Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-12 / 86. szám

»I O Z A I K Haí vagon rrj<e(t bor A pénzügyőrség Pest me­gyei parancsnoksága által a megye területén működő pénz­ügyőri szakaszok részére ren­dezett versenyben a monori pénzügyőri szakasz a nagyká- tai után a második helyezést érte el. A verseny egyik pontja az őszi borkészletek határidőre való felmérése, a másik pedig a rejtett borkész­letek feltárása. Az előbbit a monori szakasz, a határidő előtt négy nappal befejezte, az utóbbinak az eredménye hat vagon rejtett bor feltárása volt. A készletek felvétele és a rejtett borok feltárása fokozott munkát jelentett a szakasz dolgozói számára. A feltárás céljából végrehajtott kiszállá­sok közül, az eredménnyel végződött kiszállások száma meghaladta az ötszázat, de még több volt azok száma, amelyek eredményt nem hoz­tak. ___________. (—ty) — TANÁCSÜLÉS van ma Monoron. Napirend: 1. A kul­turális feladatok megtár­gyalása. Előadó: Szarka Ist­ván. 2. Ötéves községfejlesz­tési terv megtárgyalása. Elő­adó: Földváry György. 3. A Pest megyei Tanács vb és a Hazafias Népfront Pest me­gyei elnökségének versenyfel­hívásához csatlakozás. — KÖZGYŰLÉST tart szombat este hét órakor a ve- csési sportkör. — SZABÁLYSÉRTŐK. Lász­ló István gépjárművezetői en­gedély nélkül motorkerékpá­rozott Monor belterületén. ICO forintra bírságolták. — Ittas állapotban szidalmazott egy villamosvezetőt Budapesten Nagy István úri lakos. Bírsá­ga 100 forint. — Nem vigyázott a személyazonossági igazolvá­nyára Dobos Ferenc tápió- sülyi lakos, az annyira meg­rongálódott, hogy idő előtt ki kellett cserélni — s ezért száz forintra bírságolták. — VILLAMOSÍTJÁK a Mo­nori Állami Gazdaság száraz­hegyi üzemegységét és a bé- nyei új tanyát.' Terv szerint május 1-re kigyúl a fény ezen a tájon is. — EI .ŐRE gyártott elemek­ből építenek járdát ez év­ben Káván. A községfejle&z- tési alapból 18 ezer forintot fordítanak erre a célra. VIDÉKE • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • ÉVFOLYAM, 86. SZÁM 1962. ÁPRILIS 13, PÉNTEK A pártkongresszus tiszteletére Az MSZMP VIII. kongresszusának tiszteletére az alább! felajánlást teszem: DT—16 típusú szovjet gyártmányú erőgépen dolgozom, Haluska Ádám elvtárssal kettős műszakban. Éves tervünk, il­letve az erőgép terve 2500 normálhold. Az éves tervet 20 szá­zalékkal (500 normálholddal) túlteljesítjük és az üzemanyag felhasználás területén 6 százalékos megtakarítást vállalunk. Ezzel egyidőben párosversenyre hívjuk ki a versenytárs Érdi Gépállomás valamennyi DT-traktorósát az évi terv túl­teljesítése és az üzemanyag megtakarítás terén is. Kérem a Monori Gépállomás valamennyi traktorosát, hogy pártunk VIII. kongresszusának tiszteletére a fentiekhez ha­sonlóan tegyek meg saját területükön verseny-felajánlásukat. Stiffter Imre traktorvezető A PEDAGÓGUSOK IDEOLÓGIAI VIZSGÁJA Szerdán benépesült a mono­ri Kossuth-iskola. Nem a gyer­mekek tavaszi szünetje rövi­dült meg! A járás ideológiai oktatásban részt vevő nevelői mutatták be, hogy mit is ta­nultak egész éven át. Killner Györgyné felel „mun­kásmozgalom törtéxjete” cso­portban. „A proletárdiktatúra állami és társadalmi rendsze­rének kiépülése Magyaror­szágon” volt a tétele. Határo­zottan számol be tanulmányai­ról. — Nerrj izgult? — kérdem a szünetben. — Amíg meg nem hallottam saját hangomat. Ez önbizal­mat adott, s olyan dolgok is eszembe jutottak, amikről azt hittem, hogy nem tudom ... — mondja, s mosolyog hozzá. Katona József elvtárs sze­mináriumvezetőt kérdem: — Meg van elégedve cso­portjával? — Tudom, hogy egész éven át becsületesen tanultak az elvtársak, így a vizsga jó ered­ménye nem lepett meg. A hallgatókat figyelemmel kísér­jük munkahelyükön, s öröm­mel mondhatom, hogy azok a pedagógusok, akik részt vesz­nek ideológiai oktatásban, nemcsak iskolai, óvodai mun­kájukat látják el tökéletesen, hanem az iskolánkívüli. társa­dalmi munkában is az élen járnak *Mtrőí jártam Monor- ra de örömmel jöttem min­den alkalommal, jól éreztem magam a tanulócsoport tagjai körében. —esjó— MAI MŰSOR MOZIK Monor: Feltámadás (széles). Vc- csés: Julius Caesar. (Az MSZMP járási vb elé terjesztett jelentés alapján.) A közelmúltban a járás min­den tsz-ében megvizsgálták az ellenőrző bizottságok tevé­kenységét. A zárszámadó, il­letve tervtárgyaló közgyűlése­ken nem egy helyen felfrissí­tették a bizottságokat, lecse­rélték a kevésbé szilárd ma­gatart ású egyéneket és az olyanokat, akik az elmúlt év során nem kellően tevékeny­kedtek. E cserék eredménye má: jelentkezett, egyes bizottságok (úri Bé­ke Tsz, vecsési Ezüst ka­lász Tsz) tevékenysége fo­kozódik. Az ellenőrzés elsősorban az ál­lattenyésztés területére, a ta­karmányfelhasználás vizsgála­tára irányul. Az ellenőrző bi­zottságok tagjai az idén már több helyen a háztáji földek kijelölésébe és kiosztásába is befolynak. Ezek még csak kezdeti ered­mények, az ellenőrző bizott­ságok még sok gyermekbeteg­ségben szenvednek. Tervszerűtlen a munkájuk, még az úri Béke Tsz ellenőr­ző bizottságának sincs kidol­gozott munkaterve, pedig a bizottsági elnök függetlenítve van. Nem készítenek rendsze­resen jegyzőkönyvet ellenőr­zéseikről, s így természetsze­rűen később nem tudják számonkérni az általuk felfedett hibák kijavítását. f Gépjárművezetők, figyelem! A megyei rendőrfőkapitányság közlekedési csoportja közli az érdekeltekkel, hogy a monori járás területén lakó gépjár­művezetők (autósok, motorosok) részére közlekedési ankétot rendez. A résztvevők vasárnap 15-én délelőtt 9 órakor a mo­nori piactéren gyülekeznek és csoportosan mennek a műve­lődési otthonba, ahol a KRESZ időszerű tudnivalóit ismertetik. Saját érdekében minden gépjárművezető jelenjen meg! Aki a mezőgazdasági kiál­lításra szokott járni, az ta­lán megszokta, hogy állandó ablaka van a gyömrői úttörő- háznak. 1959-ben pedig az if­jú természetkutatók versenyén az első helyet érték el a gyömrői úttörők. Ennek a két dolognak a tu­datában látogattam el a minap az úttörőházba. Az igazgatót — Mankó Istvánt — éppen a legideálisabb helyen, az üvegházak egyikében találtam meg. Miközben beszélgettünk, szorgalmasan tépegette a vi­rágpalánták közül a gyomot. Jelen cikkemben járásunk egyik régi, de a török alatt pusztult, majd újjáépült köz­ségünkről szeretnék írni. Bényét először a budai káptalan 1368. október 2-i ok­levele említi Cegléd határjá­rásakor, mint oly villát (Ja- iut), amely a Ceglédről jövő „nagy út” mellett feküdt. He­vét Béni je alakban olvashat­juk. Csaknem 100 év múlva, 1445 áprilisában, ismét a budai káptalan említi a falut Hár- tliyanpelys határjárásáról ké­szült oklevélben. A későbbi években 1453-ban és 1523-ban említik az oklevelek, mim Wry Albert, illetve a Szilas- sy-család birtokát. A török hódítás alatt való­színűleg már korán elpusztult, mivel a XVI, század közepén már nem találjuk nyomát. Temploma 1600 körül pusztult el, romjai a mai Templomhe­gyen voltak láthatók. 1690-ben elpusztult község­ként írják össze. 1714-ben — a megyei levéltárban őrzött jegyzőkönyv szerint — Fáy Mihály birtokos telepíti újjá felvidéki szlovákokkal. Az 1770. évi urbárium szerint 16 16/32 telek van a faluban, amely a Eáy-család birtoka. 1799-ben Vályi András geog­ráfiája Pesthez 5 mérföldre fekvő szlovák falunak mond­ja. Földje másodosztályú, de termékeny, több erdeje van. , 1844-ben a Ferenczy-féle le­írás 2850 lakosú településként említi. Van evangélikus temp­loma és prédikátora. 16 2/4- es jobbágytelek található a Heiter István, a ház kerté­sze, sürgött-forgott, beszélge­tett. tréfálkozott az ott dol­gozó ifikkel: Bognár Jánossal, Gyuri Antallal, Kiss Péterrel és még néhány fiatallal. — Jelenleg 320 fajta nö­vény van nálunk, de ezt a számot szeretnénk ezerre emelni. A datolyapálmától a paprikapalántáig, minden megtalálható itt. Az a két pálma — mutat a sarokba — egyidős az úttörőházzal. Az ajtón kívül egy citromfát ta­lál. Sok fajta kaktusz is ta­lálható kertészetünkben. De nemcsak trópusi növényfajtá­kat szeretünk. — Virágzik a muskátli. Er­zsébet napra lesz sok cikláme­nünk, őszre krizantémunk. Mintegy 2000 darab Szilvia (paprikavirág), rengeteg pe­túnia- és begómiapalánfenk van. — De mutatok érdekesebb növényt is — kísért arrébb. Bimbózó peradicsompalánták előtt álltunk meg. — Mire kiültetjük a szabadba, már termés is lesz rajta! — És meg kell említeni azt i is, hogy két négyzetméter j nagyságú területen 5000 pap- ; rikapalántát nevelnek vevőik számára, (Gyarmati) Baroinfinevelési verseny a siilyi és sápi asszonyok között A községi nőtanács és a vöröskereszt vezetősége a tápió- sülyi Virágzó Tsz kultúrtermébe egybehívta a község asszo­nyait. A megjelent asszonyok a termelőszövetkezeten belül megerősítették a nőbizottságot. A bizottság vezetője Kovács Józsefné lett, aki a tsz-ben végzett munkájával kiemelkedő teljesítményt ért el. Nagy Józsefné, a községi nőtanács elnöke bejelentette, hogy a sápi nőtanács a baromfinévelés fokozása érdekében versenyre hívta ki a sülyi asszonyokat. Ezután Boda Jánosné, a tsz párttikára kérte a megjelente­ket, hogy jó munkájukkal járuljanak hozzá a szövetkezet meg­szilárdításához. Azok az asszonyok, akiknek'férje áz iparban dolgozik, lépjenek be a termelőszövetkezetbe, mert ebben az esetben beleszólhatnak a vezetőség munkájába és helyet kap­hatnak a vezetőség soraiban is. A megjelent asszonyok közül sokan felszólaltak és a tsz munkák jó szervezése érdekében többen vállalást tettek. Egy­ben elfogadták a sápiak versenykihívását is. Krátky László Régi újság — mai szemme Kókay Gyula járási KIOSZ- titkár havonta egyszer Pili­sen fogadónapot tart, a kis­iparosok ügyes-bajos dolgai­nak meghallgatása és elinté­zése érdekében. De hol tart­ja? A KlOSZ-helyiségben? Nem, mert ilyen nincsen, ha­nem Kasa István titkár mű­helyében. Téved, aki azt hiszi, hogy ez a cikk egy megfelelő he­lyiség kiutalása érdekében íródott (bár azt hiszem annak nagyon megörülnének!), in­kább azért, hogy elmondhas­sam, milyen jó munkát le­het így is végezni. A megbeszélt időre ponto­san megérkezett a vezetőség: Kecskés La jos elnök, Lednicz- ki István, Molnár Mihály, Kürthy Károly, és ott egy rögtönzött vezetőségi ülésen — melyet Kasa István nagy gyakorlattal és hozzáértéssel irányított —, megtudtuk, hogy Pilisen és Nyáregyházán 78 kisiparos működik, akikre a lakosság ellátása céljából igen nagy szükség van. Több talp­anyag kellene, mondták, be­széltek arról, hogy a tavaszi idénymunkák megkezdése el­tolódott a rossz idő miatt. Szó esett a takarékosságról is a pénzügyi beszámolóval kap­csolatban, kiderült, hogy jól gazdálkodnak a kisiparosság pénzével, amit szépen össze­gyűlt takarékbetétjük is iga­zol. Hubalekné A KÖNYV A LEGJOBB BARÁT 7 KÉRDÉS - 7 VÁLASZ - 7 NYEREMÉNY Vasárnapi számunkban kezdtük el rejtvényversenyünk ne­gyedik fordulóját, melynek keretében hét egymást követő lapszámban egy-egy kérdést adunk fel olvasóinknak írókról, könyvekről, irodalomról. A helyes válaszok beküldői között hét nyereményt (értékes szépirodalmi könyveket) sorsolunk ki. Ötödik kérdés: Milyen regényeket ismer Berkesi András­tól? (Legalább háromnak a címét sorolja fel!) A megfejtéseket az utolsó rejtvény megjelenése (április 15) után egybegyűjtve kell beküldeni levelezőlapon a szer­kesztőség címére (Monor, Járási Pártbizottság), legkésőbb áp­rilis 21-ig. ÚTRAKÉL A TÚRÓSBÉLES Prswidovszki György, a sütőipari vállalat dolgozója, friss süteményt szállít az üzletekbe (Foto: Kútvölgyi) Ősi falvaink I. BÉN YE határban. A Patay- és Szepes- sy-család birtoka. 1851-ben la­kossága 2884 fő. Ezzel szem­ben érthetetlen, hogy alig 26 év múlva 1877-ben mindössze 1899 lakos van a faluban. Er­re az időre már teljesen el- magyarosodik, bár a szlovák néphagyományok még élén­ken élnek tovább. Ez Bénye rövid története, a részletek kiderítése még to­vábbi feladatunk, Gecsén.yi Lajos Datolyapálma, citrom, kaktusz... bői. mert az érettségi pótvizs­gát tevők részérre új határnapot tűztek ki.” Úgy gondolom, ehhez nem kell külön kommentár: csak el kell menni a 20 millió forint beruházással épült monori gimnázium előtt... Vagy: „Kedélyes lakoma volt az Egyesült Kaszinó és Kör he­lyiségében f. hó 12-én, midőn az egyesület érdemes és leUces elnöke: dr. Lehotzky Antal kir. közjegyző vendégelte meg az egylet tisztikarát...” Alatta mindjárt ezt olvas­hatjuk. „Lopás. Prunner Jó­zsef helybeli hentesmester la­kásából-, míg felesége az üzlet­ben volt, 186 koronát a szek­rényből elloptak. A tárcát a tolvaj kifelé menet, a cseléd- leány ágya alá dobta. A csend- őrség nyom-oz.” A két híradás nem szorul ki­egészítésre. A harmadik annál inkább! .. Legnagyobb megemlítés­re méltó újítás a világítás kér­désében tapasztalható leend. A közlekedési utcákon bizonyos számú lámpák ezután estétől reggelig az év minden hónap­jában, akár van holdvilág —5 akár nincs, míg a többi utcák­ban, az eddigi szokás szerint, csak sötét északikon és csak éjjeli 11 óráig fognak égni. A világítás e szerint jóval többe fog kerülni... de az eddig saj­nos oly gyatra közbiztonsági viszonyok továbbra nem a si­lány világításban fognak bűn­bakra találni.” Ugye érdekes? Ehhez csak annyit fűznék hozzá: a község főterén ez év­ben ostornyeles fénycsövek szolgáltatják majd a fényt, de nem oltják el ölcet. hanem egész éjszaka üzemeltetik „fél- műszakosán”, automatával, úgy, hogy az egyik 250 wattos égőt 1 órakor kikapcsolják —> de ugyanakkor világít tovább a másik 250-es. Hörömpő Jenő 1903-ban megjelent „Monor és Vidéke” példány fekszik ehöttem, Az egyik monori olva­só ajándékozott meg ezzel a h e lytörténe ti do kvme n tumtha I, mondván: „Biztosan tetszik benne olyan dolgot felfedezni, amit össze lehet hasonlítani a maival”. Mindjárt bele is olvastam a már kissé sárga, pergamen- szerű újságba, amelyet az idő foga már próbára tett. Újságba? Nem hinném, hogy annak lehet nevezni! Inkább vala m i féle hirde t mény tár, vagy társasági rovat — mert többnyire csak ehhez hasonló­kat — lehet benne megtalálni. Például ilyeneket: „karácso­nyi szünidő. Városunknak (?) Nagykőrösön tanuló ifjúsága, a szokásos karácsonyi valenciát korábban kezdi meg azon ok­Látogatás a pilisi KIOSZ-ban A termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságok tevékenységéről Népművészeti szakkör Maglódon Általában évenként csak egy­szer adnak számot a közgyű­lésnek végzett munkájukról, így a tagság év közben nem látja rendszeresen az ellenőr­ző bizottság tevékenységét. A vizsgálat megállapította, hogy igen sok EB-elnök és tag nem látja elég világosan a tennivalókat, ez is egyik oka annak, hogy munkájuk nem mindig eredményes. Szükséges volna, hogy az ellenőrző bi­zottságok papírra lefektetve kapnák meg, hogy mik a jo­gaik és kötelességeik. Jó volna, ha időközön­ként a bizottságok elnö­keit összehívná tanácsko­zásra a járási tanács mezőgazdasá­gi osztálya, s megbeszélné íve­lük az aktuális soronlevő fel­adatokat. Olyan irányban is intézked­ni kellene a mezőgazdasági osztálynak, hogy egyes tsz- ellenőrző bizottságoknál meg­szűnjön az összeférhetetlenség. Vannak ugyanis tsz-ek (monori Kossuth, nyáregyházi Béke), ahol a bizottság elnöki tisztét brigádvezető, vagy üzemegy­ségvezető tölti be. Azt is el kell érni, hogy a bizottság el­nöke lehetőleg olyan személy legyen, aki a tsz területén könnyen tud mozogni, munká­ja nem köti egy helyhez. • A maglódi KlSZ-kultúrcso- ! port mindenütt nagy ' sittért ; aratott a helyi motívumokból összeállított „Maglódi íánc”- cal. Nemcsak a tánc tetszett a I közönségnek, de megcsodálták a táncosok szép ruháit is. Ez i adta az ötletet a szervezet ve- I zetöségének arra. hogy meg­alakítsák a nepműpészeti szak­kört. ! Nem keltett nagy propagan- i dái kifejteni. Néhány nap alatt I 14-re nőtt a jelentkezők száma. ! Hamarosan megszülettek a jobbnál jobb ötletek. A fiata­lok feladatul tűztek ki. hogy összegyűjtik a helyi hímzsésmin- tákat és elkészítik a maglódi népviselet kicsinyített mását. Továbbá elhatározták, hogy felkeresnek a községben több idős nénit és bácsit, akiknek segítségével m agnetofínszalag­ra rögzítik a régi népdalokat, szokásokat és népi játékokat. A szakkör vezetője: Simányi Józsefné örömmel újságolta, több fiatal nagymamája, sietett segítségükre úgy, hogy kölcsön adták féltve őrzött fiatalkori viselete.i,két, egyben bejelentet­ték, hogy aktívan részt kíván­nak venni a szakkör munkájá­ban. Lelkes munkájukhoz sok si­kert kívánunk. Szemes Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom