Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-13 / 60. szám
4 1962. MÁRCIUS 13. KEDD Éjszaka történt. Harminc perccel éjfél előtt. Az épülő hőerőmű százhalombattai betonkeverő telepén az emelőputtony felvonóköteie felcsavarodott a csörlődob tengelyére. Pillanatok alatt megtörtént a baj. A dob összetörött, a kötél elszakadt és la puttony lezuhant Gyorsan játszódott le az eset. Következményei azonban sokáig érződtek. A betongyár ugyanis a hiba miatt nem tudott anyagot adni a kémény betonozási munkálataihoz. Pillanatok alatt történt a baj, de .•'V / . a javítás hét ólát igényelt. Hol a pótalkatrész? Ez volt az első kérdés. Százhalombattán ugyanis nem tároltak pót- alkatrészt. Tehát Dunaújvárosból, a 26-os Állami Építőipari Vállalattól kellett hozatni. A második kérdés: mi lesz addig, mert beton nélkül nem lehet alapozni a kéményt? Átmenetileg két másik betonkeverőt kellett munkába állítani. A keveréshez szükséges ömlesztett cementet zsákokba kellett rakni és a másik két géphez szállítani. A kisegítő gépek kisebb kapacitása miatt a betonozás csak vontatottan haladt és így a termelésben lényeges kiesés mutatkozott. Úgy segítettek a hibán, ahogy tudtak, majd pedig a következő kérdés ez volt: ki a felelős? Vizsgálat indult. Az ügyben kihallgatták Rabóczky Simon művezetőt, Szalontai Ignácot és Légrádi Györgyöt. Szavaikból kibontakozott a hiba okozója. A kárt Németh József gépkezelő hanyagsága okozta. Pontosabban az ital. Akit az ügyben megkérdeztek, azt mondták, hogy a gépkezelőn már munkakezdéskor is az alkohol káros jelei mutatkoztak. És mit szólt ehhez Németh József? Tagadta, hogy erősen Utas állapotban kezdte volna a munkát. Azt viszont elismerte: négy pohár sört ivott. Műszaki vizsgálatot indított a főépítésvezetőség az ügyben. Kiderült, hogy a puttony emelő motorjának kapcsolója a meleg beton kigőzölgésétől zárlatos lett és a motorkapcsoló rövidzárlata következtében minden beavatkozás nélkül megindult Nem volt felesleges a vizsgálat, mert még újabb fontos körülmény is kiderült. Németh József gépkezelő — bár szolgálatban volt — nem tartózkodott a gép mellett, hanem a kazánház gőzgépének a kerekén aludt. Szakértői vélemény szerint a kár elkerülhető lett volna, ha Németh József a gépet idejében kikapcsolja, mert ezzel megakadályozhatta volna a kötél szakadását és a puttony lezuhanását. A gépkezelő tehát fegyelmi vétséget követett el, amikor a munkafegyelem megsértésével ittasan jelent meg a munkahelyén, később pedig eltávozott. Ez is közrejátszott abban, hogy károsodás érte a 26-os Építőipari Vállalatot és a kéményalapozás betonozásának üteme lelassult. Németh József gépkezelőt ezért Szabó Mihály igazgató írásbeli megrovásban részesítette és egyúttal felhívta figyelmét arra, hogy amennyiben az enyhe fegyelmi határozat javító-nevelő hatása nem érvényesül kellőképpen, a legközelebbi alkalommal fegyelmi úton, azonnali hatállyal elbocsátják a vállalattól. Tanulságos eset. Nemcsak Németh József százhalombattai gépkezelő számára, hanem mindazoknak, akik az alkoholt a józan mértéken felül Is kedvelik. Még négy korsó sör is okozhat bajt. Különösen, ha a munka előtt issza azt valaki. Molnár Károly A képzőművészeti kiállítás előkészületeiről Körültekintő előkészítés elő. zi meg az áprilisban megnyíló 9. magyar képzőművészeti kiállítást. Festők, szobrászok, grafikusok három és félezer művet küldtek a kiállításra, amelyből a 24 tagú zsűri ötszáz alkotást választott ki. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Megjelentek a tavaszi, nyári kalanújdonsátgok az állami női kalapszalon Váci utcai üzletében. Divat lesz a színes, sottis anyagból készült, felhajtott szélű kalap. (MTI Foto: Molnár Edit felv.) Pártvezetőségi ülés különös ügyben Termelőszövetkezeti klub A dunabogdányi kultúrház termelőszövetkezeti klubnapokat tart, ahol minden csütörtökön összejönnek az Úttörő Tsz tagjai. A klubnapokon előadásokat tartanak és ismeretterjesztő filmeket vetítenek. Képünk a nőnapi ünnepségen készült (Gábor Viktor felv.) Pilisszántón némely fiatalemberben túlságosan buzog a vér, leginkább, ha sörrel, borral még fel is pezsditi. Keze, sőt még az ökle is köny- nyen jár olyankor. Egyszóval a törvény betűje szerint garázda, olyan, amilyenre manapság azt szokás mondani, huligán. Pedig valójában csak verekedő tacskók. Olyan sokszor virtuskodnak azonban és a község határain túl is annyiszor, hogy messze környéken róluk majdnem any- nyira híres Pilisszántó, mint amilyen híres labdarúgó-bajnokcsapatáról, amelynek számszerint négy tagja gyakori verekedéséről volt nevezetes. Pár hónapja, ezt a négy ifjút — bár elmúltak húszévesek is, fiatal korukra való tekintettel ezúttal még nem nevezzük meg őket —, maga elé hívatta a községi pártvezetőség. Ennek az ülésnek napirendjén egyetlen pont szerepelt, a szántói verekedő ifjak. Meglehetősen különös ügy, olyan, amilyen nemigen foglalkoztatja a pártvezetőségeket, legalábbis nem ilyen gyakorlati formában. Ennek az ülésnek ugyanis nem elvi határozathozatal volt a célja. Erkölcsi tekintélyével és jó szóval akart közvetlenül hatni a fiatalemberekre, akikre eddig számos szabálysértési ítélet, több száz forintra rúgó bírság sem hatott. Gáspár Lajos, a községi tanács elnöke, a pártvezetőség „Az én életem a felszabadulással kezdődött...“ — Erdélyi Mária! A hívásra derűs arcú, fejkendős asszony indult az emelvény felé. Zúgó taps közben vette át az oklevelet és az emlékjelvényt. Kezet szorított a zászlóaljparancsnokkal, a járási párttitkárral, s csendesen, megindultan visz- szament a helyére. A teremben itt is, ott is, sugdosás támadt. Akik nem ismerték, azt találgatták: ki ez az asszony? Az egyetlen nő a százhúsz kitüntetett munkásőr között? ★ — Hogy kicsoda? — ismétli meg a kérdést Buchema Nándor szakaszparancsnok: — Egyszerű parasztasszony, a mogyoródi termelőszövetkezet tagja. Öt éve munkásőr; még egyetlen foglalkozásról sem • iányzott. A szolgálatát mindig példásan ellátta, s több ízben részesült dicséretben. Mogyoródon mindenki ismeri Erdélyi Máriát. Ügy ismerik, mint a közügyek fáradhatatlan harcosát. Tagja a r.épfrontbizottságnak, s az oktatási állandp bizottságnak. Részt vesz a nőtanács munkájában, tanácstag. Azt mondják, sokszor annyi a dolga, hogy az evésről is megfeledkezik. Az emberek gyakran keresik fel bizalommal ügyesbajos dolgaikkal, szociális problémáikkal. ■k A Kiss Ernő utcai öreg házban — nagyapai örökségében — unokatestvérénél kerestük fel Erdélyi Máriát. Az életéről így beszél: — Ha a felszabadulás előtti időkre gondolok, sírni tudnék: szörnyű életünk volt. Nagyapámnak úgy lőtték el a lábát a részeg urak egy vadászaton, mint a nyűiét: fogadásból. Ezt kapta fizetségül tizennyolc évi vadőri szolgálatáért ... — Apám, anyám nem sok jót élt meg. Kilencszázhar- minchatban engem is dolgozni küldtek. A községi orvoshoz szegődtem napszámosnak, évi egy mázsa rossz búzáért, meg egy malacért. A felszabadulás számomra a szegénység, a tudatlanság, a kényszerű munka alóli felszabadulást is jelentette. Tulajdonképpen akkor kezdődött az én életem. Párttag lettem, s ott megtanultam, hogy én is ember vagyok. A munkám arányában megbecsült ember. Gyerekkoromban csak öt elemire futotta szüleim anyagi tehetségéből. Felnőtt fejjel kezdtem pótolni, amit akkor elmulasztottam. Még színházba is elmegyek párszor évente! — Hogyan lett munkásőr? — tettem fel az egyetlen kérdést beszélgetésünk során. Erdélyi Mária határozottan válaszol: * — Az ellenforradalom alatt gondoltam rá először: bárcsak lenne fegyverem! Amikor meghallottam, hogy szervezkedik a munkásőrség, az elsők között jelentkeztem. Ügy éreztem, ott a helyem, azok között, akik a munkáshatalmat védik. Hiszen én mindent annak köszönhetek ... Csiba József tagja szólott a négy ifjúhoz. Lelkűkre beszélt, felsorolta viselt dolgaikat és figyelmeztette őket helytelen magatartásuk következményeire. Szavait mind a négy pironkodva hallgatta, aztán egyenként megszólaltak, s valamennyien kijelentették, belátják hibáikat, javulást ígértek, soha többé nem keverednek verekedésbe, nem okoznak botrányt. Amelyiküknek a legtöbb volt a rovásán, az fogadkozott legjobban. Egy hét múlva azonban a tűzoltóbálon éppen a legerősebben fogadkozó kezdeményezett verekedést. Az apjával együtt szállt hadba. Hiába, minden ígéretnél erősebb, úgylátszik, benne a virtuskodás családi hagypmánya. Üjabb garázdasága azonban nem jelenti, mintha a különös ügyben tartott pártvezetőségi ülés hatástalan maradt I volna. A többi három ugyar.- | is azóta vigyáz magára, egyik- I re sincs többé panasz. Jól tet- | íe tehát a pilisszántói párt- | szervezet vezetősége, amikor I elővette a négy „falurosszát”. ! Ülése eredménye hetvenöt százalékos ugyan, de az is nagy dolog. Sz. E. V — .... ■■■■■—.—.—ii— N yolcvanhatezer hektár uj erdő A kopár alföldi tájak fásításáról már a felszabadulás j előtt is szó esett, az akkori j fásítási ütem szerint azon- j ban két évszázadra lett vol- j na szükség, hogy a kitűzött j célokat megvalósítsák. A fel- ] szabadulás után évről évre: nagyobb erőket összpontosí- i toltak a kopár alföldi tájak j fásítására. Az Alföldön az el- i múlt tíz évben összesen I G6 000 hektáron ültettek el fa<semetéket. A tervszerű er- i dősítést tovább folytatják, a : második ötéves terv időszakában 37 000 hektár új erdő- ; vei gazdagodik a magyar Al- ; föld. (MTI) _________ E lfüstöli milliók A dohányipar statisztikája szerint Magyarországon, naponta nem kevesebb, mint 45 millió cigaretta fogy, vagyis átlagárat számítva, mintegy ötmillió forintot füstölünk el naponta. Ezenkívül több millióra tehető a napi szivarfogyasztás is. Sokan azt hinnék, hogy a cigarettasodrás kiment a divatból. Pedig a dózni, a hüzli és a sodró még mindig nem a múlté. Naponta 41 mázsa, úgynevezett pák_ lidohányt sodornak cigarettának és ez a decemberi árrendezés óta még növekedett is. A spórolósab- bak ugyanis elhatározták, hogy nem fizetnek két fillérrel többet a cigarettáért, inkább visszatérnek nagyapáink módszeréhez. (&ttUin7ŐT\air0 BRIGÁDOK A Ceglédi Városi Tanács vb ipari osztálya a napokban értékelte a helyiipari vállalatok szocialista brigádversenyének helyzetét. Megállapították, hogy a vállalatok nem foglalkoznak eléggé a brigádmozgalom támogatásával, pedig érdemes lenne. A ceglédi Húsipari Vállalat például a közel másfélmillió megtakarítás 70 százalékát a két szocialista brigádnak köszönheti. A vállalatnál tovább fejlesztik a mozgalmat és március végéig újabb tizenkét főből álló brigádot neveznek be a versenybe. Az értékelés megállapította, hogy a községgazdálkodási vállalat kivételével a helyiipari vállalatok mindegyikénél szerveztek szocialista címért versenyző brigádot. A ruhaipari vállalatnál a munkáslétszám 15,5 százaléka, a tanácsi építőipari vállalatnál három brigád, a cipőipari vállalatnál egy, a Szeszipari és Szikvízgyártó Vállalatnál ugyancsak egy brigád küzd a büszke címért. Szeretik Gyebnár Jánosné, a Cegléd- berceli Földművesszövetkezet igazgatósági elnöke nemrég kitüntetést kapott. Kiváló dolgozó jelvényt. Az elnököt mindenki ismeri és túlzás nélkül mondhatjuk —, mindenki szereti is a faluban. Tizenkét éve dolgozik a szövetkezeti mozgalomban, kilenc éve ö az ügyvezető. Hosszú ideig a helyi pártszervezet titkáraként tevékenykedett. Az elmúlt kilenc év alatt az fmsz a faluban négy boltot nyitott, korszerűsítették a cukrászdát és egy új önkiszolgáló boltot létesítettek. Nagy része van a kitüntetettnek a helyi takarékszövetkezet megalakításában is és abban, hogy a földművesszövetkezet kitüntetést kapott. A saját erő meghaladja a harminc százalékot. Érthető, hogy a, sikeres működés egyik fő részesét, az ügyvezetőt szeretik, tisztelik faluszerte. Örömök Törteli örömökről szól az írás. Két utcában szépen halad a villamosítás. Igaz, bajban voltak, mert nem volt transzformátor. A DÁV azonban segített. Az érintett nyolcvan házban lakó közel 120 család mégiscsak rövidesen felgyújthatja otthonában a vil. lányt A község hatvanezer forintot adott az abonyi szociális otthon bővítésére, így aztán „jogot formál” ott a magányos öregek elhelyezésére. A társadalmi munka is örvendetesen fejlődik a faluban. Nemcsak a villamosításnál segítettek Qiz emberek, hanem fákat ültetnek, utakat egyengetnek, egyszóval minden erejükkel azon vannak, hogy a község minél szebb legyen. MOWDRoViafiigB A maglód! művelődési otthon társadalmi vezetőségébe pótlólag beválasztották Fran- ezenezovits Gábort, a község egyik köztiszteletben álló emberét. Gabi bácsi hatvanöt éves és négy éve élvezi nyugdíját Taxisofőr volt. Negyven évig hordta, vitte az utasokat a volt szürketaxinál, majd később az Autótaxi Vállalatnál. 1919-be n a Vörös Hadsereg tagjaként Maglód vörös parancsoka volt. A Tisza mentén harcolt a román hadsereggel szemben. Szenvedélyesen szerette fiatal korában a sportot, különösen a labdarúgást, ö maga is számos ajándéktárgyat, serleget és érmet nyert. Soha nem karambolozott és munkáját min. dig a legnagyobb lelkiismere- tességgel végezte. Megérdemli a művelődési otthon társadalmi vezetőségének előlegezett bizalmát. Rekord Ez a rekord nem sportpályán, hanem boltban született. Igaz, nem is valami újkeletű, mert még a téli hónapokból származik. Arról van szó, hogy a Rákóczi Tsz zöldségboltjában Nagykőrösön elérte a tizenötezer forintot a havi forgalom. Hogy ez minek köszönhető? Elsősorban a kiváló áruellátásnak. Aztán része volt benne bizonyára az udvarias kiszolgálásnak is, ami Kecskés Istvánnét dicséri. Saláta A MÉK nagykőrösi telepén idejében hozzáláttak a szerződések megkötéséhe?. Minden nélkülözhető munkaerőt erre a feladatra összpontosítottak és a várost szinte utcáról utcára, házról házra végigjárták. Ennek eredményeként közel hárommillió fej salátára kötöttek szerződést. Előreláthatólag még egyszer ennyire lehet számítani, hacsak az időjárás nem befolyásolja a salátapalánták fejlődését. !WXXXXX\XXS.X-XW,XN>NXXXXX*.XXW.XXXXXXV'.XX\>XXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXX'.XXXXXXXXXXXXX>XXLipcsei Tavaszi Vásár 1962 A képen: az erfurti Optima írógépgyár új írógépe, az „M 14-es” Optima (MTI Külföldi Képszolgálat) NÉGY KORSÓ SÖR Tavaszi kalapiíjdonságok
