Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-19 / 91. szám

2 MEGY hi 1962. Április 19, csütörtök Algéria véres keddje Megalakultak az algériai rendfenntartó erők A genfi leszerelési értekezlet szerdai plenáris ülése EGYEZMÉNYT írtak alá Csehszlovákia és a Szovjet­unió között az atomenergia békés célokra való felhaszná­lása terén már eddig is fenn­álló együttműködés kibővíté­séről. OMANI HAZAFIAK a’kp- zelmúltban két támadást in­téztek az angol megszálló erők ellen — közölte Kairóban az ománi imám irodája. Az an­golok vesztesége négy halott és két sebesült. CSŐDBE JUTOTT a városi kormányzat Guayaquilban. Ecuador fővárosában; hat he­te nem fizet bért a városi al­kalmazottaknak és tanítóknak. Kedden kétezer városi tisztvi­selő és tanító sztrájkba lépett (Folytatás az 1. oldalról) kérik ahhoz, hogy a náci fa­sizmusnak ez az ügynöke végre elnyerje méltó büntetését. A rendelkezésre álló doku­mentumok alapján — hangoz­tatta a továbbiakban — nem nehéz felvázolni Höttl bűn­lajstromát. Wilhelm Höttl már 1934. óta kémszolgálatot teljesített az SS részére. Ezt egyébként a náci párt tagjairól kiállított 6 309 016 számú személyi lap­jára rá is vezették. Bécsi fő­hadiszállásán kapcsolatot létesített a nyilaskcresztes és más szélsőjobboldali csoportok vezetőivel, rajtuk keresz­tül széleskörű kémhálóza­tot hozott létre. A szerzett adatokról rendsze­resen tájékoztatta t közvetlen főnökét, a háborús bűnös Kaltenbrunnert. ö volt a Bi­rodalmi Biztonsági Főhivatal VI. ügyosztályának vezetője, ez vezette a Magyarországgal kapcsolatos hírszerzés elhárí­tó tevékenységét, s ebben a minőségében 1944. március 19-e előtt is többször járt ma­gyar területen. Elsőszámú ügy­nöke Urbán József, SS alezre­des, az Első Dunai Gőzhajózá­si Vállalat vezérigazgatója volt. Höttl jó előre feketelistát készített azokról a politiku­sokról, antifasiszta közéleti személyiségekről, írókról, új­ságírókról, művészekről, kato­natisztekről. akiket a megszál­lás után likvidálni kell. Döntő része volt abban, hogy a német hatóságok a március 19-ct követő két hét alatt mintegy három­ezer magyar állampolgárt tartóztattak le, hurcoltak el vagy gyilkoltak meg. Höttl, közvetlen a megszál­lás után Kaltenbrunner helyet­tese volt Budapesten, majd amikor a Sicherheitsdienst ve­zetője egy hét múlva vissza­utazott Berlinbe, Höttl képvi­selőjeként Budapesten maradt. Főszerepet játszott később a Szálasi-puccs előkészítésében is, Szálasi egyébként magas hadikitüntetésben- részesítette. HÚSVÉTRA KEDVES AJÁNDÉKOK EMLÉKKÖNYV FOTOALBUM TÖLTŐTOLL GOLYÓSTOLL LEVÉLPAPÍR Kapható az IPARCIKK ÉS FÖLDSZÖV BOLTOKBAN A fegyverszünet életbelépése óta április 17-e volt Algéria egyik legvéresebb napja: 43 arab és 6 európai vesztette éle­tét a terrortámadások követ­keztében. Oranban az OAS egyik ter­rorosztaga a reggeli órákban egy katonai őrség nélküli arab külvárosban jelent meg. Az ej­tőernyős egyenruhába öltözött gyilkosok a francia katonaság közelmúltban kiürített állásá­ban helyezkedtek el, majd tüzet nyitottak az utcán közlekedő gyanútlan embe­rekre. A támadásnak húsz halálos áldozata volt. A város több arab negyedében a gyilkos támadás után tüntet­tek az OAS ellen. Sokan igye­keztek a megtámadott terület­Höttl természetesen most ki­sebbíteni igyekszik szerepét, s azt állítja, hogy ő Magyar- országon csak „jelentéktelen szerepet” töltött be. A tények azonban azt mutatják, hogy kezéhez — közvetve vagy köz­vetlenül — ártatlan ezrek vé­re tapad. S mivel Bécsből, majd Budapestről más délke­let-európai országok népei ellen is folytatott diverziót, aligha tévedünk, ha azt mond­juk, hogy más népeknek is lenne vele elszámolni valójuk. Höttl a közönséges lopástól, rablástól sem riadt vissza. Amikor 1944 végén elmenekült Budapestről, szinte az utolsó szögig kifosztotta Schulhoff Lajos lakását, amelyet előzete­sen úgy szerzett meg, hogy a lakás tulajdonosát kon­centrációs táborba hurcol- tatta. A színültig megrakott teher­autókra értékes festményeket, műtárgyakat és porcelánokat hordtak az SS-legényék, ame­lyek közül egyeseket — ha az illetékes osztrák hatóságok ala­posabban körülnéznének Höttl úr altausse-i villájában — bi­zonyára még sma is megtalál­nának. Az előadó befejezésül ■ han­goztatta: számunkra nem két­séges, hogy Wilhelm Höttl mindenkor a német fasiszta körök hűséges ügynöke, a náci nagyhatalmi politika, a re- vánstörekvések, a kelet felé való terjeszkedés zászlóvivője volt és ma is az. Annál külö­ről biztonságosabb, szögesdrót­tal körülvett és katonaság által őrzött városnegyedekbe mene­külni, Az OAS szabad garázdálko­dásának jellemző epizódjáról számól be az AP; a titkos had­sereg két embere egy bárban a hadsereg két katonáját egyenruhájának átadására kényszerítette, majd a szom­szédos férfiruházati üzletben polgári ruhákat adott nekik. Kedden este Rocher Noir- ban, az algériai ideiglenes vég­rehajtó szerv székhelyén, beje­lentették, hogy megalakultak a rendfenn­tartó erők. Omar Mckdad, a rendfenntartó erők ki­jelölt főparancsnoka, ha­marosan átveszi tisztségét. nősebbnek találjuk, hogy hiva­talos osztrák szervek menedé­ket nyújtanak e háborús bűnö­zőnek. Meggyőződésünk, hogy a Höttl-íéle. náci kreatúrák büntetlen tevékenykedése nem­csak az egykori áldozatok hoz­zátartozóinak felháborodását váltja ki, nemcsak nyílt meg- tiprása a szövetséges hatalmak egyértelmű határozatainak, ha­nem súlyosan árt a semleges Osztrák Köztársaság nemzet­közi tekintélyének is. Höttl ma azoknak a bizalmát élvezi és a szekerét tolja, akik Nyugat-Nómetországban a régi mintára új háborús kalando­kat szőnek, s. akiknek sze­mében szálka az osztrák füg­getlenség és semlegesség is. Höttl mögött ugyanazok az erők állnak, amelyek megpró­bálták Adolf Eichmannt is tisztára mosni. A Magyar Partizán Szövet­ség és a Nácizmus Üldözöttéi­nek Bizottsága, egész népünk nevében kö­veteli, hogy az illetékes osztrák hatóságok tegyenek eleget a Budapesti Főváro­si Bíróság által kibocsátott és kellően dokumentált el­fogatóparancs felhívásának és szolgáltassák ki jogsze­rű felelősségre vonásra a , háborús bűnös Wilhelm Höítlt! Mihály fi Ernő beszámolója után dokumentumokat nyújtot­tak át a sajtó megjelent képvi­selőinek és olyan szemtanúk szólaltak fel, akik közvetlen közelről láttak Höttl tevékeny­ségét. A 40 000 főnyi fegyveres erő az ideiglenes végrehajtó szerv ■ utasításait követi, a végrehajtó szerv bocsátja ' a prefektusok rendelkezésére, hogy körze­teikben biztosíthassák a rend fenntartását. A rendfenntartó erők 200 csendőrszakaszból és róham- osztagból, valamint a helyi erők száz századából állanak. A századok legénysége s öt tisztje közül is legalább egy arab. A Franciaországiban szolgálatot teljesítő arab sor­katonák közül sokat hamaro­san Algériába szállítanak • a rendfenntartó erők állományá­nak kiegészítésére. Az AFP jelentése szerint a rendfenn­tartó erők Algéria területének nagy részén felváltják a.fran­cia hadsereg egységeit. Minden körzetben legalább egy szakasz csendőr vagy rohamosztag és a helyi erők'-egy százada lesz. Az ideiglenes végrehajtó szerv rendelkezésére álló fegyveres erők fennmaradó részét az egyes megyékben uralkodó helyzet szerint osztják el. Christian Fouch et algériai francia főbiztos De Gaulle-lal, Pompidou miniszterelnökkel és Joxe-szal, az algériai ügyek miniszterével folytatott megbe­szélései során beszámolt az al­gériai helyzetről. Hangsúlyoz­ta, hogy sürgősen létre kell hozni a rendfenntartó erőket a nagyvárosokban. A városo­kon kívül Algériában teljes a nyugalom — mondotta a főbiz­tos. — A francia hírügynökség jó forrásból származó értesü­lésre hivatkozva azt jelenti, Foudhet tájékoztatta a francia kormány vezetőit arról, hogy az ideiglenes végrehajtó szerv szeretné, még június vége előtt lebonyolítani az Algé­ria jövőjéről döntő nép­szavazást. Kedden Párizsban két per kezdődött az OAS tagjai ellen. Az egyik vádlottja André Or- soni, aki az OAS nevében zsa­roló levelet írt Brigitte Bardot- nak, a világhírű francia film- színésznőnek. A másik per öt vádlottját azért vonják felelős­ségre, mert OAS-egységet elvár­ták létrehozni egy Párizs kör­nyéki gimnáziumban. JÚNIUS 1S-ÁN általános vá­lasztásokat rendeznek Kana­dában — jelentette be a par­lament keddi ülésén Diefen- baJcer miniszterelnök. — A parlamentet még ezen a héten feloszlatják. Szerdán' délelőtt Genfben megkezdődött a leszerelési ér­tekezlet 23. plénáris ülése. A szerdai tanácskozáson Fran­cesco Cavaletti olasz küldött elnökölt. Arthur Dean amerikai kül­dött leszerelési javaslatot ter­jesztett az értekezlet elé. Mint a nyugati hírügynökségek je­lentéseiből kitűnik, az ameri­kai terv ezúttal sem tartal­maz meghatározott határidőt a leszerelés megvalósítására, csupán azt indítványozza, Az Odera—Neisse határ el­ismerését támogató francia szövetség Párizsban tartott országos konferenciáján ha­tározatot hozott, amelyben rá­mutat: a Német Szövetségi Köztársaság kormányának az Odera—Neisse határ kérdésé­ben elfoglalt álláspontja bá­torítja a revizionizmust és súlyosbítja a nemzetközi hely­hogy az első két szakaszt há­rom-három év alatt valósít­sák meg. A terv szerint az egyik fo­kozatból akkor lehetne átlép­ni a másikba, ha egy illetékes ellenőrző szervezet megálla­pítaná, hogy „eleget tettek ' a szerződésben rögzített feltéte­leknek”. Az utolsó fokozat végén a békét és biztonságot az Egye­sült Nemzetek Szervezetének erre a célra létrehozott ala­kulata szavatolná. zetet. A konferencia résztve­vői kijvetelik, hogy a volt há­borús szövetségesek diplomá­ciai aktussal jogilag is szen­tesítsék a potsdami egyez­ményt és véglegesítsék az Ode­ra—Neisse határt. Ily módon — hangoztatja a határozat — egyszer s mindenkorra el­oszlathatok a „Nagy-Német- ország” híveinek ábrándjai. Ellenforradalmár bandát számoltak fel Kubában A havannai rádió kedden be­jelentette, hogy a kormánycsa­patok felszámolták az Escarn- bray-hegységben megbújt el­lenforradalmárokat. Az ezer főből álló ellenforradalmár banda 1959 óta garázdálkodott és hajtott végre különféle sza­botázscselekményeket. A ban­ditákat Osvaldo Ramirez Gar­da és Margarito Lanza Flores vezette. Ramirez Gardát az ellenforradalmár banda felszá­molása során megölték, Lanza Flores t pedig már korábban ’ foglyul ejtették. Nagy kormányellenes tüntetés a bolíviai fővárosban Kedden este rendkívül he­ves tüntetés volt a bolíviai fő­városban. La Paz lakossága eredetileg Chile ellen tünte­tett. Mint ismeretes, a két or­szág között megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok. a Lauca-folyó szabályozásával kapcsolatban felmerült, mind­eddig megoldatlan vitás kér­dések miatt. A Chíle-ellenei tüntetés azonban hamarosan kormányellenes megmozdulás­sá változott. A felvonulók be­hatoltak a nemzeti forradalmi mozgalom elnevezésű kor­mánypárt hivatali helyiségei­be és tönkretették a berende­zést. Ugyanerre a sorsra ju­tott a La Náción című hivata­los lap szerkesztősége is. A tüntetők később a miniszter- elnökségi palota elé vonultak, ekkorra azonban már rájqk támadt a rendőrség és könny­gázgránátokkal oszlatta szét a tömeget. Több ember megse­besült. A NATO rakétatámaszpontot létesít Krétán A Szalonifciben megjelenő Makedonia című lap jelentése szerint hét ország: Belgium, Dánia, Franciaország, Hollan­dia, Norvégia,- az Egyesült Ál­lamok és Nyugat-Nómetország közölte, hogy kiképzés,- célok­ra rakétakilövő-támaszpontot kíván létesíteni Kréta szige­tén. A NATO rakétatámasz­pontját amerikai gyártmányú Nike és Hawk típusú rakéta­fegyverekkel szerelik fel. Nemzetközi sajtókonferencia Budapesten Francia állásfoglalás az Odera-Neisse határ elismerése mellett A ZSINATOZO EGYHÁZ (II.) Konstantinápoly kontra Róma jelentett számukra, bukása „pozícióvesztéssel” járt. El­képzeléseikhez tehát csökö­nyösen ragaszkodtak. így si­került is nekik már a keresz­tény hitnek államvallássá tör­ténő válása után tizenkét esztendőre úgy megbolygatni a vallás egységét, hogy i. u. 325-ben (Niceában) össze kel­lett hívni az első egyetemes zsinatot. Ez azonban nem tudta meg­akadályozni a különböző néze­tek terjedését, s így a keresz­ténység alapvető egysége már­is megbomlott. A hitbeli vi­szály, ellenségeskedés követ­keztében több ezer ártatlan ember vesztette életét a kö­vetkező fél évszázadban. Már ez sem tetszett a római császároknak, az pedig külö­nösen nem, hogy megkezdődött az ellenségeskedés az állam­vallás vezető állásainak ha­táskörét és jogkörét illetően is. A római császárok szék­helye állandóan Konstanti­nápolyban volt. így a kons­tantinápolyi pátriárkák vitat­ni kezdték a római püspök egyházi elsőségét. Ezt a tö­rekvést a császárok támogat­ták. A második egyetemes zsi­naton (i. u. 381-ben Konstan­tinápolyban) nyíltan kirobbant az ellenségeskedés Róma és Konstantinápoly közt. Hiába volt azonban a császár enge­delmes szolgája a konstanti­nápolyi pátriárka, a római püspök mégis meg. tudta aka­dályozni — a többi püspökre támaszkodva —, hogy a zsi­nat elvegye Rómától az első­séget. Sőt, a történtek után erősen korlátozta a pátriárkák működését. Emiatt a bizánci udvar és a konstantinápolyi pátriárkák mind erősebb ellenszenvvel viseltettek Róma iránt. Hiába. A római pápák vagyonos és előkelő emberek adományai révén a IV. század végétől kezdve ugyanis mind terje­delmesebb és terjedelmesebb birtokhoz jutottak nemcsak Róma városában és a körü­lötte elterülő Campaniábans hanem Dél-Itáliáiban, Szicí­liában, Észak-Afrikéban, Kor­zika szigetén, a Kotti-Alpok- ban, Dalmáciában, sőt Gal­liában is. A bizánci császá­rok pedig, maguk is kényte­lenek voltak állandóan gya­rapítani a pápai vagyont: vi­szonzásként „a világi dolgok­ban kapott egyházi támogatá­sért.” Mivel a földbirtok volt eb­ben az időben a politikai ha­talom alapja: a pápaság e ré­ven szinte észrevétlenül poli­tikai hatalommá is vált. Ennek eredményeként a harmadik egyetemes zsinaton (i. u. 431-ben Efezusban) a császár Róma nyomására kénytelen-kelletlen kegyvesz­tetté nyilvánította a pátriár­kát. Róma győzött, sőt, amikor Itáliát a népvándorlás viha­ra fenyegette, a pápák már azt hirdették, hogy Itália né­pei nem Bizánctól, hanem a pápaságtól remélhetnek csak oltalmat. Ez utóbbi nézet körüli viták „csatazajától” volt hangos a negyedik egyetemes zsinat (i. u. 451-ben Chalcedomban). Természetesen, amíg a bi­zánci udvar és a pápaság azon vitatkozott, hogy a népek ki­től remélhetnek védelmet, a népvándorlás hulláma zavar­talanul elérte Itáliát. Ezrek és ezrek estek áldozatául. Ám a népvándorlás vihará­tól szorongatott népek szen­vedéseit sikerült politikai ha­talmának növelésére fordíta­nia a pápaságnak. Ugyanis „e sanyarúságok közepette” — miként egyháztörténeti kró­nikások mesélik — a pápák vigasztalták, bátorították, se­gélyezték az elnyomottakat; békére, kíméletre, embqpes bánásmódra kérték és in­tették a hódítókat. Azon te­kintélyt, amely őket, mint az egyház vezetőit, megillette, s ezt a barbár hódítók (például Attila hun király, Genzerich vandál vezér) is elismerték, „a béke és a rend után áhítozó Itália javára igyekeztek fel­használni”, miközben persze, saját javaikról sem feledkez­tek eL Rómát 536-ban elfoglalta a kelet-római császár: Justi­nianus. A kelet-gótok azon­ban tíz éven át ostromolták a várost, s 546-ban visszafoglal­ták. Majd ismét Justinianus kezébe került vissza, aki az­után 553-ban kiűzte a goto­kat Itáliából. Miért tartott ilyen sokáig a háború? Mivel a császár fő szenve­délye a „teológizálás” volt, fejébe vette, hogy egy telje­sen jelentéktelen, szőrszálha­sogató hitvitában a pápa ne­ki adjon igazat. A császár ígé­retet tett Vigilius pápának, hogy ha javára dönt, azonnal segít „Itália nyomorán”, s ki­űzi a gotokat, megszabadítja Rómát az éhínségtől, a dög­vésztől, s az öldökléstől. En­nek ellenére, csak több mint tízéves, tragikomikusnak mél­tán nevezhető „herce-hurca” után, 553-ban, Konstantiná­polyban egyetemes zsinatot is tartva ez ügyben, ismerte el a pápa a császár igazát. Justinianus szávatartó em­ber volt: még abban az évben kiűzte a gotokat Itáliából. De addigra Róma már romokban hevert, tízezreket vitt el az éhínség, a döghalál, ezreket hánytak kardélre, s az élet­ben maradt lakosok Cam- pagna mocsarai közt bujdos­tak. És az áldatlan küzdelem a bizánci császárok, s a pápák között, váltakozó „szerencsé­vel” tartott tovább. A hatodik egyetemes zsinat (Konstantinápolyban i. u. 680—681-ben) témája egy öt­venéves hitvita nyomán is er­ről szólt. A zsinati kiegyezés tanúsá­ga szerint ekkor bizonyult utoljára erősebbnek a csá­szárság: ugyanis a zsinat a pápagyilkos császárőst nem marasztalta el, miközben a zsinat szerint helyes tanítást valló egyik pápa-elődre át­kot mondott ki. Alacs B. Tamás íj Konstantin római császár £ az általa államfenntartó' erő- íj nek felismert kereszténységet 2 minden erejével támogatta. A ? keresztény papokat felmentet- ^ te az adók és közterhek vi­selése alól. Az egyháznak va- % gyonszerzési jogot engedett és felhatalmazta nagyobb ado- ^ mámyoik elfogadására is. A pogány templomokat és a ^ templomi ékszereket a ke- resztényeknek adományozta. ^ Hogy a papi nőtlenséget és a ^szüzességi fogadalom letételét | megkönnyítse, enyhítette azt 2 a törvényt, amely a nőtlen ^ és gyermektelen egyének va- ^ gyonszerzési jogát korlátozta. Különösen pártfogolta a megtértekét. Ezeket helyezte ^ a legjobb . hivatalokba. így í mind többen és többen érdek- £ bői, a császári kegy elnyeré- ( sóért, a hivatalban való előre- haladásért kereszteltették meg í magukat. S mint keresztények í (hogy bizonyítsák a császár í előtt hitbeli jártasságukat), í magyarázgatni kezdték a ke- j resztény tanokat bizonyítgat- 2 va: ki ért hozzá jobban? 2 í A császár környezeteben í igen rövid idő alatt kialakult \ az „udvari teológusok” szek- j tája. A hitvitázók eleve ösz- \ szezavarták az egyházat az 2 állammal, a vallást a politi- 2 kával. Kezükben a hit az j egyéni érvényesülés hatásos és 2 könnyen forgatható fegyve- í révé vált. Nézetük elterje- dése egyben közéleti hatalmat

Next

/
Oldalképek
Tartalom