albertirsai úttörők nyitották meg ünnepélyesen a múlt hét folyamán a faültetési hónapot. Ebből az alkalom­ból a gyerekek száz darab nyárfát ültettek el. ÚGY, MINT A >gy juk a tsz-ben is. Kohlmayer Megelőzték a hivatalos javaslatot A ceglédi sport fekete vasárnapja szemben. A férfi I. a Váci Ko­Kezdjük talán a Vasutas— Debrecen mérkőzéssel. Ha a sikertelen támadások jelen­tették volna a végeredményt, akkor most fölényes ceglédi győzelemről számolhatnánk be. Hiába, a futball néha egy kicsit szerencse dolga is. Nagy öcsi határozottan hiány­zott a csapatból. A Ceglédi Építők labdarú­gó-csapata 5:2 arányú veresé­get szenvedett Dunaharasztin, amit semmi esetre sem szépít a fiatalok 2:l-es győzelme. A tekecsapat hiába készült a nagy visszavágóra, a pá­paiak úgylátszik valóban ke­mény ellenfelei a ceglédi te- kézőknek és ez az 5:3-as vég­eredményben is kifejezésre jutott. Hogy valami jót is mond­junk, a kézilabdások helyü­kön voltak. A második csa­pat barátságos mérkőzésen fektette kétvállra a KGV szak- szervezeti csapatát, a női csa­pat fölényesen győzött 6:l-re a Váci Sportiskola csapatával töttel mérkőzött és fölényesen 15:6 arányban győzött. A vá­ciak érték el az első gólt már a mérkőzés elején, ami nagy lendületre sarkallta a cégié- j dieket. Egy ideig fej-fej mel­lett folyt a küzdelem, a ceg­lédi forma azonban hamar ki­alakult és már az első félidő- i ben kétségtelenné tette a vég­eredményt. A második félidő hatalmas lendületet hozott, amit az állóképes ceglédi le­génység mindvégig kézben tartott. A váciak tehetetlenül védekeztek. Vincze hallatla­nul szellemes játéka teljesen zavarba hozta őket. Irházi fergeteges tempóját meg sem tudták közelíteni. Monori és Osváth nagy rutinját nem kí­sérte hagyományos sportsze­rencse. Imregi kemény játé­ka felelet volt a váciak szo­kott durvaságára, de nem mindenben méltó ahhoz a já­tékhoz, mint a Ceglédi Építők kézilabda-csapatától évek so­rán megszoktunk. Még aznap bekapcsolódtak a község termelőszövetkezetei a mozgalomba és megkezdődött az egész határban a faültetés. A fák egy részét a közös gazdaságok munkaegységben ültetik, nagyobb részben azonban a termelőszövetkezetek tagsága tár­sadalmi munkában vállalta a fontos feladatot. Már az első héten több száz csemetét ültettek el. Húsvét előtti látogatás a húsipari vállalatnál Az ipar országszerte ké­szülődik a húsvéti igény ki­elégítésére. A háziasszonyok nem kis örömére a húsipar is teljes erővel készül a húsvéti vá­sárra. Ha valaki alaposan szétnézne a Ceglédi Húsipa­ri Vállalatnál, erről az igye­kezetről meg is győződhetne. De nézzük csak sorra. Az értékesítési osztályon egymást éri a telefonhívás, jelentkezik a kereskedelem a húsvéti füstölthús-igénnyel. Hausz kartárs, a vállalat diszpécsere két telefon kö­zött gyorsan elmondja, hogy eddig a kereskedelem , igénye különböző füstöltárufélesé­gekben közel 200 mázsa. E termelés mellett az üzem a napi 60—70 múzsa töltelék­árut legyártja, tehát ezek a rendelések mind többletigényt elégítenek ki. Beszélgetésünk közben meg­érkezik a TERIMPEX meg­bízottja a külföldi vásárló­val, és most már németül folyik a tárgyalás. Ugyanis a vállalat, mint már híreink­ben is beszámoltunk, Olasz­országba és Franciaországba is szállít húsvéti bárányt. Kérdésünkre elmondják, hogy ez az idős olasz szakember évek óta a Ceglédi Húsipari Vállalattal vágatja a bárá­nyokat, mert rendkívül elé­gedett a tiszta munkával és a pontos szállítással, a héten két vagon bárány, a jövő he­tekben pedig 5500 darab kel útra a két országba. Meg­tudtuk még azt is, hogy ez év második felében újfajta szárazkolbásszal lepi meg a vállalat a vásárló közönsé­get. Hotel vagy csatatér ? A vasamapi Ceglédi Vas utas—Debrecen mérkőzésre 17-en étkeztek Ceglédre Deb­recenből és a Kossuth Szálló hat szobájában szálltak meg. Jól érezték magukat, jól kipi­henték magukat éjszaka. Ért­hető volt a szálló személy­zetének a kérése úgy tizen­egy óra táján, hogy néhány percre hagyják el a szobá­kat, hogy azokat kitakarít­sák és tiszta ágyat húzhas­sanak. A hat szobából rendben ki­mentek a vendégek, egyet­len szoba vendégei hallani sem akartak róla, sőt beje­lentették, hogy ha tiszta ágyat húznak, akkor ők azon­nal le fognak feküdni, mert nekik este hatig ehhez jo­guk van. A vita alaposan ki­élesedett és a négy futbal­lista mogorván, köszönés nélkül ment el a szállóból úgy három óra táján. Amikor a személyzet vég­re bemehetett a szobába, na­gyon meglepődött. A szoba inkább csatatérre emlékez­tetett, mint szállodai szobá­ra. Az ágynemű a földön, az asztalon levő kézimunkák összegyömöszölve az ágy alatt, a szőnyegek a sarokba ösz- szehányva. Érdemes lenne tisztázni, vajon a debreceni labdarú­gók meg mernének-e ilyen viselkedést kockáztatni a debreceni Aranybikában és vajon a debrecenieknek ál­talában mi a véleményük az ilyen viselkedésről. Csak úgy mellesleg! Eszemágában sincsen az, hogy megbántsam a ceglédi Orion- szervizt. A dolgo­zók készségesek, munkájuk dicsé­retre méltó, de... ...Szóval a szer­vezéssel azért van egy kis hiba. Tes­sék csak idefigyel­ni. Elromlott a ké­szülék. Készséggel megjavították, csak az volt a hi­ba, hogy a javítás után rosszabb lett, mint azelőtt. Természetesen újra jelentkeztünk telefonon és egy­úttal bejelentet­tük, hogy reggel hat óra és délután öt óra között nem vagyunk ■ találha­tók, mert mindket­ten, én és a férjem is dolgozunk. Az igen helyes válasz az volt, hogy jelentkezzek szom­baton délelőtt te­lefonon s akkor megmondják a ki­szállás pontos ide­jét. Igen ám, csak­hogy a szerviz sze­relői már előző napon, pénteken délelőtt kijöttek hozzánk és érthető rosszallásukat fe­jezték ki azért, mivel senkit sem találtak otthon. Szombaton reg­gel pedig, amikor telefonáltam, egy kedves női hang méltatlankodott. Nem volt igaza. Én felhívása sze­rint jelentkeztem szombaton, és ők szerveztek rosszul, amikor már pénte­ken kiküldték a szerelőket. Haragra azért nincsen semmi ok! — Egy olvasó a Sikeresen működik Törteién az iskolai szülői munkaközösség A szülői munkaközösség a múlt éveikben elsősorban az iskola anyagi megsegítésében merítette ki tevékenységét. Fő­leg az egyes osztályok egész­ségügyi felszerelésére, díszíté­sére fordítottak kisébb-na- gyobb összegeket, segítették az úttörők nyári táborozását, a tanulók tanév végi könyvjutal­mazását. stb. Az új iskola átadásakor a terep és tantermek ren­dezésében, takarításban se­gítettek. Az anyagi segítség összege évente átlagosan 3000—4000 fo­rintot tett ki. Az iskolai neve­lés területére nem terjedt ki a figyelme. Az 1961—62. tanévben ez a helyzet gyökeresen megválto­zott. Az új vezetőség Kocsis József né elnökkel az élén, az iskola igazgatójával és nevelő- testületével egyetértésben el­határozta, hogy megváltezlatja eddigi te­vékenységét, s a követel­ményeknek megfelelően új utakon haladva segíti az iskola oktató-nevelő mun­káját. Kidolgozták az évi munkater­vet, amelyben a nevelési mun­ka megsegítése, a szülők és is­kola közötti kapcsolat erősíté­se, a szülők körében végzendő felvilágosító munka foglalja el a fő helyet. A tervek megvalósítása való­sággá vált. A választmány ha­vonta összeülj ahol megbeszé­lik a teendőket, értékelik a végzett munkát. Legjelentő­sebb eredmények: a szülői ér­tekezletek látogatottsága meg­kétszereződött. A félévi érte­kezleten, január végén a szü­lők mintegy 65 százaléka vett részt, amire még nem volt pél­da. Sok olyan szülő jelent meg, aki azelőtt soha sem vett részt szülői értekezlc- ten. A választmány tagjai látogat­ták meg ezeket a szülőket s bírták rá a megjelenésre. A szülők iskolája előadásaira is szervezik a szülőket. Március hónapban az „apák értekezle­tét” rendezték meg, amelyen több mint 140-en vettek részt, nagy részük édesapa. Részük­re kovács András, a ceglédi Földváry Károly általános is­kola igazgatója tartott igen. ér­tékes és sok gyakorlati vonat­kozású előadást az apák fele­lősségéről a gyermeknevelés­ben. A választmány elhatározta, hogy a gyermekek utcai maga­tartását is figyelemmel kíséri, aminek szintén érezhető az eredménye. Rendszeresebbé vált a felnőttek köszöntése, megszólítják az utcán rendet­lenkedő gyermekeket, stb. A nevelők és a szülők kö­zötti kapcsolat is jól fejlődik. Sok szt'ilő keresi fel a ne­velőket különböző, a gyer­mekek nevelésével kapcso­latos kérdések megbeszélé­se céljából. Jól szolgálta a szülők és ne­velők közötti kapcsolat erősí­tését a március 31-én este, az iskolában rendezett szülők- nevelők találkozása, ahol vi­dám hangulatban, kellemes szórakozással töltöttek el egy estét a megjelentek. Esten kö­rülbelül 10Ö szülő vett részt. A tanév végéig még sok mindent szeretnének megvaló­sítani, elsősorban azt, hogy a gyermekek jó tanulmányi eredményeket érjenek el. A törtei! szülői munkaközös­ség végre megtalálta azt a he­lyes utat, amelyen haladnia kell. hogy elősegítse az iskolai és családi nevelés összehan­golását, a pedagógusok és szü­lők együttműködését, az iskola és család közötti kapcsolatok — A HÚSVÉTI ünnepekre 280 mázsa sonka kerül ki a Húsipari Vállalat ellátási terü­letére. — A CSEMÖI termelőszövet­kezetek közül a Szabad Föld Termelőszövetkezet 51, a Rá­kóczi pedig 101 darab sertésre kötött szerződést. 25 darabot már le is adtak a szerződött állományból. A esemői Petőfi Termelőszövetkezet 25 darab szarvasmarhát adott át. — A KERTIMAGTERME­Lö Gazdaságban a kertimag­vak vetését — borsó, saláta, retek — befejezték, hátra van azonban még a meleget igény­lő növények, például az ubor­ka vetése. — AZ ELSŐ negyedévben a Csemői Földművesszö vetke­zet 35 893 darab tojást vásá­rolt fel és további 30 450 da­rab tojásra kötött szerződést a községben. — A KOSSUTH Termelő- szövetkezet III-as számú üzemegységében elvetették a sárgarépát, petrezselymet és a vöröshagymát. ANYAKÖNYVI HÍREK Cegléd Születtek: Kunszt Katalin. Pata­ki Zsolt. Zakar Ibolya. Horvát János, Farkas Mihály, Bezzeg Sán­dor. Máltái Ferenc József, Felföl­di Anna, Kis László, Kö Eszter, Farkas Sándor, Fodor Mária, To- micsek Edit, Koncz Mária, Kiss Katalin, Rigó István László, Nagy Tibor, Késik Margit Erika, Jenei András, Károly István János. Elhaltak: Nyilas József 73 éves. Bernula Sándor 53 éves. Szalon- nás Mihályné szül. Bogdán Judit Mária .17 éves, Kiss Katalin 1 na­pos, Tóth Mihály 4 napos. Kenéz Lidia 75 éves. Szabó Benő 78 éves. Farkas György 81 éves, Bóbis Sándor 67 éves, Bencsilt Péter Pál 72 éves, Zsadony László 78 éves. Vágó Balázsné szül. Csábi Erzsé­bet 78 éves. Abony Házasságot kötöttek: Juhász Ist­ván és Bárány Sándorné szül. Ki­rály Erzsébet. Lengyel Béla és Tóth Istvánná szül. Földi Anna. Elhaltak: Bartucz Józsefné szül. Palcsó Mária 31 éves. Falinka Jő- zsefné szül. Rimóczi Julianna 76 éves. Fekete Pál 85 .éves. Mátyás Pétemé szül. Bodnár Hona 81 éves. Török Mátyás 79 éves. Csemö Házasságot kötöttek: Székelv Ambrus és Virágh Mária Magdol­na. Elhaltak: Varga László 79 éves. Sógi Ferenc 76 éves. Kőröstetétlen Házasságot kötöttek: Szabó Pál és Bimbó Katalin. — AZ ÉLELMISZER Kiske­reskedelmi Vállalatnál is meg­történt a nyereségrészesedés kiosztása. A vállalat dolgozói­nak jó munkája biztosította a tíz napnak megfelelő nyereség- részesedés kifizetését. — A CEGLÉDI Szép utcai óvodában a szülők nagyban elősegítik az ott dolgozó óvó­nők munkáját. Az óvoda udva­rán a szülők jelenleg egy ba­baházat építenek, majd ké­sőbb hintát fognak készíteni, és azt is megígérték, hogy az udvar parkosításában is te­vékenyen részt vesznek. — A CEGLÉDI járási me­zőgazdasági állandó bizottság ma tartja ülését, amelyen a zöldségtermesztés, a szőlők, a gyümölcsösök időszerű mun­káinak megtárgyalása, vala­mint a termelőszövetkezetek mezőgazdasági szakmunkás- és , Ipariíanuló-kérdése kerül na­pirendre. Orvosi hír. Dr. Kovács Károly fül-orr-gégész kórházi főorvos (Cegléd, Kossuth tér 6.) rendelési ideje megváltozott. Rendelés: hétköznapokon, reggel 7, du. 5 órakor. Ez úton mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak, akik felejthe­tetlen jó édesapánk, nagyapám és testvérem: Zsadony László te­metésén megjelentek, részvétük­kel bánatunkban osztoztak, sír­jára koszorút, virágot helyeztek. Külön köszönetét mondunk a ceglédberceli Rákóczi Tsz ve tőségének és tagjainak a te­metésen való megjelenésű , és a küldött koszorúért. Orosz Istvánná és családja Herczeq Ferencné és csal: Ez úton mondunk hálás köszön.: tét mindazoknak, akik felejthe­tetlen emlékű férjem, édesapánk, nagyapánk: Farkas György te­metésén megjelentek, részvétük­kel fájdalmunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyez­tek. özv. Farkas Györqyné és a gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik feledhe­tetlen emlékű férjem, édesapánk: Szabó Benő temetésén megjelen­tek, részvétükkel fájdalmunkban osztoztak, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek. özv. Szabó Benőné és a gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejt­hetetlen drága jó édesanyánk] nagyanyánk, dédnagyanyánk: özv. Benke Ferencné. szül.: Écsl Judit temetésén Nagykőrösön megjelentek, részvétükkel bána­tunkban osztoztak, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. A gyászoló család

Next

/
Oldalképek
Tartalom