Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-14 / 87. szám
1963. ÁPRILIS 14, SZOMBAT PEST HEGTE I ^Mirtap 3 Az aszódi járásban jól halad a szántás-vetés Az aszódi járás termelőszövetkezeteiben is minden időt és erőt kihasználva küzdenek a szövetkezeti gazdák, hogy a kedvezőtlen időjárás káros hatását csökkentsék, vagyis mielőbb befejezzék a szántást és a vetést. E nagyszerű küzdelemben nap mint nap újabb sikerek születnek. Sikernek kell elkönyvelni a vácegresi szövetkezeti gazdák eredményeit. A vácegresiek a hát végéig minden növény vetőmagját földbe teszik, a kukorica kivételével. Ezzel sem várakoznak sokáig, mert a jövő hét elején megkezdik a kukorica vetését is. Versegen, mire e sorok megjelennek, befejezik a napraforgó, vöröshere és cukorrépa vetését. A vérségieknek csupán egy-két nap jó idő kell ahhoz, hogy a tavasziak vetőmagját a földbe tegyék. A galgagyörki és a püspökhatvani szövetkezeti gazdák a burgonya és a kukorica kivételével valamennyi tavaszi növényt elvetettek. A nagy küzdelemben helytállnak az Aszódi Gépállomás traktorosai is. A tsz- ek vezetői és tagjai elégedettek a szántások minőségével. Az akvarisztika kedvelői A kemizálás egyre inkább teret nyer a mezőgazdaságban is. A tsz-vezetők többsége ma már látja, hogy kellő növényvédelem nélkül hiábavaló minden erőfeszítésük a termelés növelésére. A megyében igen fontos szerepet tölt be az állati és növényi kártevők elleni küzdelemben a növényvédő állomás. Az állomás dolgozói kellő technikai és szakmai felkészültségükkel, felbecsülhetetlen értélül támogatást nyújtanak a szövetkezeti gazdáknak. A növényvédő állomás 14 nagyteljesítményű permetezőgépe járja a megye termelőszövetkezeteit, s ahol igénylik a segítséget, ott, ha rövid időre is, de „tábort” ütnek a traktorosok és a kezelőszemélyzet. Hol dolgoznak, milyen munkát végeznék a Pest megyei Növényvédő Állomás dolgozói? Ezzel a kérdéssel fordultunk Nemec Zoltán elvtárshoz, a növényvédő állomás üzemgazdászához. — Gépeink javarésze Po- tnázon, Nagytétényben, Bugyin és Vácon dolgozik. Gyümölcsfa-permetezést végeznek, de megkezdődött a megyében a kukoricaföldek vegyszeres permetezése is. — Milyen leiadatot vállalt magára a növényvédő állomás? — A megye termelőszövetkezeteivel mintegy 20 000 gyümölcsfa permetezésére és ápolására, továbbá 9900 hold kukorica vegyszeres gyomirtására, valamint . 10 000 hold gabona vegyszeres gyomirtására kötöttünk szerződést — válaszolja kérdésünkre Nemec elvtárs. — Mennyi hungazin áll rendelkezésre a kukorica vegyszeres gyomirtásához? — Az említett 9000 holdból, ötezer holdon hungazinnal irtjuk a gyomokat, a továbAz akvarisztika kedvelői is otthonra találtak a váci kul- túrházban, ahol szakkört alakítottak és ritka halak tenyésztésével, szaporításával, gondozásával töltik szabad idejüket és egyben kedvenc szórakozásuknak is hódolnak Magyar csapágyak külföldön Az elmúlt éveket, mint a magyar csapágygyártás hatalmas fejlődésének idejét tartják számon. A szocialista országok csapágyipari szakemberei évente egyszer összegyűlnek és értékelik az egyes országok csapágygyártásának jelenlegi helyzetét, meghatározzák a további fejlesztési feladatokat és célkitűzéseket. Az egyes országok csapágyipari kutatóintézetei rendszeresen vizsgálják a gyártmányok minőségét, élettartamát és egyéb tulajdonságait. így a magyar csapágyak vizsgálata, különböző országokéval összehasonlítva, ugyancsak rendszeresen folyik a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, az NDK-ban és Lengyelországban. Egybehangzó vélemények alapján a Diósdi Csápágygyár gyártmányainak minőségéről megállapították, hogy megfelel a szükséges követelményeknek, élettartama és kivitele is kitűnő, megfelel a legfejlettebb tőkés államok csapágygyártmányai színvonalának is. De nemcsak a szocialista országokban alakult ki ez a mokratikus Köztársaságban kooperációs tárgyalásokat folytatnak a kúpgörgös és hengergörgős csapágygyártás ösz- szehang ol ására. _________ <t t.) Ó riás vadmacskát lőttek a debreceni erdőben Az alföldi erdőségekben ritkaságszámba menő vadimacs- kát lőttek Debrecenben. A bániki erdőrészben Szabó Ferenc vadőr 6 kiló 70 delcás vadmacskát ejtett el. A ragadozó hosszá 105 centiméter. (MTI) Már májusban megkezdődnek az év végi vizsgák a középiskolák esti és levelező tagozatain Elkészült az általános gimnáziumok és a közgazdasági technikumok esti és levelező tagozatainak év végi „menetrendje”. Eszerint az írásbeli érettségi vizsgák, továbbá az írásbeli képesítő vizsgák június elsején kezdődnek, s 4- én, illetve 5-én fejeződnek be. A' szóbeli érettségi és képesítő vizsgák időpontja: június 18— július 14. Az osztályvizsgák a IV. osztályosok számára már májusban megkezdődnek. Május 9—11 között az írásbelit, május 14—19 között pedig a szóbelit tartják meg. A többi osztályok hallgatói június 4—9 között írásban, június 14—július 14 között pedig szóban számolnak be az 1961/62-es oktatási évben tanultakról. (MTI) DUNA MENTI If VII. A HVDSZ Pest megyei Bizottságának küldöttközgyűlése Ma messzire akarnak jutni Pénteken tartották a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete Pest megyei Bizottságának küldött- közgyűlését. Az elmúlt esztendők munkájáról és a jövő programjáról Orbán István megyebizottsági titkár számolt be. Többek között elmondta: javult a szakszervezeti munka színvonala, nőtt a szakszervezettekintélye, fejlődött az újítómozgalom, emelkedett a terPest megye homokos, meleg talaja kiválóan alkalmas a korai paradicsom termesztésére. Ezt az adottságot a budapesti zöldövezet megszervezésekor figyelembe vették a szakemberek, s 80 kilométeres körzetben 18 községet jelöltek ki korai paradicsom termesztésére. A földművesszövetkezetek megyei központja mezőgazdasági osztályának adatai szerint 1962-ben csaknem 9000 holdon terem paradicsom. E terület túlnyomó részét a termelőszövetkezeti kertészek művelik, 3-Megkezdődött a vegyszeres gyomirtás Segítsék a tsz-ek a növényvédő állomás munkáját bi négyezer holdon pedig dikonirttal. — Van-e még szabad kapacitása a növényvédő állomásnak? — Sajnos nincsen, Munkát csak úgy tudunk vállalni, ha a védekezésre szoruló terület nem esik távol az egyébként már védekezésre lekötött területektől. — Mennyi munkát végeztek a növényvédő állomás dolgozói? — Legutóbbi dekád jelentésünk szerint 14 300 gyümölcsfánál végeztük el a téli permetezést és 300 holdra permeteztük ki a bungazint. — Milyen a növényvédő állomás kapcsolata a termelőszövetkezetekkel? — Általában segítik munkánkat. Egy hiányosságot azonban mégi® megérinthetnénk. A bungazint a kukorica vetése előtt legalább két héttel ki kell permetezni. Több termelőszövetkezetben azonban még fel sem szántották a területet, pedig ' tudvalevő, hogy a kukorica vetése a napokban megkezdődik. Ezek a szövetkezetek nagy lehetőséget szalasztanak el azzal, hogy nem veszik igénybe a szuperszelektív szer előnyös hatását. Azt kérnénk még, hogy a termelőszövetkezetek mihamarabb szerezzék be a védekezéshez szükséges vegyszereket, szereket is. A kukorica vegyszeres gyomirtása után a gabona vegyszeres gyomirtása követ- kezűt, majd újra a gyümölcsfák permetezése kerül somra. A növényvédő állomás dolgozói egész évben találnak munkát, egész évben segítséget nyújtanak a szövetkezeteknek. — m. s. — Csalóka a kép, mintha a tenger mélyén készült volna, pedig csak egy szép akvárium belsejét örökítettük meg (Gábor Viktor felv.) vélemény a magyar csapágyakról. Elismerő levél érkezett Ausztriából a Diósdi Csapágygyár címére. A levél szerint a megrendelő cég vevői rendkívül jól nyilatkoztak a csapágyak minőségéről és erre az esztendőre nagyobb mennyiségű igénybejelentést tettek. Egy gyár számára kétségtelenül ez a legjobb bizonyítvány. Részben ennek, részben más megrendeléseknek köszönhető, hogy 1962- ben megindult a nagyobb mennyiségű exportszállítás a tőkés államokba. 1963-ban pedig az export- termelésnek mintegy 15 százalékát a tőkés országokban kívánják értékest- ». teni a diósdiak. Ez különösen fontos, azért, ; mert nem minden hazai igényt S tudnak kielégíteni, de az ex- , portszállítások növelésével lét- '■ rejön egy bizonyos egyensúly. ; A Diósdi Csapágy gyár Jő- ; mérnöke, Zsupán József, aki. rendszeresen részit vesz az ál- - lamfeözi értekezleten, és so-' kát jár Nyugaton Is a gyár; képviseletében. A Német De- í í melékenység, javult a tervezés, egyszóval könnyebb lett a munka a Pest megyei üzemekben. Az elkövetkező idők feladatait a következőkben jelölte meg: szorgalmazni a VIII. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversényt, csökkenteni a balesetek számát, emelni az általános műveltség színvonalát, gondoskodni az emberek minél egészségesebb élet- és munkakörülményeinek magvalósításáról. ; Nagy Sándor haragosan í nyitott be a pártirodára: ! — Intézkedni kellene — í mérgeskedett. — A gebines az j előbb kevesebb sört mért a ! poharunkba. Mégiscsak hal- \ latlan! í Később az építőkhöz igye- {keztünk, amikor az egyik \ brigádvezető félrehívta a \ pártszervezőt: \ — Igaz-e, hogy kevesebb ^ nyereségrészesedést osztanak, \ mint amennyiről a termelési £ értekezleten szó esett? £ Ahol Panka Gyula, Kovács £ I. István az osztrák zsaluzó- í táblákat rakodták le a teher- ^ autóról, azért állították meg ia párt képviselőjét: £ — Nézze csak, az előírások J ellenére is milyen szegesen szállítja az ácstelep a deszká- ^ kát. Pedig mennyi baleset ^ forrása lehet az ilyen gon- J datlanségt ^ Demendy Zoltán, a főépí- ^ tésvezető jó szakember. Nincs £ olyan munkás, aki ezt ne J ismerné el. De még ez a jó ^ szakember is úgy véleke- £ dik, hogy a pártszervezet se-: ^ gítségére nagy szüksége volt \ már. í — Eddig is dolgoztak a kommunisták — mondotta —, de mostanában élénkeb- bek. Élesebben látnak. Bár- milyen hibát észrevesznek, \ azonnal szóinak. A kornmu- J nisták számban Is erőseb- ' bek lettek, de még szembetűnőbb, hogy a pártszervező megérkezésével az egész szervezet felfrissült. Jó az, ha a vezető is úgy érzi — segítőtársra, segítőtársakra talált. Ki ne örülne annak, hogy a pártszervezet vezetője és a főépítésvezető, ha a munka hevében olykor vitáznak is — jól dolgoznak együtt? Amerre járunk, a máj napig is mindenütt emlegetik az • eddigi sikereket, a jobb szervezést, az emberek apró ügyeinek megértését. És sokan mindent Németh Gyű-' Iának köszönnek. Németh Gyula pártszervező pedig elhárítja a sok dicséretet: — Egyedül semmire nem mentem volna. Hogyan képzelik az elvtársak — egy ember ennyj mindent elintézhetne? Egy ember mindenütt ott lehetne? A pártszervező nemcsak illemből, vagy szokásból szabadkozik. Hiszen ő tudja legjobban, hogy megérkezése pillanatától hány segítőtársra talált. Az első naptól körülvették mindazok, akik az építkezés javét akarják. Párttagok és pártonkívüiiek. Vezetők és beosztottak. Nincs olyan nap, hogy ne segédkeznének munkájában, ne „futnának össze”, ha csak néhány percre is a pártvezetőség tagjai. Schmidt József, Duráziné, Csukás István, de a többiek is. Együtt tanakodnak: mit tehetnének a különélési díjak pontos fizetéséért, vagy a munkaver- seny erősítéséért, az ifjúsági szervezet élőbbé tételéért, a szakszervezet jobb munkájáért. Hogyan teremthetett volna rendet egymaga Németh Gyula a téglák, a deszkák, az üzemszervezés rengetegében? Hogyan intézhette volna el egymaga, hogy meleg szállás várja esténként a munkáso- sokat? A brigádvezetők nél- • kül a munkafegyélmet sem szilárdíthatták volna meg. És a főépítés vezető intézkedése nélkül nem helyezhették volna át más munkahelyre a legmesszebb lakókat, akik semmiképp sem érkezhettek volna otthonról pontos munkakezdésre a szabad szombatok után. 'Mire juthatnának olyan emberek nélkül, mint Rozs Gyula? Rozs Gyula pártonkívüli főgépész, első pillanattól jobb keze a pártszervezőnek. A legszorosabb kapocs: a munka köti össze őket. Együtt tervezik például, hogy havonta két-négy óra továbbképzést kell bevezetni: több géphez értő szakemberük legyen. A munkaverseny feltételeit is együtt formálgatják. Javítani akarják a karbantartók és gépkezelők kapcsolatát... A betongyár vezetőjével, Horváth Bélával, a kapacitás növeléséért, a szervezettségért szőnek haditervet. Ne történjen meg az, hogy egyik nap 70 köbméter betont igényelnek az építésvezetők, a másik nap esetleg 230 köbmétert* amit nem bír el a gyár kapacitása. Hangolják össze igényeiket az építésvezetők! És akik mindent csak Németh Gyulának tulajdonítanak, nézzenek körül: egy ember ereje teremthetett volna ilyen alkotó kedvet, rendet? Az ő igyekezete tükröződne valamennyi munkában? Vagy csak a pártvezetőké? Egészen bizonyos, hogy nem. Egy ember igaz, . nagyon sokat tehet. Az építkezést nehéz lenne már Németh Gyula nélkül elképzelni. Hiányozna' az igényes, újat teremtő közösségből okos, megfontolt szavával. De az építkezésen egy, öt, tíz ember jóakaratával, cselekvőképességével nem jutnánk messzire. Ök azonban messzire igyekeznek. Éppen ezért ezután is közösségük erejében bíznak. A társadalmi szervezetek, a brigádvezetők, az építésvezetők, a kubikosok, a betongyáriak, az ácsok erejébe-. Mert a pártszervezetnek segítőtársa lett mindenki, aki semmilyen fáradságot nem sajnál a munka jobb megszervezéséért. a minőségi munkáért, azért, hogy jobb legyén a kenyérellátás, hogy ne utalják késve a különélési díjakat. És segítőtárs mindenki, aki nemcsak magára tud már gondolni. Meg lehet változtatni a munkamenetet, szervezetté lehet tenni az étkeztetést és meghallgatni a jogos kívánságok közül is sokat. De jól vezetni, irányítani, éppen a százhalombattai példa bizonyítja, csak közösen lehet. Sági Agnes Ez évben is megyénk lesz az ország| „paradicsomkertje" f akik elsősorban kecskeméti < „törpe” paradicsomot száll ita-; nak majd piacra. Több közös; gazdaság rendezkedik be a| nyers fogyasztásra is alkalmas; San Marzano és Lucullus cse-i megeparadicsom termesztésé*; re. A befőzni való, kései para-; dicsőm zömét ez évben is Fő-; ton és Mogyoródon termelik.\ A megye termelőszövetkezetei í már készítik a paradicsomka-; rókát, úgy hogy a kiültetés; után valóságos karóerdő sora*; kozik majd a határban.
