Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-09 / 57. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS É VI. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM 1962. MÁRCIUS 9. PÉNTEK Taruss as ahantßi Tenia Termeiassävethesetben Hózáporok váltakoznak lan­gyos esőkkel, vidám napsütés­sel. Á látszólag még csendes természet már ébredni kezd. A fogatok és traktorok már kimerészkednek a földekre, hordják a trágyát, készítik a tavaszi vetés alá a földet. Az abonyi Lenin Termelő- szövetkezetben is megkezdőd­tek a tavaszi munkák. — Gépeink már készen vár­ják a tavaszi munkák meg­kezdését. Erőgépeink egy Utos-traktorral szaporodtak, s kilátásban van még két darab lánctalpas — mondja Kovács Tibor elnök. — A 2000 hold őszi szántá­sunkhoz most még felszántunk 110 holdat. Gépeink az időjá­rás szeszélyétől függően dol­goznak ezen a munkán. Őszi kalászosaink 1 mázsa műtrá­gyát kapnak, ennek már 70 százalékát kiszórtuk a veté­sekre. 12 holdas kertészetünk­ben már hetekkel ezelőtt meg­kezdődött a munka. — Paprika, paradicsom, ka­ralábé palántáink már szépen fejlődnek. Reméljük, hogy má­jus közepére már lesz papri­kánk. Három hét múlva pe­dig hónapos retket szállítunk a piacra. — Kertészeti áruink értéke­sítésére előre szerződést kö­töttünk a MÉK-kel. — A baromfinevelés terüle­tén hasznosítjuk a tavaly szerzett jó tapasztalatainkat. 5000 darab pecsenyekacsát fo­gunk felnevelni. Május 1 után kapjuk meg őket. — Csibetelepünkön, ahol Ko­vács Istvánná baromfigondo­zónő vezetésével 5 asszony dolgozik, már 5500 darab két­hetes csirkénk van. Ezek szé­pen fejlődnek, 10 hetes koruk­ban már értékesíthetjük őket. — Hogyan áll a munkaver­seny kérdése a termelőszövet­kezetben? Erre már Cyigor István párt­titkár adja meg a választ. — Versenyben vagyunk a Kossuth Termelőszövetkezet­tel. Brigádok a brigádokkal, a növénytermesztők pedig eg"énileg is versenyeznek egymással. A verseny győztesei között 15 ezer forint jutalmat osz­tunk szét. Reméljük, a munkaverseny meghozza a maga eredménvét. Ta. A Villamosipari Gyár jelenti : A termelőszövetkezetek rendelkezésére állunk Egy termelőszövetkezettől ép­pen ma vállaltuk el egy szalagfűrész javítását. Bár­milyen gépjavítási problémá­val fordulnak hozzánk a termelőszövetkezetek, mindig a rendelkezésükre állunk. — Mit hallhatunk a vál­lalat jövőjéről, fejlesztési tervekről? — Jelenlegi telepeinken nem foglalkozunk fejlesztési prob­lémákkal. Ugyanis 1964-ben a KGM 20 millió forintos beruházással elkezdi a terv­nek a kivitelezését, amely még az idén el fog készülni. Ennek során modem, korsze­rű villamosipari gyár fog felépülni 1 Cegléden, ahonnan jelenleg körülbelül 2600 em­ber jár Pestre dolgozni. Eb­ből bőven tudjuk pótolni, a majd akkor fellépő munkaerő- hiányt. Persze, addig is ál­landóan törekszünk a ter­melékenység fokozására, és ezt korszerű gépek beállítá­sával érjük el. (D’Elia) A lakosság igénye bőven ki van elégítve Mi újság az albertirsai TŰZÉP-telepen ? Önsegélyző biztosítás tsz-tagoh részére ház fölépítésével kapcsolat­ban. Belső terveink között szerepel egy 10 tonnás híd­mérleg beállítása és valószí­nű, sor kerül a területünket körülvevő kerítés újjáépítésé­re is. Legfontosabb feladatunk természetesen az, hogy ebben az évben is hiánytalanul tud­juk kielégíteni a lakosság igé­nyeit — fejezte be beszélgeté­sünket Csányi János telepve­zető. Kohlmayer Az elmúlt napokban az Ál­lami Biztosító albertirsai ki- rendeltségén jártunk és arra kértük Fábián Rózsa admi­nisztrátort, mondja el, hogy az Állami Biztosító milyen for­mában ad támogatást a ter­melőszövetkezeti tagok részére. — A legfontosabb talán az önsegélyező biztosítás. A pénz­beli segítséget — természete­sen a károsultaknak — a biz­tosítási dtjäk' rtiegeiőlégééésé- vel kapják meg a tagok, hiszen a szükséges befizetési összeget csak az év végi zárszámadás­kor vonjuk le.. — Albertirsán I960 decem­Maradékból áfát Maradék anyagokból készí­tünk szebbnél szebb ruhákat — mondja az Abonyi Ruháza­ti Ktsz női szabó részleg veze­tője, Dévai Mihályné. Részlegünk 11 éve áll fenn és 1954 óta maradék anyagok­ból dolgozunk. — Milyen ruhákat készíte­nek. — Elsősorban a tájnak meg­felelő kész ruhákat készítünk. Különösen szeretik a Petőfi nyakú ingeket, az idősebb asz- szonyok nagyon szeretik az egyszerű, bőszoknyás fekete ruhákat. — Ugyancsak rendelkezésé­re állunk a fiatalabb korú nőknek is, akik a mindenkori divatnak megfelelően készít­tetik nálunk ruháikat. Vállal­juk ezenkívül gyermekruhák, blúzok, pizsamák, ingek, háló­ingek készítését és javítását is. Különböző közületek, például a gyermekotthon is nálunk ja­víttatja ruháit is. — Megrendelőink általá­ban elégedettek, mert, külö­nösen a javításokat, egyik napról a másikra végezzük el. Készruhák pedig 48 órán be­lül készülnek el. — Hányán dolgoznak a ktsz- ben? — 18-an ebből öt tanuló. Különösen Bálint Mária II. éves tanuló dolgozik kiválóan, nem egy harmadévessel felve­szi a versenyt. — Van-e valami panaszuk, kívánságuk? — Igen. Szeretnénk minél több kedves megrendelőnket kielégíteni. Panaszuk pedig az, hogy még mindig sok a kontár, akik sokszor alacsony minősé­gű munkát végeznek. Ta. herében lépett életbe ez a biz­tosítási forma. A dánszentmik- lósi Micsurin Termelőszövet­kezetből akkor 256 tag jelent­kezett az önsegélyező csoport­ba. Azóta a Szabadság Ter­melőszövetkezet 140 taggal, a Dimitrov Termelőszövetkezet pedig 1961. októberében 150 taggal kötött szerződést. — Milyen esetekben ad tá- unqgatást ez a biztosítás? — Segítségünk nagyon sok­oldalú és nemcsak a keletkező károknál adjuk meg ezt. Így például van szülési és beteg­segély is. Az utóbbi időben két esetben adtunk nagyobb hoz­zájárulást a termelőszövetke­zeti tagok részére. Karai Mi­hály a Szabadság Termelőszö­vetkezet tagja volt. Januárban meghalt és felesége. 1900 forin. tot kapott tőlünk. A biztosítás lehetővé teszi — a termelőszö­vetkezetek javaslata alapján — egyes dolgozók üdültetését is. A dánszentmiklósi Micsurin­ból és az irsai Dimitrovból (Rakonczai Péter és Petró Ká­roly) ez évben, január 10—20 között Hévízen voltak. A jö­vőben szeretnénk még sokol­dalúbban felvenni a kapcsola­tot a termelőszövetkezetek dol­gozóival, hiszen mindez az ő érdekükben történik — fejezte be a beszélgetést Fábián Ró­zsa.-yer A KISZ kulturális szemle körzeti bemutatója Abonyban A KISZ kulturális szemlé­jének egyik állomása a já­rásban Abony volt. Március negyedikén a kora délutáni órákban több százan keres­ték fel a művelődési házat. A látogatók első útja a föld­szinti termekbe vezetett, ahol a képzőművészeti é$ foto- szakkör ízléses, nagy gond­dal szervezett kiállítását te­kintették meg. Sok művészi igénnyel ké­szült foto, ceruzarajz, akva- rell vívta ki a látogatók — többségében fiatal — tetszé­sét. Az abonyi nőtanács rende­zésében a klubteremben állí­tották ki a nőtanács harminc tagú díszítőművész szakkö­rének művészi munkáit. A buzsáki, matyó mintákkal hímzett díszpárnákat, térítő­két sokan már a helyszínen szerették volna megvásárol­ni. Az emeleti nagytersmben délután három órakor kezdő­dött az fmsz, művelődési ott­hon, József Attila Termelő­szövetkezet, a gimnázium és a ktsz KISZ-fiataljainak ön­tevékeny művészeti bemuta­tója. A közel három órás műsort végigkísérte a ter­met színültig megtöltő kö­zönség lelkes tapsa, s a népi táncok közül meg kellett új­rázni a Sámsoni legénytáncot és a Trencsényi polkát. A művelődési ház irodalmi szak­köre — Péter Ida tanárnő ve­zetésével — egy erdélyi nép- balladát * mutatott be az irodalmi színpad műsora ke­retében. A nemrég alakult együttes produkciója méltán vívta ki a közönség tapsát. A sikeres bemutatóért — amelynek több műsorszámát láthatjuk majd az április­ban Jászkara jenőn rendezett járási kulturális szemlén — di­cséret illeti elsősorban a lel­kes abonyi KISZ-fiatalokat, a helyi fmsz-t, a művészeti csoportok vezetőit, valamint Berta Ferencet, a művelő­dési ház igazgatóját, aki fá­radtságot nem ismerve, szer­vezte meg a bemutatót, s an­nak nemcsak szervezője, ha­nem mint kitűnő népi táncos, aktív résztvevője is volt. Re­méljük, hogy lelkesedése, a kultúra szeretete ezután is hasonló, szép eredmények el­érésére buzdítja majd. — Márky Péter — Kiirffíenfló pvltla — ABONY község taná­csa február havi ülésén megtárgyalta az 1962. évi tavaszi mezőgazdasági mun­kák felkészülési tervét, vala­mint az 1961. évi tanácsi költségvetési és községfejlesz- tésj zárszámadást. Az elő­terjesztett beszámolókat élénk vita követte. E tanácsülésen első ízben vettek részt a nyolcadikos általános iskolá­sok, Mocsári József nevelő vezetésével, akik az „alkot­mánytan’' óra keretében hely­színen a gyakorlatban tanul­mányozták a községi államha­talmi szerv működését. — MÁRCIUS 9-én, pénte­ken vitatja meg a városi ta­nács végrehajtó bizottsága Cegléd »'áros húszéves vá­rosrendezési tervét. — A JÖ IDŐ beálltával Al­bertirsán felújítják a parko­kat. A község ilyen szépítésé­hez 20 000 forint értékű tár­sadalmi munkával járul hozzá a lakosság. — AZ ALBERTIRSAI terü­leti KISZ-szervezet péntek este hét órakor vezetőségi ülést tart. A vezetőségi ülé­sen megtárgyalják a területi KISZ-szervezet helyzetét és feladatát. Foglalkoznak a ki­váló fiatalok helyzetével, gaz­dasági kérdésekkel, a termelő­szövetkezeti sportkör felada­taival, valamint a társadal­mi munkával kapcsolatos fel­adatokkal. — GÉPESÍTETT bélfeldol­gozó üzemet létesít 1962. év­ben a Ceglédi Húsipari Vál­lalat. — 1962. MÁRCIUS 11-ÉN, Jászikarajenőn hat község — Jászkarajenő, Törtei, Kőrös- tet.étlen, Csemő, Nyársapát, Kocsér — KISZ-fiataljai ta­lálkoznak a kulturális szemle körzeti bemutatóján. Az em­lített községek gazdag művé­szeti műsorral készülnek a találkozóra. — A NEMZETKÖZI nőnap alkalmából tegnap délelőtt a ceglédi földmű vessző vetke­zeti áruház férfidolgozói kis virágcsokrokkal köszöntötték az áruház nődolgozóit, akik azután megvendégelték a fér­fiakat. A tavasz közeledtével ter­melőszövetkezeteinkben már serény munka folyik. A ceg­lédi Lenin Termelőszövetke­zetben is megindult a mun­ka a kertészetben és a nö­vénytermelésben. Az állat- tenyésztés dolgozói nagy se­gítséget nyújtanak saját mun. kájuk becsületes ellátása mellett a kertészetnek. Te- rék András. Petrezselyem Fe­renc és a többiek mindig találnak időt a segítségre. Részt vesznek a melegágyak készítésében és az azokat vé­dő palánkok felállításában. Nem lehet elhallgatni azt a tényt sem, hogy az állat- leoy észtők a saját munkájuk* bán is kiváló teljesítményt nyújtanak és a segítségre az időt a pihenésükből veszik ei. Dicséret illeti őket ezért. — A CEGLÉDI zeneiskolá­ban az idén is megkezdték a felkészülést az ünnepi zenei hetek megrendezésére. Külö­nös szorgalommal és gyakor­lással készülnek a zeneiskola legjobb tanulói e hangver­senysorozatra. Ez ütőn mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak, akik felejthe­tetlen jó édesapám, nagyapánk es testvérem: id. Peszeki József nyug. MÁV íőkalauz temetésén megjelentek, részvétüket nyilvání­tották, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Ifj. Peszeld József és családja Balogh Károlyné ■ és családja Ez úton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek és mindazoknak, akik felejt­hetetlen emlékű édesapánk, nagyapánk, és testvérünk: id. Tauber József temetésén megje­lentek, részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virá­got helyeztek. , A gyászoló család Ez ütőn mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak, akik szeretett jó férjem, édesapánk, nagyapánk és testvérem: Kiss Sándor temetésén megjelentek, fájdalmunkban rész­vétükkel osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. \ özv. Kiss Sándorné és a gyászoló család ' — ■■ - ................................................................................... I I Ez úton mondunk hálás köszöne- ; tét mindazoknak, akik felejthetet- ; len jó feleségem és rokonunk: I Kardos Benőné temetésén megje- ; lentek, részvétükkel bánatunkban ; osztoztak, sírjára koszorút, virá- ; got helyeztek: Kardos Benő Rózsa Mihály és családja Rózsa Gyula és családja Ez úton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, Ismerőseinknek és mindazoknak, akik szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk és testvérünk: Tóth Gábor temetésén megjelentek, részvétükkel fájdal­munkban osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. Özv. Tóth Gáborné . és a gyászoló család Hálás köszönetét mondunk roko­nainknak, barátainknak, Ismerő­seinknek ( és mindazoknak, akik szeretett testvérünk: Zsarolyáni Márton Mária elhunyta alkalmá­ból részvétüket nyilvánították, a temetésén megjelentek sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. Zsarolyáni Márton Jolán és Katalin ALBERTIRSAI JEGYZETEK csak a nehézségek leküzdésé­vel lehetséges. De azért van­nak örömök is. Jelenleg mire a legbüszkébbek a község vezetői? — A kollektív élet erősö­dése, a szervezeti megmozdu­lások eddig még soha sem tapasztalt fejlődése rendkí­vül örvendetes. Esténként több száz irsai termelőszövet­kezeti tag és más foglalko­zásúak sietnek a különböző tanfolyamokra, szakmai és po­litikai előadásokra, szeminá­riumokra. így erősödik az összefogás, hiszen az esté­ken válnak a résztvevők igazi közösségi emberekké. Ezek az emberek pedig, a község ve­zetőivel összefogva, világosan látják a megoldandó problé- j mákat, és azt az utat is, j amelyen haladni kell Albert- \ irsa és saját életük jobbá,; szebbé formálása felé. : 9 — Kohlmayer — í Jó néhány évvel ezelőtt megkezdték az új sportte­lep építését. A kerítés (sok ezer forintos költséggel) el is készült. Aztán minden abba­maradt — bizonyosan anyagi nehézségek miatt. Csak azt kérdezzük: nem lett volna cél­szerűbb (és logikusabb is), ha ezen a pénzen előbb a já­tékteret készítik el? A pá­lyán kell játszani, az lett volna fontosabb. Vagy talán kerítéssel azt akarják takarni, hogy belül nem csinálnak semmit? ★ — Sok probléma van egy ilyen nagy községben — mondja Rais József párt- titkár. — Ez természetes is — ve­tem közbe — o>ert fejlődni napban, a fennmaradó 20 szá­zalékokat pedig az év végén. „Ez a munkadíjazási rendszer — mondotta Dudás Mihály el­nök — jobban alkalmazkodik a helyi viszonyokhoz és — talán legfontosabb értéke ez — megszünteti annak a ve­szélyét, hogy a fiatalság el­vándorlásával a termelőszö­vetkezet „elöregedjék”. ★ Kétségtelen, az irsai labda­rúgók sikeres rajtja a me­gyei I. osztályban nagy örö­met szerzett a szurkolóknak, azzal azonban senki sem le­het elégedett — még a leg- vérmesebb drukkerek sem —, hogy „a megye legrosszabb pá­lyája” csúnya jelzőt legtöbb­ször az irsai játéktér elé tet­ték. És log-gal. A jelenlegi labdarúgó-pálya ugyanis rend­kívül rossz állapotban van. 5 Népgazdaságunk termelési £ ágaiban, az iparban is. me- 5 zőgazdaságban is, a közös í munka mindig egységes, a í társadalom fejlődéséhez szűk. í séges és lehetőségeit legtö- ! kötetesebben kimerítő alap- ; elvek érvényesítésével törté- í nik. Ezek, mint útjelző kö- ; vek határozzák meg a köve- í tendő irányt. De éppen a mai ! élet jellemzője az állandó jújat keresés, a mindig jobb j elérése. És ez az útkeresés \ — ha kezdetben nem is — fel- ! tétlenül sokoldalúbb és biz- ! tosabb lehetőségeket teremt ! az előzőekhez viszonyítva, í Valahogy így kell értel- ! meznünk az albertirsai Di- í mitrov Termelőszövetkezet új í jövedelemelosztási rendszerét i is. Ebben az évben ugyanis ! a tagok havonkénti bérfizetés j formájában kapják meg a ! munkájuk ellenértékét. 80 szá- ! zalékot fizetnek ki minden hó­Élénk a forgalom az albert­irsai TÜZÉP-telep hatalmas „szénhegyei” között. Lovak prüszkölnek, autók berregnek a nehéz rakománnyal küsz­ködve. — Mindig így van ez — mondja Csányi János telepve­zető —, hiszen nagy a köz­ség, nagyok az igények is, meg aztán készletünk is van bő­ven, a legjobb minőségekből. Büszkén mutatja: — Ez a mi „birodalmunk”. Nemcsak nagy, hanem gazdag is. Nem hiába ismerik a me­gye egyik legnagyobb telepé­nek. Hallgassa csak meg, az elmúlt évben mennyi tüze­lőnk volt. Akták, feljegyzések kerül­nek elő és máris röpködnek a számok. — Tüzelőkészletünk a kö­vetkező volt: szén 3S3 vagon; brikett 251 vagon; koksz 6 va­gon; lignit 101 vagon és tűzi­fa 78 vagon. Tehát összesen 789 vagonnal vettünk át. — Szép mennyiség —jegy­zem meg, de ő már folytatja az „aktaböngészést”. — Az elmúlt évben nagy­arányú építkezések indultak meg Albertirsán. Ezt bizonyít­ják a felvásárolt építőanyag­mennyiségek. Mész 47 vagon; cement 33 vagon; tégla 900 ezer db; cserép 28S ezer db; mozaiklapok 51 ezer db és 460 ajtó, ablak. — Milyen terveik vannak ebben az évben? — A legfontosabb talán az, hogy szeretnénk felemelni az előbb említett mennyiségeket 8—10 százalékkal. Hasznos lesz a vásárlóknak — első­sorban az építkezőknek — az anyagbiztosítási szerződés. Ez a szokásos kártérítéseken kí­vül biztosítja az anyagok pontos kiszállítását és. ha va­laki igénybe akarja venni, fontos tájékoztatást adunk a CEGLÉDI RUHAIPARI VÄLLALAT javító részleget állított fel. Válla) férfiing-gallérozást, kézelőkészítést, ágy­nemű- és mindenféle fehérnemű -készi tést, javítást. Készít gyer­mekruhákat, nagy ru­hából átalakítással. Keresse fel vállalatunkat bizalommal Cegléd I., Szabadság tér 3. a benzinkútnál. A ceglédi üzemek, vállala­tok napról napra fejlődnek, terebélyesednek. A növeke- ' déssel együtt jár hogy elvesz- I tik helyiipari jellegüket. — így van-e ez a Villa- mostpari Gyárnál is? — kér­deztem Bartus Szilárdtól, a vállalat igazgatójától. — Igen, így van. Vállala­tunk nem a helyiipart szol­gálja ki. Természetesen, ha nem is közvetlenül, de ké­szítményeinkkel (a villamos gépekkel) a helyi szükségle­teket is kielégítjük. Persze, egész termelésünket tekintve, ez a mennyiség még százalé­kot sem, csak ezreléket tesz ki. — Ha az üzemhez fordul egy állami gazdaság, vagy ter­melőszövetkezet és javítási munkálatokhoz kér segítséget, ennek eleget tesznek-e? — Természetesen. Állandóan nyújtunk ilyen irányú segít­séget, például a Csemői Ál­lami Gazdaságnak a mező- gazdasági gépek javításával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom