Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-18 / 90. szám

1962. Április is, szerda utót Kbrt&s'íesp 3 Van javulás, de még mindig Miért nem lehet élüzem a l'réko? — Mit kerteljünk: sajnos, a mi 'üzemünkben elég sok a baleset. Az elmúlt években né­hányszor még a gyászlobogó is felkerült az igazgatósági épü­let homlokzatára. Meg kell azonban mondanom, hogy a balesetek többsége — ezt jegy­zőkönyvek, statisztikai kimuta­tások igazolják — a dolgozók hibájából történik. Bernáth György, a Prés- és Kovácsoltárugyár szakszerve­zeti termelési felelőse kis szü­net után hozzáteszi: — Többször is előfordult már üzemünk életében, hogy gazdasági munkánk, eredmé­nyeink után megérdemeltük volna az élüzem kitüntetést. Sajnos baleseti statisztikánk miatt azonban ez szóba sem jöhetett. Pedig a vállalatvezetőség, a szakszervezet és a pártbizott­ság sokat tesz a munkavédele­mért. Rendszeresen megtartják a havi munkavédelmi szemléket. Évente munkavédelmi hónapot rendeznek, ilyenkor külön erre' a célra alakított brigádok vizs­gálják felül az összes gépi és kézi berendezéseket, hogy meg­felelnek-e valamennyi szab­ványnak. Észrevételeik alap­ján a műszaki vezetés utasí­tást ad a hiányosságok meg­szüntetésére. A szakszervezeti bizottság munkavédelmi felügyelője — akinek ' munkáját minden üzemben munkavédelmi aktí­vák segítik — negyedévenként beszámol az szb ülésén. Beszá­molóján részt vesznek az üzemvezetők is, akik saját ta­pasztalataikkal egészítik ki az elhangzottakat. A pártbizottság politikai intézkedési terve — amely a műszaki intézkedési terv vég­rehajtásának elősegítését cé.-. lozza —, külön fejezetet szen­tel a munkavédelmi feladatok­nak. A kommunista aktívák­nak pártmegbizatásként adták azt a feladatot, hogy ellenőriz­zék a munkavédelmi előírások betartását, s járjanak elöl ma­guk is jó példával. — Egyetlen új dolgozó sem állhat munkába, amíg kellő munkavédelmi kioktatásban nem részesül — folytatja Ber­náth elvtárs. — Rendelet sze­rint folynak a balesetvédelmi ismétlő oktatások is. Mégis megtörténik, hogy egyik-másik gépmunkásnő nem köti le jól a haját, — pedig az veszélyes — vagy némelyik munkás nem használ védőszemüveget köszörülés közben. Nem általá­nos, de előfordul. Ez annak a jele, hogy a dolgozók egy ré­sze még nem értette meg: sa­ját élete, testi épsége forog veszélyben, ha hanyagságból vagy lustaságból nem' tartja be a munkavédelmi előíráso­kat. — Erre példát is mondha­tok — szól kökbe Glancz Zol­tán diszpécser, a pártbizottság tagja: — Weimar Rudolf esz­tergályos esetét. 1961-ben — saját hibájából — balesetet szenvedett. Csapszeg helyett pontozóval rögzítette a fúrót a fúrófejbe, s ráadásul oda sem figyelt a munkájára. A pontozó elkapta a ruhája ujját, s súlyos sérüléseket okozott a karján. Mindössze néhány hó­nappal később, ez év januárjá­ban Weimar Rudolf ismét gon­datlanul járt el: védőszem­üveg nélkül köszörült. Amikor figyelmeztettem, ezt válaszol­ta! „Mindig azzal'foglálkpznak,. ami nem tartozik magukra!” Természetesen, ez kirívó eset. De az — sajnos —, elég gyakori, hogy egyik-másik munkás a figyelmeztetés, sőt utasítás ellenére olyasmit csinál, ami tiltva van, mert veszélyes. Megtiltották pél­dául, hogy a darabokéban dolgozók maguk töltsenek ola­jat a gépekbe. Tamás Péter mégis megpróbálta. Az ered­mény: a harminc kilós dekli a kesére zuhant. Arra sem adott engedélyt senki, hogy szögeket daraboljanak a Pelz- ollóval. Egy fiatalember mégis megtette, s saját uj­ját vágta el a lemezvágóval. Néhány hete is szomorú eset történt. A meiegüzem .egyik- dolgozója figyelmetle­nül kente a sajtológépet, s közben még a pedált is le­nyomta. Az áttüzesedett saj­tolótót a kenőrongy lángra- lobbant, s a munkás másod­fokú . égési sebeket szenve­dett az arcán, karján. Kór­háziba kellett szállítani, ahon­nan a második napon — sa­ját felelősségére! — hazament — A dolgozók felelőssége után beszélnünk kell azokról a körülményekről is, amelyek­ről a munkások nem tehet­ÉPÜL A KLUB-PRESSZÓ Nemsokára megnyitják a szentendrei művelődési ház új helyiségeit; a földszinti épületrészben klubszoba-eszpresz- szó és táncterem lesz, ami előreláthatóan májas 1-re készül el. Képünkön az épülő eszpresszó (Gábor íelv.) Autógyáriak ózdi tanulmányi kirándulása , A Csepel Autógyáriban már­cius harmineadikán befejező­dött a kétéves esztergályos­képző tanfolyam. Harminckét hallgatója április 16-án egész­napos tanulmányi kirándulás­ra indult az Ózdi Kohászati Művekhez. Erre a célra, a vál­lalatvezető díjtalan autóbusz­utazást biztosított részükre. A tanfolyam vezetője. Drégely Andor a helyszínen, gyakor­latban ismertette mindazokat a vasgyártással kapcsolatos tudnivalókat, amelyeket eddig elméletben tanított. A nagy­kohóhoz éppen akkor érkez­tek, amikor csapoltak, meg­nézték, a durva-, lemez- és a középhengersort és a dróthú­zást, illetve a betonvas húzá­sát. Hazaérkezve megállapítot­ták, hogy a gyakorlati szakis­meretszerzésnek éz a firmája igen hasznos és értékes volt. (P.) nek — mondja Szilvái Fe­renc, a szakszervezet munka­védelmi felügyelője. — A havonkénti munkavédelmi szemlék alkalmával tapasz­talt hiányosságokról jegyző­könyvet veszünk fel, s en­nek alapján adjuk ki a meg­rendelést a TMK-nak a mun­ka biztonságát veszélyeztető hibák megszüntetésére. Saj­nos, a TMK-nál azonban fennakadások vannak. Gyak­ran előfordul, hogy nincs kapacitása a soronkívüli munkák elyégzésére. Máskor anyaghiánnyal küzd. A vég­eredmény az, hogy a szem­lék alkalmával feltárt him­báknak csak egy részét ja­vítja ki a TMK. Mit szól ehhez az igaz­gató? — Sajnos, a TMK-nak va­lóban szűk a kapacitása, em­berben és anyagban egy­aránt — mondja Széli Gusz­táv. — Foglalkozunk is ez­zel a problémával, keressük a megoldást. Ennél azonban nagyobb gondjaink is van­nak. Melegüzemünk, az úgy­nevezett A-csamok gázzal dolgozik; csakhogy sem a légcsere, sem a gázelszívás nincs biztosítva. Maga az üzem is korszerűtlen, terme­lő területe kicsi, zsúfoltság van, torlódnak az anyagok, szinte lehetetlen az üzemben rendet tartani. A gázelszívás •hiánya miatt itt és az ed­zőüzemben többször fordult elő gázmérgezés. Kiderült, hogy a melegüzem ügyével már országos lapok isi fog­lalkoztak. Egy ilyen alka­lommal az illetékes iparigaz- gatósóg képviselői kimentek, s a korlátozott lehetőségek­től függően, különböző szük­ségmegoldásokat javasoltak. Ez azonban csak toldozás- foldozás: a kitört ablak, a néhány ventillátor, de_. még a kemencék elé szerelt — 'többnyire nem működő — vízfüggöny nem old meg mindent. — Gyökeres változást csak­is a melegüzem teljes re­konstrukciójától Várhatunk — mondja Széli Gusztáv igaz­gató. — Ehhez azonban a minisztérium segítségére van szükségünk. Varga Ferenc biztonsági megbízottal summázzuk a ta­pasztalatokat : — A vállalat vezetősége, a pártbizottság és a szakszer­vezet rendszeresen és lelki­ismeretesen foglalkozik a rft unka védelemmel. Anyagi erőnktől telhetőén igyek­szünk ellátni a műhelyeket új, korszerű munkavédelmi berendezésekkel. Széleskörű balesetvédelmi propagandánk Hatására a dolgozók többsé­ge — köztük a párttagok — betartja az előírásokat. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy a munkaversenyben, s a szo­cialista brigádmozgalomban a munkavállalásokkal egyenér­tékű feltétel legyen a bal­esetmentes munka. A ko­rábbi évekhez képest van isi javulás: 1960-hoz viszonyít­va a balesetek száma tavaly huszonöttel, a kiesett munka­napoké 243-mal csökkent. Mi azonban arra törekszünk, hogy maximálisan megte­remtsük üzemünkben a munka biztonságát. Nyiri Éva NINCS ÚJSÁG Érden, a legforgalmasabb helyen, a két vasút között le­vő Utasellátóban reggel nyolc­kor már nem lehet újságot kapni. A vevők bosszankod­nak, az eladók sajnálkoznak, de ebből még nem lesz újság. Pest megyei Hírlap szerencsé­re még kapható, de Népszabad­ságból, Magyar Nemzetből, Népszavából, Népsportból, Ké- j pcs Sportból és Dudás Matyi­ből csak a legminimálisabb mennyiség érkezik. Nem lehet­ne ezen változtatni? / Téri András tudósító FŐT - STRANDFÜRDŐ Ugye szép ez a két szó egy kötőjellel összekapcsolva. Szép, de elérhetetlen ábrándnak látszik. Pedig két évtizede még így jelezte a kalauz a fó­ti tó. a tófürdő melletti meg­állót. A szép strandot azon­ban nem gondozza senki sem, a kabinok mint regényes vár- romok szomorkodnak a föve­nyen, s a tó pedig... a tó, igen, a szép és kellemes vizű tó most vízinövények és békák kissé piszkos tanyája. A fóti tó vize jó. Aranyha­lak is megélnek ott. A kör­Fizessen a MÁV ALT Március 28-án reggel a ve­resegyházi állomásnál szokás szerint felszálltunk a Gödöl­lőig közlekedő autóbuszra. Is­métlem: szokás szerint, mert ha éjszakai műszakból térünk haza, mindig ezzel a busszal utazunk. Jegyeinket megvál­tottuk, s vártuk, hogy a busz induljon, ám a busz csak állt — állt, állt, állt... Kiderült: rossz a motor. Ha rossz, hát rossz, s elhatároztuk, hogy vagy gyalog, vagy vonattal folytatjuk utunkat, s kértük a kalauzt, hogy jegyeink ellené­ben fizesse vissza a MÁVAUT részéről meg nem szolgált menetdijat. A kalauz kijelen­tette: márpedig ő egy fillért sem ad vissza, s ehhez a kije­lentéséhez igen következetesen ragaszkodott. Mivel az utat nem autóbu­szon tettük meg, de jegyünk megvan, azt szeretnénk tudni, megtérítik-e a jegyeink árát. Ifj. Petrák János Szád a. Székely Bertalan út 43. A 80 éves is táncol­Ha röviden kellene jelle­mezne^! azt a találkozót ame­lyet az erdőkertesi Vöröske­reszt és a társadalmi és tö­megszervezetek rendeztek a 70 évesek részére — így tudnám tömören összefoglalni az ott uralkodó hangulatot: a 80 éves is táncolt. Táncoltunk, beszél­gettünk, ettünk, cigarettáz­tunk — jól és kellemesen érez­tük magunkat. S aki nem tu­dott eljönni erre a hangulatos találkozóra, azt meglátogatták betegágyánál, s ott kapta meg az apró ajándékokat. Jól éreztük magunkat — na­gyon szépen köszönjük. Varga Pál Erdőkertes Megillet-e földjáradék? Tavaly januárban belép­tem a bugaci Béke Tsz-be, mint pártoló tag. Azonban hiá­ba mondták, hogy jár, a mai napig sem kaptam í'öidjára- dékot. Miután tudom, hogy a zárszámadások már régen le­zajlottak, két hónapja a tsz elnökéhez fordultam, azon­ban levelemre nem válaszolt Egy hónapja a kecskeméti ta­nácsnak írtam — onnan azt válaszolták, hogy ügyemet át­tették az illetékes osztályra — persze, még onnan sem jött értesítés. Most már magam sem tu­dom, hogy megiilet-e engem a föld járadék. Özv. Buttinger Károlyné Érd, II. Ilona u. 14. gaci tsz mérleghiányos. Ön csak a közeljövőben kaphatja meg a pénzét. Am akár mér­leghiányos, akár nem, a tsz- elnök részéről nemtörődömség volt, hogy levelére nem vá­laszolt, s nem tájékoztatta, miért késik a kifizetés. nyék szép, s az emberek, nem­csak Főt, de a szomszédos köz­ségek lakói is, szívesen keres­nek felüdülést nyáron a tónál. De mennyivel többen keresné­nek és mennyivel teljesebb felüdülést kapnának, ha ismét rendbehoznák a strandot, s a kalauz ismét kiálthatná: Főt, strandfürdő. Vincze László József tudósító Itt élt Petőfi „Aszód — itt akartam elő­ször színésszé lenni” — emlé­kezik vissza Petőfi fiatal évei­nek egyik sok élményt jelen­tő állomására. A túrái Bartók Béla Művelődési Otthon nagy­termében Szarvas László gimnazista ezzel a gondolattal vezette be a Petőfiről szóló irodalmi műsort. Jelenetek, versek, összekötő szöveg — szép, ötletes és igényes össze­állítást láttunk, amely Pető­finek nemcsak aszódi éveit, de egész életútját végigkísérte. A műsor végeztével Takács Pál pedagógus ^vezetésével ve­télkedőre került sor, s a ve­télkedő kérdései Petőfi éle­tével és műveivel foglalkoz­tak. Szép, hasznos és tanulsá­gos volt a túrái irodalmi színpad legutóbbi bemutat­kozása. Tetézy István tudósító Nyaktörés nélkül Csak apróság Apró, jelentéktelen, de ked­ves ügyről tudósított ifjú Szi­lágyi István nyáregyházi olva­só. Talált egy rekamiélábat és ezt néhány hete hírül adta Az olvasók fórumában — s most jelentkezett a láb tulajdonosa. Az új r'ekamié, amelyet Erőss János újlengyeli lakos megta­karított pénzéből vett, most, hogy megkerült a láb, ismét egész és használható. Kedves Olvasónk! Föld jára­dék egyaránt jár a tsz-ek ren­des és pártoló tagjainak. Az összeget azonban minden tsz- ben a közgyűlés határozza meg. Egy holdra 16 aranyko­rona érték a megállapítható legmagasabb összeg, s a köz­gyűlés határozata értelmében aranykoronánként öt és tiz kiló közötti mennyiségű búza felvásárlási árát kell földjá­radék címén kifizetni. Tehát a földjáradék (hogy mekkora összeg, azt nem tudjuk) min­denképpen megilleti Önt. Egy rendelet viszont megállapítja, hogy a mérleghiánnyal záró szövetkezetek a jövedelemré- szcsedést és a földjáradékot csak a zárszámadás után, utol­jára fizethetik ki. Ha a bu­Uj mozgalom bontakozott ki Gödöllőn: Közlekedj nyak­törés nélkül. Ugyanis a víz­ügyi vállalat dolgozói dicsé­retes gyorsasággal kiásták a Munkácsy Mihály utca vala­mennyi mellékkutcájában a vízcsövek lefektetéséhez szük­séges árkokat. S nem az a baj, hogy kiásták, hanem az, hogy az árkok befedéséről, il­letve bekerítéséről nem gon­doskodtak, s mivel a közvilá­gítás egy kissé bizonytalan, így a közlekedés sem bizton­ságos. Szerencsére, eddig még si­kerrel teljesítették a gödöl­lőiek a mozgalom feltéte­leit. Kiss Sándorné tudósító Hol és hogyan szórakozzunk? Hozzászólás Fazekas Mátyás múlt heti levelében azt a kérdést bon­colgatja. hogy Veresegyházon minden héten rendeznek bált, a művelődési házban. Sok-sok szórakozási lehetőség áll a fia­talok rfendelkezésére — ám az / Egy defekt tanulságai Március 24-én motorkerékpár­ral jöttem haza Szegedről. Késő délután. amikor már Pilis község határában jár­tam, az egyik gu­mim defektet ka­pott. Mivel ra­gasztóm nem volt, egy közeli tanyá­ra mentem, ahol két asszony foga­dott, s nagyon szí­vesen segítettek. Beszélgetés köz­ben megtudtam, hogy a pilisi Hu­nyadi János Ter­melőszövetkezet baromfitelepén já­rok, s aztán az asszonyok meg is mutatták a „biro­dalmukat”. Minden nagyon tetszett amit csak láttam. Habár ke­vés ideig tartóz­kodtam ott, mégis úgy érzem, joggal állapíthatom meg, az asszonyok na­gyon szépen, gon­dosan és hozzáér­téssel végzik mun­kájukat. Méhész László Budapest ifjúság jelentős része mégis Budapestre megy szórakozni. Leveléből ezt a kérdést ragad­nám ki. Pesten lakom, de fog­lalkozásomnál fogva sokat uta­zom Pest megyében. Nagyon sok helyen tapasztaltam már, hogy a községek vezetői szo­morúan állapítják meg, hogy: itt nem lehet kultúrát létre­hozni, mert a fiatalok úgyis Pestre járnak. Véleményem szerint a kérdést inkább úgy kellene felvetni, ha pezsgő és érdekes kulturális életet hoz­nánk létre, itthon maradnának a fiatalok. Véleményem szerint minden községben meg kelle­ne teremteni az igazán érde­kes és a jó értelemben vett mindenfajta szórakozási lehe­tőséget is biztosító kulturális életet — akkor a fiatalok ha­mar rájönnének, hogy nem ér­demes időt és pénzt fecsérelni az utazásra, amikor otthon is ugyanúgy szórakozhatnak. Szenczi Molnár Ágoston \ Budapest, XIV., Gyarmat u. 3.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom