Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-22 / 94. szám
fsy» mzGVti '&Ch4m> 1962. ÁPRILIS 22, VASÁRNAP % . Éljen és virágozzék szabad, független hazánk, a Magyar Népköztársaság! Melegágy — műanyagból Mi nehezíti egy hasznos módszer elterjedését? ■ ■■■■■ Még egyszer az állványos szénaszárításról A ráckevei Árpád Termelőszövetkezet korszerű melegágyakat létesített, amelyeken az üveget műanyagfólia helyettesíti. A szövetkezet tervei között szerepel saját fóliaüzem létesítése, amely biztosítaná más termelőszövetkezetek ilyen irányú szükségleteit is (Mészáros Géza fel v.) ^ Lapunk március 25-i számárban részletesen ismertettük az r országszerte elterjedő állvá- r nvos szénaszárítás előnyeit, r Megyénk politikai és gazda- r sági vezetői éppen e módszer r hasznosságát figyelembevéve r idejében megtették a szüksé- f ges intézkedéseket, hogy ter- ^ melőszövetkezeteink lucerna ^ területük harminc százalékán, ^ azaz nyolcezer holdon már ^ az idén alkalmazzák az állvá- á nyos szénaszárítást. r r A Nemzeti Bank hosszuleja- r ratú hitelt biztosított a mód- r szert bevezető gazdaságoknak, r az Agrotröszt megyei kiren- r deltsége pedig az erdőgazda- r Ságoktól megfelelő mennyiségű r faanyagot szerzett az állvá- ^ nyokhoz. Jóllehet a télen meg- r rendezett tanfolyamokon a j legnagyobb elismeréssel nyi- í latkoztak erről a módszerről í szövetkezeti 'vezetőink, s megKÖZÖS ÜGY A TSZ-EK JÓ GAZDÁLKODÁSA Tudósok segítsége a gödöllői jtírtísnak Április húszadikán, pénteken kilenc órai kezdettel tartotta meg első ülését a gödöllői járási termelőszövetkezeti tanács. Ezt a társadalmi szervet korunk és népi demokráciánk igénye, a tudomány és a gyakorlat művelőinek lelkesedése hozta létre februárban', a járási pártbizottság, illetve tanács együttes ülésén. A helybeli agrártudományi egyetem képviselői és a járás tizenhárom termelőszövetkezetének elnöke arról tárgyalt, hogy miképpen lehetne megoldani a mezőgazdálkodás égető problémáit. A járási termelőszövetkezeti tanács első ülésén dr. Szép Iván és dr. Penyigei Dénes egyetemi tanárok tartottak előadást. Dr. Szép Iván a gödöllői járás1 termelőszövetkezeteinek állattenyésztési és állategészségügyi helyzetét, dr. Penyigei Dénes pedig a homoki gazdálkodás fejlesztésének problémáit ismertette. Az előadások előtt dr. Baskay Tóth Bertalan elvtárs elöljáróban a tanács megalakulásának körülményeit és fontosságát ismertette, majd a közvetlen feladatokra tért át. Elmondotta a többi közt, hogy a szocialista társadalomiban tág lehetőség nyílik a tudomány eredményeinek gyümölcsöztetésóre a mezőgazdaság fejlesztésében is. A tudomány ma az egész nép közkincse és minden kutató annyit ér, amennyit a népnek használ. Ilyen szellemben ismertette a gödöllői járás állattenyésztési és állategészségügyi helyzetét dr. Penyigei Dénes is. Elmondotta, hogy a termelőszövetkezetek fejlődésének jelenlegi szakaszában a belterjességre kell törekedni, ami elválaszthatatlan az intenzív állattenyésztéstől. Az élenjáró mezőgazdasági üzemeknek több húst. tejet, tojást és egyéb állati terméket kell termelniük egységnyi területről, mint amennyit a kisüzem adott. E célból elsősorban az állattenyésztés és tartás egészségügyi problémáival foglalkozott, amelyeket a lehető leggyorsabban meg kell oldani. Az ülés részvevői nagy érdeklődéssel hallgatták az előadásnak azt a részét, amely konkrétan taglalta !»■ járás termelőszövetkezeteiben elkövetett hibák kijavításának módozatait. Az állattenyésztés és tartás egészségügyi problémáinak nagy része abból adódik, hogy sok helyen nem megfelelő istállókat'építettek, amelyekben még a minimális egészségügyi óvintézkedéseket is nehéz betartani. Természetesen javítani kell ' még a takarmányozás módszereit is, mégpedig nemcsak a takarmányok összetételét, hanem az etetési higiéniát is. Dr. Penyigei Dénes elmondotta, hogy a gödöllői tájegység mintegy 140 ezer holdnyi területén főként a homoktalajok javítása a főgond. Részletesen foglalkozott a járás homoktalajainak javítási problémáival és konkrét tudományos, illetve gyakorlati tanácsokkal is szolgált. Elmondotta, hogy a gödöllői járás homoktalajain milyen vetési, illetve művelési módok ajánlatosak, hogy ezek a talajok az adott körülmények között a legtöbb terménnyel hálálják meg a munkát. Külön foglalkozott azzal a problémával, hogy a tájegység homoktalajain milyen zöldtrágya-növények alkalmazása ajánlatos, amelyek sorrendjét így állította fel: bíborhere, fehérmustár, napraforgó, somkóró. Sok gondot okoz a gödöllői tájegység homoktalajain az erózió elleni védekezés is. A homoktalajok tudományos ismerője hasznos gyakorlati tanácsokkal szolgált e téren is a tsz-ek vezetőinek. Felhívta a figyelmet a fásítás gyakorlati fontosságára a homoktalajok védelme szempontjából. Előadásában kitért arra is, hogy a tájegység homoktalajain milyen nagyságú táblák kialakítása ajánlatos. A gödöllői járás mezőgaz- dúikodásártak fejlesztése szempontjából rendkívül hasznos tanácskozáson szinte valamennyi résztvevő elmondotta véleményét a napirendre tűzött kérdésekkel kapcsolatban. Ihászi József elvtárs, a járá- sj pártbizottság mezőgazda- sági osztályvezetője például arról beszélt, hogy milyen gyakorlati problémák várnak sürgősen megoldásra a tsz-ekbep. Javasolta a többi közt, hogy valamennyi tsz-ben alkalmazzanak állategészségügyi felcsert, aki az alapvető óvórendszabályok betartásáért felelős. Balázs Ottó, a dányi Magvető Tsz elnöke pedig az állatorvosi hálózat átszervezését javasolta a többi között. A többórás, mindvégig élénk vitaszellemű tanácskozás dr. Baskay Tóth Bertalan zárszavával ért véget. Ígérték, hogy már az idén alkalmazzák a gazdaságos eljárást — most jónéhány termelőszövetkezet „idegenkedik” az állványos szénaszárítástól. A 23 ezer darab állványból, illetve, ennek anyagából hétezer darab a mai napig sem talált gazdára. Prezenszki Gábor megyei főagronómus szerint az „idegenkedés” egyedüli oka a közömbösség. Tsz-vezetőink egy része fölösleges tehernek tartja az igénylést, mondván, miért szaladgáljon olyasmi után, ami ráadásul a hagyományos módszernél még drágább is. Hadd emlékeztessük néhány számadattal az ilyen nézet vallóit, szemléletük mennyire hamis. Köztudomású, hogy me- ,gyénkben éppen a hagyományos, tehát a szakszerűtlen lucerna és vöröshere betakarítás miatt évenként több millió forint kár éri a termelőszövetkezeteket. Hiába szép a lucerna, a kaszálás után a ■ renden történő szárítással ugyanis a keményítőtartalom huszonöt-ötven százaléka, az emészthető fehérjetartalom 30—35 százaléka vész kárba. Ezzel szemben az állványos lucernaszárítással — jónéhány példa bizonyítja — megyénk termelőszövetkezeteiben és az állami gazdaságokban holdanként 60—80 kilogramm emészt- hétő ' fehérjetöbblet biztosítható. De számoljunk csak megyei számokban: a tervezett nyolcezer kataszteri hold-állványos szénaszárítással történő betakarítása nyolc- mjUM |iter többlet tej előállításához elegendő. Nemcsak a szarvasmarháikat lehet az állványos módszerrel betakarított szénával etetni, hanem lu- cemaliszt formájában a sertéseknek is elsőrendű fehérjetakarmány. Holdanként — az állványos módszert alkalmazva — 120 kiló hústöbbletet tudnak elérni. Túl a jobb tápértékarány biztosításán, az állványos szénaszárítás a betakarítást is meggyorsítja. Hamarabb felszabadul a terület, gyorsabban el lehet végezni a fogasolást és a fejtrágyázást. Látszólag ugyan drágábbnak tűnik ez a módszer a hagyományos betakarításnál, de ismét egy összehasonlító adatra kell hivatkoznunk: egy mázsa állványos módszerrel történő szárítás négy forinttal kerül többe, mint az egyéb szárítás, ugyanakkor mázsánként több mint harminc forint értékű tápanyagot lehet vele megmenteni. Azok a gazdaságok, termelő- szövetkezetek, ahol a módszert már sikeresen alkalmazzák, szakmai tanácsadással segítik az új módszert bevezető gazdaságokat. Körülbelül egy hónap áll még rendelkezésre a lucerna első kaszálásáig, s ez idő alatt azokban a termelő- szövetkezetekben is. felkészülhetnek az állványos szénaszárításra. ahol eddig valamilyen oknál fogva elmulasztották. (s. p.) KITÜNŐEN SIKERŰIT A KOHO-FÉLE TERMES KELTETÉS Horváth István és Kor|»a Károly találmánya A Ceglédi Baromfikeltető Állomás 1958-ban kezdett dolgozni egy 10 000-es keltetőgéppel. Idén további nyolc gépet szerelnek fel, s ezzel az állomás megtette az első lépést a baromfikeltetés idényszerűségének megszüntetésére. így ugyanis mód van arra, hogy kihagyás nélkül, az év minden hónapjában üzemben tartsák a gépeket. A keltető állomás ma a ceglédi járás 18 termelőszövetkezetétől, Cegléd és Nagykőrös városától kapja a keltető- anyagot. Az első évben 30 001), a következőben 60 000, két évvel ezelőtt 200 000, tavaly pedig 400 000 naposbaromfit vettek át az állomás működési körzetéhez tartozó gazdaságok, az idei terv pedig félmillió naposcsibe, illetve csibeegység. (Egy liba = 4 csibével, 1 kacsa vagy pulyka = 2 csibével, 1 gyöngyös = 1 csibével — ez a csibeegység számolási alapja.) A közeljövőben a szállítás eddig kényes kérdését is előnyösebben oldják meg, A naposcsibét — kiselejtezett, fűthető betegszállító kocsiban — kartondobozba csomagolva juttatják a vevőhöz. A doboz- i ban 50 csibe fér el, egy doboz ára 4,80 forint, ami ugyan egy-egy csirke árát 9 fillérrel növeli, viszont elmarad a ládák javíttatásának, fertőtlenítésének rendszeresen visz- szatérő költsége. A dobozt a rendelő megkapja. További költségcsökkentésre ad lehetőséget az állomás igazgatójának, Horváth Istvánnak, valamint Bencze Józsefnek új rendszerű keltetőtálca-találmánya, amely a tojásoknak majdnem automatikus forgatásával munkaerőt takarít meg, a jobb forgatás révén emeli a kelési százalékot. Különösen nagy jelentősége van a liba- és kacsatojás gépi keltetésének, ugyanis a jó forgatással lényegesen csökken a liba- és kacsatojás keltési vesztesége. Horváth Istvánnak a Kiskunhalasi Baromfitenyésztő Állomás vezetőjével, Korpa Károllyal együtt olyan kelte- tési találmánya is van, amely — úgy lehet — az egész világ baromfikeltetésének módszerét forradalmasítani fogja. A találmány ugyanis fölöslegessé teszi a 100 000 forintba kerülő keltetőgépeket. A feltalálóknak rendkívül olcsó és ötletes megoldásuk van a drága párásító berendezés más, olcsó és biztonságos megoldására is. Az első kelteté- si kísérletet a Bácsalmási Állami Gazdaság egyik üzemegységében végezték: Á feltalálók által KOHO- nak nevezett keltetés egy teremben, gépek nélkül történik. A feltalálók gondoskodtak arról, hogy a szükség szerinti meleg levegő a helyiség minden részébe egyformán eljusson. A párásító berendezés három, vízzel elborítható sík felület, amelynek vízzel borított részéh a szükség szerint megnövelik, és így biztosítják a nagyobb párolgási felület révén a levegő nagyobb páratartalmát. ? Az első kísérlet kitűnő eredménnyel végződött: a kelési százalék 81 lett, ami alaposan meghaladta a gépi keltetés eredményességét. Az ugyanis jónak számított már, ha elérte a 75—76 százalékos kelési arányt. A KOHO-féle termes keltetés elé a szakemberek nagy érdeklődéssel tekintenek, mert ha a további kísérletek ugyanígy beváltják a feltalálók által hozzáfűzött reményeket, a keltetést új alapokra kell helyezni. A találmány jelentősége olcsóságában, egyszerűségében és az eddiginél nagyobb kelési arány elérésében rejlik. Kussinszky Endre MÁRKÁS KOI ÉS FÉRFI KARÓRÁK nagy választéka a szaküzletekben, az ajándékboltokban és az állami áruházakban Egy vasúti szerencsétlenség, s ami mögötte van AZON hajnalon A KÖDÖS januári kilométerekre hangzó zakatolással fúrta bele magát a sötétbe az ötven kilométeres sebességígel robogó öreg 411‘es mozdony. Már elhagyta Ceglédbercel—Cserőt, elvillant mellette egy-két-három zöld szemafor... ekkor hirtelen az óvatosságra intő kettős sárga jelzés közeledett, s illant tova, de a magányos mozdony rohant tovább. Pedig a két sárga után minden bizonnyal a megálljt parancsoló piros következik... a mozdony csak futott, egyre csak .futott. Elszaladt a piros mellett is, s alig néhány pillanattal később kirajzolódott a szerencsétlenség, a közvetlenül előtte veszteglő tehervonat körvonala, vörös helyzetlámpája. A mozdony vezetője ekkor riadt fel. Meglátta a veszélyt. Ellengőzt adott. Fékezett. Későn. Borzalmas csattanással vágódott a mozdony vasa a másik vonat végébe. Hat vagon ízzé-porrá törve kisiklott, a tehervonat zárfékezője szörnyethalt. Hogyan történhetett meg ez? A mozdonyvezető aludt, A. figyelőfűtő aludt. A zárféke- zőt is álmában érte a halál. *. Ennyi a szorosan vett tényállás. Ezt állapította meg a Pest vidéki Járásbíróság pénteken Mihály Albert mozdonyvezető ügyében, akit gondatlanságból okozott emberölésért és a társadalmi tulajdon gondatlan megrongálásáért 10 havi börtönre ítélt. ennyi a tényállás, de a szerencsétlenség mellékkörülményei sokkal érdekesebbek A mozdonyvezető január 22‘én hajnali négy órakor, amikor a katasztrófa bekövetkezett, már legalább 28 órája nem aludt! Pergessük csak vissza a lapokat. Január 20- án Mihály Albert hírt kapott, hogy elcsavargott gyermekéta rendőrség az éjféli vonattal hozza haza. Kiment elébe. Hazavitte. Aligha hinnénk, hogy otthon pihenés következett volna. Aztitán éjfél után 1 órára szol gálatba kellett lépnie. Igaz, Szolnokról csak reggel 9-kor indult szerelvényével Szobra, de szintén nem valószínű, hogy addig az ideiét alvással töltötte volna. 21- én délután 3_ra ért célhoz. Ott, Szobon szintén nem pihent. hanem indult vissza Rár kosrendezőre. Fél óra hiányzott az éjfélből, mikor megérkezett. Itt tudták, hogy több mint 18 órája áll a • mozdonyon és pihenőbe akarták küldeni. De ő maga kérte a mozdonyirányítótól, hogy ne várakoztassák sokáig, hadd mehessen haza „gépmenettel” Szolnokra. Az engedélyt tüstént megkapta. S ekkor indult el a végzetes útra, amely a 22-i hajnali szerencsétlenséghez vezetett. De hát nincs a MÁV-nál szabályzat, amely »megtiltja a fáradt és kimerülit mozdonyvezetőknek a munkát? Van. Az 1957-ben kiadott 131148. 1/4. A. számú rendelet. Ez így hangzik: „Az utazószolgálatot teljesítő dolgozók — egy szolgálatban pihenőidő nélkül teljesített — szolgálati óráinak száma általában 12 óra lehet, s kivételes esetben sem hatódhatja meg a 18 órát, a készenléti időkkel együtt á 24 szolgálati órát.” Szó, ami szó, ez bizony kissé furcsán hangzik. De még ezt sem tartják be. A tárgyalóterem vasutas’ közönsége harsány morajlással és gúnyos nevetéssel nyugtázta azt a kérdést, hogy e rendelkezést vajon be szokták-e tartani? S ott, a bíróság előtt azonnyomban kiderült, hogy a MÁV-nál — fittyet hányva az emberélet és a társadalmi vagyon biztonságának — a szabályzatellenes „túlórákért” néha még prémiumot is fizetnek. VALAHOGY NINCS ez így rendjén. Erre figyelmeztet a viszonylag enyhe ítélet is. A bíróság méltányolta a körülményeket. azt: hogy a mozdonyvezető a szerencsétlenségért nem lehetett egyedül felelős, ezért.szabott ki rá csupán 10 hónapi börtönt, s ezért •helyezte öt azonnal szabadlábra. Alighanem a MÁV is érezte. hogy ez ügyben részéről nincs minden rendben. így hát írásban tanúsította: Mihály Albertet egy évre alacsonyabb fceoszitásban, de visszaveszi a vasút kötelékébe. S az utasok százezreinek biztonsága? Az ezek után mái- rendben lesz? Ilyenformán aligha! A közvélemény csak akkor • lebet nyugodt, ha a MÁV az idézett rendeletet kibúvók nélkül és százszázalékos - szigorral alkalmazza. De nem holnaptól kezdve, hanem még ma! Firon András
