Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-07 / 82. szám
PEST MECTEt 5aJúritm 1962. ÁPRILIS 8, VASÁRNAP Nemcsak a katedráról... A népművelés is pedagó- »9 ff iái tevékenység, de nehezebb, mint amelyet a katedráról végez az ember. Szív kell hozzá, és ... időnként fizikum is.” Fejérdy Győző, ráckevei gimnáziumi íanár mondta ezt a napokban, baráti beszélgetés alkalmával. Magyarázatul mindjárt el is mesélte, hogy némelyik tanár, amikor távoli tanyára, vagy nehezen megközelíthető községbe megy ismeretterjesztő előadást tartani, négy-öt, vagy még ennél is több órát vonatozik, s gyalogol, hogy eljusson hallgatóihoz. : Nos, különösen téli időben, ehhez valóban szív es fizikum kell. Fejérdy Győző különben a TIT járási szervezetének titkára, s ilyen minőségiben számolt be az elmúlt egy esztendő munkájáról, S hogy miért éppen a ráckevei járás TIT-szervezeíének tevékenységét mérlegeljük? Azért, mert a megyei központnál nemrég elkészült statisztika szerint itt 1961-ben 440 előadást tartottak, s a ceglédiek 459 előadása mögött a rangos második helyet foglalják el. Egy szempontból azonban ők az elsők: a járás községeiben tartott előadások számát. tekintve. Amíg a ceglédiek a járási székhelyen kívül 117 előadásról számolhatnak be, addig a ráckeveiek 235 rendezvényt írhatnak maguknak jóvá. S az a tény, hegy munkájuk nagyobbik felét a járás községeiben végzik, különösen értékessé teszi a ráckevei járási TIT-szervezet tevékenységét. Ezt még inkább hangsúlyozza az a tény, hogy a járás székhelyén tartott 205 előadás közül húszat idegeneknek, a műemlékeket látogató kirándulóknak mondták el műemlék-séta keretében. M i a titka ezeknek az eredményeknek? A szálak ahhoz a nagyon helyes intézkedéshez vezetnek, hogy három évvel ezelőtt létrehozták az önálló . járási szervezeteket. A TIT tevékenysége ezzel szervezettebbé vált, s ami még lényegesebb, közelebb került az élethez. A járási szervezetnék most kilencven előadója van. Ebből ötvenegy a pedagógus, a többi orvos, agrárszakember, műszaki és jogász. Középpontban, ahonnan szinte kisugárzik hatásuk a járás te- rüJetére, a ráckevei gimnázium áll, ahol a 16 fős tanári testületből 13 pedagógus tagja a TIT előadó-gárdájának. Innen kerül ki a TIT járási elnöke Sinka Imre igazgató személyében, s itt dolgozik a titkár, Fejérdy Győző is, A kilencven előadóból csupán huszonhatan élnek Ráckevén, hatvannégyen pedig a járás községeiben!... Kitűnő ez az arány! A szervezet évről évre nő. A közös problémák közelebb hozzák egymáshoz egyrészt a ráckevei és a községi pedagógusokat, másrészt a gimnáziumi tanárokat és az általános iskolai nevelőket. A társulathoz tartozás a társadalmi élet egyik formája lett, amióta az előadógárda együttműködését szervezett keretek között biztosítják. Több. mint egy esztendeje ? működik ugyanis a járási íj Kossuth Klub, ahol az értei- r miség minden rétege képvi- £ sei ve van, s újabban — na- gyón örvendetesen — egyre íj több a murJkés vendág is. S; A parasztemberek hag'yomá- í,- nyos zárkózottságát még nem g! sikerült leküzdeni, de olyan í , tervei vannak a klub veze- j tőségének, hogy egv-egy ren- íj dezvényre névreszóló meg- íj hívóval invitálnak majd me- íj zőgazdasági foglalkozású em- íj faereket. Ha így sikerül a '{ klubéletbe parasztembereket j is bevonni, úgy a Kossuth íj Klub minden társadalmi ré- ^ teg képviselőinek otthont, ta- £ lálkozóhelyet, vitafórumot íf biztosít. A klubnak hetven ^ felnőtt és harminc fiatal tag- j . ja van eddig, tagsági igazol- £ . vánnyal. | R áckeve „Angyalföldjén”, J a Pokol-hegyen a klub- íj .... nak helyi tagoz-ta működik £ Csömöri László gimnáziumi í // Juhász tanár úr... // lélekben megtörve feladta a reménytelennek vélt harcot. Úgyszólván nincs nap, hogy valahol ne idéznék költészetét, de arról, ami álmokban, vágyakban, csatákban, alkotásokban és szenvedésekben annyira gazdag életének egyik döntően fontos motívuma volt: tanárságáról, tanári pályájáról alig esik szó. Pedig hát élete végéig tanár úrnak szólították szülővárosában. Sokszor tapasztaltam, hogy ezt a titulusát vállalta legszívesebben. Tanárnak érezte magát örökké és azt hiszem, okkal tételezem fel, hogy ez az érzése inspirálta lelkes tanítványát, József Attilát is régen klasszikussá ért fogadalmának költői meghirdetésére: Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon tanítani... Rövid, nem egészen tízesz- ; tendős tanári pályájának állo- 1 másai, Nagyvárad, Márama- ! rossziget, Tapolca, Léva és Ma- ! kő, mind megannyi döntően í fontos stációja költői pályájá- ! nak is. A fehérterror eüenfor- \ radalmi fergetege durván leta- ! szította a tanári katedráról. \ Leszolgált idejéből nem telt ki ! a nyugdíjjogosultságihoz előírt • tíz esztendő, néhány hét hiány1 zott csak belőle, de a bosszú! szomjas reakció kaján gyönyű! rűsőggel ragadta meg ezt a ! formaságot, hogy rúghasson (rajta, amiért nem tagadta meg ; a forradalmat. > : ry atedráját, nyugdíját elra- ! boltáik, de hivatásától \ nem foszthatták meg. Tanár í maradt, tanítómester továbbra J is. De most már nem az is- j kólái rendtartás, nem a hiva- £talos tan terv jelölte ki tanítvá- j nyait, és határozta meg tantár- Jgyainak tematikáját, előadásai \ sem a szűk tantermekben íf hangzottak el, hanem a szege- '{ di munkásotthonban. Itt gyűl- ; tek köréje és sokasodtak ál- '{ landóan önkéntes tanítványai, \ komoly arcú, meglett, bajuszos '{ munkások, rajongó tekintetű {munkáslányok és szürcsölték '{ szomjasan tanításait irodalom- g ról, művészetről, szépségről, J igazságról, emberségről. Meste- '{ rüket látták benne és úgy kö- { rülölelték szeretetükkel, mint- J ha ezzel akarták volna jóvátenni mások ellene elkövetett 2 gonosz vétkeit. íj Számtalan tanulmánya, le- Jvélcikke bizonyítja, versein kí- ' vül, hogy eszmei sorsközösség'kWWWWWWWWViWVvWWWWWWXwwxxwv gél élt mindig az egész magyar pedagógustársadalommal és a köz-művelődés legfontosabb pillérét látta a tanárban, tanítóban. „.. .a nemzeti jövendő szempontjából legfontosabb. legszentebb kultúrmun- kát milyen kevés ellenszolgáltatásért kell a tanárnak elvégeznie ... — sóhajtja egyik 1908-ban írt vezércikkében. „.. .a tanárt nem a pápaszem, a notesz és a tekintély teszi —< állapítja meg ugyanitt —, hanem a lélek és értelem csodálatosan egyesült fogékonysága, a gyermek álmai és vágyai iránt”. Aforizmáiban is hitet tesz a tanári pálya mellett, de ítéletet mond a letűnt korszak suta, rövidlátó tanítási rendszere fölött. Ilyeneket mond: Az iskolában a gyermek hamarabb megtanulja, hogy mi a harmadfokú egyenlet, mint azt, hogy mi az első fokú teendő. A tekintélyt az iskolában csaik tudással és jósággal lehet fenntartani. Amelyik tanár káplár akar lenni, az levizsgázik. Verseiben sokszor idézi áhítattal azok emlékét, akik szintén költők voltak és tanárok: Csokonaiét. Kazinezyét, Vörös- martyét, Eötvösét, a legmélyebb áhítattal mégis Arany Jánosét, altit nagy elődjének vallott. Lelkében a legfájóbb sikoltással sír fel igen sokszor az akkori idők magyar pedagógusának szégyenletes sorsa. , J ó tanár volt. Szép, melegítő emlékét az eliramlott évtizedek egész sor-a sem tudta elhalványítani tanítványai lelkében. Amikor néhány évvel ezelőtt kitört a költő emléke körül az emlékezetes kegyeletsértő vita. levelet kaptam Dragoner Miklós tanártól, Juhász szakolezai utódjától, aki felháborodottan tiltakozik a tiszta- életű költő emlékének beszeny- nyezése ellen. Levele végén ezt ■ írja: Juhász Gyula, a ssakolcai diákok eszményképe volt. Szarették, megkülönböztetett Tsz- lelettel viseltettek iránta. Sajnos, a helybeli közvélemény másképp vélekedet. A magányt kereső és megközelíthetetlen tanárt különcnek nevezték. Nem tetszett nekik, hogy kerüli a társaságukat. Nem tudták, hogy a nagy ember az egyedüllétet a legjobban a társaságban érzi. Magyar László Ruttkai Éva és Sinkovits Imre játssza az Amíg holnap lesz című új magyar film főszerepeit remtett lélek. Az erdőben az ősz zizegő, mezítelen lába alatt meg-megreccsent a száraz galy. — No, gyerünk. Szivuska. Gyerünk, kedves! — kiáltja Boné, és aggódva figyeli, hogy merül ki, mint veszíti egyre jobban erejét vézna kis tehene. A fáradt állatok megállnak. Boné hozzájuk lép, és meg- gímo.'atja homlokukat. — Beleső, Beleső, nincs benned egy parányi emberség sem! Agyonfárasztottad Szi- vuskát. Ugye. Szivuska? — beszel hozzájuk. SZIVÜSKA ÉS BELGSÖ Iiyug04----------------------- tan es közömbösen néznek rá nagy, bús szemükkel. Szuszognak. Erősen szuszognak. Szivuska szájából habzó nyél csurog. Társára néz, majd gazdájára és csüggedten hajtja le fejét. — Mi van, kedves? Mondd, mi bajod? Nehéz az eke? Kis sovány Szivuskám! Sír, ugye, a szíved, kedvei? No, kihúzzuk még estig, Jrolnap ünnep, egész nap pihenünk! Akarsz valamit. Beleső? Mit nézel rajtam? Derék fiú vagy te is, beszél hozzájuk Boné. Szivuska azonban nem emeli fel a fejét. Mintha gazdája hangja nem nyugtatná meg a szívét. Beesett horpasza erősen és’ gyorsan emelkedik és süllyed. Remeg a lába. — Mondd, mi lelt, Szivuska? — kérdezi ijedten Boné, és simogatni kezdi lágyan, mint beteg gyermekét az anya. Aztán megragadja az eke szarvát és rákiált a két állatra: — No. gyerünk! Mozogjunk! Beleső nekifeszül, indulni próbál. Szivuska erőlködik, hogy együtt induljon meg vele, de nem győzi a lépést és megáll. — No, gyerünk — hangzik Boné hangos biztatása. Az erdőből élénken felel rá a visszhang. Beleső nekiindul megint, I S ELIN PELIN: I BARÁZDÁBAN* tok, de mit tehetünk? Én is fáradt vagyok, egész nap, le, fel, le, fel.... Beleső, a ravasz, öreg ökör, fújtatott, szuszogott, és előkelőén megindult. A kis Szi- vus ka minden erejével nekifeszült, meggörnyedt, szája kinyílt, vékony farka felgörbült, s míg Beleső egyet lépett, addig ő kettőt. Kinyújtotta nyelvét, s ment, ment, húzott. Köröskörül sehol egy te^ ELEREDT AZ ESŐ, f.,eselt e5ész j ------------------- heten. Szeí : pen, csendesen, éjjel-nappal. 'j Esett, esett, esett — alaposan íj megáztatta a földeket. Aztán íj szellő támadt, elűzte a fel- íj hőket, kiderült az ég, és me- ^ legen sütött ki az őszi nap. íj Megszikkadt a föld, és szép, j szántáshoz való idő kereke- | dett. íj Boné Krajnenec újra be- í, fogta Szivuskát meg Belcsót, íj és elindult az eke után. Föld- íj jét minden oldalról erdő vet- ^ te körül, szép, szélvédett völgy- íj ben terült el. A meglazult, í, porhanyóssá vált talaj om- ^ lőtt, mint a porcukor. Meg- j lóbálta az ösztökét és rászólt | a befogott állatokra: íj — No. gyerünk, testvérek! 5; Hangját élesen verték visz- ísza az erdők. y Az öreg Beleső meglenget- ^ te a fárkát, és nyugodtan ^ megindult. Szivuska. a kis, 2 sovány tehén, alig fele akko- íj ra, mint Beleső, igyekezett í, lépést tartani társával. í, Egymás mellett sorakoztak a ^barázdák: kettő, három, négy... ^ Boné bánatos arca kissé fel- ^ derül, elfeledkezik nyomorú- ^ ságáról, és fütyürészni kezd. 'j — Beleső, lassabban, Bel- j! cső! Lemarad Szivuska!... ^ No. gyerünk, Szivuska, gye- ^ tünk! Gyerünk, Szivuska, gye- ^ rünk, soványka! No, gyerünk | kedves!... Tudom, elfáradta^ * A klasszikus bolgár író A vad ^lány című kötetéből, amely má- zjusban jelenik meg ^ Euróoa Ki- / adónál. í Bréai-t, mint színpadi • szerzőt először látjuk magyar l színpadon és darabja egy régi ! francia irodalmi műfajnak, a • bohózat ősének, a farce-nak : továbbfejlesztése és felújítása. : A íközépkori misztériumok rög- \ tömött, villanásnyi közjátékai lés a három felvonásos bohó- Izat között nagyon is kitapint- ; ható a rokonság. S ez még ' nem volna 'baj, Moliere is me- ; ritett a farce-ak témáiból öt- ; leteket és jeleneteket, de nem \ épített egy farce-ra három felivonást. A rögtönzött közjáték l műfaj ilyen kitágítást nem bír \ el. A vénülő és erőtlen gazda {és élnivágyó, fiatal felesége, aki ta pénz bármilyen gyilkosságra v is kész megszállotja, a f rancia £ színpadi hagyományukban válthatok csak bohózati figurává, t De nem is az a baj, hogy ez {a túrna bohózatként jelentké- jí zik, mert a pompásan sikerült l. felvonás igazolja, hogy a t pénz megszállottjairól így is so- 5 kát lehet mondani. Az a baj, íj hogy az ötletből és a témából '{nem futja valóságos három } felvonásra, hiszen már a II. {felvonás közepén, ahogy az író ^ is megfogalmazza: „na most íf ott vagyunk, ahol elkezdtük”, / elkezdődik az ötietek, helyzetek ismétlése, variálása, kom- 5 binálása — egyre kevesebb siti kerrel. Ha Bréai kitűnő alap- ff ötletét meghagyja az eredeti íj műfaj adta keretek között, és 'íj belesűríti egy, esetleg két rész- ^ re osztott hosszú felvonásba, í pompás müvet alkot. % % Más kérdés maga az elő- íj adás és a rendezés. Nem alap- % tálán az a nézet, hogy a jó íj színész szívesen és örömmel £ komédiázik. Pártos Géza ren- íj dezése és a ki-vétel nélkül fel- íj sorolandó szereplőgárda mes- ^ térién eltalálja a faroe-ból kifejlődött bohózat ritmusát, íj hangvételét és játékstílusát. % önfeledt, percenként új — és a műfajban megengedett, ísöt kívánatos, szellemesen rögOíz kió arany Bemulató a Madách Kamaraszínházban í Tyr 'gyed százada pihen a köl- !■. Ll tő szülővárosa ős kertjé- j ben, a szegedi temetőben. Egy- {szerű sírján mindig friss a vi- ? rág. Iskolás gyerekek, kicsik '{és nagyok gyakran zarándokol- j nak. ki hozzá. Verseit idézgetik, íj valamint bátor csatáira emlé- íkeznek, amelyek nem hoztak í; diadalt számára, hiszen az ö 'j vetése is csak akkor szökkenhetett kalászba, amikor végre íj felszabadult az ország népe, az j idegen hatalmak és hazai í zsarnokok önkényuralma alól. / r. Április. Ez az „édes-bus, ^szeszélyes tavaszi hónap” Ju- íj hász Gyula születésének és ha- \ lálának hónapja. „Felleges, íj derűs” ege borult a város fölé, ? amikor 1883. április 3-án meg- y született és ugyanez az áprilisi \ ég borult rá szelíd szenvedődként 54 évvel később is, 1937. í. április 6-án, amikor testben, £ < Katia Loritz német filmszí- í, nésznőt a német Sophia Lo- \ renként tartják számon í tanár vezetésével. Ide kivétel nélkül fiatalok járnak. A tagság létszáma 36 fő. Hetenként tartanak összejövetelt. Tervük, hogy társadalmi munkában, a községi tanács segítségével külön helyiséget építenek maguknak. Az építőanyag már megvan, a te.rv megvalósítására még ebben az esztendőben sor kerül. A járás székhelyén kialakult klubélethez hasonló módon a nagyobb községek helyi TIT-csoportjának tagjai is kezdenek összejárr.i, keresik a közösségi élet megfelelő formáit. Szigetesé pen például Kovács Endre helyi pedagógus vezetésével 10—12 ember találkozik h etenként, s rendszeres vitaesteket tartanak. Ez a módszer bevált az előadásokra való felkészülés szempontjából is. Dömsödön, Kiskuniacbáaén, és Taksonyban most van alakulóban a helyi csoport. Vitathatatlan tény, hogy a TIT előadásainak rangja van, s az emberek érdeklődéssel mennek el. Est bizonyítja, hogy az elmúlt esztendőben 24 ezer emberhez jutott el szavuk. Sikerüknek egyik magyarázata, hogy alaposan felkészülnek az előadásokra. Erre a Kossuth Klub előadót konferenciáin kerül sor. Az előadásra készülő tagtárs referátumot tart a kiválasztott, vagy megjelölt témából, s ezt alaposan megvitatják. Az eszmecserével nyer az előadó, s nyer az egész kollektíva. Gyakran van alkalmuk központi előadót meghallgatni, akiket a TIT Pest megyei szervezete kér fel vitaindításra. A közelmúltban például Koncsek László újságíró, majd Lő- rineze Lajos nyelvész tartott érdekes előadást, amely egyben előadói konferenciaként is szolgált. Az előadások sikeréhez hozzájárul a kísérő flmvetítés. Nehézséget okoz azonban, hogy a MOKÉP az eszmei bevétel 75 százalékát kéri, amely a minimális bevételi díjakból egy kis község, vagy különösen tanya esőiében kifizethetetlen. A jobb népművelés, a jobb ismeret- terjesztő tevékenység kedvéért itt feltétlenül változás lenne szükséges. Í gy kaptunk betekintést a ráckeveiek ,ió statisztikai adatainak titkába. Mindezek mellett azonban még egy tény nagy szerepet játszik: kitűnő kapcsolatuk van a járási tanács művelődésügyi osztályával, nevezetesen Mészáros Józsefné osztályvezetővel. A járási tanácselnök, Diósi György különben szintén tagja a TIT előadógárdájának. Az elmúlt évben például többek között öt alkalommal tartott nehezen megközelíthető külterületen jól sikerült előadást. Munkájukban természetesen nem minden tökéletes, van még olyan feladat, amely megoldásra vár, s vannak gondok, amelyek leküzdése komoly energiát igényel. Módszerük, belső társadalmi életük kialakítása, s aktivitásuk azonban kétségtelenül példaadó és elismerésre méltó. Tenkely Miklós tömött — új ötletben felsister- £ go, vérbö, szellemesen sikam- j lös. ellenállhatatlan tempójú j/ játék ez. Az I. felvonás és a íj II. felvonás fele bizonyítja, ^ hogy nem a színészeken múlik j az, hogy a III. felvonás függő- ‘íj nye után csalódottan távozik íj a közönség. A színesek és a i rendezés valóban mindent el is j/ körvet a tempó és a feszültség % fenntartására, de a témából íj adódó szülcségszerű ismétlődé- íj sek szemmel láthatólag őket is £ fárasztják. Pártos Géza ötletes íj rendezői munkája mellett a íj hallatlanul sokszínű és rend- kívül tehetséges Psota Irén el- £ lenállhataUan komédiázását, íj szellemességét, gesztusainak íj humorát és Zenthe Ferenc fe- íj lejthetetlen játékát kell meg- £ említeni. Kicsit együgyű, % kicsit ravasz, darabos béresle- $ génye maradandó értékű alko- 'j tás. A többiek: Gyenge Árpád, ^ Basilides Zoltán, Bányai Já- í. nos, Dajbukát Ilona és a két íj evizódista: Pádua Ildikó és Bo- > / dór Tibor, felszabadultan, jó- íj kedvűén játszanak. Vélemé- \ nyünk szerint a rendezés bát- f rabban élhetett volna a darab- 5 bál való húzás lehetőségével. Cs. O. ''
