Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-03 / 78. szám

4 MIST VECÍEI W fJnittíi 1962. ÁPRILIS 3, KEDD * Uj vízi jármüvek a Dunán A SEMMELWEIS KÓRHÁZ MUNKAVÉDELMI HELYZETE a szakszervezeti megyebizottság ülésének napirendjén Tegnap délután az Orvos— Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének székházéban ülést tartott a szakszervezet Pest. megyei bizottsága. Az ülé­sen dr. Stark Janka országgyű­lési képviselő, a megyei bizott­ság elnöke elnökölt. Meskó Károly, a megyei bi­zottság titkára elöljáróban ar­ról beszélt, hogy a parasztság szövetkezet­be tömörülésével hatvan százalékkal emelkedett a biztosítottak száma, s ez nagy feladatot rótt az egészségügyi hálózatra. Az orvosok és ápolónők azon­ban becsülettel és hivatástu­dattal helytálltak ebben a ne­héz időszakban és helytállnak most is, amikor már nem tö­megesen jelentkeznek az új betegek. De vajon a szakszer­vezet elősegíti-e a megnöveke­dett igények kielégítését és az egészségügyi dolgozók jobb munkakörülményeinek meg­teremtését? Első napirendi pontként, Bakos István, a megyei gyógy­szertári központ igazgatója és Déri Miklós, a gyógyszertári központ szb-titkára ismertette, hogy intézményük keretén be­jül osztály- és munkaértekez­leteken hangolják össze a ten­nivalókat, s ez azért is lénye­ges, mert például öt év alatt a duplájára emelkedett me­gyénk gyógyszerfogyasztása, s ez az emelkedés állandó. Má­sodik napirendi pontként a megyei Semmelweis kórház munkavédelmi helyzetét vftat- tály meg az értekezlet részve­vői. Dr. Szemancsik Jenő, a kórház igazgató főorvosa, be­számolójában részletesen is­mertette: milyen intézkedések történtek eddig' és történnek i ezután, milyen meglevő és létesí­tendő beruházások szol- I gálják az orvosok, ápoló­nők és a többi dolgozó munkájának zavartalan biztosítását. A jelenlevők alaposan megvi­tatták a különböző részletkér­déseket, majd dr. Szemancsik Jenő beszámolóját egyhan­gúan elfogadták. Ezután a megyebizottság egyéb ügyekről tárgyalt. A Képzőművészeti Főisko­lán, az 1962—1963-as tanévi felvételi vizsgákat július 2- től 14-ig tartják. A képzési idő öt év, a művészi diplo­mát a hallgatók a hatodik évben szerezhetik meg. A pá­lyázók írásbeli jelentkezésü­ket május 20-ig küldhetik be a főiskolára Budapest VI., Népköztársaság útja 69—70. Az 1959-ben és az azt követő években érettségizettek ápri­lis 10-ig annál a középiskolá­„Falánkságé okozza a gyomnövény pusztulását Három változatban állították elő a Dikamin növényvcdőszert VERES TÖRTÉNET Reggel hétkor a szentendrei HÉV- en kezdődött. Amikor felszáll­tam, s a tömeg be­sodort a kocsi kö­zepébe, rögtön megéreztem, hogy ő is itt van. A vér az agyam­ba tódult, homlo­komon kidagadtak az erek, melegem lett. Hirtelen ki- bírhatatlanná vált körülöttem a lég­kör. Éreztem, hogy valamit tennem kell, db a kocsi tele volt utassal, sőt, mintha már figyelnének. Az a barna kalapos fér­fi szúrós tekintet­tel állandóan néz, talán megsejtett valamit? A mellettem■ ál­ló utasok is felfi­gyelnek, ha meg­rándul a kezem, pedig cseleked­nem kell. Bármilyen áron, de meg kell öl­nöm, ha mindenki szemeláttára is. Lesz, ami lesz. Már emelem is a kezemet, de visz­A JAPAN TEASZERTARTAS eredete a feudális időkbe nyúlik vissza. Ez a szertartás bizo­nyos fajta művészetté fejlődött^ amely hivatva volt kiemelni az asszonyok és a lányok szépségét, kecsességét, hűségét s egyéb erényeit. Manapság mind többen hódolnak ennek az ősi szokásnak, a Japánban élő külföldi nőket is beleértve. A szer­tartást iskolákban is tanítják. A képen a tokiói Ochanomisu leányiskola növendékei gyakorlatait látjuk, A képen: A házi­asszonyként, szereplő leány forrásban levő vizet merít egy fa­szenes serpenyőn álló üstből. ugyan a gyomnövények már sokkal fejlettebbek, mint a gabona, de az irtószer hatá­sára mégsem a kultúrnövény, hanem a jóval erősebb gyom pusztul el. Az érdekes je­lenséget a szakemberek sze­rint különleges hormonhatás okozza. A Dikamin hatására ugyanis mértéktelenül megnő a gyomnövény „étvágya", s erőteljesebben hasznosítja a talajból felszívott tápanyago­kat. Sejtjeinek szaporodása megsokszorozódik, a gyom szárán terebélyes lombozat alakul ki, de a látszólag egészséges, viruló növény pusztulása már ékkor elkez­dődik, gyökérzete ugyanis nem fejlődik ilyen gyorsan, s a vékony hajszálereken át képtelen elegendő tápanyagot felszívni a talajból. Ebben a fejlődési szakaszban a nö­vény már csak a sejtjeiben elraktározott táperőt haszno­sítja, és végeredményben sa­ját magát éli fel, elszárad. Pusztulását tehát korábbi „falánksága” okozza. Gyor­suló sejtszaporodást figyeltek meg a gateoaáknál= is-, de . ez4 egyáltalán nem káros, ’ sőt, né­mi terméstöbbletet is hoz. (MTI) A l«5f (inor^elásak áprilisi ülcnámc A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság sorsolási naptára szerint áprilisban négy lottó­húzás lesz: egy a fővárosban, három vidéken. A hónap első lottóhúzását — a 14. játékhét nyerőszámainak és a márciusi tárgyjutalmak­nak a sorsolását — április 6- án, a Villamosgép- és Kábel­gyár Gyomról úti művelődé­si hazáiban rendezik. Április 13-án Diósgyőrött, 20-án Kis­kunfélegyházán. 27-én pedig Békéscsabán húzzák a lottó nyerőszámait. (MTI) Síép kivitelű katalógus ismerteti a kiionceeilt magyar kápáművésfeti kiállítást A kilencedik magyar képző- művészeti kiállítás látogatóit szép kivitelű katalógus kalau- zdíja • majd n tartaton.r A 68 oldalas, mélynyomása kiad­vány 32 művészi reprodukciót is tartalmaz. Három új orrmi körzet Április, elsejével három új orvosi körzet alakult Pest megyében. Saját orvost ka­pott Kakucs, miután idesto­va két éve épített a község orvosi lakást és rendelőt. Ed­dig Kakucs az ugyancsak nagy lélekszámú Inárccsal közös orvosi körzetet képe­zett. A másik új orvosi körze­tet Érden alakították ki. ahol a 26 ezer főnyi lakosság egész­ségügyi ellátása eddig öt körzeti orvosra hárult. Az új orvos hivatalba léptével még mindig négyezernél jó­val több lakos esik e,gy-egy orvosi körzetre, de már ez is lényeges javulást jelent a község orvosellátottsáiga szem­pontjából. Halásztelek a harmadik új orvosi körzet, eddig Sziget­halomhoz tartozott. Mindkét község gyors fejlődése és lakosságának ezzel összefüg­gő növekedése régen indo­kolttá tette az orvosi kör­zet megosztását. Mindhárom új körzeti or­vos már elfoglalta állását. Ez év folymán előrelátható­lag még az első félévben to­vábbi két új orvosi körzet alakul Pest megyében. Kivilágos v Nagyszabású, hagyományos járási cigánybál! — hirdette a nagykátai járási Bartók Béla művelődési ház meghívója. S hogy nagy sikerrel zajlott le a szombaton megrendezett mu­latság, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az érdeklődők száma. Járási bál volt ugyan, d-e a helybelieken és a környék­belieken kívül szép számmal érkeztek vendégek más járás­ból, sőt Hatvanból, Budapestről és Debrecenből is. S hogy va­lóban megilleti-e a bált a „hagyományos” jelző, arra igennel kell felelni. Igennel, mert — noha ez volt az ötödik — a nagy­kátai cigánybálon immár hagyománynak számít a felszabadult jókedv, a kifogástalan rendezés és a mulatság zavartalan rend­je. A jó hangulatért sokan „felelősek”. Mindenekelőtt a nagyszerűen helytálló rendezők — túlnyomó többségükben a cigány-lakosságból élükön a szmokingos, kultúráltan udva­rias főrendezővel, Ajtai Jánossal, s hasonlóképpen felelős a szeretett „Dönci bácsi”, Chmelly Ödön, a művelődési ház igazgatója, a bál fővédnöke. És felelős a kitűnő szórakozásért Zsiga Lojzi és népi ze­nekara, mert hangszereikből egész éjszaka nem fogyott ki a pattogó csárdás, az andalító keringő, tangó és a fiatalságot tűzben tartó csa-csa-csa. A főfelelősök azonban a bál alkal­mából bemutatkozó cigányegyüttes tagjai, akik színpompás, az egykori cigányéletet folklórba sűrítő táncjátékukkal maguk­kal ragadták lelkesen tapsoló nézőiket. A szóló szerepben Ra­fael István tánca helyenként virtuóz volt. Ismételniük kellett. És még valamit: a hivatalos báli szezon után a helybeli lakosság más rétegeiből ilyen sokan még nem vettek részt „böjtbeli” mulatságon. Ök ez egyszer vendégei voltak a ci­gány-lakosságnak. De, hogy ki volt a „vendég” és ki a „házi­gazda” a közös szórakozásban, azt a velük örvendő krónikás meg nem állapíthatta. \ Két perccel a fellépés előtt. Lámpaláznak nyoma sincs, mintha legalább már háromszáz előadás volna mögöttük Részlet a szép táncjátékból. A tehetséges fiatalokat tehet­séges és ugyancsak fiatal művészeti vezetőjük, Farkas Piroska készítette fel a nagysikerű bemutatkozásra (MTI külföldi képszolgálat) — Pest megyei Kishajózá­si és Javító Vállalat? — Jordán Richárd főmér­nök beszél. — Beköszöntött a tavasz. Milyen feladatot ró a jó idő a vállalatra? — Csinosítjuk hajóinkat. Uj színt kapott például Bör­zsöny nevű hajónk is. Álta­lában ha egy-egy hajót vagy kompot javítunk, felhasznál­juk az alkalmat arra, hogy ki is csinosítsuk. A javítás mellett építés is folyik. — Milyen új vízi jármü­veket gyártanak? — Tartalék átkelő egysé­geket készítünk. Négy már el is készült. Összesen tíz építése szerepel tervünkben. Az új vasladikok tartalékot képeznek az átkelőhelyeken, ha esetleg a motoros hajó el­romlana. Hozzáteszem azt is, hogy légszekrénnyel készül a vasladik, ezt azért jegyzem mag, hogy a közönséget meg­nyugtassam. Sokan ugyanis azt képzelik, hogy ami vas­ból készül, feltétlenül elsüly- lyed. Ez természetesen tévé­dé®. A vasladiknak nagyobb a felhajtó ereje, mintha fá­ból készítettük volna. Most tartjuk az új vízi jármű fő­próbáját. — Mi készül még a válla­lat műhelyeiben?. — Gyártottunk egy tízton­nás kompot a Keleti főcsa­tornára. Az építés volt a könnyebb. Sokkal nehezebb lesz azonban a tíztonnés kompot tengelyen a Keleti főcsatornára eljuttatni A ví­zi jármű ugyanis tizenhárom méter hosszú. Egy szállító- vállalat már elvállalta a fel­adatot, reméljük, meg tud­ja oldani a gyakorlatban is. Ezenkívül a fővárosban épí­tünk egy Leányvár típusú kishajót. Most rendelték a napokban. — Kedvező hajózást kívá­nunk. (m. k.) Ennyien voltak — ennyien érezték jól magukat (Szöveg: András Endre, Foto: Gábor Viktor) ,CvX>XXXXXXXXXXXVXXXXXXVXXXVXXX\>XVSXX\>NXX>AXVVX\NXV*XXXKX>XXS>XN^>^XXVVNXXVVXXVXV>C\\V> * Április 5-én nyereménybetétkönyv- sorsolás Dorogon A nyereménybetétkönyvek 1962. első negyedévi sorsolá­sát április 5-én Dorogon ren­dezi az Országos Takarékpénz­tár. A húzáson mindazok a betétkönyvek részt vesznek, i amelyeket 1962. március 29- ig váltottak. A sorsoláson — a pénzügy­miniszternek egy éve meg­jelent rendelkezése értelmé­ben — minden ezer betétkönyv közül 25 nyer, egy a negyed­évi átlagbetétjének 200 szá­zalékát, egy a 100 százalé­kát, kettő az 50 százalékát, huszonegy pedig a 25 százalé­kát. (MTI) A Nitrokémia Ipartelepek vegyészmérnökei sikeres la­boratóriumi kísérleteket vé­geztek a legújabb gabona- gyomtalanító szerekkel. Jól vizsgázott a Dikamin elne­vezésű anyag, amelyet már üzemszerűén gyártanak. A kedvező tapasztalatok alap­ján a vegyszer két újabb változatát ’ is kidolgozták. A három különböző típusú Di- kamin-féleség összetétele, a gyomnövényekre gyakorolt ha­tása nagyjából megegyezik, csupán az alapanyagok meg­választásában van némi elté­rés. A vegyszereket oldatban hozzák majd forgalomba, és permetezéssel juttatják a föl­dekre. Az újonnan előállított nö­vényvédőszerek hatásosságát vizsgálva, igen érdekes meg­állapításra jutottak a kuta­tók. Kiderült: az irtás idejét akkor kell megválasztani,, amikor a gabona nagysága már elérte a 15—20 centimé­tert. Ebben az időszakban nál jelentkezzenek, ahol érett­ségi vizsgát tettek. A felvé­tellel kapcsolatban az érdek­lődők a főiskola titkárságánál részletes felvilágosítást kap­nak. Az Iparművészeti Főiskola az 1962—1963-as tanévre bel­sőépítész, kerámia, porcelán, ötvös, ipari formatervező és textiltervező tanszakokra hir­det felvételt. Az 1963—1964- es oktatási évre előfelvételre belsőépítész, textiltervező és ipari formatervező tansza- , kokra lehet jelentkezni. Az 1959-ben és később érettségi­zettek középiskolájuk útján április 10-ig, a korábban érettségizettek pedig a főis­kola tanulmányi osztályán május 10-ig jelentkezhetnek. A felvételi vizsgákat július 2-től 14-ig bonyolítják le. Az érdeklődők a felvétellel kap­csolatban az Iparművészeti Főiskola tanulmányi osztá­lyán kapnak részletes tájé­koztatást. (MTI) Tájékoztató a Képzőművészeti Főiskola és az Iparművészeti Főiskola felvételi vizsgáiról szariadok. Itt még­sem lehet. Egy rendőr is felszállt. Most már végleg lemondok, hogy itt, a HÉV-en te­gyem meg. össze­szorított fogakkal tűrök tovább. Végre itt a vég­állomás, leszállók. Csak meg ne szök­jön. Irány a kapu­alj. Lázas sietség­gel tűröm fel a nadrágom szárát, de — a bolhát már nem találom sehol. S — m

Next

/
Oldalképek
Tartalom