Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-28 / 98. szám

4 ""kMMw) 1982. ÁPRILIS 28, SZOMBAT Mennyi rúzst fogyasztanak a magyar nők ? Nyolc község TÜZÉP-telepe VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Hazánkban a férjek jelentős része nem szereti, ha felesége rúzsozza a száját, s bizonyára ez az egyik oka annak, hogy a magyar nők viszonylag igen kevés rúzst „fogyasztanak". A másik ok pedig az lehet, I hogy sok nőnek nincs is szük­sége rá, anélkül is szép. Újab­ban pedig a fiatal lányok ép­pen azzal akarnak feltűnni, hogy nem használnak rúzst, helyette inkább a szemet hangsúlyozzák ki szemöldök és szempilla festéssel. A magyar nők évente mind­össze hat tonna rúzst „esznek'’ meg. Az körülbelül kétmillió darab, tehát átlagosan csak minden második nő fogyaszt el egyetlen rúzsrudacskát. Az emberek építkeznek, új lakóházak emelkednek a nemrég szerzett telkeken, vagy a régi épületet bontják el, hagy helyette tágas, mo­dern otthona legyen a család­nak. Családi fészket rakni nagy öröm, nagy gond. De manapság sokkal biztonságo­sabb vállalkozás, mint vala­ha, vagy akár két-három év­vel ezelőtt is, amikor nem mindig álltunk jól építő­anyag dolgában. Ma az épí­tőiknek nem fáj a feje: kap- nak-e időben téglát, csere­pet, lesz-e elegendő cement, épületfa, van-e a TÜZÉP- nek megfelelő méretű és minőségű ajtó- és ablakke- reite ? Versits Béláné, az érdi Tűzoltók az agr Félreértés ne essék: nem történt tűzeset a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, a tűzoltók, akikről írtunk, nem oltani vonultak ki, hanem ünnepeltek. Az agráregye­tem önkéntes tűzoltó testü­leté ugyanis pénteken kis kelték, ebben sok felkészü­lés és sok fáradság rejlik. Az agráregyetemen komolyan ve­szik a tűzvédelmet, s jól dol­goznak a tűzoltóik. Tavaly nyáron például elsők voltak a máriabesnyői erdőtűznél. Persze, ők azt szeretnék, hogy Hegedűs István és Lestyák István a 800 percliteres kis­motorfecskendő szerelésén dolgoznak ünnepséget rendezett, ahol értékelték eddig végzett munkájukat. Varga Sándor lakatos-hegesztő önkéntes tűz­oltó szolgálati érmet kapott és többen részesültek kitünte­tésben. S hogy a huszonegy főnyi testület munkáját jól érté­aZ emberek - gondosak legye­nek, s az ő előkészítő munká­juknak is meglegyen a foga­natja — és egyetlen esetben se kelljen kivonulniuk tűz­höz. Csiba József tudósító A FELEDÉKENY FŐKÖNYVELŐ A feledékenység drága do­log, főleg, ha főkönyvelőről van szó. Horváth Ferenc, a ko- cséri termelőszövetkezet fő­könyvelője, február 14.-én be­ment Ceglédre, a járási bank­fiókba, hogy felvegyen 8000 fo­rintot. Igaz, ami igaz, előtte mar megivott némi szeszes italt. Bent a bankban a pénzt a kabátja zsebébe tette, majd autóbusszal visszament Ko- csérra. A tsz-ben nem 'adta ál a pénzt a pénztárosnőnek, el­lenben elment iddogálni egy ismerődéhez. Ott alaposan ls- itta magát, hazadülöngéit és lefeküdt aludni. Másnap reggel az elnök már munkakezdéskor felelősségre vonta, hogy miért nem adta le a nyolcezer forintot? A fő­könyvelő idegesen kapkodni, keresni kezdte a pénztr s kö­zölte az elnökkel, híogy elvesz­tette. A kárt — barátaitól seb­tében kölcsönkért pénzzel — ugyan azonnal megtérítette, de természetszerűen bűnvádi eljárás indult ellene. A Nagy­kőrösi Városi Bíróság a héten mondott ítéletet a feledékeny főkönyvelő ügyében, s őt ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Az ügyész az Ítélet súlyosbítá­sáért fellebbezett. Családi dráma Szigethaiomon Csütörtök délután több seb­ből vérző asszony támolygott ki Szigethaiomon az Aradi ut­ca egyik házából, s elhaló han­gon kiáltotta: — Jaj, a férjem megszurkált! A harmincöt sebből vérző nőt a mentők azonnal kórház­ba szállították, ahol megálla­pították, hogy a szúrások kö­zül tizenhét a tüdőt, három a szívkamrát érte. Az élet-halál között lebegő háromgyerme- kes anya megmentésére a Köl­tői Anna-kórházban még az­nap éjszaka a professzor is mindent elkövetett. A műté­tek után állapota még mindig válságos. A gyilkossági kísérlet után a rendőrség haladéktalanul nyomozást indított a tettes, a férj, Hajnal József ideiglenesen szigethalomi lakos után, aki a szurkálást követően eltűnt a helyszínről. A szolgálatban le­vő rendőrjárőr pénteken haj­nalban, a szigethalomi HEV- állomás közeliében bukkant rá Hajnal holttestére. A szürkéié férj felakasztotta magát. Súr csúlevelében bevallotta tettét. A család ismerőseinek vallo­másaiból kitűnt, hogy Hajnal, aki a foglalkozására nézve hentes és kovács, rabiátus ember volt, gyakran ütlegelte, bántalmazta feleségét és gyer­mekeit. Az utóbbi napokban erőszakoskodni akart tizenöt éves leányával, aki emiatt megfenyegette, hogy meg­mondja az anyjának. Feltehe­tő. hogy Hajnal e feletti félel­mében akart végezni az asz- szonnyal, s ezért lett öngyil­kos. . Az apa és anya riélkül ma­radt gyermekeket a jószívű szomszédok vették gondjaik­ba. <f. a.) TÜZÉP vezetője legalább is ;zt mondja. És nemcsak mondja, hanem maga a telep áruállománya is erről vall. — Ma éppen csendes na­punk van — közli szinte árukiadó, valamint jóma­gam. — Éjjeliőr nincs? — De igen. Ök azonban nem számítanak bele a létszámba... Ök a pluszlétszám. Jöjjön, az Liszka Árpád érdparkvárosi pedagógus (jobbról) ablak­kereteket vásárolt. mentegetőzve —, amint végig­kísér a kihalt, hatalmas ud­varon. — Az emberek ünnep­re készülődnek, ilyenkor az egyéb bevásárlások a leg­fontosabbak. A raktározás rendje mintaszerű. Az időjárás vi­szontagságaira kevésbé ké­nyes építőanyagok kint tá­rolnak. Emitt jó szagot árasz­tó gerenda-sorok magasodnak egymáson, odébb karcsú eter­nitcsövek, széles kútgyűrűk. mértani rendben fekvő, pi­ros cserepek garmadái. úgy látszik, egy a gondola­tunk, mert Versitsné halkan megszólal. — Néhány fészer bizony még nagyon elkelne .. ; Tegnap például nagyobb mennyiségű árut kaptunk. Érkezett egy vagon mész, egy vagon fö­démtálca. ugyancsak egy va­gon parketta és ugyanennyi hajópadló... Nézze csak!— mutat a tetőig magasodó par- kettakötegekre —. szükség­megoldásból padlásteret ké­Ez itt Mackó, a hármas peztünk, hogy elférjenek. So­ha ilyen jó nem volt az ellá­tás! Mindenből kapunk ele­get és ami a fő, folyamato­san. Aztán elmondja, hogy a megye negyvenkét telepe kö­zül a múlt évben ez érte el a legnagyobb forgalmat. Kereken 16 millió forintot hagytak itt a vásárlók. Per­sze, nemcsak az érdiek, hi­szen ide tartozik Tárnok, Sóskút, Pusztazámor, Száz­halombatta, Diósd, sőt, a fa­anyagok tekintetében Török­bálint, Páty és Budaörs is, — összesen hányán dolgoz­nak a telepen? — Heten vagyunk. — Beosztás szerint? ;:; — Helyettes telepvezető, pénztáros, egy adminisztrá­tor, a mázsamester és két egyiket mindjárt be is muta­tom — s azzal odavezet a ke­rítés mellé. — Mackó! — szólítja meg a láncon, tartott villogó szemű házőrzőt. Mackó még nincs szolgálat­ban, de ahogyan rámsandít, nem- kényeztet el bizalmával. Mondom is a telepvezetőnek, hogy itt még a kerítés is fö­lösleges Versitsné rábólint. — Éjjel veszedelmes. Még senki sem próbálkozott bejön­ni eddig. Visszamenet az irodába Lisz­ka Árpáddal és családjával ta­lálkozunk, amint éppen ra­kodnak. Liszka és Liszkáné Érdparkvárosban pedagógu­sok. Októberben kezdtek hoz­zá két szoba összkomfortos la­kóházuk építéséhez, júniusra, mire az iskolaév véget ér, be­költözhetnek új otthonukba. A tréfás kedélyű telepveze­tő, így mutatja be Liszka Ár­pádot: — A negyvenkettes számú szerződő! Ehhez a szokatlan bemuta­táshoz tudni kell, hogy a számú éjjeliőrünk .,. TÜZÉP a házépítőkkel már az építkezés megindulása előtt szerződést köt. Az írás hivatalos neve: anyag- biztosítási megállapodás. Aki ezzel rendelkezik, az kellő idő­ben megkapja az összes szük­séges anyagot, tehát semmifé­le zavar nem következhet be a munkában. Látogatásom napjáig 72 házépítővel kötött szerződést a telep. Dél van, amikor elbúcsú­zom. Eddig az időpontig ép­pen 140 vevő fordult meg az irodai pénztárablak előtt. To­kios Istvánná, a pénztárost he­lyettesítő adminisztrátor gyors munkája révén nem volt tor­lódás. A telepvezető dicséri is ügyes beosztottját, öt magát pedig az a három oklevél di­cséri, amely hivatalosan is iga­zolja: Versits Béláné „kiváló dolgozó’’, A. E. ^eilédiJEriar^ S/riá'iirsi' a M7.«‘i*t‘ncscálenségben Meglepően szerencsés bal­eset érte Ny Urai József, nagy­kőrösi lakost. Danuvia mo­torján Ceglédről Nagykőrös felé* haladt. Ittas állapotban nagy sebességgel nekirohant egy kerékvetőnek. A motor váza derékban kettétört és vezetője, valamint utasa ha­talmas lendülettel kirepül­tek. Mindketten az útmenti mély árokba zuhantak, amely tele volt vízzel. így szerencsé­re a hajuk szála sem gör­bült meg. Legfeljebb eggyel gyarapodott az ittasság okoz­ta balesetek szórna. *• r Úttörők az özvegyekért A ceglédi Táncsics-iskola 870 kisdobosa és úttörője példás felajánlást tett. El­határozták, hogy az őrsök egyenként patronálnak egy- egy magatehetetlen, magá­nyos özvegyet. A nyolc őrs máris hozzálátott, hogy adott szavát állja. A városi ta­nács szociális osztályán Pal­lós Imréné hívta fel figyel­müket egy-egy segítségre szo­ruló idős asszonyra. A gye­rekek minden héten meglá­togatják őket, szorgalmasan segítenek a házi munkában, május elsején pedig úttörő- díszben kísérik majd el az idős embereket a hagyomá­nyos felvonulásra. Virtuskodás Fazekas Józsika 11 éves kisfiút súlyos sérüléssel szál­lították kórháziba. Egy far­kaskutya rendkívül veszé­lyes harapása okozta a sérü­lését. Az történt ugyanis, hogy az idősebb Fazekas Jó­zsef és. szomszédja. Ács István enyhén becsípett álla­potban azon vitatkoztak, va­jon az utóbbi farkaskutyájá­tól be lehel-e menni a házba anélkül, hogy a kutya meg­harapna valakit. Ács nagyon büszke volt harapós ház­őrzőjére, amelyet állandóan megkötözve tartott. Fazekas virtuskodásból megpróbálta a lehetetlent, a kutya azonban résen volt és nyomban naki- íámadt. Ács közbeavatkozá­siára sikerűit a mérges ebet eltávolítani, az azonban ki­szabadította magát és a nyi­tott kapun keresztül az utcán álló kisfiúnak rontott. Az apja virtuskodásáért súlyo­san fizető Józsika felépülé­séhez az orvosok szerint ke­vés a remény. Anyósgenerális A maglódi KISZ-szervezet színjátszó csoportja karácsony óta nemigen hallatott magáról. Akkori sikerük nem tette őket elbizakodottá. Most újabb elő­adással lepték meg a közönsé­get. A közönsiág sokat tapsolt az „Anyósgenerális”-nak, amelynek minden egyes sze­replője rászolgált a sikerre. Őrjárat a földeken A nagykőrösi Rákóczi Tsz- ben befejezték a lucerna és a napraforgó vetését. Rövidesen véget ér a burgonya ültetése is. A kertészeti brigád tagjai szorgalmasan pikírozzák a paprika- és paradicsompalán­tákat. Négy hold dinnyét már elültettek a szabadban. A tsz hozzálátott a kukorica vetésé­hez is, 100 holdon. A téli per­metezést befejezték és a gyü­mölcsösökben most folyik a fák tisztítása, a szőlőiben a nyitás és a metszés. A Hunya­di Tsz-ben is tűzdelik a palán­tákat. Szépen haladnak az uborkaveléssel és most palán- tázzák a korai paradicsomot. A tsz öt holdon spárgát ter­mel. A telepítés az idén fordul termőre. A gépállomás erőgé­pei teljes „gőzzel” dolgoznak. A 77 gép közül 14 két mű­szakban végzi a munkákat. A brigádok közül kiemelkedik Székely Dénes és Szélest Kál­mán brigádjának teljesítmé­nye. Új kiállítások a múzeumban A nagykőrösi múzeumban április 30-án egyszerre két ki­állítást nyitnak meg. Az egyik a Műcsarnok rendezésében ke­rül a nagyközönség elé és a kí­nai műszaki papírvágásokat mutatja be. A másik az új szerzeményeket tárja az ér­deklődők elé, éspedig a régé­szet, a helytörténet, a néprajz és az iparművészet témaköré- , bői legutóbb Nagykőrösre ke­rült alkotásokat, KÖNYVESPOLC Rudolf Petershagen: A lelkiismeref lázadása Az író, a Wehrmacht egy­kori ezredese, egyes szám el­ső személyben, . saját élmé­nyeit írja le ebben a lenyű­gözően . izgalmas könyvben, amely bár dokumentum jel­legű, de felveszi a versenyt stílusa és — az életadita — meseszövése alapján a leg­fordulatosabb regényekkel. Sőt, nemcsak felveszi a ver­senyt, hanem sokszor felül is múlja, mert Petershagen élete olyan eseményekben bővelkedik, amelyet az írói fantázia aiig-alig képes ki­agyalni. A sikertelen és rendkívül sok vért és áldozatot kívánó sztálingrádi harcok idején kezd a hivatásos ezredesben ébredezni a lelkiismeret. Em­berségéről tanúságot tett ko­rábban is, amikor a sebesült szovjet katonáknak megfele­lő szállásról gondoskodott, de ez még a katonai lovagias­ság veit, bár ebben sem igen\ bővelkedik a németek má­sodik világháborús történe­te. Még korábban pedig ki­alakul benne valami enyhe undor Hitler handabandá- zása ellen. Emberileg vi- szolyog ettől a veszélyes pap­rikajancsitól. Emberi fejlődésének fon­tos állomása Greifswaldnak, az öreg egyetemi városnak harc nélküli átadása, amiért a nagyhangú, üresfejű tábor­nokok a hadifogság idején kiközösítik. Fogság után a Német De­mokratikus Köztársaságban megtalálja helyét, s mun­kája mellett mint politikus is küzd a német egységért és a békéért. Ezért kerül aztán az amerikai kémelhárítás ke­zébe, amikor Nyugat-Német- orsziágba utazik, hogy egy arra. érdemtelen emberen se­gítsen. Éveket tölt börtön­ben koholt vádak alapján, s emlékiratainak ez a része megcáfolhatatlan vád az amerikai politika ellen. Ci­nikusan, lelkiismeretlenül jut­tatják pozícióba a háborús bűnösöket, mert azok vakon teljesítik a kapott megbízást, s készek a Szovjetunió elleni háborúra. Ezek mellett a do­kumentumok mellett a nyu­gati diplomácia szirénhang­ja végképp lelepleződik. Rendkívül értékes nekünk, de az egész békeszerető em­beriségnek Petershagen köny­ve, s maga Petershagen, aki ugyan sokat szenvedett meg­győződéséért, lelkiismereté­nek tisztaságáért, de szen­vedése nem volt hiábavaló. Sorsa sok olyan ember sze­mét nyitja fel, aki eddig fenntartással olvasott a Nyu- gat-Németországban uralko­dó állapotokról s az ameri­kai politika aljasságáról. A könyv iránt olyan nagy az olvasók érdeklődése, hogy a nyolcezer példányos máso­dik kiadást is napok'alatt el­kapkodták. (Zrínyi Katonai Kiadó) (tm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom