Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-20 / 66. szám

2 1962. MÁRCIUS 20. KEDD Kennedy rácáfol az amerikai propagandára Moszkvában már napok óta tart az amerikai egészségügyi és orvostudományi kiállítás, amely az Egyesiüt Államok kormányának védnöksége alatt folytatja az amerikai életforma „közvetett” propa­gandáját A tetszetős kiállí­tási tárgyak és rikító magya­rázó tablók azonban túlságo­san derűs képet festenek az amerikai egészségvédelemről, s a látogatók udvarias kérdé­seikkel szüntelenül kellemet­len .helyzetbe hozzák a kiállí- tá*Munerikai személyzetét. A rendezők nyilván azt hitték, hogy a szovjet közön­ség teljes tájékozatlansággal jön majd a bemutatóra. A lá­togatók azonban — jórészt orvosok és egészségügyi dol­gozók — meglepően jól isme­rik Kennedy elnök legutóbbi kongresszusi üzenetét, amely­ben igen borús köpet festett az Egyesült Államok egész­ségügyi helyzetéről. Az egyik tablón például ilyen felirat látható: „roppant mértékben csökkent a korai halandóság, különösen a cse­csemőhalandóság”. Egy szov­jet fiatalasszony a tablóra mutat és megkérdezi az ame­rikai tájékoztató ügynökség (USIA) oroszul beszélő alkal­mazottját: — Kennedy elnök szerint az Egyesült Államok még mindig a 10. helyen áll a cse­csemőhalandóság világstatisz­tikáján, hogyan lehet eztösz- szeegyeztetni az önök tabló­jával? A tárlatvezető hümmög és azt magyarázza, hogy soha­sem hallott ilyesmit Kenne- dytől. — Ezek szerint én sokkal tájékozottabb vagyok — vá­laszol a látogató. Egy idősebb orvos már másodszor van itt, úgylátszik, korábban egyszer már vitat­kozhatott az USIA alkalma­zottal, mert magával hozta a Kennedy-üzenet bő kivo­natát. Élénken magyaráz az amerikaiaknak: — önök azt állítják, hogy az amerikai társadalombizto­sítás tökéletes és átfogó, az orvosi ellátásért teljes térí­tést fizet a biztosító társa­ság. Nos, figyelje csak mit mond Kennedy: ..a társada­lombiztosítási rendszer nem védi meg elaggott polgárain­kat a költséges és hosszan­tartó betegségektől... Idő­sebb lakosságunknak csupán fele élvez valamilyen beteg­ségbiztosítást. az esetek több­ségében azonban ez a bizto­sítás is teljesen elégtelen.” Ezt az elnök úr mondta! Most én kinek higgyek, Ken- nedynek, vagy ennek a ki­állításnak? — Én itt nem látok ellent­mondást — válaszol mozdu­latlan arccal az USIA-al- kalmazott. — Nézze, ha így van, ak­kor miért nem tették ki az elnök nyilatkozatát is a fal­ra? Miért titkolják el a lá­togatóktól Kennedy szavait feleli mosolyogva az orosz orvos. Ilyen és hasonló beszélge­tések zajlanak le naponta a politechnikai múzeum termei­ben, ahol a kiállítás működik. ADOULA-CSOMBE TALÁLKOZÓ Csőmbe katangai elnök, aki már csütörtökön Leo- poldville-be 'érkezett, három­napos várakozás és huza­vona után vasárnap ottho­nában felkereste. Adoulát, a központi kormány minisz­terelnökét. Hétfőn délben életbe lépett a fegyverszünet Algériában (Folytatás az 1. oldalról) állapodásról kiadott összefog­laló jelentését: Az 1961. január 8-án meg­tartott népszavazás az önren­delkezés elvét már elfogadta, s most ez az elv az egyetemes és közvetlen választásokon a tűzszünet megvalósítása és az ideiglenes végrehajtó hatalom megszervezése után gyakorla­tilag is megvalósul Algériá­ban. A választóknak három le­hetőség között kell dön­teniük: fenntartsák-e a jelenlegi hely­zetet (Algéria francia közigaz­gatási terület maradjon-e), Al­géria legyen-e független, meg­szakítva kapcsolatait Francia- országgal, vagy pedig függet­lenséget akar, de Franciaor­szággal együttműködve. A megállapodás nem határozza meg az átmeneti időszak tar­talmát, sem az ideiglenes végrehajtó hatalom összetéte­lét, de előirányozza, hogy közkegyelemben kell ré­szesíteni és szabadon kell bocsátani a politikai fog­lyokat. „Közrendi törvényszéket” kell felállítani. Az átmeneti időszak alatt Franciaország szuverenitását főmegbízottja gyakorolja, ő rendelkezik a francia csapatok felett, míg az ügyeket tizenkét tagú „ideiglenes végrehajtó hata­lom” intézi és a főbiztossal együtt előkészíti az önrendel­kezést. A végrehajtó hatalom­nak saját közigazgatása és rendfenntartó ereje lesz. A népszavazást bizottsá­gok fogják ellenőrizni. Az egyezmény, arra az eset­re, ha az algériaiak független hazájuk együttműködését vá­lasztják Franciaországgal, részletesen meghatározza az Algériában élő európaiak jo­gait az állampolgárság, a tu­lajdon, a nyelvhasználat, a vallásgyakorlás, közív vatalok vállalása stb. tekintetében, majd kimondja, hogy Algéria a frank-övezetben marad és Franciaország a „constantinei terv” keretében továbbra is segítséget nyújt Algériának; a szaharai kőolajjal kapcso­latban Franciaország szerzett jogai biztosítva lesznek és közös intézmény keretében gondoskodnak Franciaország és Algéria együttműködésé­ről. Katonai vonatkozásban Franciaország tizenöt éven át rendelkezik a Mers el Kebir-i támaszponttal, s e rendelke­zési joga meghosszabbítható, öt éven át fenntarthatja sza- harai atomkísérleti telepeit, több repülőtéren kiváltságo­kat kap és három éven át fegyveres erőket tarthat Al­gériában. A FEJEDELMI LÉGYCSAPÓ Hogy volt, hogy nem volt, azt teljes bizonyossággal ma már senki nem állít­hatja. Annyi bizonyos, hogy Móra Ferenc annak ide­jén megírta a történelmet csináló fejedelmi légycsa­pó esetét... A szép légycsapó, ame­lyiknek ébenfa volt a nye­le, borostyán a gombja, ví­zilóbőr a leffentyűje, még a múlt században a független Algír utolsó uralkodójának, Husszein pasának kezében csettegett-csattogott. Az utolsó algíri dey gyakor­ta csattogtatta embereinek fején. S nemcsak azokén. Hiszen ebből lett a baj ... Történt volt egyszer, hogy e derék dey hétmillió fran­kot követelt a francia kor­mánytól valami gabona- szállítmányért. Mégpedig teljesen jogosan. A francia kormány ilyenformán vála­szolt: — Mióta perel a sa­kál az oroszlánnal? Amiben — lévén ragadozó mind a kettő — valljuk be, volt is némi igaza. Hanem az utol­só algíri dey ezen úgy fel­dühödött, hogy hirtelenjé­ben dögevőnek címezte a francia király őfelségének kabinetjét, a fejedelmi légy­csapóval pedig jól fejbenyom­ta,, pontosabban dagadtra verte Dévai urat, a fran­cia követet. A dagadt fejű követnek Párizsban ugyancsak meg­örültek. Hogyne örültek volna, hiszen már nagyon éles forradalmi szelek fúj- dogáltak. s nagyon jól jött egy kis causus belli. .. Amúgy is régen szemet ve­tettek a gazdag országra. Meg is indították a had­járatot. 1830. április 20-án elment a dey-nek a had­üzenet, május 25-én ki­futott a francia flotta 100 hajója, 357 szállítóhajója, 37 000 főnyi katonasággal, s július 5-én a dey már meg is adta magát. A büsz­ke és szabad algériai nép sorsa 132 évre megpecsé­telődött. Zárójelben hadd említsük meg, hogy a fran­cia királyon és kabinetjén ez mit sem segített. A for­radalom mégis csak kitört, s bizony francia király őfelségét is elkergették ... Most. hogy vége a 132 éves rabságnak, ugyan miért elevenítettem fel Móra nyo­mán e kis történetet? Hát csak azért, mert az a bizo­nyos légycsapó annak ide­jén diadalmi hadizsákmány­ként — Párizsba került. Úgy lehet, most is ott po­rosodik valahol a kincstár mélyén... S talán nem ár­tana. ha De Gaulle elnök valahogy megpróbálná elő­keresni és jól szétütne ve­le az OAS banditái között... (—iron) j Jelentés a szovjet választásokról A központi választási bi­zottság jelentése szerint moszkvai idő szerint vasár­nap este hat óráig a Leg­felsőbb Tanács képviselőinek megválasztásában a választók 99,21 százaléka szavazott le. Moszkvában este hat óráig a választók 99,28 százaléka, Leningrádban 99,38, Ukrajná­ban 99,59, Belorussziában 99,29, Kazahsztánban 99,46 százaléka adta le szavazatát. A Béke-Világtanács elnökségének bécsi ülése A Béke-Világtanács elnök- ] sége hétfőn befejezte szómba- j ton megkezdett bécsi tanács- ] kozását, amelyen a világ I minden részéből Bécsbé érké­zéit elnökségi tagok és meg­hívott vendégek vettek részt. A hétfői sajtókonferencián nyilvánosságra hozták a jú­lius 9-én Moszkvában össze­ülő leszerelési és béke-világ­kongresszus előkészítésére vo­natkozó felhívást, a legidő­szerűbb nemzetközi problé­mákat illető határozatot, va­lamint a Béke-Világtanács el­nökségének az algériai nép­hez és a világ békeszerető erőihez intézett, az algériai tűzszünettel kapcsolatos üze­netét. Bernal professzor a j továbbiakban bejelentette: a ! BVT elnöksége memorandu- i mot szerkesztett, amelyet az elnökség négy tagja visz Genf be és nyújt- át a- leszere­lési értekezlet tagjainak. Adenauer Olaszországban üdül Adenauer kancellár hétfőn délután többhetes üdülési szabadságra az észak-olaszor­szági Cadenabbiába utazott. A kancellár orvosi tanácsra ment szabadságra, mivel — mint ismeretes — a tél folya­mán meghűlés miatt kétszer is heteken át betegeskedett. Ezzel kapcsolatban bonni politikai körökben most azt hangoztatják: Adenauer el­utazása ismét hetekre meg­bénítja a politikai életet. é n * ií jü. K > rrmnap 1962. március 20, kedd, Hubert napja. A nap kél 5.48 órakor, nyugszik 17.56 órakor., A hold kél 17.05 órakor, nyugszik 5.43 órakor. Várható időjárás kedd es­tig: az évszakhoz képest hi­deg idő tovább tart. Erős éj­szakai fagyok. Változó meny- nyiségü felhőzet, néhány he­lyen hószállingózással. Mér­sékelt szél. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet mínusz 1 — plusz 2 fok kö­zött. — A MEZŐGAZDASÁGI munkaversenyről tárgyal március 28-án a budai járás pártbizottságának ülése. — ÜJ ORVOSLAKÁS és rendelő épül Szokolyán. A kétszobás- összkomfortos la­kást a hozzáépített orvosi rendelővel már átadták a községi tanácsnak. Az épü­letet teljes egészében a köz­ségfejlesztési alapból emel­ték 200 ezer forint költség­gel. — TERVISMERTETÖ köz­gyűlésén elhatározta' a galga- mácsai Hunyadi Termelőszö­vetkezet tagsága, hogy a köz­ponti majort vízvezetékkel látja el. — MÁR CSAK augusztus­ra fogad el előjegyzést a Turistaházakat Kezelő Vál­lalat a Pest megyei turista- házakba. Sőt, szilveszterre is folynak előjegyzések. A do­bogókői menedékház vala­mennyi helyét már január 29-én lefoglalta a Kinizsi Természetjáró Egyesület de­cember 30—31-ére, mert 102 tagja az ottani turistaházban kívánja üdvözölni az 1963-as évet. — A TERMELŐSZÖVET­KEZETEK jövedelemeloszlá­sáról tanácskozik e hó 22-én a Budai Járási Tanács végre­hajtó bizottsága. Másnap, 23- án, pénteken a járás termelő­szövetkezeteinek párttitkárai tanácskoznak a jövedelem­elosztás módszereiről, vala­mint a megindítandó munka­verseny szervezéséről. — A JÄRÄS művelődés- politikai tervét és saját munkatervét beszéli meg mai ülésén az Aszódi járási Pártbizottság. — HÁROM ÉS FÉL HOLD málnát telepített eddig a kö­zös földön a pócsmegyeri Arany Kalász szakszövetke­zet. A telepítést folytatni szándékoznak. — NÉGY KIVÁLÓAN dol­gozó asszonyt választott leg­utóbbi közgyűlésén a vezető­ségbe a kartali termelőszö­vetkezet tagsága. Ugyanezen a közgyűlésen üdvözölték Fe­kete Jánosné brigád-vezetőt, akit március elején az Orszá­gos Nőtanács alelnökévé vá­lasztottak. — ZÁSZLÓ AVATÓ ÜN­NEPSÉGET RENDEZ a du­nakeszi 201. s.z. Ipari Ta­nulóintézet KISZ-szervezete a Magyar Tanácsköztársa­ság kikáltásáno.k 43. és a KISZ megalakulása ötödik évfordulója alkalmából már­cius 21-én délután 2 óra­kor a József Attila Kul- túrház nagytermében. — TANÁCSTAGI FO­GADÓÓRÁK. Szerdán, már­cius 21-én Garai Gyuláné, megyei tanácstag Diósdon, délelőtt 8—12 óra között, Konor István, délelőtt 10— 1 között, Isaszegen. tart ta­nácstagi fogadóórát. — SZOMBAT REGGEL­TŐL hétfő délutánig a hó­fúvás és a csúszós utak el­lenére sem történt közle­kedési baleset a megye út­jain. — APÁK NAPJA lesz e hó 24-én, szombaton Do- monyban. A férfiakat Szom­széd Andrásné, az aszódi járási nőtanács elnöke kö­szönti. — ÜJABB SZÁZFÉRÖ- HELYES tehénistálló éníté- sét kezdte meg a csomádi szakszövetkezet, hogy gyor­san fejlődő közös marha- állományát elhelyezhesse. — HELYREÁLLÍTJÁK a gyömrői Teleki-kastélyt, amelyet Hild József terve­zett és épített 1847-ber» Telek} Sámuel gróf számá­ra. Mása ez a kastély a Nemzeti Múzeumnak. A má­sodik világháborúban ta­lálat érte, azóta romos volt. Most az Országos Műemléki Felügyelőség helyreállíttatja. A munkálatok, . már .megin­dultak, 1963-ban újból el­készül a szép régi épület. — DR. MÁTYÁS BOLDI­ZSÁR megyei tanácstag, a megyei tanács tervosztályá­nak vezetője március 21-én, szerdán reggel 8-tól 1 óráig Kismaroson tanácstagi foga­dóórát, délután pedig tanács­tagi beszámolót tart. — MIT TETTEK a párt­szervezetek a múlt évi terv teljesítéséért és milyen fel­adatokat hajtanak végre napjainkban, erről számol be a budai járás üzemi párt­titkárainak értekezlete e hó 30-án pénteken. n PINTER ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ, BUDAPEST (11) * I BEKE MARI ÚTJA az irodaépület mögött, egy különálló kis házacskában hú­zódik meg szerényen az OTP üzemi kirendeltsége, de mivel egyikőjük sem járt még ott, a helyiségben terepszemlét kel­lett tartani. Néhány nap múlva Mari az­zal állt elő, hogy állapotos. A fiúk durván, komolytalanul, röhögve heccelték egymást, hogy vajon ki a gyerek apja. — Te voltál utoljára— hec- celte nevetve Csuti Balázst a keszeg formájú Markos. — Az nem számít... — vé­dekezett Markos Ede. — Ettől még tőled is lehet... Forrai vágta el a vitát: — Egy jó orvost kell sze­rezni ... Az abortus-bizottság- hoz nem mehet, mert faggatni fogják. — Én tudok egyet... — mondta Magda. — De az egy ezres. — Na és ... — válaszolta Forrai. — Holnap este nyél beütjük az OTP-t és lesz pénz ... Másnap este ugyanúgy, mint az első alkalommal, műszak végén bentmaradtak a gyár­ban. Elbújtak a mellékhelyi­ségben. s mikor már minden­ki elment, előjöttek. A szük­séges szerszámokat egy zsák­ban hozták. Egyenként át­osontak az udvaron. De ami­kor az OTP-kirendeltség he­lyiségéhez értek meglepve ta­pasztalták az ablakon át, hogy odabent ég a villany. — így szokott ez lenni min­den bankban — suttogta For­rai a megrémült Marinak. Al- kulccsal pillanatok alatt ki­nyitották a folyosóra nyíló aj­tót, de mielőtt beléptek vol­na, most is filcpapucsokat húztak a cjpőjükre. Ezúttal is Mari kapta a feladatot, hogy az ajtónál leselkedjen és figyeljen. — Bármi van. sziszegj — mondta még Forrai, aztán ott­hagyták Marit az ajtó mögött; Órák teltek el, s Mari az ajtóban semmi mást nem hal­lott, mint a fúrók halk duru- zsolását. A fiúik odabent „dol­goztak”. Mari most sokkal izgatottabb volt, mint a gyári pénztár kirablásánál. Akkor ugyanis nem tudta, hogy mi történik vele, most viszont igen. Úgy érezte, hogy a láb­szárát ezernyi tűvel szurkál- ják. Zsibongott mindene, mel­lén erős nyomás érzett, Egy­re idegesebben várta őket. Legszívesebben bement volna hozzájuk, vagy elszaladt vol­na. De egyikhez sem volt mer- akkor sze. A gyárudvaron mindössze néhány villanykörte égett. A lány a folyosóról az udvarra nvíló ajtó mögött kuksolt és időnként kinézett. Hirtelen összeszorult a torka. Az agya vadul kalapálni kezdett. Az udvaron át éppen az épület felé tartott valaki. Nem tud­ta, hogy most mit csináljon. Lehet hogv idejön, lehet, hogy nem. És ha az ablakon át észreveszi, hogy kivilágí­tott szobában vannak a fiúk? Sziszegni kezdett. Magda ki­ugrott a folyosóra. (Folytatjuk) — Legalább félmilliót tarta­nak a házipénztárban ... Ennél az ötletnél maradtak. Mari egyetértőén hallgatta őket. Neki is hiányzott a sok pénz... Aztán elhatározták, hogy terepszemlét tartanak. Marinak most már eszébe sem jutottak azok a gátló, vissza­tartó érzések, amelyek az el­ső alkalommal elöntötték ... Nem jöttek rá az első esetben, erre sem fognak rájönni... S különben is, ha háromnegyed­milliót sikerül elhozni, akkor azt elosztják hatfelé, s az neki bőségesen elég. Nagyon soká­ig. Talán évekig. Többször nem is fog részt venni ilyes­miben. Csak most utoljára. Aztán már úgy kiöltözködik, úgy összeszedi magát, hogy élete végéig nem lesz gondja. Szerez majd egy pénzes palit, s elveteti magát feleségül. Tel­jesen igaza van a Magdának. Például egy orvossal __ Azt m ondják, azok nagyon jól ke­resnek. Vagy egy kisiparos­sal ... Azokat is felveti a pénz... S amíg ő így ábrán­dozott. a többiek döntöttek. Megállapodtak, hogy Forrai körülnéz. Azt tudták, hogy ton arról írtak neki, hogy miért nem megy már haza lá­togatóba. Élte világát. De most ismét összébb kellett húznia az övét. Már napok óta arról tanácskoztak, mit csináljanak. Most is erről folyt a szó Mag- dáék lakásán. — Valahonnan tényleg pénzt kell szerezni... — mondta Magda. — Állj ki a sarokra — vá­laszolta röhögve Csuti Balázs. — Meg tudom én szerezni a betevő falatomat... De ha éj­jel-nappal mást nem csinálnék, mint a férfiakkal hálnék, ak­kor sem tudnék annyi pénzt összehozni, mint így. — Oda még egyszer nem me­hetünk ... — szólalt meg Kle- ment. — Tényleg nem ... — kontrázott Markos. — Egy bankot, vagy egy pénzesautót kellene megnyit­ni... — vette át a szót Forrai. — Nem is rossz az ötlet... — mondta Klement —, csak jól ki kell tapasztalni a helyet... — Errő] jut eszembe ... Mi lenne, ha a gyári OTP-fiókot fújnánk meg? — szólalt meg ismét Forrai. í De minden kút kimerül egy- í szer, az ő erszényük is kiürült, í Pedig micsoda pompás életük Évolt ez alatt a néhány hónap \ alatt. A fizetést tulajdonkép- Épen csak zsebpénznek tekin­gették. S most már az üzem­iben sem kellett úgy hajtani, I hogy többet keressenek ... ; Mert az igaz, hogy a munkát í nem hagyták ott. Ezt is For­mai eszelte ki, mert egyik-má- ! sik már azon törte a fejét, Jhogy most pedig nem fognak I dolgozni. Forrai lehűtötte a I kedélyeiket, mondván, hogy I akkor könnyen felfigyelnek Érájuk, a munkakerülőkre. \ De három hónap alatt vége Jlett az aranyéletnek. Nehéz £ volt újból megszokni a sze­krény keresetet, a szerény élet- í módot. Ez alatt a három ho­lnap alatt Mari úgy kivirult, | mint egy igazi pesti dáma. | Teljesen megfeledkezett Lajos | bácsiékról. s az öreg ugyan É kétszer vagy* háromszor be- ^ jött hozzá az üzembe, ő olyan k rideg volt, hogy nagybátyja k sértődötten otthagyta. Az ott- k honiakkal is alig tartotta a k kapcsolatot. Egyszer küldött ^levelet, noha a szíjlei foly-

Next

/
Oldalképek
Tartalom