Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-21 / 93. szám

MST megyei kJűrltw 1962. ÁPRILIS 21. SZOMBAT Április 28-án nyílik l 9. magyar képzőművészeti kiállítás Április 28‘án megnyílik a 9. magyar képzőművészeti kiállí­tás, a Műcsarnokban. A kiállítás rendezősége arra törekszik, hdgy a nagy meny- nyiségű művészeti anyagot — ötszáz műalkotást — áttekint­hetően tárja a néző elé. (MTI) A tudomány a korszer Üvegszálas műanyagfólia, gőzfűtés és bio-talp a korai zöldségtermesztés szolgálatában 70 000 négyzetméter PVC-fólia alatt termesztenek primőr-zöldséget A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán évek óla kísérletez­nek a műanyagfólia alkalma­zásával a zöldségtermesztés­ben. A műanyagot a palánta­HUSVETI TÖRTÉNETEK SZERETNÉK TELEFONÁLNI! nevelésnél és a korai, hajta- tásos zöldségek termelésénél használják üveg helyett, még­pedig — a számítások szerint — igen gazdaságosan. A műanyagfóliás meleg­ágyak létesítése nem igé­nyel olyan nagy beruházd- . si költséget, mint a hollandágyaké, s a fóliát sokkal könnyebb kezel­ni, tárolni, mint az üveg­ablakokat. A főiskola kísérleti telepén az idén 3000 négyzetméter PVC-fólia alatt nevelnek kü­lönbőz» palántákat és hajta­tott paprikát, paradicsomot, karfiolt, salátát és más zöld­ségféléket. Az első beérett termés, a korai karalábé sze­dését a hét végén kezdték meg. Az idei szeszélyes, hideg időjárás bizonyos értelemben kedvező körülményeket te­remtett a kísérleteknek: olyan rendkívüli követelmé­nyeket támasztott az új módszerrel szemben, hogy most pontosan meg lehet ál­lapítani előnyeit és még ki­küszöbölendő hibáit. Ahol a fóliatakaró .épségben maradt, ott még a március végi nagy havazások idején is jól fej­lődtek alatta a fövények. Az erős szél azonban sok helyen elszakította, tönkretette a fó­liát. Ez is indokolja a főiskola törekvését, hogy újabb műanyagokat is ki­— Tojás nem lesz jó, csak pénz? — Tetszik tudni televízióra gyűjtünk! (Komádi rajzai) tendő végéig adják át a megrendelő szovjet külkeres­kedelemnek. A Szentendrei Kocsigyár igazgatójával szerettem volna beszélni. Tudom, ott készítik a népszerű hétvégi nyaralóháza­kat, egyéb campihgfelszere- léseket. Gondoltam, az olva­sók érdeklődésére tarthat szá­mot az ezekről szóló tájékoz­tatás . .. Tárcsázom a 01-et. A távbe­szélőnévsor szerint itt kell be­jelenteni a távolsági beszélge­téseket. Végre kapcsol az auto­mata, de ... ti-ti-ti-ti — hang­zik a vonal túlsó végén. Fog­lalt. Tíz perces türelemjáték után kedves, udvarias női hang köszönt és jegyzi kérésemet. Reménykedve várom a hosszú csengetést. Másfél óráig vá­rom reménykedve. Nem törté­nik semmi. Bár nem vagyok türelmetlen, sürget a határ­idő. A tudakozót hívom, ahol közük, rossz volt a szentend­rei vonal, de a műszaki hibát kijavították, néhány percen belül kapcsolnak. És való­ban ... A kölcsönös bemutatkozás után megtudom, a kocsigyár igazgatójával beszélek. Felte­szem a kérdést, megmondom, miről szeretnék írni. Az igaz­gató válaszol, helyesebben sze­retne. mert alighogy első mondatát befejezi a korábbi­hoz nem hasonlítható, cseppet sem kedves női hang hozza kellő eréllyel és szigorúsággal tudomásunkra, hogy: bontja a vonalat, a három perc letelt. Szokatlan. Tiltakozni próbá­lok. Varázsszavakat keresek. Mondom: hírlapbeszélgetés, sürgős, fontos. — Tessék panaszra menni. Engem nem érdekel! Én bon­tok! És bont. Most már idegesebb vagyok. Szeretnék beszélni a kocsigyár igazgatójával. Üjra hívom a 01-et. Ott békésen meghall­gatnak, aztán azt mondják hívjam a 143—660-at, kérjem a csoportvezetőt. Üjabb hatá­rozott női hang. A kettes te­rem csoportvezetője. Valószí­nűleg sok panasz érkezik hoz­zá, mert alighogy megszóla­lok. közbevág: „én végighall­gatom az elvtársat, de hall­gasson meg az elvtárs is tü­relmesen!” Valóban végighall­gat, aztán közül, csak rendkí­vül fontos állami • beszélgeté­sekre engedélyeznek három percnél hosszabb időt. Kérdem: ki dönti el, hogy mi a fontos beszélgetés? A központ keze­lője? Mire ő: „azt mi nagyon jól tudjuk, és maguk külön­ben sem állami szerv, hanem pártszerv. Az nem olyan fon­tos." — majd még hozzáteszi — „ha nem tetszik, menjen panaszra.” Megkísérlem. A közlekedés- és postaügyi miniszter, Kossá István titkárságát hívom. Rendkívül udvariasan tájékoz­tatnak, úgy tudják, van egy érvényes szerződés a posta és a sajtó között, amely szabá­lyozza a hírlapbeszélgetéseket, úgy tudják, azok nem bont­hatók, nincs meghatározott idejük. De biztonság okáért lépjünk érintkezésbe a posta vezérigazgatójával. Kövest elv­társsal. Most már a postavezéngaz- gatóságot tárcsázom. Kövesi elvtárs, a' vezérigazgató —, mint azt titkárnője kedvesen közli — házon kívül, a Kút­völgyi kórházban van. Helyet­tesét, Rontó elvtársat kapcsol­tatja. Rontó elvtárs titkárnője kedvesen közli, hogy főnöke értekezik, tudja meddig. Rovatvezetőm kéri a Szent­endrei Kocsigyárról szóló cik­ket. a szerkesztő is sürget. Most mit csináljak? Thurző Tibor Gyorsítják a forgalmat a Pest környéki MÁVAUT-járatokon Budapest környéke mind ' lüktetőbben kapcsolódik be a j főváros vérkeringésébe és ez j érezhető a MÁVAUT forgal- | mának alakulásán is. Szinte minden hónapban sűríteni kell az érdi, ■ zsámbéki, pilisi, 1 visegrádi, monori vonalakon j a munkásjáratok számát. Reg­gelente és esténként egymást | követően • konvojban haladnak a kocsik, a váci vonalon pedig lassanként a budapesti főút- vonalakéhoz hasonló csúcs- ! forgalom alakul ki. Most már ! mind többen utaznak a j munkásjáratofcon Százhalom- i batta és Budapest között is. j S nemcsak a fővárosba járnak j be „vidékről’', hanem sok szak­munkás Budapestről utazik naponta a környékbeli üze­mekbe. Jelenleg 75 000 doj- gozó veszi igénybe naponta a MÁVAUT munkásjáratait, és ez a szám állandóan növek­szik. A MÁVAUT igyekszik minél jobban kielégíteni az igé­nyeket, szaporítja a munkás­járatok számát. Legutóbb pél­dául húsz Ikarus 66-os far­motorost és 47 pótkocsit állí­tott forgalomba. Nagy segítséget jelent a for­galomirányításban, hogy a budapesti MÁVAUT-közpOnt és a környékbeli — a váci, a VENDEGSZERETET Remete hadarva sorolja a legfrissebb vicceit. A finomlel­kű Portik a sarokba hányja könyveimet és azok tetején szétszereli asztali lámpánkat, így határolja el magát a ..kö­zönséges lelkületű” ultisoktól, akik az asztalon verik a blat­tot. Az édes nagynéni pedig különös előszeretettel tapossa a szőnyegbe a szivarvéget, mert már rossz a szeme és bár őszintén erőlködik, sehogysem talál bele a hamutartóba. A két Remete csemete a Skrabi­csek lányok ölébe kuporogva csemegézik. Kijött rajtuk a ta­vaszi fáradtság és nehezükre esik másképp étkezni. Ez már igy van; ahol őszinte a ven­déglátás. ott egy kicsit mindig szabadabb lesz a világ. Talán ezért is szeretnek az emberek hozzánk vendégségbe járni. Ezért is, meg az örökösen jó hangulat miatt. Mire elfogy „ felöltőm árából vett eleség és a gégéket simogatja az aromás ital, úgy istenigazából buzogni kezd a jókedv. A Remete csemeték a Skrabicsek lányokkal csacsa- csáznak. A nagynéni rádiózik, mert a füle még jó és füstöl mint egy gyárkémény, mert. még a tüdeje is jó. Csak a sze­me rossz. De azt azért látja, hogy a Gvizdala milyen nagy, lendülettel söpri a földre he­rendi kávéskészletünket. Csak azért dohog, mert sehogy sem tetszik neki Teodornak az a kí­sérlete, hogy egyszerre két- szólamban kornyikálja az A ida bevonulási indulóját. Viszont roppant élénk lesz akkor, ami­kor Remete bejelenti, hogy ő azonnal világvevő készülékké alakítja át a Tavasz televízi­ónkat, mert állítólag Becsben a tv sztriptíz-számokat is köz- •vetít és ő ezt feltétlenül látni akarja. De amikor az édes nagynéni szobánk egyik sarká­ban csak televíziómaradvá­nyokat. lát, TÖsszaUóan csóvál­ja felém a fejét. Jelzi, nem ért egyet azzal, hogy lakásom­ban eltűröm a rendetlenséget. Persze, nem ér rá sokáig fog­lalkozni az ilyen aprósággal, mert a bőbeszédű Gönczöl a fantáziánkkal együtt felgyújt­ja a függönyt is. És amikor Gönczöl nérói gyönyörrel szemléli művét, a nagynéni rá­kacsint: „Több is veszett Mo~ hácsiéknál!” Egyébként erre gondolhatnak a Skrabicsek lá­nyok is, mert szívfájdalom nél­kül összetörik az előszöbatük- röt is. Berezvás pedig, elfá­radva az ulticsatában, sáros cipővel pihenni tér az ágyunk­ba. A feleségem csak egyre tá­lal, mosogat, takarít, csikket szed, italt tölt, süteményt kí­nál, kávét főz és végnélkül mosolyog. Úgy, mint én. Igaz, gyomrunkat már összehúzta az indulat, idegeink a csacsa- csa ütemére vitustáncot jár­nak. pokolba kívánjuk az egész társaságot, azzal az édes nagynénikével együtt. De az istenért se szólunk. Inkább forduljon föl az egész világ, de ránk ne mondja senki, hogy nem vagyunk vendégszerető emberek! Kedvesek, vidámak, elnézők, olyan igazán vendég- szeretők vagyunk. És hajnal­ban, amikor konyhapénzünk utolsó maradványain már ha­zaszállítottuk a társaságot, a feleségemmel összegezzük a nap tanulságait: A jövőben szigorúan ta­karékoskodunk! Kihúzódunk a konyhába és a szobába albér­lőket veszünk. Egy darabig nem megyünk moziba, szín­házba, szórakozásnak ott lesz a rádió Szabó családja. Gya­log fogunk bejárni a munka­helyünkre, hiszen televíziót, tükröt, szőnyeget, függönyt, edényt, ágyneműt kell ven­nünk, hogy jövő húsvétkor már ismét kellő környezetben fogadhassuk vendégeinket. Ét­kezni pedig eljárunk a mamá- ékhoz, mert azért nekünk is élni kell valamiből. Szikora István monori, a gödöllői, az érdi és a szentendrei — állomások URH-adóvevő készülékkel tartják fenn a kapcsolatot, s így, szükség esetén, pár perc alatt megoldhatják a kocsik átcsoportosítását. Csuklósbusz-avatás Péntek délelőtt tíz órakor kis ünnepség keretében ad­ták át az utasforgalomnak a megye első csuklós autóbuszát, amely Budapest—Vác között közlekedik. .Tóth Miháiy, a 16-os Autó­közlekedési Vállalat igazgató­ja mutatta be a meghívottak­nak a . határidőre elkészült, szép kiállítású járművet. A drapp színű, krómozott kocsi hossza 15, szélessége 2,5 méter. Önsúlya 13 225 kg, egy, 145 lóerős Csepel motor hajtja. Az autóbuszt a Fővárosi Au­tóbuszüzem főműhelyében ké­szítették, egy felújításra vá­ró Ikarus 60-as és egy MÁ- VAG TR—5-ös típusú kocsi­ból. Megyénk egyik legtöbb utast szállító autóbuszjárata a Bu­dapest—Vác között közlekedő, napi átlagban 8600 utassal. Az Élmunkás téri végállomá­son naponta 68 induló és ugyanannyi érkező járatot fogadnak. Itt egy nap alatt 6300 utas fordul meg. Ez a szám az új járat beállításá­val tovább emelkedik. A csuklós busz berendezé­se megegyezik a fővárosban közlekedő autóbuszokéval. A hátsó feljáró ajtóval szemben ül a kalauz. A két, sűrített levegővel működő harmonika­ajtót a vezető- és a kalauzülés­ből is működtetni lehet. A jegykezelő hangszórón keresz­tül tájékoztatja az utasokat. A járat naponta öt váci for­dulót végez, és összesen • 39 megállóhelyen áll meg. Az ünnepség befejeztével az utasok elfoglalták a kényel­mes, műanyaggal bevont ülé­seket, s a hatalmas, csillogó kócsitest lassan kigördült az állomásról, hogy ezentúl na­ponta ötször tegye szebbé, kulturáltabbá a Budapest— Vác közötti utazást. Őszintén mondom, szíve- '■ ssn látom a vendégeket. Min- íj den másnap. Karácsony más- ’i nap és húsvét másnap. Ez ná- 'j lünk már hagyomány. S hogy $ kellően felkészülhessünk a ne- $ vezetes eseményre, a feleségem % mindig úgy veszi ki évi sza- */f hódságát, hogy nyugodtan tud- í jón bevásárolni, takarítani, sütni, főzni, mert a vendége- $ két nem illik akárhogyan fo- % gadni. Amikor elérkezik jöue- $ telük ideje, ragyog a lakás, % ételtöl-italtól roskadoznak az % asztalok. Mi pedig ünnepi dísz- % be vágjuk magunkat és az ígér- % kező élmény izgalmával várjuk i vendégeinket. És ők jönnek. '/ Jön Remete, jön a Skrabi- f esek. az öreg Teodor, a finom- fj lelkű Portvk, a tömzsi Gviz- % dala, a helyke Berezvás, jön a ^ Gönczöl és a többi kedves em- bér. Mindegyik hoz valamit. 0 Remete a legfrissebb vicceit í és két, húsz év körüli f iacska- í ját: A Skrabicsek virágot hoz í és magával cipeli a pólyából % alig negyven éve kinőtt hú- ^ gait. Az öreg Teodor farkasét- % vágyát hozza és azt a sokat % emlegetett nagynénikéjét. A % Gvizdala aprópénzt, a Berez- íj vás meg a Gönczöl egy pakli kártyát. S miután kipakolnak, ^ komótosan elhelyezkednek, ^ máris kezdetét veszi a .vigas- í ság. A századforduló legnevesebb j spanyol realista íróinak egyi- j kétől, a „spanyol Zolá”-tól, Vi- j cente Blasco Ibáneztől nyer . betekintést az olvasó a Macs- % ketzene című elbeszélésköteten^ keresztül a számunkra isme-;; rétién régi spanyol életbe. A'< kötet a „Valenciai történetek” } alcímet viseli, s tizenhat elbe- í szélést foglal magában, .1 Ibánez, Valencia környéké- ;j nek eseményeiből,, életéből meríti ifjúkori írásainak té- g máját, s különös szeretettel, í megértéssel formázza meg ? alakjait. Ez a megértés és sze- j retet jelen van akkor is. ha 'j tragikus történet negatív sze- fj replőiről van szó. A vérbosz-^ szú pusztítása, a kegyetlen ké- selés, s az embereket kiszol- gáltatottakká levő nyomor és ^ elmaradottság nem a nép hi- ^ bája. Sodródnak az árral, s J; élik életüket a kialakult szó- £ kásoknak, az „öröktől fogva ^ tartó” hierarchikus rendnek, s < az egyház „mindenhatóságá- ^ mák" megfelelően. j A kötet legrokonszenvesebb ^ alakja a züllött vándorfuru- ^ lyás, a csavargó és részeges ^ Dimoni, akiben mégis nagyié-^ lek van, s emberfelettiül szén- ^ ved, amikor csavargótársa, g egyben felesége. Borissza, szü- \ lés közben meghal. ^ A kötet valamennyi elbeszé-í lése nagyon szép és megrázó, i Egyedül a Macskazene című ; írás marad némileg alatta a \ többinek, s kár, hogy éppen; ennek címét viseli a kötet. j A kitűnő fordítás Várady j László munkája. A hangulatos! címlapot és az érdekes szöveg-; közi rajzokat Kondor Lajos* készítette. (Európa Könyvki­adó.) (tm) KÖNYVESPOLC Blasco Ibánez: MACSKAZENE Indonéziába az idén száz- | nyolcvan Ikarus autóbusz ér- | kezik. Húszat már útjára en­gedtek, a többi az elkészítés sorrendjében száll tengerre. A 180 autóbusz legfontosabb ré­sze, motorja, alváza, kor- | m án y szerkeze te a Csepel Au-. I tógyúrban készül. Az idei Ikarus export Dzstakaxtába a csepeliek kivitele is. Igen jelentős megrendelő­ként szerepel a hazai autógyár ez évi exportprogramjában a Szovjetunió. Ötszáz darab D— 4í)0"és típusú nyerges cement- szállító gépkocsit igényei a szovjet építőipar. Álma-Áfá­tól Leningrádig és Moszk­váig mindenütt megtalálha­tók lesznek ezek a nagytel­jesítményű és igen korszerű magyar cementszállítók. A kocsikat jól ismerjük a múlt évi Budapesti Ipari Vá­sárról. | Az első negyedévben száz I cementszállító kelt útra, míg j a további négyszázat az esz­XXXXVvNXXX>XVVN^VNXXXXXXXX\XXXV\XXNX\XXXXVV\V DZSAKARTÁTÓL - ALMA-ATÁIG Csepel-autók a világ minden táján próbáljanak, így kemény műanyag-lemezt és üveg­szállal átszőtt fóliát. Külföldi tapasztalatok szerint azonban a legelőnyösebb,a po- lietilénfólia. Mivel nálunk ezt még nem gyártják, a fő­iskola most a Román Nép- köztársaságtól kért ilyen anyagot kísérleti célokra. Keresik a melegágyak leg­egyszerűbb, leggazdaságosabb fűtési lehetőségét is. Eddig csak mel&g vizet használtak er­re a célra; áz idén már gőzzel is próbálkoztak. Ehhez meg­felel az olcsóbb agyagcső is, és [fűtőanyagból is kevesebb kell. Kipróbálták az úgyne­vezett bio-talpat is. ahol csak az istállótráigya erjedése adja a meleget; a tei-melőszövetke­zetek többségében ugyanis ma j meg ez' a módszer valósítható meg a legkönnyebben. A műanyagfóliás zöldség- termesztés az idén ‘egyébként kilépett a kísérleti keretekből: megkezdődött üzemi alkal­mazása, összesen több mint 70 000 négyzetméteren. A Ker­tészeti és Szőlészeti Főisko­la tangazdaságában két hol­don hajtatnak karalábét, pap- : rikát és ‘ paradicsomot mű­anyagfólia alatt. Ezenkívül tíz állami gazdaságban és 38 j termelőszövetkezetben, kezd- j lék meg az üvegnél olcsóbb. gazdaságosabb műanyag hasz- I nosítását a korai zöldségfélék ! termesztésénél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom