Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-22 / 94. szám

RÜGYEZŐ FÁK Néhány nappal ezelőtt, a tavaszi szünet végén, benépe­sült Gyomron az Erzsébet- telepi grund. Iskolás gyere­kek ásóval, kapával fel­fegyverkezve ismét hadat üzentek a fatördelőknek, száz sudár, fiatal fával kerítet­ték körül jövendő sporttele­püket. Hamarosan kialakul itt a kézilabda és labdarúgó-pálya. Készülnek a futball- és kézi­labdakapuk, melyekhez már ■megvan a faanyag, az elké­szítéshez pedig a Vasipari Ktsz ígért segítséget. Minden fának gazdája van. Az Erzsébet utca felőli ré­szen ez már látszik is. Altác- gallyakkal vették körül a hatodikosok a fiatal fákat, alul gyeptéglával van körülrakva a földtányér és a fára kötve ott a „tulajdonos” neve is. Nem akarnak senkit megijesz­teni, csak figyelmeztetők ezek a névcédulák: Vigyázz a fá­ra, dolgoztam és dolgozni aka­rok vele, sok kellemes percet szeretnék árnyékában eltölte­ni! A felső tagozat másik há­rom osztálya is hamarosan gondjaiba veszi facsemetéit. A hetedikeseknek két őrsi fá­juk is van. Már rügyeznek a fák. A környéken az április vé­gi meleg már virágba borí­totta a kertekben álló gyü­mölcsfákat, mi most mégis ezekre a rügyező fákra va­gyunk büszkék, ennek örü­lünk a legjobban. Furuglyás Géza a tanács az iskolaépítésre, a lakosság ezenkívül 25 000 fo­rint értékű társadalmi -mun­kával járulna hozzá. Az át­építéshez mintegy 15 000 fo­rint - értékű helyi anyagot is tudnak biztosítani, a megyei tanács pedig 42 800 forintot adna. Az átépítés azonban mégis elmarad. A járási tanács végrehajtó bizottsága ugyanis a napok­ban hozott határozatában műszaki okok- miatt az épí­tési terv módosítására utasí­totta a községi tanácsot. A tervrajz megfelelő átdolgo­zása már folyik, mégis mire elkészül, késő lesz ahihoz, hogy az átépítésbe még ez idén belekezdjenek. így az­után a munkába csak jövő év elején fognak bele, s az új központi iskola, ahová a felső tagozat növendékei az egész község területéről be­járnának, csak az 1963,64-es tanévben nyílik meg. ly—e OMID Madártávlatból IV. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM 1962. ÁPRILIS 22. VASÁRNAP Hárman beszélgetnek: Guba Pál elvtárs, a'járási pártbi­zottság titkára, Benkó József elvtárs, a tápiósülyi és Poprádi Ferenc elvtárs, a gombai tsz elnöke. A beszélgetés tárgya a Központi Bizottság legutóbbi mezőgazdasági határozata, illetve annak szellemében qrról folyik a szó: mi az, ami gátolja, aka lyozza a fejlődés gyorsabb ütemét. Betársulok hallgató negyediknek, csendes krónikásnak. Benkó elvtárs elsőként a vezetés színvonalának megja­vítását veti fel. Túl sok a „bü­rokrácia" — sokfelé kell je­lentést adni, sok a papírmun­ka. Emellett túl sok a „se­gítő”. Sokféle szerv képviselő­je keresi fel napjában a tsz-t, az mind az elnökkel szeret­né beszélni. Jellemző példa­ként említette a községi ta­nácsot, amely sűrűn kér ada­tokat a tsz-től, s ebben lé­nyegében ki is merül a ket­tőjük közötti kapcsolat. Sem­mi konkrét segítséget nem kap tőlük a tsz. Poprádi elvtárs is hozzá­fűzi, hogy igen gyakran kell hol a vb-, hol a tanácsülésre jelentést adnia. Ez még nem volna baj, de ezeknek az üléseknek legtöbbjén a rész­letkérdéseken rágódnak, s így a lényeg elvész, a tsz na-, gyón keveset profitál ezekből, pedig a fontos az lennem hogy ezek előbbre lendítsék a kö­zös ügyet. Guba elvtárs az elhangzot­takat és saját tapasztalatait leszűrve megállapítja, hogy tanácsaink még nincse­nek felkészülve új sze­repükre: a gazdaságszer­vező munkára. Ezt a hiányt mielőbb pótol­ni kell. A. gépekre tevődik át-a szó. Benkó elvtárs elmondja, hogy a gépállomáson nem volt meg­felelő a téli gépjavítás, igéd sok áll közülük különböző meghibásodások miatt. Jó volna, ha a tsz-ekbe oda­adott gépeket nem ránci­gálnák ide-oda, azzal ők ren­delkeznének. Poprádi elvtárs azt veti fel, hogy nincsenek kellően kihasználva az erő­gépek, többnyire egy munka­géppel dolgoznak. Jobban kellene a kapcsolt munkákat szorgalmazni a gépállomás szakvezetőinek. A gépvásárlásokról is szó esik. Nagy mennyiségű ta­karmányt vetnek az idén tsz-eink, annak a betakarítása emberi erővel nagyon körül­ményes lenne — veti fel Benkó elvtárs. Ők is szeret­nének egy rendsodrót vásá­rolni saját erőből, de a terv­ből kihúzták. Most rengete­get kell szaladgálni a bank­hoz fedezetigazolásért, a ta­nácshoz tervmódosításért. Guba elvtárs helyén való­nak tartja, hogy a bank kö­rültekintően megvizsgálja, ho­va fordítják tsz-eink a pénzt, helytelen azonban, ha merev­séget tanúsítanak ebben a kérdésben. Az építkezésekkel kapcso­latosan különösen Poprádi elvtársnak van sok mondani­valója. • Kifogásolja sok gazdasá­gi épület tervét. A 300 férőhelyes, sertéshizla­lókban 50 sertés számára van egy pihenőrész, de a hozzátartozó etetőútban csak 8—10 méternyi vályú van, ami annyi állatnak kevés. A szerfás tehénistállók túl ma­gasak és télen hidegek. Úgy kellene megoldani, hogy té­lire nádpallóval, vagy ku­koricaszárral lefedhessék a mennyezetét. Magtárt építe­nek például a gombai Uj Élet Tsz-ben, de csak föld­szintes lesz és rampa nél­küli. Ráadásul olyan rossz a terv, hogy később sem le­het emeletet helyezni rá, vagy rámpát építeni hozzá. Szőnyegre kerül még né­hány úgynevezett „kényes” kérdés is. Többek között: az árpolitika. Azt mondja Benkó elvtárs: olyan kirívó esetekben, mint például a bur­gonyát nagyon sújtó tavalyi aszály, ne csak a tsz egyedül viselje a terhet, a felvásárló szerv ilyenkor emeljen va- lafnit az áron. Ekörül vita kerekedik, amely ha nem is szül eredményeket, de ér­dekes szempontokat vet fel. Az is szóbajön, hogy a ke­nyérgabona-vetésterület nagy­arányú megnövekedése a kel­lő • takarmányalap biztosítá­sát gátolja néhol. Guba elv­társ elmondja, hogy nagyobb hozamú búza- fajták vetésével kíván­ják jövőre a vetésterüle­tet csökkenteni, a takarmányféleségek javára több földet felszabadítani. Közben szorgalmasan fel­jegyez mindent, hogy illeté­kes helyeken szóvá tegye, s kérje a segítséget a gátló tényezők elhárításához. • (radványi) ÜGYELETES ORVOS Gyömrő: dr. Túri Mária. Monor: V: dr. Kovács Jénő, H: dr. Pál Ferenc. (Kútvölgyi Mihály felvétele) MAI MŰSOR Mozik Ecser. V.. H: Májusi fagy. Gom­ba. V., H: Májusi fagy-. Gyömrő: V: Fehér éjszakák (szovjet). Mati­né: Öz, a csodák csodája. H., k: Esterina. Maglód: Esterina. H., K: Folytassa, nővér. Mende. V.. H: Julius Caesar. Monor. V: Fehér éj­szakák (szovjet). Matiné: Két sze- leburdi. H., K: Éva aludni akar. Nyáregyháza. V., H: Vadállatok a fedélzeten. Pilis. V: Zendülő fia­talok.- H.. K: Pesti háztetők. Tá- piósáp. V.. H: Puskák és galam­bok. Tápiósüly. V.. H: Délibáb minden mennyiségben. H: Halál­kanyar. Uri. V., H: Két félidő a pokolban. Üllő. V: Májusi fagy (széles). Matiné: Távoli partokon. H.. K: Tiszta égbolt. Vasad. V.. H: Szabad -szél. Vecsés. V: A tor­pedó- visszalő (szélfes). Matiné: 13- ás számú kedvenc. H.. K: Az ős­erdő urai (széles). Vigadó, Monor: Este 7-től. hús­véti bál. Ifjúsági otthon. Gyömrő: Este 7-től húsvéti bál. Művelődési otthon, Pilis: Fót i­kor: Esküvő. (A Pest megyei Pe­tőfi Színpad vendégjátéka.) . A Barátság olajvezeték A SPORT: ERŐ, EGÉSZSÉG 'l 7 KÉRDÉS - 7 VÁLASZ - 7 NYEREMÉNY Rejtvényversenyünk új fordulója ma indul. A hét sport­tárgyú kérdésre adott helyes válaszok beküldői között hét nye­reményt (futball-labdát, sakk-készletet, totószelvényeket stb.) sorsolunk ki. Ma, tekintettel a kettős ünnepre, két kérdést teszünk fel. Első kérdés: Melyik évben indult a Kilián testnevelési mozgalom, milyen céllal? Második kérdés: Ki az a neves sportoló és milyen csapat­ban nyert olimpiai bajnokságot, akinek szülei Monoron laknak? A megfejtéseket egybegyűjtve kell beküldeni levelezőla­pon a szerkesztőség címére (Monor, Járási Pártbizottság), legkésőbb május 5-ig. Csak jövőre oldható meg a nyáregyházi iskolagond védőcsöveinek fektetését és a vasút alatti átvezetését befejezték Vecsés határában XXXN>XXVXVXXXXXXXX\XXVXXXX\NXXXVCNXXXXXXXXXXX\XXXXXXX>XXXXXXXXXXXXXXXXVVXXXVVVXVVVVVV-vvvv' Hétvégi sportjegyzetelc KEDVES EMLÉKEK Jó visszaemlékezni arra a kelle­mes meglepetésre, amit járásunk részére a múlt vasárnap megtar­tott megyei spartakiád sakk- és asztalitenisz-versenyeinek döntője hozott. Jóleső látni, hogy — bár lassan ugyan — de fejlődik járá­sunk sportja. Eddte a 6—7. helyet foglaltuk el OCS^^^^^^^X^^^^^XX^XV^XV^^XX\VVXX^^^^NXXXXXX>• gek. A katolikus templom előtt álló szovjet emlékműtől a református templom oldalán —, nagyjából a Dobó István utca vonalát véve északkeleti határnak — 'majdnem a régi vásártéri árodc szélén l'vő fe­születig húzódik ez a terület. Ezen a hosszú parton szájha­gyomány és az állandóan elő­kerülő leletek bizonysága sze­rint temető volt. A TERÜLETNEK hajdani erősen partos voltát szépen le­hetett követni két év^el ez­előtt a Kossuth Lajos' utca el-; lenkező oldalán lerakott ml- i lanyvezetéknél. Például a i Gombai utca sarkával <Kos- • suth Lajos utca 101.) szembeni lerakott árbockapcsoló alap-; építményéhez ásott gödörben* 1 méter 20 centi vastag töltés réteg alatt hatalmas, kernen-í cealjszerű állandó tűzhely j maradványát találták• (Ma tűzhelyréteg alatt — az állan J dóan változó cirkuláció sza-f bátyának megfelelően — ha1 - ^ van centire talajvíz van!) (Folytatjuk.) ^ Borzsák Endre a spartakiádosok megyei rangso­rolásában. Most először sikerült betörni az élvonalba, s az előkelő harmadik helyen végezni. Mindezt sakkozóinknak köszön­hetjük. Néhány évvel ezelőtt még csak íYíagócsiné nevét jegyezték meg a megye női sakkozói. Ma már viszont ismerik a monori női sakkcsapatot is. Amikor meghal­lották az ellenfelek, hogy Magó- ^ csíné készítette fel a női csapatot ^— nem sok bizodalmuk volt az el- ^bő helyhez. A mi női sakkozóink ^viszont még a győzelem után sem ^ akarták elhinni, hogy sikerült. ^ — Könnyű volt nekik! — jegyez­p te meg ott Gödöllőn az egyik ^szentendrei ..nagy” ellenfél. ^ — Miért? ^ — Mert nincs itt a férjük, ud- 2 varlójuk — válaszolta. $ f BOTRÁNYOS BlRÖ VERÉS ^ TÓALMÁSON ^ Mende vasárnap Tóalmásra uta- £ zott, hogy a sorsolás szerint kiír. 2 járási bajnoki mérkőzést lejátssza £ A hazai csapat végig durván, e;rö- f szakosan — az ellenfél testi épsé- í gét nem kímélve, akarta a gyö- $ zeimet megszerezni. A mérkőzés £ végén a tóalmási kapus tettlege- J sen bántalmazta a játékvezetőket ' is. Ezzé] mintegy jeladásra,' olyan ! botrányt idézett elő. amely az ősz- 5 szevont járási bajnoki mérközésc- ; ken még nem fordult elő. Éppen ! ezért a járási labdarúgó-szövetség ! Mag.yari Imre tóalmájj játékost a ; labdarúgástól és a >*tbdarúgó-pá- ! lyák látogatásától örökre eltiltot- j ta. A JTST elnöksége hivatalból ! megtette a feljelentést a rendőrsé­gen Magyari ellen. A verekedés­ben résztvevő személyek kideríté­sére a nyomozás folyik, a rende­ződ sem álltak hivatásuk magas­latán. Ezért a tóalmási pályát 19S2. október 1-ig betiltották, és egyidejűleg a fenti határidőig megvonták a csapat pályaválasztói jogát is. — Blaskó — A TEMETŐ BIZONYSÁGA Adalékok Monor történetéhez ténelemben. A király Aynard jövevény, francia lovagnak adományozza a mai Monor környékét. (Egyesek szerint a helység is az ajándékozottnak — magyar. nyelvérzéknek megfelelően alakított — nevét viseli.) Evvel körülbelül lezár­tuk ennek a kornak levéltári kutatását, mert kevés remény­séggel biztat, hogy ebből, mégkevésbé korábbi időből írott emlékként bármi is elő­kerüljön Monorról. Egyet azonban még nem kérdeztünk meg községünk őskorára vonatkozólag: magát a földet! Ahol ugyanis az em­bereknek állandó szálláshe­lyük volt. ott temetkeztek is. És a temető földje olyannak, aki ért a nyelvén, néha töb­bet mond, mint az írott betű.. Községünknek egy részét e század huszas éveiben még Újvárosnak nevezték az öre­vidékről a másikra átkerül­hettek. Iskolai tanulmányok is kikezdték már jó ideje az ilyenféle mondákat. Torzítólag hatottak rájuk. Történeti kút­fők alapján írjtt monda isko­lakönyvekből került vissza akárhányszor a nép szájába és más mondákkal keveredve, képzeletszülte, korszerű rész­letekkel színezve élt tovább. Monor településtörténeti mm‘ datöredékét is kezeljük hát érdekes meseként, amíg egy­szer ... Talán... mégis tör-, téneti, tárgyi magvát sejtjük valahol a mesének. NAPVILÁGOT LÁTOTT le­véltári adatokból, krónikából a helynek honfoglalóskori történetére vonatkozóan mind­össze annyit tudunk, hogy Ár­pád fejedelem törzsének, a Megyer-törzsnek szállásába esett. Maga a helység III. Bé­la uralkodása alatt, l!74-ben szerepel először a magyar tör­j EGYSZER, nagyon régen, í amikor a magyarok Árpáddal % idejöttek, nem itt feküdt IV/o- í nor, hanem valahol Gyömrő, vagy Maglód tájékán. A mai $ Monor helyének nagyobbik $ részén hatalmas • turján nevel­nie a nádatA partján jó me- n ző volt. Este, ahogy a falu % ménese elindult legelni, m.in- n dig ebbe az irányba húzódott, (j Reggel úgy kellett visszahaj- tani. Egy darabig csinálták í ükapáink naponta a hosszú f méneshajtást; végre azonban n elunták és a mái Főszögön n verték le örökre a sátrat, a í mocsár egyik nagy szárazula- n ián,'amelynek szélén a Ipcaik % annyira szerettek füvelni... n Monor letűnt népvilágában n kukoricaf osztáskor, télen a $ szérüskerti istállók esti tiizé- ^ nél így mesélték ezt — még ^ nem is olyan régen — a ha- % gyományőrző -öregek. % Mondatöredéknek látszik a % rövid emlékezés, de ezeresz- % tendős régiségét fogadjuk fj egyelőre gyanakvással. Hason- í ló mondák — minden törté- í neti alap nélkül — valamikor í nagy bőséggel teremtek. Egyik Vannak persze egyéb, ki- sebb-nagyobb gondok Nyár­egyházán is. de évek óta az iskolakérdés a legnagyobb. A megoldás kézenfekvő. Alsónyáregyfházán áll a volt Manno-kas’.cly, elhatározta tehát a tanács, iskolának ala­kíttatja át. Van benne hely nyolc tanteremre, szertárra, igazgatói. irodára, úttörőszo­bára, sőt még egy nevelői lakásra is. A baj csak az, hogy évekkel ezelőtt lakás céljára vették igénybe az egész épületet. Négy család lakik benne és . ezenkívül helyet kapott a kastélyban a tsz irodája is. Az egyik lakó az iskolaigazgató, rövi­desen most készülő saját há­zába költözik. A többit is el tudja helyezni a tanács, részben az óvoda épületében, amely már nem felel meg mostani céljának. A jelen­legi iskola épületébe helyez­nék el a nagyobb létszám befogadására képes új óvo­dát, az épület egy .részét pe­dig a tsz-iroda számára ala-j kitárták át megfelelően. % Mindezt még ebben az év- í ben szerette volna végrehaj- ; tani a nyáregyházi tanács ; és a kastély átépítésének tér- ; vét kellő időben el is készít- \ tette. S A községfejJesztésl alapból ! 151 ezer forintot biztosított ! f l . t Kellemes Uúsvéli ünnepeket! rienn Halálra táncoltatott lá­nya,. Földes Imre népszerű Mozart-magyarázata, a remek orosz-opera est, vagy például Egressy István mai magyar költőket tolmácsoló szavalatai. Az októberi megnyitó elő­adáson megtelt a kétszáz főt befogadó terem. Azután csök­kent az érdeklődés. Sokan, akik nagy örömmel üdvözöl­ték és fogadták az első elő­adást, a másodikon és harma­dikon-már nem jelentek meg. Miért? S az utolsón? Alig öt­ven diák és néhány felnőtt. Az év tanulságaiból^ látható, hogy főjcént az ifjúságra szá­míthatunk a jövőben, a mi gimnazista ifjúságunkra, akik­nek esztétikai nevelése első­sorban kötelességünk. A fel­nőtt közönség nagy része még mindig a szirupos kávéházi magyar nóták és az operettek giccses „hejcicázásá”-ban él. A fiatalság már távolabb van ezektől a műfajoktól. S hogy fogékony az igazi művészet iránt, azt bizonyítja fiatalsá­gunk tetszésnyilvánítása, lel­kes tapsa, s az a tény, hogy ki tudtunk nevelni egy negyven­ötven főből álló törzsközönsé­get az ő soraik, közül. Ez sem kevés. S egyben támpontul szolgál a jövő évadi szervezést illetően. -i -s Csütörtökön este lezárult a gimnáziumi bérlet" nyolc elő­adásból álló sorozata. A XX. század magyar zenéjét ismer­tette lebilincselő módon Rácz György, a rádió munkatársa. Bartók, Kodály, Weiner és egyéb modern magyar szerzők műveit Lorencz Kornélia, Ke­rekes Gábor, az Operaház ma­gánénekesei tolmácsolták, Vár-, konyi Péter fiatal zongoramű­vésznek, a varsói Ohopin-ver- seny egyik győztesének játéka is élmónyszámba ment. (Kü­lönösen Bartók Szabadban cí­mű ciklusának interpretálásá­ra gondolunk.) Ezzel érvényüket veszítették a kis kék és rózsaszín bérlet- lapocskák, de tovább őrzik magukon néhány szép és ma­radandó est emlékét. De kinek a számára őrzik? Hány ember részére marad . halott betű a bérletkártyákon szereplő mű­sorrend — mert nem jöttek el, és nincs mire emlékezniök —, s hány ember részére vált szel­lemi plusszá, szórakozással egybekötött ismeretszerzések eleven emlékévé? Kétségkívül, nem minden produkció mér­hető azonos színvonallal, a nyolc között volt e'gy vagy két gyengébben sikerült műsor is, de visszapillantva ma is em­lékezetünkben van Jancsó Ad­ftyolc előadás után A pthrihiiíáírtnssai mtjnmában AMI AZ EREDMÉNYESEBB MUNKÁT GÁTOLJA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom