Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-27 / 72. szám

na T IWEetEI '^Mirltw 1962. MÁRCIUS 27, KEDD c^rádicó elótí fokán... CIGÁNYCSALÁDOK ANKÉTJA ÉRDEN Március utolsó vasárnapja. Az óramutató lassan íél tizet jelez, de az értekezlet helyéül megjelölt termet még takarít­ják. Az Ipartestületi Székház »öntésében már vagy nyolc család várja izgatottan a bebo­csátást. Többen kint áildogáll- nak a bejárat előtt, a bentiek pedig fogyasztanak. Bort, pá­linkát senki, sört is csak egyetlen házaspár iszik, a töb­biek málnát. Az érdi pártbizottság, a ta­nács és a népfront helyi el­nöksége meghívóján ez áll: „Az értekezlet tárgya: az Ér­den lakó cigánycsaládok hely­zetének megtárgyalása.” Idegen, csak én vagyok köz­tük, néhányan közre is fog­nak. Egy műbőnkabátos, nyak- kendős fiatalember nyomban közli is velem kifogását: — Minek úgy írni, hogy ci­gánycsaládok? Cigánycsalá­dok ... cigányok!... Szólnék rögtön, hogy nincs ebben semmi sértő, de egy negyvenkörüli, színes vállken- dős asszony megelőz. — Hát te hogyan mondanád? Cigányok vagyunk, így kell mondani és kész... — Hang­jából nem érzek ki sem meg- bántottságot. sem gőgöt. Talán vitatkoznának tovább, ha szép magyaros bajuszt viselő férje elém nem állna, hogy bemutat­kozzék. ö ugyan ezt másképp fejezi ki. — Engedje meg. elvtárs. le­igazolom magam. — Mutatja katonakönyvét. erre láthatólag büszke is. Bizalmasan beavat nagy gondjába: kőháza! szeretne építeni, de még nem lehet, nagy a csa­lád, az asszony eddig beteges­kedett. Oláh be sem fejezheti mon- dókáját, mások is igénylik a „meghal!gatás”-t. Panaszkod­nak, de nem kilátástalanul. Vágyaik központjában az ál­landó munka és embernek való fedél áll. Tíz órára annyian összejöt­tek, hogy Hajtíók Pál az érdi tanács vb-elnötke megnyithatja az ankétot. Az üdvözlő szavak után elnézést kér, hogy — bár időben jelezték a székház gondnokának az eseményt — a terem hideg. A vendégek részéről egyetlen megjegyzés sem hangzik el. fe­szülten figyelik a barátságos arcú tanácsvezetőt, ő és az el­nökségben helyet foglaló társai mégis kínosan érzik magukat. Arcukra van írva: ha sohasem, de most restellni való mulasz­tás történt. A tulajdonképpeni vitaindí­tót Birinyi Ferenc vb-elnök- helyettes mondja. Beszédét előre megírta, de nemigen használja. Szabadon, jó hang­súllyal beszél, hogy mindenki megértse. Kerüli az idegen ki­fejezéseket, a politikai termi- nusz-techniku szokat — és a gondolathelyettesítő frázisokat. Pedig pontos politikai vázla­tot tár hallgatói elé a múlt rendszerről, az osztályviszo- nydkról. Abba építi bele tu­lajdonképpeni mondanivaló­ját. És mintha tanúja lett vol­na a söntéstoén lejátszódó ön­érzetes kifakadásnak, megerő­síti véleményében Oláh Páinét, aki vitába szállt a börkábátos fiatallal. — Semmi szégyellni való nincs abban, ha valaki ci­gány. Ez a mi társadalmunkban nem sértő, senkit sem a bőre színe miatt különböztetünk meg másoktól, hanem kizáró­lag aszerint: hasznos, törvény- tisztelő, vagy haszontalan ál­lampolgár. Taps fogadja szavait. Ré­gen hallottam ennyire mag­vas beszédet. Ügy beszél a párthatározatban megjelölt hármas feladatról — a. rend­szeres munkáról, állandó la­kásról és az iskoláról —, hogy érveihez csupa helyi példát használ. így kerül szóba a törekvő Oláh Pál, aki, noha még autóbusz-ka­rosszériában lakik kilenced- magával, de már saját tel­kén. És megdicséri a példa­mutató Budai úti Rafael-, a Pacsirta utcai Nikoiits-. valamint az Ilona utcában lakó Máthé- s az ugyancsak szorgalmas Farkas-családo­kat. Persze nem mindenki ré­szesül efféle elismerésben. És mégis: akiket az együtt­élés . szabályainak be nem tartásáért elmarasztal, azo­kat sem bántja meg. Ez az oka annak, hogy a teljesen felengedett hangulatban so­kan kérnek szót. Ám nem­csak panaszok hangzanak el az üzemekben vagy másutt tapasztalt hátrányos megkü­lönböztetésekről, hanem olyan felszólalások is, mint a fia­tal Nikolits Ferenc kerté­szeti brigádvezetőé, aki büsz­kén beszél arról, hogy hu­szonnégy ember dolgozik a keze alatt és nem úgy ille­tik őt, hogy cigány, hanem Feri, Ferikém. Oláh Anna huszonnégy évig dolgozott a Csepel Vas­es Fémművekben. Példákat mond el a társnőit nemré­giben ért sértő mellőzésről, kéri is a vezetőséget, segít­senek az előítéletek meg­szüntetésében. Szavait álta­lános helyeslés kíséri és ez csak fokozódik, amikor — igaza bizonyságául — meg­hívja a tanács vezetőit, látogassanak cl kozásról. Magukkal vive an­nak hitét, hogy közös aka­rattal és összefogással sike­rül majd kiemelkedniök mos­toha helyzetükből. Ma még a grádics első fo­kán tartanak, de nem áll­hatnak meg. Nem szabad engedni, hogy megálljának! A. E. Elhúnyt Piccard professzor VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK A vasárnapra virradó éjsza­ka Lausanne-ban 78 éves ko­rában szívroham következté- ban elhunyt Augusta Piccard professzor, a világhírű mély­tenger- és sztratoszféra-kutató. Piccard professzor 1931-ben több mint 15 000, 1932-ben pe­dig 16 200 méter magasságba emelkedett léggömbbel. Mély- tengerkutatásai során 1953. szeptember 30~án a maga ter­vezte búvárgömbbel 3150 mé­ter mélységbe szállt le a ten­ger szintje alá és ezzel meg­döntötte az összes addigi merülési rekordokat. A MÉRLEG KÉT OLDALA így látja a vevő . hozzájuk, nézzék meg ottho­na rendjét és tisztaságát. Déli egy óra, amikorra az elnöklő Hajdók Pál javasla­tára véget ér az ankét. Nyolc­van érdi család képviselője távozik bizakodva a jó han­gulatú, nagyon fontos tanács­os így látja az. eladó... (Szegő Gizi rajza) FÖLDET KÉRNEK A CSOBÁNKA1 GYEREKEK A téli hónapok alatt új hí­veket hódított meg a már is­mertté és népszerűvé vált mozgalom; a falusi ifjúsági szövetkezetek szervezése. A megye sok községében már éveli óta működnek ezek a gyermekközösségek, s nem egy helyen jó eredményeket értek el, figyelemre méltó anyagi eszközökre tettek szert. A közelmúltban — ahogy erről nemrég értesül­tünk — a csobánkai iskolá­ban is megalakult egy ilyen szövetkezet, negyven főnyi tagsággal. Türelmetlenül várjuk a jó időt A munkát természetesen csak tavasszal tudják meg­kezdeni, mert tevékenységük mezőgazdasági jellegű, de már most komoly gondjaik vannak. Ahogy Baross Péter úttörővezető tanár elmondot­ta, kisállattenyésztéssel és gyümölcskertészettel szeretné­nek foglalkozni. Ennek elő­feltétele, hogy gyümölcsösük legyen. Elképzeléseik szerint a Pomázi Munkatherápiai In­tézettől kaphatnának segítsé­get, Csobánka határában fek­szik ugyanis az intézetnek egy kisebb gyümölcsöse, amely a központtól távol esik, s rend­szeres művelése nyilvánvaló­an nagy költségekkel és fá­radsággal jár. Az ifjúsági szö­vetkezet ebből a gyümölcsös­ből igényelne munkaerejéhez mérten. Értesüléseink szerint az intézet nem zárkózik el a csobánkai gyerekek kérése elől, s remélhetőleg tavasszal már teljes lendülettel meg­kezdődhet a csobánkai ifjúsá­gi szövetkezet munkája is, így egy lelkes, nagy tervekkel induló szövetkezeti gyermek- kollektívával több lesz me­gyénk iskoláiban. (tm) ^ílIédiMrtair# Minden erőt mozgósítaná A ceglédi Kossuth Tsz kül­döttei a napokban értekezletü­kön megvitatták a tsz ez évi gazdasági és pénzügyi tervét. Körösi Gyula, a tsz főagronó- musa beszámolójában rámuta­tott arra, hogy az időjárás rendellenességei miatt a tava­szi munkálatok már ez idáig is két és fél—három hetet elto­lódtak. Ahhoz, hogy 1962. évi kenyerünket biztosítsuk, min­den erőt mozgósítani kell. Szükséges is, hogy a tsz-tagok családtagjait is bekapcsolják a sürgető tavaszi munkákba. Munkavédelmi tanács alakult Cegléden az ismeretterjesztő székház nagytermében mintegy 250 igazgató, tsz-elnök, brigád­vezető és munkavédelmi elő­adó vett részt azon a tanács­kozáson, amelyen megalakítot­ták a munkavédelmi tanácsot. MŰSZAKI INTÉZKEDÉSI TERV HÍJÁN... Mérlegzáró közgyűlést tar­tott a Ceglédi Vasipari Ktsz. A múlt évben jelentős sikerrel tevékenykedtek: a 4 341 000 forintos tervüket is túlszár­nyalták. Három járásban meg­szervezték a kerékpár, motor- kerékpár, mosógép, televízió és varrógép garanciális kar­bantartását és javítását. A ktsz ezenkívül igen sok irányú szakmunkát is végez. A me­gyében például elsőnek foglal­koztak a mérlegjavítással. Ez­zel nemcsak a boltoknak, ha­nem a háziasszonyoknak is nagy segítséget nyújtottak. Az eredmények mellett a beszá­moló foglalkozott a hibáik oká­nak elemzésével is. Sok volt a betegség miatt kiesett munka­nap és a ktsz nem rendelke­zik megfelelő műszaki intéz­kedési tervvel. Az utóbbi hi­bát a jövőben okvetlenül ki kell küszöbölni ahhoz, hogy a most elért eredményeket to­vább fejleszthessék. Ami még hátra van... A monori járási pártbizott­ság kibővített ülésén Jakab Sándor elvtárs, a pártbizott­ság osztályvezetője beszámolt a tavaszi mezőgazdasági mun­kákról. A többi között rámu­tatott arra, hogy a termelés alacsony színvonala az oka a kismérvű részesedésnek a tsz- ekben. Ez arra inti az illeté­keseket, hogy az idei év ter­melési és gazdálkodási problé­máinak megoldásához nagyon komolyan és következetesen fogjanak hozzá. A tavaszi szántásokhoz a gépállomás száz erőgépet tud biztosítani. Ehhez hozzászámítva a tsz-ek mintegy 30 erőgépét, meg kell állapítani, hogy ez a gépmeny- nyiség nem elegendő a szán­tások időbeni elvégzéséhez. A tavaszi munkák során több mint 14 ezer őszi kalászost kell fejtrágyázni. Ennek körül­belül 70—75 százalékát már elvégezték. A vetési terv a kö­vetkező: a többi között 14 ezer hold kukoricát, 1000 hold siló- kukoricát, 2500 hold bur­gonyát, négyszáz hold cukor­répát kell a többi között elvet­ni. TÍZÉVES JUBILEUM Tíz esztendeje alakult a Ivlonori járási Karbantartó- és Javító Ktsz. Az ünnepi köz­gyűlésen megjelentek a pátt- és tömegszervezetek képvise­lői, akik együtt ünnepelték a ktsz tagságával. A ktsz múlt évi termelési tervét 105 szá­zalékra teljesítette. A szövet­kezet tiszta vagyona megköze­líti a kétmillió forintot. Az 1961. évi tiszta nyereség 221 ezer forint. A közgyűlés vé­gén a ktsz elnöke átadta a ju­talmakat azoknak, akik tíz: éve tagjai a ktsz-nek. Kedves vendéget fogadtak a nagykőrösi fiú- és leánykollé­gium lakói: Fodor András köl­tő látogatott, el hozzájuk. Hosz- szas eszmecserét folytatott az összegyűlt fiatalokkal és be­szélt élményeiről, valamint a versírás „műhelytitkairól”. Néhány felolvasott költemé­nye nagy sikert aratott a hall­gatóság körében. Mi újság a tsz-ekben? A nagykőrösi Szabadság Tsz- ben teljes gőzzel folynak a vállalások. Dinnyéből és pa­radicsomból már valamennyi területet felvállaltak a tagok. Kukoricából 500 holdat ter­veztek, ebből még csak 220 holdnak akadt gazdája. A 489 hold szőlőt családi művelésbe adták. A közös gazdaság 300 hold borsóra kötött szerződést a' konzervgyárral. Az Arany János Tsz vállalásai is megfe­lelő mederben folynak. Cukor­répából és takarmányból pél­dául a tervezettnél többre kö­töttek szerződést a tagok. A fejtrágyázásból mintegy más­fél száz hold van még hátra, 638 holdon már készen vannak a munkával. A tavaszi szán­tásból mindössze 18 hold a hátralék. M1 LESZ VERONKAVAL? jelentett, hogy rosszul bánok a gyerekkel. De téved, nem ijedek meg. Ezt a gyereket már nem adom. — Miért, van másik gyere­ke is valahol? — Van. Egy fiú. Elvették tőlem, intézetbe vitték. — Ázt miért adta oda? — Nem tudtam volna mi­ből tartani. — És most? Hiszen most sem dolgozik. — Kapok tartásdíjat utána. Meg ha lesz munkám, dol­gozom. Esetleg egy hónap múlva férjhez is megyek. Akivel már együtt éltem öt­venhat előtt, kijött a bör­tönből. — ö a kisfiú apja? — Nem, az más volt. — Ugv. Aztán az illető mit szól ehhez a gyerekhez? — Szereti. Jlozott neki cso­koládét, amikor felkeresett. — Már szóltam a mű­vezetőmnek, vegyék fel hoz­zánk — szól közbe a nő­vére. Szép arcú fiatalasz- szony az is. Elvált, egy kis­fiával lakik ebben a szobács­kábán. Nála húzódott meg F. Karola. — Egy fiatal, egészséges teremtés hogy-hogy nem ta­lál munkát? Mióta van ál­lás nélkül? Nagy csend a válasz, az­után mondja: — De most férjhez megyek ... — Ez a férjhezmenés na­gyon bizonytalanul hangzik. Dühösen kitör, kissé hibá­san. akadozva beszél: — Persze, hogy bizonytalanul. Hát lehet ezeknek a férfiak­nak hinni? Csak ígérgetni tudnak. Ha baj van, ott­hagyják az embert. Minddel így járok, ahogy ennek az ap­jával is — mutat az alvó gye­rekre. — Piszkos gazember az a férfi — állapítja meg felhá­borodottan F. Karola bátyja. Egy kis pénzt kell adnia, az­tán máris pislog. Mit csinál­na. hogy úgy járna, mint én? Válást, gyerektartást fize­tek, meg most szereltem le a katonaságtól. Itt az új fe­leségem — mutat egy fiatal, telt nőre. — Talán már az ötödik — világosít fel súgva kísérőm, a helyi tanácstól. Közben két szomszédasz- szony érkezik. Nem tudják, ki vagyok, de nyilván hatósági személynek hisznek, mert kér­dés nélkül is egymás szavába vágva magyarázzák: — Még, hogy rossz dolga lenne itt ennek a gyereknek! Vigyázunk rá, ha az anyja akár egész napra is elmegy^ Kell a szórakozás a fiatalnak, a nő sincsen ugye, fából? Ve­ra is azt eszik, amit mi. Min­denbői kap eleget. Ha látná, hogy szereti a pörköltet! — Erős kislány a Veronka — bizonykodik a másik asz- szony. — Már állni is tud. Azzal odalép az időköz­ben felébredt csecsemőhöz, hó­na alá nyúl, két kis karját ráfekteti az ágy szélére, ügy lóg ott, mint. egy kis, lekonyult fejű virág. — Fektesse le gyorsan azit a gyereket — szólok rá, szán­dékom ellenére nyersen. — Nyomorékká akarják tenni? — A védőnő is kiabál ve­lem — panaszkodik F. Karo­la. Azt mondja, miért járok idáig kivágott ruhában — mutatja vállán a dekoltázs vo­nalát. — Miért nem törődöm inkább a gyerekkel. Nincs igaza, mert valaki mindig van körülötte. Nagy a család, meg sok az ismerősünk. Ha elmegyek esténként egy kicsit a presszóba táncolni, ahhoz senkinek semmi köze' Óvatosan merészkedem le­felé a falépcsőn. Meg sem kell kérdeznem, miért akarja az állam gondozásba venni a kis Verőnkét. Komáromi Magda Az újszilvás! Kossuth Ts2 pártszervezetének vezetősé­ge a közelmúltban rneg'ár- gyalta a Termelőszövetkezet felkészülését a tavaszi me­zőgazdasági munkákra. Kőszegi Sándor fóbrigád- vezető ismertette a vezető­ségi ülésen a tsz vezetősé­gének i intézkedéseit. Március 9-én a tsz vezetősége szem­lét tartott, amelyen meg­állapította, hogy a termelő- szövetkezet erőgépeit és munkagépeit gondosan kija­vították. A lóvontatósú mun­kagépeket is rendbehozták a téli időszak alatt A tava­szi mezőgazdasági munkák idejében való elvégzésére saját erőgép, 40 pár ló­fogat, ezenfelül a Tápiósze- lei Gépállomás hat erőgépe áll rendelkezésünkre. A ve­tőmagvak kitisztítva „vár­ják” a mielőbbi kitavaszo­dást. A március közepén bekö­szöntött télies időjárás ugyancsak gátolja a tavaszi munkát. A tél utóján 400 hold földet szántottak fel a gépek és elvetettek két hold étkezési borsót és 86 hold napraforgót. A vetéssel azonban le kellett állni. Tagságunk türelmetlenül várja a tavasz végleges be­köszöntését. Számítanunk kell arra, hogy a mezőgaz­dasági munkában torlódás következik majd be, mert mintegy 300 hold földet kell még felszántani és 973 hold vetést kell elvégezni. A pártszervezet vezetősége a tsz vezetőségével együttesen elkészítette a munkaerőmér­leget. Ennek alapján a fenti munkákat mintegy húsz nap alatt tudjuk elvégezni. Szá­mítunk a tagság lelkes és odaadó munkájára. Hogy ez nem hiábavaló, bizonyítja: valamennyi művelésre ke­rülő növényt elvállaltak a tagok. A tagok munkakedvét — csakúgy mint az elmúlt évben is — prémiumfelté­telek kiírásával fokozzuk, A NEM ÁLLNAK EGYEDÜL j A lakás szegényes, de !< tiszta. A környezettanulmány 4 tapasztalatait rögzítő zöld 4 űrlapon mégis a következő í mondat áll: A gyérek álla- j mi gondozásba vétele fel- % tétlenül szükséges. ^ A bányatelep szélén álló ^ ház szűk, meredek falépcső- ^ je meghökkentően kicsi szo- ^ bácskába torkollik. A sok ^bútortól mozdulni alig lehet £ benne. Párás, vastag a me­legség, s pelenkák száradnak ^ a kifeszített kötélen. ^ F. Karolin fekete halász­íj nadrágban, fehér, ujjatlan s vászonblúzban álldogál a tűz- $ hely mellett. Négyhónapos ^ lánykája rácsos ágyban, ^dunnák között alszik. A gye- ^ rek jóltáplált, tiszta, és szép. £ Nagyon szép. akárcsak az j anyja. Amit látok, szolid, J tisztes szegénység. Miért ^ akarják vajon a gyereket j állami gondozásba venni? £ — Miért nem gondolta ^ meg jobban Karola? Nős ^ embertől nem várhatta, hogy í elveszi. y % — Pedig azt ígérte. Arról 4 beszélt, milyen rosszul élnek. | Most, hogy kértem a tartás- í díjat, úgy összeveszett a csa- £ Iád jával, hogy elköltözött í más faluba, Engem meg fel­vezetőség határozata értel­mében ezt valamennyi tag­gal ismertetjük. Pártszervezetünk Vezetősé­ge megállapította, hogy szö­vetkezetünk jól készült fel a tavaszi feladatokra és sem­mi akadálya nincs annak, hogy a jó idő beköszöntésé­vel teljes erővel megkezdőd­jön a munka. Batu István párttitkár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom