Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-21 / 93. szám

rwr if rcr ti k/Civlnn 1962. Április 21. szombat ALGÉRIAI HELYZETJELENTÉS; Válságosra fordult a helyset Algírban és Oranban Lemészárolta egy kórház betegeit az OÄS - Joxe folytatja megbeszéléseit - Nagyszabású mentési akció Jouhaud érdekében I Százötvenhat politikust tartóztattak le Argentínában Fokozódik az országban a feszültség - A diákszövetség követelése Joxe miniszter algériai láto­gatásával és Fourquet tábor­noknak a2 algériai fegyveres erők főparancsnokává történt kinevezésével kapcsolatban francia hivatalos körökben azt hangoztatják, hogy a húsvéti ünnepek után „nagyszabású akció” indul az OAS ellen, kü­lönösen Oranban, ahol a fa~ siszták úgyszólván teljesen ke­zükben tartják a hatalmat. Egyelőre azonban nem látni az összeesküvőik elleni erélyes fellépés jeleit. Katz tábornok. Orao katonai parancsnoka mindeddig nem kapott szá­mottevő .erősítést és a helvi karhatalom szervezése is még kezdeti stádiumban van. Az ideiglenes végrehajtó szerv utasitásai továbbra is az ultra tisztviselők el­lenállásába ütköznek. A laptudósítók jelentései szerint az algériai városokban a helyzet válságosra fordult. Az arab lakosság valóságos gettóban él, amelyet élete ve­szélyeztetése nélkül nem hagy­hat el. Az OAS szüntelen me­rényletei mellett az éhség is egyre elviselhetetlenebbé teszi az arabok helyzetét. Az Humanité rámutat, a j francia hatóságok olyan hely- j r.etet teremtettek az algériai j 68 városokban, amilyet az OAS j kívánt. Minden arra vall. mintha Algéria felosztását akar­nák előkészíteni. „De Gaulle nem akarja lo­jálisán teljesíteni az eviani egyezményt, amelyet nem jó­szántából írt alá — ez az egyetlen elfogadható magya­rázat az algériai helyzettel kapcsolatban felmerülő kérdé­sekre” — hangoztatja a Fran­cia Kommunista Párt lapja. Louis Joxe, az algériai ügyek államminisztere Ro- cher-Noir-'oan megkezdte meg" beszedéseit a helyi vezetőkkel. Tárgyalt Fauchet főmegbízot­tal, Faresz-szel, az algériai ideiglenes végrehajtó szerv vezetőjével. A miniszter Faresz-szel több mint egyórás megbeszélést} tartott, megvitatta vele az al" ' gériai helyzetet, a rend és nyu­galom biztosítását célzó intéz­kedéseket. Az AFP jelentéséből kitű­nik, hogy az OAS továbbra sem tétlen. Csütörtökön éjsza­kára a merényletek halálos ál­dozatainak száma 24-re emel­kedett. Hsrminchatan megse­besültek. Az ultrák Algír vá­rosában 27 merényletet követ­tek el, 17 személyt — többsé­gükben algériaiakat — gyilkol­tak meg, 22-őt megsebesítet­tek. Ismeretes, hogy a terroristák nem kimélik a magatehetetlen embere­ket sem, a közelmúltban megtámadtak e,ry kórhá­zat és lemészárolták a be­tegeket. Ezért — jelenti a Reuter — az FLN Algírban, meg nem ne­vezett helyen titkos kórházat állított fel a merényletekben megsebesült algériaiak ápolá­sára. A kórházban eddig 80 al­gériait kezeltek; a betegekről három orvos és ápoló gondos­kodik. Az AFP tájékoztatása sze­rint pénteken reggel Tunisz­ban Ben Khedda elnökletével ismét összeült a szabad algé­riai kormány, hogy folytassa az eviani megállapodás meg­kötése óta Algériában kiala­kult helyzet tanulmányozását, a menekültek problémáinak megvitatását, s tanácskozzék az alsérlaiak politikai jogai­nak biztosításáról. Az egv héttel ezelőtt haléi­ra üélt Jovhnnd tábornok ér­dekében széleskor5 mentési akció indult meg Franciaor­szágban, A szélsőjobboldali saitó Jouhaud „hazafisását" magasztal la és eleve lehe­tetlennek tárttá. hogy ..ol'-’n férfit, mirt .Torha- ud” Fr',”-5a országban ki­végezzenek. A katolikus egyház ugyancsak tevékenyen részt vesz a „ke­gyelmi kampány bán”. Feliin. bíboros a többi felekezet fő­papjait is felkérte, járjanak közbe Jouhaud érdekében. A francia dolgozók tömegei a köztársasági elnökhöz inté­Lapzórtakor érkezett: zett leveleikben az ítélet vég" rehajtását követelik., A legfelső bíróság tanácsa április 24"én tárgyalja a ke­gyelmi kérvényt, De Gaulle ezután hozza meg döntését. . Letartóztatták Sálán volt tábornokot, az GAS fővezérét Péntek délután a hírügy­nökségek Rócher JMoirból, az í algériai közigazgatási központ- j bői a francia főmegbízotthoz ] közelálló körökre hivatkozva jelentették gyorshírekben, hogy Algírban letartóztatták Sálán volt tábornokot, azOAS legfőbb vezérét. A hírt az algériai ügyek minisztériuma megerősítette. Fogadás a Komszomof-kongresszus külföldi vendégei tiszteletére Hruscsov pohárköszöntője A Komszomol új központi bizottsága, amelyet a pénte­ken véget ért XIV. kongresz- szuson választottak meg, fo­gadást adott a kongresszuson ország ifjúsági szervezetei* I nek képviseletében megjelent | 113 külföldi küldöttség tiszte- J leiére. A fogadáson megjelen- j tek a Szovjetunió Kommunista ■ Pártja és a szovjet kormány vezetői is. Az egybegyűltek viharos tapsa közepette Nyikita Szer- gejevics Hruscsov pohárkö­szöntőt mondott. Az 3ZKP Központi Bizottságának első titkára felhívta a világ ifjúsá­gát, hogy szoros barátság ban összeforrva harcoljon a békéért, az általános és teljes leszerelésért, . az imperializ­mus és a gyarmati rendszer ellen, a gyarmati országok fel­szabadításáért. Nyikita Hruscsov hangsú­lyozta beszédében a kommu­nista mozgalom erői egységé­nek szükségességét. „Minél összeforrotta'obak vagyunk, ! annál több biztosítéka vari I annak, hogy eredményesen I harcolunk a marxizmus—leni- nizmus eszméinek, a kommu­nizmus eszméinek győzelmé­ért”. Hruscsov ismét kifejezte azt a í meggyőződését, hogy a szov- j jet nép megvalósítja célkitű- i zéseit á kommunizmus építé- j CxxXXXXXXXXXXXXXVVXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXVSXVVV A rendőrség közleménye szerint 156 politikust vettek őrizetbe Argentínában. A le­tartóztatottakat baloldali te­vékenységgel vádolják. E brutális intézkedésnek az az előzménye, hogy a politikai pártok nem vol­tak hajlandók behódolni Guido elnök és a reakciós katona: kétnapos ul­timátumának. Hírügynökségek jelentéséből kitűnik, hogy a tömeges letar­tóztatásokat megelőzően Guido több megbeszélést folytatott a pártok vezetőivel, hasztalanul igyekezve megszerezni támo­gatásukat a március 18-i vá­lasztásokon győztesen kikerült peronista és szövetséges erők ellen. A letartóztatási hullámmal egyidejűleg a fővárosban meg­erősítették a rendőrség egysé­geit. A fegyveres erők vezetőinek j további tervei egyelőre nem ismeretesek Úgy tudták, hogy a péntekre virradó éjszaka Guido döntő fontosságú tár­gyalásra ül össze a három fegyvernem minisztereivel, e találkozó azonban ismeretlen okokból elmaradt. Martinez argentin belügymi­niszter kijelentette, hogy le­mondásának oka: tudomására jutott, a kormány dekrétumot készít a tartományok ügyeibe való beavatkozásról. Ezt az in­tézkedést úgy tekintik, mint előkészületet a márciusi vá­lasztások eredményeinek teljes megsemmisítésére és esetleg az országos kongresszus feloszla­tására. Ugyanaznap megtartot­ták. a hadsereg főparancsnok­ságának tanácskozását, amely — mint később ismeretessé vált — jóváhagyta ezeket az intézkedéseket. Az országban nagymérték­ben fokozódott a feszültség. Az Argentin Egyetemi Diákszövetség gyűlésen követelte a nép akaratá­nak tiszteletben tartását és a nemzeti szuverenitás vé­delmét. A gyűlésen felszólalók ki jelen­tették, hogy a jelenlegi válság­ból az egyetlen kiút a népi kormány megteremtése. A gyűlés után a diákok tün­tetést rendeztek „A nép egysé­ge és nemzeti front?’ jelszóval. Kubai ellenforradalmi elemek újabb gerilla-haderőt szerveztek Floridában — írja a New York Times A New York Times hirt ad arról, hogy Floridában és Puerto Ricóban kubai el­lenforradalmi elemek újabb gerillahaderőt szerveztek. Kubai ellenforradalmi kö­rökre hivatkozva azt írja a lap. hogy ennek a gerilla­haderőinek a kiképzése befe­jezéséhez közeledik. Céljuk az lenne, hogy beszivárog­janak Kuba területére és ge­rilla-hadviselésbe kezdjenek egy adandó időpontban ak­kor, hogyha helyi felkelé­sek tömének ki Kubában az ország gazdasági helyze­tének „rosszabbodása követ­keztében”. Az ezzel kapcsolatos kér­désekre Lincoln White, az amerikai külügyminisztérium szóvivője nem volt hajlandó válaszolni, de nem is cáfol­ta meg a hír valódiságát. Brazil és indiai lapok a genfi leszerelési értekezletről seben. „Nemcsak hangoztatjuk ezt, hanem kijelentéseinket tettekkel is megerősítjük”. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára a népek barátságára, a szovjet Kom- szomolra, a világ ifjúságára ürítette poharát. Szergej Pavlov, a Komszo­mol Központi Bizottságának első titkára pohárköszöntőjé­ben örömmel állapította meg, hogy ifjak és leányok újabb százezrei állnak a kommuniz­mus zászlaja alá, s a kommu­nizmus eszméi milliók gondol­kodásvilágát hódítják meg. A fogadáson pohárköszöntőt mondott, még Pietro Pieralli, a DÍVSZ elnöke, Jiri Pelikan, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke, valamint Kína, Len­gyelország, Kuba. Mali és In­dia ifjúsági küldöttségének egy-egy tagja. A kommunista párt és a szovjet kormány vezetői a fo­gadáson szívélyesen elbeszél­gettek a külföldi fiatalok kép­viselőivel. A legtekintélyesebb brazil lapok, köztük a Jornal Do Brazil, az Ultima Hora és a Diario De Noticias helyeslik azt a memorandumot, amelyet a semleges országok és Brazí­lia terjesztettek elő a tizenhét­hatalmi leszerelési értekezle­ten. A brazil lapok rámutatnak, teljes mértékben az Egyesült Államokat terheli a felelős­ség azért, hogy mind ez ideig nem sikerült megállapodást aláírni a leszerelésről és a nukleáris kísérleti robbantá­sok megszüntetéséről. Indiában is növekszik az a felháborodás, amelyet az Egye­sült Államok által bejelentett nukleáris kísérleti robbantások j és a Genfben képviselt nyu- I gáti álláspont váltott ki. A | Nav Dzsivan című lap így j ír: Nem szabad újabb nuk­leáris kísérleteket végezni — különösen a tanácskozások idején —, mert így újabb akadályok gördülnek a lesze­relés elé. Az Egyesült Álla­moknak az a fenyegetése, hogy a Csendes-óceánon újra kezdi a nukleáris robbantáso­kat, veszélyes helyzetet terem­tett. Miur japán városban több ezer tengerész és hajótulajdo- nos tömeggyűlésen vett részt, hogy tiltakozzon a Csendes­óceán felett végrehajtandó amerikai atomrobbantások el­len. Ma ú;abb Adoula—Csőmbe találkozó A belgrádi szovjet nagykövet fogadása Gromiko tiszteletére Bolikango, aiki Adoula mi­niszterelnök távollétében az ügyvezető kongói kormány­fő tisztségét tölti be, pén­teken rádiónyilatkozatot tett a Csombe-üggyel kapcsolat­ban. Mint ismeretes, a sza- kadár katangai diktátor meg­szakította leopoldville-í tár­gyalását és sajátos, körülmé­nyek között, visszautazott Eli- sabethville-be. A kongói kor­mány meg akarta akadályoz­ni Csőmbe távozását és Csőm­be csak az ENSZ segédle­tével hagyhatta el Leopold- ville-t. Bolikango végül bejelen­tette, hogy a tárgyalások foly­tatását már Adoula vidéki útja előtt elhatározták, s a következő találkozóra előre­láthatólag szombaton, magyar idő szerint 17.30 órakor sor kerül Leopoldville-ben a mi­niszterelnök és Csőmbe kö­zött. hogy határozatai közül melyek érvényesek és melyek nem. Az azonban bizonyos, hogy a kez­dődő hitviták, a kereszténység tanainak új szellemű magya­rázása az uralkodókat rákény- szerítétte egyrészt további anyagi előnyökhöz juttatni a pápaságot, másrészt megszün­tetni háttérbe szorítottságát és növelni tekintélyét annak ér­dekében, hogy a hitehagyók ellen megfelelő eréllyel tudjon eljárni s így megkövetelhesse — az egyház segítségével — mindenkitől a feltétlen enge­delmességet. A tizennyolcadik (ötödik la- teráni) egyetemes zsinat (1512 —1517) V7. Sándor renaissan- ce-pápa „rémuralmát” köve­tően próbálta helyreállítani a gazdagságban tobzódó pápai állam megtépázott tekintélyét, semmitmondó határozataival azonban csak elősegítette Lu­ther Márton fellépését S a következő, .tizenkilence­dik (trientil egyetemes zsinat huszonnyolc év múltával már a Luther fellépte utáni nagy nyugati, egyházszakadás követ­keztében gyűlt''össze és tizen­nyolc éven át tartott (1545— 1563). A' zsinat a reformációra ellenreformációval felelt. 'Tel­jes részletességgel megtárgyal­ta mind a hitre, mind a fegye- laim jweoatkoaó összes kérdé­seket, valamint az államhatal­mak támogatásának legkülön­bözőbb módozatait. Kétségtelen, hogy alapos munkát végeztek a zsinati atyák. „Trient után" 306 esz­tendőn át a római katolikus egyház „egységének” megvé­dése érdekében nem is volt szükség újabb egyetemes zsi­nat összehívására. Erre csak 1869-ben került sor, midőn a kapitalizmus szabta új követelményeket észre nem lenni már felelőt­lenség lett volna. December 8-án nyitotta meg IX. Pius pápa a huszadik egyetemes zsinatot a Vatikán­ban, amely elsődleges célkitű­zésének a „pápa csalhatatlan- ságának” kimondását tekintet­te. Hosszas viták után. 1870. július 18-án végül is a zsinat kihirdette az erről szóló taní­tást. de utána azonnal, mivel „Rómában akkorra elviselhe­tetlenné vált a hőség, kiütött a francia—porosz háború. Pie­mont felől fenyegető hírek jöttek, a zsinati atyák siettek elmenekülni” — közlik a kato­likus egyháztörténetírók, majd így folytatják: .,Tévedés azt hinni, valótlanság azt állítani, hogy a püspökök távozásuk­kal e dogma ellen akartak til­takozni ... Az ellene megin­dult harc inkább politikai, mint dogmatikus természetű volt”. A huszadik egyetemes zsi­natot egyébként IX. Pius pá­pa 1870. október 20-án bizony­talan, időre elnapolta. S ez a „bizonytalanság”, ez az álla­pot jelenleg is fennáll. Tehát most. amikor XXI. egyetemes zsinatára készül hivatalosan a Vatikán. XX. zsinata még mindig nem ért véget, pedig ar elnapolás óta 92 esztendő telt el. Ez azonban nem zavarja — nem is zavarhatja, hiszen, mindez csak „formális" prob­léma — a XXI. egyetemes zsi­nat előkészületeit, amelyek' — vatikáni sajtójelentések sze­rint — „szokatlanul” gyors ütemben haladnak, előre. 1961. áprilisában a 94 tagú központi zsinatelőkészítő bi­zottság főtitkára. Féltei érsek, sajtóértekezletet tartott és ezen a többi között kijelentet­te. hogy bár óhajtják a sajtó tájékoztatását a zsinat előké­szítéséről. mégis a legnagyobb tartózkodást szeretnék a konk­rét információk tekintetében. Épp így erősen vitatott magá­nak az egyetemes zsinat nyil­vánosságának a kérdése is. az ugyanis, hogy a sajtó majd mit és. mennyit közöljön a zsi­nat tanácskozásairól. Az erősen korlátozott vati­káni értesülések ellenére azon­ban már is elegendő informá­ció látott napvilágot, hogy éle­sen kirajzolódjanak annak a bonyolult politilzai és hatalmi küzdelemnek a körvonalai, at^ely a római katolikus egy­házon belül a tradicionalista, a. reformista és a modernista, irányzat közt dúl. Aiacs B. Tamás niszter tiszteletére, aki hiva­talos látogatáson Jugoszláviá­ban tartózkodik. A fogadás meleg, baráti légkörben folyt le. J episev belgrádi szovjet j nagykövet csütörtökön este j nagyszabású fogadást adott 1 Gromiko szovjet külügymi­,4 ZSINATOZÓ EGYHÁZ (IV.) Új helyzet - új követelmények létől mindez már teljes szét­hullással fenyegette a pápai államot. E „nagy pápai szaka­dások” korában ellenpápák egész sora uralkodott egyszer­re. Amikor azután 1414-ben egyszerre három pápa is „uralkodott” (XII. Gergely, XIII. Benedek és XXIII. Já­nos). a tizenhatodik egyetemes zsinat (1414—1418. Konstans­ban) négy esztendőn át tartó civakodás után mindhármu­kat letéve oldotta meg a ..pá­pa dömpinget”. (Itt mint ér­dekességet említjük meg, hogy nem sajtóhiba az e zsinattal kapcsolatban említett XXIII. János pápa: ugyanis a jelenle­gi pápa azért vehette fel újból a XXIII. János nevet, mivel XV. századbeli elődjét törölték — épp az említett zsinaton — a pápák sorából.) Még ugyanebben az évszá­zadban tartották a nyolc éven át és három helyen összegyűlő tizenhetedik egyetemes zsina­tot (a bázeli—ferraraí—firen­zei zsinatot 1431—1439 között), amely a huszita háborúk láng­ját volt hivatva elfojtani, de megpróbálkozott a nagy keleti egyházszakadás megszünteté­sével is. Mindkettővel ered- •rnénv nélkül. E zsinat bővelkedett anar­chisztikus jelenetekkel s utó­lag csak nezehen tisztázódott, í- A keresztes hadjáratok korának végeztével a pápaság 0 hatalma — jó] kamatoztatott j vagyona ellenére — erősen £ csökkent A népek erejük tu- Í dalára kezdtek ébredni s nem- Í csak politikailag, de vatlási- j lag is függetlenek kívántak j lenni. E törekvések ellen a pá- 't, paság a „hitnyomozó törvény­székek” eszközéhez, az „inkvi- fyzíció”-hoz nyúlt. E legkegyet- í lenebb módszerrel igyekezett felfojtani minden „egyéni véle- j ményt1’. j A tizenötödik (viennei) zsí­rnál — 1311—1312-ben.— én­ének megfelelően tulajdonkép- j pen „inkvizíciós bemutató” ^ volt a templomos lovagrend felien. Példamutató, kegyetlen í inkvizíció, amelyet számtalan ^ követett. j Az erőszak azonban ered- ^ menyre nem vezethetett. A f pápaság tekintélye tovább ^ csökkent. j Az egyre fokozódó politikai 'j küzdelmek során, amelyek- ^ nek immár nem volt irányító­ija a pápa, hol az egyik, hol a > másik király segítségét, oltal­omét kényszerült kérni. Világi 0 céljaikhoz való csökönyös ra­ji gaszkodAsv.'k érdekében újra és 0 újra eladták az eszmét, a ke- j resztény hitet, amellyel a vi- jlági hatalmasságok kényük- jkedvük szerint rendelkeztek. 4 A XIV. század második íe-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom