Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-27 / 97. szám

Két kérdés válaszra vár GOMBAERNYÖKET sze­retne jelállítani udvarán a gyömrői Kossuth Ferenc ut­cai óvoda. A vasvázak elké­szítését még a múlt nyáron megrendelték a gyömrői Vas­ipari Ktsz-nél. Azóta, többször sürgették, az üzem vezetői kö­zül egyik a másikra hivatkozik — Poncius kartárs Pilátus szaktársra és viszont —. de a vázakat nem készíti senki. Tessék mondani, tisztelt ve­zetőség,, ha az önök gyereke is odajárna az említett óvodá­ba. akkor is ennyit sokadoz- nának az ernyők elkészítése körül? ★ A MONOR1 61-ES önkiszol­gáló boltban szerdán délután nem volt kenyér. Illetve volt. de olyan, amit még az ünne­pek előtt — legkésőbben szom­baton — sütöttek. Szauerné, a bolt egyik vezetője, a szocia­lista kereskedelemben nem­igen használatos hangon, az­zal a döntő érvvel igyekezett meggyőzni a reklamálókat, hogy neki is csak szombati ke­nyere van otthon. Be kell látniok a monoriák- nak, hogy nagyot hibáztak: szombaton nem vásárolták any- nyi kenyeret, amennyit a bo’t vezetői beütemeztek számuk­ra. így tehát — méltó bünte­tésként — a boltba sem ked­den, sem szerdán nem rendel­tek frissebbet. A vevő ne válo­gasson, gondolták a bolt veze­tői, vegyék meg, amit kapnak. Miért akarnak a három forint hatvan fillérjükért friss fehér kenyeret venni, amikor ugyan­annyiért ötnaposat is kaphat­nak?! Mivel ismét egy kettős ün­nep közeleg, tisztelettel meg­kérdezzük Szauqr kartársnát: a fövő hét derekán ismét ha­sonlatos lesz a helyzet a mos­tanihoz? r. b. VIDÉKÉ MEGLESTÜK húsvéthétfőn az ünneplő gyömrőieket: ki mivel tölti pihenő­napját? Erről számolunk be alább képben és írásban: • A PEST MEGYEI Hí ALAP KÜLÖNKIADÁSA - • IV. ÉVFOLYAM. 97. SZÁM 1983. ÁPRILIS 27, PÉNTEK vecsési Ezüstkalász Tsz már befejezte a vetést Szombatra a gombaiak is végeznek De mi lesz Nyáregyházán? A VECSÉSI Ezüstkalász Tsz-ben — ahogy Massza Sándor elnök és Katona Miklós főagronómus tájékoz­tatójából megtudtuk — ked­den befejezték a kukorica vetését. Ünnep előtt már 125 hold vetése kész volt, ünnep utánra csak 5 hold maradt. A tervezettnél jóval na­gyobb terü'eVn: 700 hol­don vetettek tavaszia­kat. — És most már unatkoznak, munka nélkül? — Majdnem!... Még egy kis krumplit és muhart ve­tünk. S aztán nemsokára a kapán a sor ... A GOMBAI helyzetről Poprádi Ferenc tsz-elnök elv­társ tájékoztatott bennün­ket: — Szombaton délre, legké­sőbb estére teljesen vég­zünk a kukoricavetéssel, be­leértve a silót és a háztá­jit is. Csütörtök óta három gépállcmási gép vet ál­landóan. Nagyon meg vagyunk elé­gedve velük! — Egyéb munkák? — Ma (csütörtökön) fejezzük be a burgonyavetést. Ma végzünk, ha sikerül, a ki­jelölt területen az erdősítés­sel is. Ezenkívül a trágyahor­dás, trágyázás is folyik. \ kertészetbeliek spárgát szed­nek a -MEZÖKER számá­ra... NYÁREGYHÁZÁN Maros­vári János elvtárs, a Béke Tsz párttitkára jelentkezett telefonhívásunkra. — Másfél napja láttunk hozzá a kukorica vetéséhez. Sok a vetni valónk és kevés a gép hozzá. Most négy gép­állomási erőgép dolgozik a vetésén, de van köztük egy kormos, az bizony nehezen halad a szántáson. Közben pedig éppen láttuk, hagy egy nagy erőgép fát fuva­roz ... A gépállomási brigádve­zetőnek másként kellene megszervezni a munkát! — Mi lesz a május 1-i ha­táridővel? Végeznek akkor­ra? — A burgonya vetését ma befejezzük. De hogy a ku­koricával mi lesz, azt nem tudom... Ha így haladunk, bizony nem leszünk kész időre! ANYÓSGENERÁLIS A maglódi KISZ-együttes színjátszó csoportja karácsony óta nem hallatott magáról. Ak­kori sikerük nem tette őket el- bizakodottá. Komoly hónapok munkájának eredményeképpen jó előadásban gyönyörködhet­tek a maglódiak húsvét hétfő­jén. A nézőtér már hét órakor megtelt, mégsem lehetett az előadást elkezdeni, mert mun­kába került megnyugtatni azo­kat, akik nem fértek be a te­rembe, s amikor megtudták, hogy rövidesen megismétlik az meg­A brigádszállásokról Gépállomásunkon igen nagy a m ucí kaerőh ullámzás. Az ÄMG vezetői ennek egyik fő okát abban látják, hogy nem tudják biztosítani a megfelelő szociális körülményeket dol­gozóiknak. Hivatkoznak arra, hogy sok tsz-ben nem tesznek eleget a velük kötött szerződés 5/e. pontjának, amely kimond­ja. hogy a szövetkezet köteles gondoskodni a traktorosok szá­mára megfelelő brigáílszállás- ról. Ez»a pihenőhelyeken kiviil tisztálkodási, fűtési, gépjavítá­si, üzemanyagtárolási lehető­ségek biztosítását is megkí­vánja. j A járási pártbizottság mun­katársai elietnörzésük során meggyőződtek arról, hogy ezek a feltételek sok tsz-ben egyál­talán nincsenek, vagy csak részben vannak biztosítva, sőt, egyik-másik tsz-vezető még ar­ról sem tud — pedig a szerző­dést aláírta —, hogy ez az ő kötelessége. A tsz-elnökök hely hiányára hivatkoznak, 5 arra, hogy a traktorosok nem is igémylik a szállást. Am maguk is. belát­ták, hogy különösen a kam­pánymunkák idején ennek nagy haszna van. Az üllői Kossuth, a vecsési Ezüstkalász és az ecseri Törekvő tsz-ek elnökei záros határidőn belül megfelelő szálláshelyről gon­doskodnak. Ez azonban csak részkérdés a fő probléma: a munkaerő el­vándorlásának megoldásában. A többieket is hasonló követ­kezetességgel keli megoldani! előadást a színjátszók, nyugodva távoztak. Ezalatt a zeneliar befejezte a hangolást, felgördült a füg­göny. kezdődött az előadás. Sokat kacagott a közönség és sokat tapsait. Sajben Pál és Házler Alajosné Takaros és Tormáné szerepében kiváló alakítást nyújtottak. Tabányi Marika, Molnár Ferenc (Sári és Mihály), Szilágyi Zsuzsa, Fábry József (Vilma-Döme), Pelikán Anna (Olga), Galam­bos Erzsiké és Danó Lajos, Radios István (orvos), Lovass Károly (Búzás), Balogh János, Szilágyi Mihály sok-sok tapsot kaptak. Legjobban mégis ak­kor dördült fel a taps, amikor az ..özvegyek” vonultak be. Pin­tér Andrásné, Duhaj Istvánná, Gyenes József né „felfegyver­kezve’* vonultak a férfiak el­len . .. Volt nagy kacagás a nézőtéren, amikor az „esküdött szolgák” kiverték a harcias amazonokat. A könnyen mozgatható dísz­letekkel pillanatok alatt vé­gezték el a képváltozásokat. A zeneitar jól oldotta meg a ne­héz feladatot. Marton Zsolt hegedűjátéka. Szemes Mihály bőgőkísérete igen jó volt.' — es.jó — Földi József, aki 1955 óta teljesít szolgálatot a gyömrői vasútállomáson, az ünnep má­sodik napját is szolgálatban töltötte. Éppen fontos utasí­tás vétele közben kaptuk len­csevégre a távírókészüléknél. Húsvéthétfőn láttuk a fenti kis jelenetet is. Jó kis meglepe­tés várta a lányokat! Szeren­csére a vizes ruhákkal nem sokáig volt baj, hamar meg­száradtak a nyárias időjárás­ban. Fényképezés közben lestük meg a Hanyecz-családot a Sin- kovics utcában. A mama és a kis Béluska láthatólag nagyon örült a kellemes időnek, s an­nak, hogy a családi fénykép- album egy újabb képpel gyara­podott. A tóstrand még csendes volt, kitűnő alkalom nyílt a magá­nyos ábrándozásra. (Csegezy Levente és Várnai Béla képes riportja) PÉNTEKI POSTA A POSTÁRÓL A SPORT: ERŐ, EGÉSZSÉG 7 KÉRDÉS - 7 VÁLASZ - 7 NYEREMÉNY Valószínűnek tartjuk, hogy — mint járásunkban nagyon so­kan —, ön is kedvelője az asztalitenisznek. Ezzel kapcsolatos ötödik kérdésünk: a gumison kívül még milyen ütők hasz­nálatosak az asztalitenisz versenyeken? Az április 22. és 29. között megjelenő hét kérdésre a vála­szokat egybegyűjtve kell beküldeni a szerkesztőség címére (Monor, Járási Pártbizottság), legkésőbb május 5-ig. Irtunk már róla jót is, rosz- szat is, szidtuk, amikor meg­próbált átnevelni bennünket a szám szerinti telefonhívásra — dicsértük, amikor bravúros ügyességgel és gyorsasággal összeköttetést létesített egy is­ten háta mögötti telefonállo­mással. Szóvá tettük, hogy az újságkézbesítés állapota lehe­tetlenül elmaradott Gyomron — szó nélkül hagytuk, sajnos, a postaigazgatóság e tárgyban adott felemás válaszát. Min­I dim régi — és részben még ma j is meglevő — panaszainkat egy kicsit feledve, most dicsérni szeretnénk a postát, szívből, őszintén. Áttanulmánj’oztuk azokat a számokat, amelyek lapunk ter­jesztésével kapcsolatosak, s örömmel állapítottuk, meg, hogy a téli hónapokban öt­százzal nőtt meg olvasóink száma. S ha ebben jelentős ér­tott. A szomszédos telek 'tégi j gazdájához pedig, hogy kétj éve ilyen irányú tájékozódó \ kérdést intéztem, rögtön elír j kapart a szögesládából egy ho- ; mokkőpatinás lándzsahegyet...j Hol találták? — „Krumplivermet ástunk a \ huszas évek elején!” — Mást j nem találtak? „— Tudja Is~í ten! — vonogatta vállát. —j Másokkal ásattam. a gödröt! \ Ez megmaradt!” ...A verem j légvonalban három méterre \ van az iskolaudvari lelőhely- j tői és... időben most vissza- j jutottunk öregapáink ménes- j terelő mendemondájához. \- Porladó mozaikdarabkák fü- ^ relmes összerakásából lassan % bontakozik községünk történe- £ tének egy alig ismert része, f Ideje kezdődik a honfoglalás- 't/ sál és lezárul Mária Terézia ki- J rálynő országos közegészség- f ügyi rendeletének helyi végre- f hajtása következtében —, hogy f ..temetkezni csak a városon iá- í vül szabad”. Küzdelmes kilencszáz esz- 0 tendő néma tanúi tárgyi emr ^ lékeikkel helyet kiérnek a köz- £ ség falumúzeumában, illetve $ egy kibővített községi monog- ^ ráfia megírásakor. £ Borzsák Endre 1 deme van lapunk tudósítói­nak, társadalmi munkatársai­nak is — elvitathatatlan a lapterjesztők nagy érdeme is. Elsősorban a monori pos­tásokat kell megdicsérnünk, akik — miután februárban megünnepeltük az ezredik helyi előfizetőt — két hónap alatt újabb 90 előfizetőt sze­reztek, s állandóan emelik az olvasók számát. Dicséretet ér­demel rajtuk kívül még sok postahivatal vezetője és hírlapfelelőse, valamint kéz­besítő gárdája. Szép ered­ményt értek el a pilisi és ül­lői; kisebb helyek közül az ecseri, gombai, maglódi, mo- nori-erdei és vasadi postahi­vatalok. Gyomron a kézbesíté­si nehézségek ellenére is nőtt — ha nem is nagy mértékben — az eladott példányszám, s ez is dicséretes. Számottevő emelkedés mutatkozik az utób­f bi időben Vecsésen is, de J itt a dicséret mellé meg kell £ jegyeznünk: a monori, pilisi, j üllői eredményekhez képest j ez még mindig kevés. j Csupán három község van ; a. járásban — Tápiósüly, Pé- j téri és Mende —, ahol né- S hány példányos visszaesés j mutatkozik. Ez kevésbé ért- j hető már csak azért is, mert j ezekből a községekből elég j gyakran közlünk híreket, tudó- j sításokat. Azt hiszem, nem j lesz ünneprontás, ha a pos- j fásoknak általánosan kijáró jelismerés és dicséret mellett j e három község postahiva- j tálának dolgozóit arra kér- j jük: kövessék ők is a monori, ! gombai, vasadi példát. Radványi Barna MAI MŰSOR Mozik ; Monor: Megöltek egy leányt ! (széles). Vecsés: Hamis alibi. I j — BEFEJEZÉSHEZ közele- ;dik a KISZ oktatási év. Első« I nék a Maglódi Gépgyárban I rendezték meg az évvégi öszj ; szefoglalót. Itt 25 hallgatója volt a világ térképe előtti köf második évfolyamának. A TEMETŐ BIZONYSÁGA Adalékok Monor történetéhez közben egyik öreg adatközlőm beszélte, hogy pinceásás alkal­mával kengyelvasakat, zablát, hosszú görbe kardot találtak az embercsontok mellett, de még lófejet is: Nyilván, huszá­rok voltak! (A régész tapasz­talatból, a nép tájékoztatásból tudja már, hogy avar, bese­nyő, honfoglaló magyar, kun sír lakója az életben mind „hu­szár vót”) Egy másik hajdani szemtanú nemrég megerősítet­te az elmondottakat: ,Jl kard­nak a markolata olyan vót, mint az oroszoké/” — és leraj­zolta a porba pontosan, a hon­foglaló sírokból jól ismert, úgynevezett kaukázusi kar­dot. Helyszín a régi Kis tói ut­cával szembe néző bútorüzlet pincéje. A pinceásás ideje: 1908. Az emlékezés nem sokáig maradt egyedül. Egy másik ilíetö emlékezett rá iskolásko­rából, hogy (körülbelül 1917- ben), mikor a „Nagy-iskola” (Kossuth-iskola) udvarán az emésztőgödröt ásták, az előb­biekhez teljesen hasonlókat ló* » Körülbelül 1931-ffen a köz­ség elhunyt ószeresének ha­gyatékában egy pár jellegze­tes formájú honfoglaláskori kengyelt találtam. Felemásak voltak. Méretük után női, vagy gyereksíroknak tartozé­kai. (Férfit, asszonyt, serdülő­korba jutott Jiú, vagy leány- gyermeket egyformán megil­letett a lóval való temetés —’ amennyiben a mód megen­gedte.) Az ószeres özvegye semmi fölvilágosítást nem tu­dott adni eredetükre vonatko­zóan. (A szebb megmunkálá.- sú a háború alatt elveszett, a primitívebb a „József Attila gimnázium gyűjteményében kallódik.) Nem sokkal utána mutattam a kengyelvasakat barátomnak, a néhai reformá­tus pap fiának: — „Ilyeneket mi is találtunk — nézte fi­gyelmesen — mikor gyerekko­runkban a kertben föld alatti házat építettünk!’’ — Hová tettétek? — ..Az Isten tudja! Eladtuk a Kohn bácsinak! A szomszédban Iqkott!” .. • Később, néprajzi gyűjtés ^ 4­t Egy-egy kétségbevonhatatla­5 nul szerencsétlen élet marad- {ványa fölött mindannyian tű- Í nődve állunk meg: ilyen volt j az iskola kútjának ásásakor az í ülő helyzetben levő két csont- í váz. Mindkettőnek a nyakán j zöldszínű selyem zsinór, Meré- j szebb képzeletnek valamelyik j török pasa legkevésbé öröm- j mel látott ajándékát emleget- j ték a leletek előbukkanása al- j kaiméval. Minden gyöngébb j szívűt ' borzadállyal töltött el j annak idején a Báthori utca í egyik telkének lelete: koporsó % nélküli csontváz, az előbbielc- í hez hasonlóan ülő helyzetr ( ben. Az egyik lábszáron és az í ellenkező kéz csuklóján ráko- $ vácsolt bilincs, durva, vastag $ láncszemekkel.,. j Az előkerülő koponyákat j valamikor előszeretettel hasz- $ nálták csibeitatónak. Régi hie- j delem szerint ez az eljárás dög- % vésztől védi meg a baromfiál- % lományt, továbbá a galamb, 2 amelyik ilyen itatóedényből % iszik, nem megy el a háztól. ^ Az eddigi sírok legkoráb- ^ ban török hódoltság korabe- ^ Kék. s ezért a terület teljes te- j metíkezési képének megrajzo- ^ lásához tovább kell vallatnunk ia temetőt! • i rí us k odús Fazekas Józsika 11 éves kisfiút a mentők súlyos sé­rüléssel a kórházba szállí­tották, s ott három és fél órás plasztikai műtétet haj­tottak végre rajta. A 11 éves kisfiút feldühösített farkas­kutya haragta meg a két lá­ba között. Az idősebb Fazekas Jó­zsef és Ács István (a szom­szédja) kissé becsípett hús­véti hangulatban azon vitat­koztak, hogy Ács István farkaskutyájától be lehet-e menni a házba anélkül, hogy a kutya megharapna valakit. Ács nagyon büszke volt ha­rapós házőrzőjére, amelyet állandóan megkötve tartott, oly módon, hogy egy hosszú láncon szaladgáltatta le s föl. — Adok 500 forintot, ha bejösz az udvarba, anélkül, hogy a kutya megharapna — mondta ezen a reggelen Ács Fazekasnak. Fazekas fogta magát, s nagy bátran belé­pett az udvarba. Csibész, a farkas, rögtön rajta volt. Tépte, marcangolta a ruhá­ját, mellét és könyökét fel is sértette, s csak Ács közbe­avatkozására tudta menteni irháját. De ami neki segít­séget jelentett, fiának, all; éves Józsikának, vesztére; volt. A feldühösített házőr­ző a dulakodásban véletlenül i kiszabadította nyakát, s- a nyitott kapun át az utcán álló fiúnak rontott és bele­harapott a lába közé. A kórházban a combjából kivágott bőrrel igyekeztek kiplasztikázni a . hiányzó részt, ahol csak az idegros­tok maradtak meg. Az or­vosi vélemény szerint, kevés remény van Fazekas Józsika teljes felgyógyulásához. A történtekhez még az‘t is el kell mondani, hogy Fa­zekas József és Ács István józanéletű, tiszteletben tar­tott munkáséinberek, mun­kahelyükön megbecsülik’ őket, esy pillanatra magukról meg- felpdkezve meiüütek el vir- tuskodásukban. Persz.e ez a felelősség alól nem menti fe! őket. ____________ (HJ) — A VIT-sorsjegyek árusí­tásit terén kifejtett eredményes munkálkodásukért 1000 forint pénzjutalomban részesítette a mepyrt KISZ-bizottság a mo­nori területi KlSZ-szerveze- teu

Next

/
Oldalképek
Tartalom