Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-04 / 79. szám
PEST MEGYE1 viläg PROLETÁRJA|- egyesüljetek? cm y//, — Kftirlan ■ ■ A Z M SZM P P EST ME GYE 1 E öl*’‘ Jr ■ •' l’iS j'.-jv'"-’-!. ■/’ v" jí .* : 1.: ■ ! 1 z 0 T T S A G A f $ AM EG Y El T 1 \ N A C :s LAP J A VI. ÉVFOLYAM. 79. SZÁM ÁRA 70 FILLÉR 1962. ÁPRILIS 4, SZERDA A SZABADSÁG ÜNNEPÉN Az április már tavaszt jelez. S az új tavasszal, az új életre ébredéssel együtt, minden esztendőben ünnepet is ülünk: felszabadulásunk 'ünnepét. Szinte jelkép ez: amikor tél után tavasz köszönt a Fold e részére, altkor ünnepeljük népünk, történelmünk új tavaszának kezdetét is, a felszabadulást. Tizenhét esztendeje lenne csak? Évszázadoknak tűnik,' ha számba vesszük a megtett utat, s hosszú évtizedeknek, ha azt tekintjük, hová jutottunk emberi büszkeségben, önérzetben, milyen magaslatokat hódított meg a maga országát építő ember. 1945. április 4-e nem egyszerűen újat, hanem alapvetően mást hozott a magyar nép életében. Kizsákmányolás. jogfosztottság helyett a munka örömét, s minden jog birtoklását. Keserűség és szegénység helyett az alkotás örömét, emberi életet, jólétet, bátor terveket. Népnyúzó urak helyeit a magunk hatalmát, s gyűlölködés, a szomszédok elleni uszítás helyett testien barátságot szomszédainkkal, az internacionalizmust minden dolgozóval a vi- &S<TOKiás ország épült fel a magyar földön, de mássá leit tizenhét esztendő alatt a világ is. Á szabadságot hozó szovjet nép mellé nemzetek sorakoztak fel, küzdő társakként, segítőkként abban a harcban, amelyet azóta közösen vívunk a békéért, a népek felszabadulásáért. Tizenhét esztendő a történelemben szinte semmi. De a XX. század közepének esztendeit a világtörténelem talán a legfontosabbként . fogja számon tartani. Uj korszak hajnala volt ez, s ebben az új korszakban most már évről é-vre előbbre jutunk. A szocialista rend nemcsak országok belső életét formálta mássá, nemcsak emberek sorsát vtite új irányba, hanem mássá formálta a világ arculatát is: a szocializmus világrendszerré vált, olyan erővé, amely döntő a nemzetközi politikában. Harcokkal és győzelmekkel volt teli ez a tizenhét, esztendő. És kudarcok is voltak, és hibák is. Mégis: mindig előre, mindig feljebb jutottunk, hibák, vétkek ellenére új rend teremtődött itt. s új ország épült. Formálódott a szocialista rend, s formálódtak azok is. akik az új életet alakították, az emberek. Van-e okunk szégyenkezni, ha visszanézünk az ■ úton? Van-e okúnk arra, hogy bárki előtt is takarnunk kelljen, hová jutottunk? A szocializmus alapjait lényegében leraktuk hazánkban. Egyszerű, néhány szavas mondat. De benne ott lüktet tizenhét esztendő történelme, tizenhét- esztendőé, amely, kifosztott, rombadőlt országtól a virágzó, erős országig vezetett. Ha csak megyénkben tekintünk körül, sorolni is alig lehet, mi mindennel gazdagodtunk. Uj gyárak, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság mind jobban kialakuló körvonalai, a gimnáziumok, a művelődési otthonok, a villaházak sora a falvak változó testén, mind-mind az újat, az ember szolgálatát jelzi. ■ Mert nálunk minden az emberért történik. Ö általa és ő érette van minden, övé a Elvégeztük évszázadok munkáját Diszünnepség hazánk (elszabadulásának 17. évfordulója alkalmából Hazánk felszabadulásának 17. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás—paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kedden este díszünnepséget rendezett az Erkel Színházban. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Nemes Dezső. Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai. politikai, gazdasági, társadalmi életünk több kiváló személyisége. Az elnökségben foglalt helyet V. I. Usztyinov, a Szovjet-, unió budapesti nagykövete is. Az ünnepség résztvevőinek soraiban ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a Minisztertanácsnak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Megjelent az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Kállai Gyula mondott beszédei. — Népünk április 4-én ünnepli történelmének legnagyobb nemzeti ünnepét — kezdte beszédét Kállai Gyula. — Ma tizenhét esztendeje, hogy szabaddá lett Magyarország, s elindult a felemelkedés útján. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias* Népfront Országos Tanácsa nevében köszöntőm a mai napon hazánk dolgozó népét: a munkásokat, parasztokat, értelmiségieket. Köszöntjük felszabadítónkat, barátunkat és hű szövetségesünket, a kommunizmust építő Szovjetuniót. Köszöntjük a hatalmas szocialista tábor minden népét; köszöntjük szerte a világon testvéreinket és barátainkat, akik ma velünk együtt örülnek és ünnepük a magyar nép felszabadulásának nagy ünnepét. — Visszatekintve az 1945 óta megtett útra. jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy népünk felelősséggel és eredmcaiy- nyel oldja meg történelmi feladatait az élet minden területén. Az elmúlt tizenhét év alatt hatalmasat léptünk előre: megváltoztattuk az egész ország életét, elvégeztük évszázadok munkáját, valóra váltottuk nemzedékek hosszú sorának legszebb, legnemesebb törekvéseit. — Országunkban rend és hatalom, de övé a felelősség Is. övé az öröm, de neki kell vállalnia a holnap minden gondját. Ebben az országban néhány tucatnyi arisztokrata helyett milliók és milliók töltik be a gazda szerepét. S bár sokszor küzdünk gonddal, s bajunk sem kevés, mégis: bizakodással nézünk a holnap elé. Megszoktuk mór a mér földes lépteket, s a jövőben sem akarunk lassabban haladni. Az elmúlt esztendőkben megtanultuk, hogy a realitások és a merész álmok; igenis, összeegyeztethetők. És megtanultuk örökre azt is, hogy mi az. . aminek soha többé nem szabad visszatérnie. Ezért is valljuk egy emberként a magunkénak az idősebb testvér pártjának, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának útmutatásait, s nemcsak megértjük, hanem érezzük is, mit jelent a történelmi megállapítás: a mi nemzedékünk már megéri a kommunizmus felépítését. Olyan út ez, amelynek méreteit, távlatait csak az űrhajósokéval lehet összemérni. Ahogy a világ első űrhajósainak rakétája szökkent íei a magasba, az ember nem járta űrbe, úgy szökkent magasba a mi sorsunk, úgy tanultunk meg felemelt fejjel járni, s biztosan tudni, hová jutunk el. És nemcsak eddig tudtuk, mit akarunk, tudjuk ma is, hogy holnap hová akarunk elérni. Tudjuk a jövendőt, s ezt csak azok a népek mondhatják el, akik örökre megszabadultak a bizonytalanságtól, az embertelenség társadalmának kiúttalanságától. Jövőbe vezető utunkhál segítőként, tanácsot adó testvérként ott áll a szabadságunkat meghozó szovjet nép, az a nép, akihez örök és megbonthatatlan barátság fűzd népünket, az a nép, amelyhez a magyar nép e napon a hála és a testvéri barátság üzeneteit küldi. Kis nép a magyar — hányszor beszéltek erről országvesztő urak, így akarván igazolni nemzetvesztő politikájukat. S lám, a történelem bebizonyította: kis nép is lehet erőssé, naggyá, az egyenlők testvéri táborában. Nemcsak szabadságunkat kaptuk e napon, hanem testvért is, majd később újabb testvéreket. Testvéreket, akik a bajban azonnal mellettünk voltak, testvéreket, akikkel közös minden örömünk, bánatunk. a szocialista országok gazdasági, politikai és katonai együttműködése olyan ösztönző erő, amire nincsen példa a világtörténelemben. E testvéri közösségben azonban nemcsak a magunk szabadságát őrizzük, hanem segítjük azokat, akik még harcban állnak vagy most indulnak harcba e szabadságért, s azokat is, akik e szabadság első óráit élik. A szabadság országhatárokon keresztül összeköt, elvá- laszthatatlanná tesz más nyelvű nemzeteket. És ösz- szeköt bennünket a közös cél. a közös akarat: egy irányba haladunk, egy társadalmi rendet építünk. A jövő a kommunizmusé! És nem a távoli, hanem a közeli jövendő. S ennél szebb, nagyobb célért nem is indulhatna harcba népünk felszabadulása tizenhetedik évfordulóján. Kállai Gyula beszéde nyugalom van, amelyet bármelyik kapitalista ország megirigyelhet. Népünk tevékenységét az egyre növekvő alkotókedv, s a jövőbe vetett rendíthetetlen hit és bizalom jellemzi. Ez az alkotóerő tizenhét év alatt teljesen megváltoztatta az ország, a falu és a város arculatát. — Barátaink szerte a vj-. lágon megbecsüléssel szólnak eredményeinkről, de ezeket kénytelen-kelletlen még azok is elismerik, akik nem szimpatizálnak rendszerünkkel, akik mindezeknek éppen az ellenkezőjét szeretnék látni. A dolgozó magyar nép ezeréves történelmének legszebb lapjait írja. Hírünk, nevünk, megbecsülésünk egyre öregbedik szerte a világon, s felszabadulásunk nagy ünnepén elmondhatjuk: hazánk ismét az emberi haladás élvonalában jár. — A elmúlt 17 évben népünk erőfeszítései nagy nemzeti célunk: a szocialaz- mus megvalósítására irányultak. Ma felszabadulásunk 17. évfordulóját olyan körülmények között ünnepeljük, amikor hazánkban a szocialista forradalom a város után a falun is győzelmet aratott, amikor a szocializmus alapjainak lerakása a közvetlen befejezéshez érkezett, amikor népünk előtt megnyílik a fejlődés új, nagyszerű távlata: a fejlett szocialista társadalom építésének korszaka. — Munkásosztályunk, dolgozóink szocialista öntudatáról tanúskodik az a tény is, hogy pártunk VIII. kongresszusa ösz- szehívásának hírére számos helyen azonnal szocialista mun- kafelajánlásokat tettek a kongresszus tiszteletére. Pártunk Központi Bizottsága üdvözli és magasra értékeli az üzemekből jövő e szép kezdeményezéseket. A kibontakozó kongresz- szusi munka verseny ékes példája a munkásosztály politikai érettségének és áldozatkészségének, annak, hogy társadalmunk hivatott vezetője. — Hazánk felszabadulásának ünnepén szívből köszöntjük a nagyszerű magyar munkásosztályt, szocialista forradalmunk vezető erejét. Kállai Gyula ezután mező- gazdaságunk eredményeiről szólott. — Az elmúlt évben befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését: hazánk szántóföldjének 95 és fél százalékán szocialista nagyüzemek gazdálkodnak. Ezzel hazánkban a szocialista forradalom történelmi jelentő- sárű győzelmet aratott a mező- gazdaságban is. Ez lehetővé teszi, hogy mezőgazdaságunk egésze mindjobban a szocialista tervgazdálkodás és a tudományos módszerek alapján termeljen. Termelőszövetkezeteink többsége mind eredményesebben gazdálkodik. A tavalyi súlyos aszály ellenére is sikeresen oldottuk meg az úgynevezett kettős feladatot: a mezőgazdaság szocialista átszervezését és ezzel egyidőben a termelés növelését. Most a kettős feladat helyett egy alapvető feladatot kell megoldanunk: a mezőgazdasági termelés gyorsütemű fejlesztését. — Kormányzatunk nagy támogatást biztosított a szocialista falunak, s a jövőben ■ is mindent el fog követni a | termelőszövetkezetek erősíté- : sőre. a vezetés színvonalának emelésére. — Az új szövetkezetek megszilárdítása, a még gyenge termelőszövetkezetek megerősítése az egész nép ügye. A termelés növekedése minden termelőszövetkezeti tag, minden termelőszövetkezet és az egész ország közös érdeke, ez az egyik alapja az életszínvonal további emelkedésének, — Hazánk felszabadulásának tizenhetedik évfordulóján üdvözöljük és köszöntjük a magyar termelőszövetkezeti parasztságot, üdvözöljük a falu dolgozóit! Meg vagyunk győződve arról, hogy pártunknak a mezőgazdaság fellendítésére kidolgozott széleskörű programja visszhangra talál soraikban. E nagy munkában részt venni — igazi örömet és boldogságot ad munkásnak és termelőszövetkezeti parasztnak, agrárértelmiségnek egyaránt. Bízunk abban, hogy a fa- • f lusi fiatalság is tettekkel bizonyítja: magáévá teszi e nagyszerű célokat. — Munkára hát, elvtársak! í A hosszú tél után végre bekö* í szöntött a tavasz, újra elindul- 'j hatnak a földeken az ekék, a vetőgépek. Meggyőződésünk, hogv a termelőszövetkezetek, í állami gazdaságok, gépállomá- ; sok, a falu dolgozói, jó mun- ; kával leküzdik a zord téli idő- járás által okozott nehézségs- 5 két, és sikerrel végzik el a ía- ; vaszi mezőgazdasági munká- í kát. j A szónok a továbbiakban í kulturális eredményeinkkel (foglalkozott. — Tizenhét esz* \ tendő alatt hazánkban széles- í re tárultak a kapuk a kultúra íés a tudomány szocialista fej-- \ lődése előtt — mondotta. — ! Történelmi vívmányaink közé S sorolhatjuk közoktatásunk kü- j lönösen nagyarányú fejlődését ; is. Megvalósítottuk az ingye- |nes nyo’rosriálvos általános :s- \ kólái oktatást, s általános isko- \ lát végzett ifjúságunknak íe- í’ertea több mint fele középis- \ kólában folytatja tanulmá- £ nyait. Ei akarjuk érni, hogv az í új tanévben ez a szám már 60 {százalékra emo'k°di?k. ha fií (Folytatás a 9. oldalon)
