Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-05 / 80. szám
1962. ÁPRILIS 6, PÉNTEK rear «terei Körültekintő, lelkiismeretes munkát a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítéseknél Szőlő- és gyiimölcstelepítési tapasztalatcsere-értekezlet a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola halászteleki és szigetcsépi üzemegységeiben A nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítés időszerű kérdéseit vitatták meg tegnap a megyei tanács mezőgazdasági osztálya által rendezett tapasztalatcsere-értekezleten a járási pártbizottságok és járási tanácsok, továbbá a szőlő- és gyümölcstelepítésben érdekelt termelőszövetkezetek küldöttei. A tapasztalatcsere- értekezlet színhelye a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola soroksári gazdaságának halászteleki és szigetcsépi üzemegysége volt. Részt vett a tapasztalatcserén Király László elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Keleti Ferenc elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke és Barát Károly elvtárs, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője. Budapestről Szigetcsépre utazóban a gazdaság halászteleki üzemegységében a 107 holdas lij telepítésű termőíves almás ültetvényt tekintették meg a tapasztalatcsere résztvevői. Tompos Gyula, gyümölcstermelési agronómus ismertette a gyümölcstelepítést megelőző talajmunkákat, a telepítésnél alkalmazott nagyüzemi módszereket és a soron következő növényvédelmi feladatokat. A szigetcsépi üzemegységben Nagy Mihály kerületvezető üdvözölte a vendégeket, majd Borbás Lajos elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője a szőlő- és gyümölcstelepítés megyei feladatairól tartott előadást. Bevezetőben- el mondatta;.... a. második ötéves tervben országosán' mindegy 2Ö0 '"ezer hold nagyüzemi szőlő- és gyümölcs kerül telepítésre. A megyében 7200 hold gyümölcsöst és 8000 hold szőlőt telepítenek a termelőszövetkezetek ugyanezen idő alatt. A párt Központi Bizottságának legutóbbi határozata szerint a gyümölcstelepítési tervet mintegy 15—20 százalékkal túl is teljesítjük. Az idei év feladata a megye termelőszövetkezeteiben 1300 hold szőlő és 2000 hold gyümölcsös telepítése. A nagyarányú telepítés munkája nagy feladatot ró a szakemberekre, s mindazokra, akik bármilyen formában részesei a munkának. Különösen nagy a szakemberek felelőssége azért, mert 40—50 esztendőre kell lerakni a szőlő- és gyümölcstermesztés alapjait. Borbás elvtárs ismertette azokat az anyagi, technikai, műszaki és szakmai követelményeket, amelyeket az előkészületek és a telepítések során szigorúan be kell tártani. Az egyik központi probléma a kellő mennyiségű és minőségű szaporító anyag biztosítása. A gyümölcsösök telepítéséhez az állami gazdaságok, a gyü- mölcsfaszaporítással megbízott termelőszövetkezetek biztosítják az anyagot. Sokkal bonyolultabb feladat a szőlővessző előteremtése. A telepítéshez szükséges szőlővesszőt elsősorban a tsz-eknek kell biztosítani- 1 ok. A megyében 40 millió sima vessző szükséges a szőlőtelepítési terv teljesítéséhez, de a tsz-ek mindössze 25—22 kilóra szerződtek. Noha a szőlővesz- szók jól teleltek, a tsz-ek a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek nem tettek eleget. Javasolta Borbás elvtárs, hogy a közeli napokban olyan fajtáknál, ahol a fajtajelleg kimutatható szedjenek minél több vesszőt. A termelőszövetkezetek tagságát is tegyék érdekeltté oly módon, hogy a vesszőért járó összeget fizessék kí nekik. Tudósok tanulmányúton Április elején több kiváló tudósunk utazott külföldi tanulmányútra. Millner Tivadar akadémikus a Német Demokratikus Köztársaságban tölt egy hetet. Zimmer Károly, a kémiai tudományok kandidátusa, a szlovák tudományos akadémia meghívására tíz napig tartózkodik Szlovákiában konzultáció és tapasztalatcsere céljából, Ladányi Károlyt, a fizikai tudományok kandidátusát pedig -a müncheni Max Planck fizikai intézet hívta meg féléves tanulmányútra a Német Szövetségi Köztársaságba. A hónap első napjaiban egy nevezetes jubileumon is jelen volt a magyar tudományos élet képviselője: Major Máté akadémikus Charleroiban részt vett a belga építőművészek szövetségének 50 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepségen. (MTI) A talajelőkészítés és a talajerő-utánpótlás problémáiról szóivá, nyomatékosan hangsúlyozta Borbás elvtárs, optimális feltételeket kell biztosítani a szőlő- és gyümölcstelepítésekhez. Most tavasszal mintegy 300—350 hold szőlő és ötszáz hold gyümölcsös kerül telepítésre. Az őszi telepítésekhez a trágyát idejében kell biztosítani — mintegy 200—250 mázsát holdanként. A szerves- anvag-utánpótlást részben a tsz-ben termelt trágyából, részben zöldtrágyázásiból, részben pedig tőzeges íekál trágyával kell biztosítani. A talajelőkészítést úgy kell elvégezni, hogy a telepítésig beérhessen a talaj. Éppen ezért a nagyteljesítményű traktorokat a szőlő- és gyümölcstelepítéshez szükséges talajmunkáknál kell foglalkoztatni. Figyelmeztette Borbás elvtárs a jelenlevőket; a telepítésekhez a szántóföldi gazdálkodásra kevésbé alkalmas földeket jelöljék ki — figyelembe véve az út- és a víznyerési lehetőségeket -— de ez nem jelentheti azt, hogy terméketlen területeket jelöljenek ki. Biztosítani kell a telepítésre kerülő földek humusztartalmát, mert enél'kül hiábavaló minden áldozat, amelyet az állam és a termelő- szövetkezetek gazdái hoznak. Az állam csakis az olyan ültetvények után nyújt hitelelengedést, amelyek jól fordulnak termőre. Borbás elvtárs befejezésül elmondotta, hogy a szakemberekből álló műszaki bizottságok megyeszerte megkezdték a tervezés és a kivitelezés munkáját. Javasolta, hogy a telepítési munkában élenjáró szakembereket anyagilag is tegyék érdekeltté abban, hogy a telepítési munkák minél nagyobb eredménnyel járjanak. A tapasztalatcsere résztvevői az előadást követően Magyar Sándor igazgató vezetésévé! megtekintették a szigetcsépi üzemegység új .telepítésű szőlő- és gyümölcsültetvényeit, elismeréssel szóltak a látottakról. A helyszíni szemlét beható vita követte. (m. s.) Zászlóavató fiatalok Ki sal agon Életkedvvel teli, lelkes fiatalok összefogásának eredményeképpen fél évvel ezelőtt megalakult a KISZ-szervezet Kis- alagon. Azóta lelkes munkát végeztek — vasárnap pedig zászlóavató ünnepséget tartottak. Nem kis segítséget nyújtott nekik Kopp elvtárs, a helyi párttitkár, valamint a járási és megyei KISZ-vezetőség. így közös összefogás eredménye, hogy a községi fiatalok, élükön Kurcsik, Ersing és Kopp elvtársakkail szocialista szellemben, családias megértésben dolgoznak. Vincze József László Kisalag, Béke u. 16. Vagy főzés, vagy leltár Március 16-án a Budakör- nyóki Vendéglátóipari Vállalat 82 számú, ráckevei kisvendéglőjéből több ember kor- gó gyomorral távozott. Ugyanis az aznapra hirdetett halászlét az üzletvezető felesége, mint szakácsnő nem főzhette meg, mert délelőtt tíz órakor vállalati ellenőrzés kezdődött és leltároztak. Aa természetes, hogy egy ember egyszerre nem tud főzni és leltározni — így a halászlé (habár a hal meg voit pucolva) elmaradt. Csak délelőtt tíz orakor lehet leltározni? Bíró Gábor tudósító Pártatlan zsűrit kérünk! Március 18-án Ráckevén zajlott le az úttörő járási kulturális seregszemle. Nehéz dolga volt a zsűrinek, hogy a sok jó szereplő közül a legjobbakat kiválassza. Ezért a Kérés a MA VAUI-hoz A Csepel Autógyár előd 14.55 órakor indul Tököl felé az autóbusz. A kocsi legtöbbször annyira megtelik, hogy nap ■ mint nap a mikló- si megállóinál várakozó utasokat sem tudja már felvenni. A mentesítő járat eljön Csepeltől a gyártelepig és nem megy tovább, még akkor sem, ha egymás hegyén-hátám állnak az utasok. Délelőtt kevesebb utas van, és akkor pótkocsival mennek a járatok — de ez a túlzsúfolt 14.55-ös járat csak egy kocsiból áll. Kérjük, hogy vagy pótkocsis járat vagy mentesítő beállításával gondoskodjanak arról, hogy a műszakból érkező emberek minden különösebb következmény nélkül hazamehessenek. Bundies Péter tudósító, Tököl Második orvos kellene Veresegyház — elég szomorú adat — országosan az első helyen áll a tbc-s megbetegedések terén. A tsz megalakulásakor erősen megnőtt a betegek száma. Tehát az ötezer lelket számláló község betegeit Egy élményt jelentő kultúrműsor Nemcsak a vidékiek, de a váciak számára is a nagy nyilvánosság elől elzárt iskola a Siketnémók Országos Tanintézete. A 160. évébe lépő, híres pedagógiai intézmény néha megnyit egy kis rést és azon keresztül a kívülállók is bepillantást nyerhetnek a másfél évszázados falak között végzett munkálkodásba. Vasárnap délutánra Angyal József igazgató meghívta a város lakosságát, hogy tekintsék meg kéthónapos munkájuk eredményét: látványos tavaszi műsorukat. Üres hely nem maradt a Nagykőrösi győzelem Vácott A Váci Közgazdasági Technikum KlSZ-szervezete vállalta, hogy megrendezi a Pest megyei középiskolások szellemi öttusájának csapat- és egyéni döntőit. Vasárnap délelőtt, a Madách Imre Művelődési Otthonban került sor az érdekes vetélkedőre. Az elődöntők után vezetőhelyen maradt diák-együttesek érthető izgalommal álltak a zsűri elé. Földrajzi, társadalomtudományi, irodalmi, történelmi és sporttémákkal kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk. Meglepően széleskörű felkészültségről tettek tanú- bizonyságot megyénk 16—18 éves középiskolásai. A befejezés előtt 28—28 ponttal holtversenybe kerültek az éllovasok. A tartalmas előmérkő- zés után, komolytalan habnyalás, majd néhány kiegészítő kérdés döntötte el a végső sorrendet: 1. Nagykőrösi Gimnázium, 2. Ráckevei Gimnázium, 3. Váci Gépipari Technikum, 4. Gödöllői Gimnázium. Az egyéni versenyben dr. Szimon Béla zsűrielnöik bejelentése szerint Szabó Zoltán (Nagykőrös) lett az első. Második helyre Bognár Ferenc (Ráckeve) került. A nyertesek boldogan vették át a KISZ-szervezetek és a váci üzemek értékes ajándékait, valamint a szép elismerést jelentő díszokleveleket. második emeleti díszteremben. Amit kapott a közönség ezekben az órákban, nagyban külön bözött a szokványos iskolai kultúrműsoroktól. Dramatizált Gárdonyi-elbeszélés, mesejelenetek, tréfás számok követték egymást. S az intézet nem halló, de beszédre tanítható növendékei megszólaltak; ha kissé hangsúlytalanul is, de mindig érthetően mondták a szöveget, Szemmel láthatóan élvezték a humoros részleteket, s a közönség számár'a élvezhetőén tolmácsoltók a szerzők gondolatait. A korszerű gyógypedagógia vívmányaként néhány év óta lehetővé vált, hogy a zenét nem érzékelő, de kitűnő ritmusérzékkel rendelkező siketek táncszámokat is betanulhassanak. A mozdulataikhoz simuló muzsikával teljes illúziót keltettek a nézőkben. Ezért kapott nagy tapsot a ..Tobor- zó”, a '„Galgahévízi pajtástánc”, a „Napernyőtánc” csakúgy, mint a színes „Arab tánc’1, vagy a mulatságos „Szerecsentánc”. A meghívott közönség nevében Tihanyi Ernő mondott köszönetét a fáradtságot nem ismerő, szinte emberfeletti munkát végző kiváló gyógypedagógusoknak. Ök teszi k lehetővé, hogy e fogyatékosak százai tanulhassanak, kenyér- kereső mesterséget sajátítsanak el és értékes, hasznos tagjává váljanak társadalmunknak, P. R. Érdemes volt tanulni? 1961 decemberében beszélgettem a túrái Galgamenti Tsz párttitkárával, aki megkérdezte, nem volna-e kedvem beállni hozzájuk. Közöltem: jelenleg műszerész vagyok a Ganz Árammérőgyárban, de szívesen munkahelyet cserélek. E beszélgetés eredményeképpen 1962. március 4-én jeles eredménnyel elvégeztem egy ezüstkalászos tanfolyamot, majd március 18-án megkaptam a bogi vontatóvezetői tanfolyamon való részvételemet bizonyító oklevelet. Azonban — két oklevelemmel — hiába kértem felvételemet a tsz-be — elutasítottak. Ezek után úgy látom, hogy szabad időm feláldozásával kár volt éjjel-nappal tanulnom. Lajkó Lstván Túra, Béke u. 3/d. egyetlen orvos, dr. Szotáczky József nemigen tudja ellátni. Hiába dolgozik fáradhatatlanul — egy orvos kevés ennek a hatalmas községnek. Pedig a község sok mindent tett, ‘hogy másik orvost is kapjon: új orvoslakást építtetett, s igényelte is a második orvost, amelyet a megyei tanács 1962-re meg is ígért. Jó volna, ha az ígérethez híven Veresegyház megkapná a második orvost — s a járási tanács segítséget nyújtana abban. hogy a község másik gondja, a napközi-probléma is megoldódjék. F. M. tudósító zsűri úgy segített magán, hogy azokat a csapatokat értékelte legjobbnak, ahol területileg érdekelve volt. Felemelő látványt jelentett például, amikor a sziget- szentmiklósi 2. számú iskola kamarakórusa — amelyet a szabályok értelmében felnőtt nem vezényelhet és létszáma 12-nél nem lehet több — a zsűriben helyet foglaló karvezetőjétől kapta meg a hangot, s aki (igaz, hogy némán) szabályosan előénekelte a számot a tizenhárom kislánynak. (Úgy látszik, a szigetszentmiklósiak nem babonásak.) Élmény volt többek között a dunaharaszti 2. számú iskola keretműsora, ahol a béke és barátság jegyében szellemes és ötletes összekötőszöveggel egységes keretbe foglalva került bemutatásra a csapat kultúr-’ műsora. A keret valóban jó volt — azonban a zsűri ezért a keretért ..megvette’’ a rossz képet is, mármint a műsorszámok összességét, amelyek nem sok jelét mutatták a seregszemle-előírta követelményeknek. Több hasonló „tévedés” is mutatkozott a zsűri munkájában, amit valószínűleg ők is érezhették, mert — eredményhirdetés nélkül távoztak. Dárdai István igazgató, Szigetbecse „A vecsési sorompó '// és a ..Várótermet Vác -alsóra” című február 28-án megjelent közleményekre válaszolva közöljük. A vecsési sorompónál a vasúti pálya kanyarulatban fekszik, így a sorompókezelő nem tudja a pályát át tekinteni, s ezért a biztonság érdekében szükséges, hogy a sorompót mielőbb leengedje. Valóban előfordul néha, hogy a sűrű vonatforgalom miatt az utat hosszabb időre elzárják — ez azonban az országúton közlekedők életbiztonságának megóvása céljából történik, A vác-alsói váróteremre vonatkozóan közöljük, hogy ideiglenes várófülkét nem állítunk fel, mert ez rontaná a nemzetközi vasúti fővonal külső képét. Végső megoldást csak a tervezett új épület megépítése hoz majd. Sárvári Mihály, a MÁV Budapesti Igazgatósága vezetőjének helyettese. Hogyan bíráljunk? Öt héten át közöltünk hozzászólásokat erről a nagyon lényeges problémáról. Jó érzés megállapítani ez alkalomból, hogy olvasóink többsége helyesen felelt a feltett kérdésre. A vita résztvevőinek írásaiból — még a legrövidebbekből is — világosan kitűnt, hogy a bírálatra a mi társadalmunknak szüksége van, hiszen a nagyobb bajokat, az elkövetett hibák megismétlődését másképpen nehéz elkerülni. A hogyan kérdésére azonban — ez volt a tulajdonképpeni vita — mái’ különbözően reagáltak olvasóink. Volt olyan vélemény is, amely a hangsúlyt a bírálat „előadásmódjára” helyezte, bizonyára arra gondolva, hogy a „szelí- debb hangon” a „szenvedélymentesen” nyilvánított kritika kevésbé érzékenyen érinti a megbíráltat. Mások kizárólag azt tartották lényegesnek, hogy a bírálat igaz legyen. Volt olyan nézet is, amely óvatosságra intve így hangzott. „A bírálat kétélű fegyver”, Nem tartjuk magunkat csalhatatlannak, amikor az Vitazáró idézett véleményekről azt mondjuk: vitapartnereinknek csak együttesen van igazuk, külön-külön azonban nem. Hisszük, olvasóink egyetértenek velünk abban, hogy receptet még szimplább emberi magatartáshoz sem lehet adni. Még sem fogadható el kategorikus elvként az, hogy a hibán felháborodó, a közösség érdekeit féltő ember — de még a sajátját féltő is — csak akkor bírál helyesen, ha mondandóját a szavak selymébe csomagolja, ha minden áron és minden helyzetben vegytiszta, vagy ha úgytetszik „szobatiszta” kritikát gyakorol. Persze, a hang azért lehet tisztességes s éppígy halk is. Nem lehet tehát modor kérdése, hogyan védelmezzük jogainkat, érdekeinket. Ami pedig azt illeti, hogy a kritika helyességét kizárólag ténybelisége határozza meg — mi úgy hisszük , nem fogadható el. Az, hogy bírálunk, már önmagában is azonos célért munkálkodó emberi kapcsolatot feltételez. Ez a körülmény azonban nem engedheti meg, hogy a bírálat jogán, bármennyire is igaz, embertársainkat, elvtársainkat megsértsük. Kádár elvtárs nem egy beszédében szólt róla, hogy mi a hibák, és nem az emberek ellen harcolunk: A kritika kétélű fegyver — idéztük fentebb az egyik hozzászólást. Ez csak annyiban igaz, hogy a bírálatot nem könnyű szó nélkül elfogadni: Vannak esetek, amikor a megbírált visszaél helyzetével és megtorolja a kritikát — ritkábban nyíltan, többször alattomosan —. Az ilyen ember megvetésre méltó, önkényét nem szabad eltűrni, fel kell lépni ellene, mégha az első % pillanatban kilátástalannak * tűnik is a küzdelem. De éppen az esetek nagy száma igazolja, hogy nem az. S ha az efféle visszaélések előfordulhatnak is, ebből nem vonható le olyan következtetés, hogy lemondjunk a segítés nélkülözhetetlen eszközéről. Bíráljunk hát bátran, de mindig a jó ügy védelmében, kerülve a személyeskedést. Bíráljunk — és javasoljunk is ugyanakkor, ha tudunk. Ez építő kritika, ez még a meg- bíráltban is rokonszenvet ébreszt.
