Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-09 / 57. szám

19«. MÁRCIUS 9. PÉNTEK MEGYEI Az MSZMP Központi Bizottsága távirata az Ecuadori Kommunista Párt hetedik kongresszusához Az Ecuadori Kommunista Párt hetédik kongresszusa március 9-én, pénteken kezdi meg a tanácskozását Guaya- quiiben. Ebből az alkalomból a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága üdvözlő táviratot intézett az ecuadori testvérpárt kong­resszusához. (MTI) — ÚJJÁVÁLASZTOTTÁK a fóti Vörösmarty Termelő­szövetkezet vezetőségét. A régi vezetőséget a rátermett tsz-tagok közül új szövet­kezeti gazdákkal egészítették ki. Ugyanakkor átszervez­ték a termelőszövetkezetet, aminek máris érezni a ha­tását, javult a munkafegye­lem, s a tagok felkészültek a tavaszi munkákra. ÖNFELÁLDOZÓ, SZORGALMAS MUNKÁVAL Napjainkban aligha akad olyan pártszervezet vagy más gondolkodó kollektíva, ahol ne beszélnének, ne vitatkoz­nának a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXII. kong­resszusa megállapításain. Múltkoriban több párttitkár is szóvá tette: sokan hibásan képzelik el a kommunizmust. Csak az ingyen lakásokról, a díjmentes közlekedésről, is­kolákról, s napközikről beszél­nek, s legtöbbet a csökkentett munkaidőről. Arról már sok­kal kevesebb szó esik: meny­nyit kell dolgoznia a szovjet népnek, milyen erőfeszítése­ket kell tenni, hogy mindezt elérje, hogy valóra váljék: mindenki szükséglete szerint részesedjék a termelt javak­ból. Hruscsov elvtárs beszéde, amelyet a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának plenáris ülésén Autodidakta lengyel népművész M. Piorka a lengyelországi Zietona Gorában élő nyugdíjas tanár saját magát képezte ki kiváló fafaragó művésszé. Alakjait a való életből merítette (MTI külföldi képszolgálat) mondott el, éppen erről szól. Éppen arról, hogy a kommu­nizmus nem puszta álmok beteljesülése, várása, hanem a termelőerők nagymértékű fellendülésének eredménye. Ahhoz, hogy a mezőgazda­ságban is éppúgy, mint az iparban, valóra váltsák hét­éves, majd húszéves program­jukat, számtalan feladatot kell megoldaniuk, legyőzniük. A következő időszakban pél­dául az a legfontosabb, hogy emeljék a mezőgazdasági munka irányításának színvo­nalát. Megnövekednek a kol­hozokkal és szovhozokkal szemben támasztott igények, követelmények, szüntelenül növelni kívánják mezőgazda­ságuk technikai bázisát. Egyszóval: másképp el sem képzelik a fejlődést, mint hogy szüntelenül bírálóan vizsgálják tevékenységüket, takargatás helyett kijavítsák hibáikat és minden erőt lat- bavetnek a termelékenység emeléséért, a szovjet embe­rek mozgósításáért, a jólét eléréséért. A marxisták mindig józa­nul mérlegelnek, a valóság­nak megfelelően számolnak a nép szükségleteivel, s töre­kednek a szükségletek kielé­gítésére. Számukra a kommu­nista társadalom nem jelent­het mást, mint a társadalom összes tagjainak teljes szo­ciális egyenlőségét, valameny- nyi állampolgár magasfokú ör.tudatosságát és eszmeiségét, az anyagi és szellemi javak bőségét, minden dolgozó bol­dog és gazdag életét egyaránt. Mindent az emberért, az ember javára! Ezt a jelszót írták a kommunisták zászla­jukra. Ennek azonban az ön­tudatos munka az alapja, és egy percig sem hódíthat tért a semmittevés, a tétlenség. Csak az önfeláldozó, szor­galmas munka eredményezheti a nép jólétét és a munka az eszme egymástól mindig el­választhatatlan. A nép anyagi jóléte nélkül lehetetlen lenne áttérni a szocialista elv sze­rinti elosztásról a kommunista elosztásra. Tévednek hát azok, akik a kommunizmust meseország­nak, munkanélküli semmitte­vők táborának képzelik el. A kommunizmus nem magától jön létre, és nem jelentheti, hogy öntudatos, szellemileg képzett emberek éhes gyo­morral hirdessék az egyen­lőséget. A kommunizmus ma­gasabb szakaszában az em­berek sokoldalú fejlődésével együtt a társadalmi javak bősége jön létre, és ekkor valóra válik; a mindenki ké­pessége és mindenki szükség­lete szerint elve. Korunk legfőbb kérdése a háború és béke kérdése. A Szovjetunió és a szocialista tábor a világ valamennyi ha­ladó erejére támaszkodva, a békéért küzd. És ez a kérdés elválaszthatatlan a kommu­nizmus építésétől. A kom­munizmus megvalósulásához békére, az anyagi erők szün­telen növelésére van szükség. A, kommunizmus eszméje el-, választhatatlan a békés épí­tőmunkától. Ezért is van óriási nemzetközi jelentősége a kommunizmus anyagi, tech­nikai bázisa megteremtésé­nek. Az imperialisták kénytele- j nek számolni ezzel az erővel, j a szocialista tábor erejével, a j Szovjetunió iparának, mező- | gazdaságának gyors ütemű fej- j lődésével. A Szovjetunió és j a szocialista tábor ereje ép- j pen békés építőmunkájában; termelékenységének, a népek anyagi jólétének szüntelen emelésében van. Ennek fel­tétele pedig az önmagukat szüntelenül továbbképző né­pek öntudaton alapuló, szor­galmas, áldozatos munkájában rejlik. Sági Agnes mai nap 1962. március 9, péntek, Franciska napja. ' A nap kél 6.11 órakor, nyugszik 17.41 órakor. A hold kél 8.04 órakor, nyugszik 21.38 órakor. Várható időjárás péntek estig: kevés jelhő, csapa­dék nélkül. Az északi szél további gyengülése várható. A nappali jelmelegedés kis­sé jokozódik. Várható leg­magasabb nappali hőmér­séklet plusz 2—plusz 6 jók között. \ Kerepesi úti temetőben helyezik el Lőwy Sándor ehftérs földi maradványait Az MSZMP Budapesti Bi­zottsága és a KISZ Központi Bizottsága közli, hogy Lőwy Sándor elvtársnak, a párt 1929- ben meggyilkolt mártírjának földi maradványait március 10-én, szombaton délután 2 órakor helyezik el a Kerepesi úti temetőben, a Pantheon előtti téren. PÉNTEKEN ESTE TARTJÁK A LOTTÓSORSOLÁST Az ötéves lottó ünnepi sor­solását március 9-én, pénte­ken, a MOM Csörsz utcai mű­velődési házában rendezi a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság. A 10. játékhét nye­rőszámait ezúttal nem dél­előtt, hanem este fél hét órai kezdettel húzzák, s a sorsolás után vidám műsor következik, amelyet a tele­vízió is közvetít. (MTI) — HÉTEZERÖTSZÁZ kö­tet könyv áll jelenleg az abo- nyi olvasók rendelkezésére a községi könyvtárban. Még- az idén háromezer kötet könyv­vel gyarapítja a községi ta­nács a könyvállományt, ugyanakkor nagy gondot for­dít az olvasótábor növelésére. — EGYHETES jutalom- üdülésre küldik azt a tsz-ta­got a ceglédi Táncsics Szö­vetkezetben, aki a családtag­jait is bevonja a munkába, 'S a legeredményesebben dol­gozik, Az egyes kampány- munkákban elért legjobb teljesítményt nyújtó dolgozó­kat célprémiummal jutal­mazzák. — VISSZALÁTOGATOTT a tél, de a dunai teherhajó- zást már a kései hófúvások sem akadályozhatják. Január óta ugyanis menetrendszerű­en bonyolódik a Dunán a te­herforgalom. Március 17-én Budapest és Mohács között a személyforgalom is megindul. — TÍZESZTENDŐS a Ceg­lédi Közlekedésépítési Gép­javító Vállalat. Ez idő alatt kitűnő törzsgárdát nevelt, tízszer lett élüzem és három­szor nyerte el a Miniszterta­nács és a SZOT Vörös Ván­dorzászlaját. — ÖNKISZOLGÁLÓ élel­miszerbolt nyílt Táborfal­ván, ugyanitt a jövő héten a vegyes iparcikkbolt is meg­nyílik. A régi élelmiszerbolt helyiségeit kétszer egyszoba konyhás lakássá alakítják. — ÖTVENHÁROM ország vesz részt a harmincegyedik poznani nemzetközi vásáron, köztük hazánk is. A vásárt március 18. és 25-e között rendezik meg. — HARMINC új típusú al­talaj lazító gépet kap az idén a mezőgazdaság. A talajvé­delmi törvény végrehajtása során, most hazánkban is megteremtik a szervezett ta­lajvédelem alapjait. Az ál­lj talajjavítás hatékony talaj- í védelmi módszer, a felméré- \ sek szerint ugyanis a talaj \ beázási sebessége .15—80 j százalékkal növekszik a la- ; zított talajú földeken. \ — MOSODÁT épített } Abonyban a földművesszö- j vetkezet. Ha az új létesít- { mény elkészül. bérmosást { vállalnak itt a lakosság ré- £ szére. Albertirsán háztartá- j si kisgépkölcsönzőt nyit az \ fmsz. ; — ORVOSOLJÁK a gyá­* liak panaszát. A Dabasi Já- 5 rásí Tanács legutóbbi ülésen j előterjesztést tett a megyei ; tanács végrehajtó bizottsá- ; gának, hogy Gyál községben ! gyógyszertárat létesítsenek, í A jelenlegi gyógyszerszoba ; ugyanis nem biztosítja már a nagy lélekszámú község \ gyógyszerigényét. £ — NEMRÉGIBEN egyesült ; a szobi Arany János Terme- ! lőszövetkezeti Csoport, az j ioolydamásdi Jószerencse j Termelőszövetkezeti Csoport j a szobi Űj Barázda Terme- ; löszövetkezettel. A megnöve- ! kedett termelőszövetkezet ! négyszáz tagja ezentúl 1400 S holdon gazdálkodik. ! — MEGYEI TANÁCSTA­! GI beszámolót és fogadóórát ; tart Szigetmonostor község- ; ben B. Szabó János megyei ; tanácstag március 10-én. Szi- ! ráki József megyei tanács- ! tag március 10-én Versegen, ; Tóth András megyei tanács- ; tag Monoron tart megyei ta- < nácstagi fogadóórát. I I _—N- I I.. ... ------ III ■ ; Budapesten lakó, vezető mun- ; kakörben dolgozó házaspár — ! két kisgyermekkel — 40—50 év • körüli házvezetőnőt keres, bent- ; lakással. Ajánlatokat: a Pest ; megyei Hírlap címére. „Háztar­tás” jeligére. Mégy év alatt ezerkétszáz szakembert adtak át a termelőszövetkezeteknek az állami gazdaságok Az állami gazdaságok a nagyüzemi gazdálkodás szerve­zésében és irányításában jár­tas, felkészült szakemberek át­adásával is segítik a termelő- szövetkezeteket. 1958 óta csak­nem ezerkétszáz szakember ment át az állami gazdaságok­ból a termelőszövetkezetekbe. Az állami gazdaságok a kö­vetkező években is adnak át képzett szakembereket a tér­■EL PINTER ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ: BUDAPEST (3) BEKE MARI HTJA — Hogy-hogy nem enged­nek el? Hat azok meg micso­da szülők? KISZ-mulatság lesz! — csattant fel Fellegi Feri. — Nem a szüleim... A nagybátyám ... — Na és? Akkor se enged­nek el. ha megmondod, hogy KISZ-mulatságra jössz? — kérdezte Nagy Pál. — Nem tudom ... Megpró­bálom ... Majd beszélek ve­lük .. Meddig kell jelentkez­ni? — Jó lenne, ha szerdáig szólnál .. Nem tudjuk, meny­nyien leszünk ... — mondták még, aztán elmentek, ahogy jöttek: hirtelen. Marinak tetszett, hogy meg­hívták. Mint ahogy minden embernek tetszik, ha a kör­nyezete figyelembe vészi, és számontartja, aztán befogad­ja. Igen is. el fog jönni a mu­latságra. Az üzem rendezi. A KISZ ellen Lajos bácsi se szólhat... A munkaidő végén Koltai Magda sündörgött oda ismét Marihoz. Együtt mentek az öltözőbe, aztán együtt is in­dultak e] hazafelé. Felszáll­tak a gyorsvasétra és a pero­non megálltak. Kihajoltak a korláton é= élvezték az arcuk­ba csaDódó friss levegőt. Ma­ri újra és újra elbámészko­dott a hatalmas gyárkéménye­ken, s mindig új örömet oko­zott neki, amikor a vasút ke­rekei átcsattogtak a Duna-hí- don. Pedig most már igazán sokszor elrepültek mellette a karcsú kémények ... Augusz­tus volt, idestova harmadik hónapja élt a fővárosban. Mind a ketten könnyű nyári­ruhát viseltek. Nekidőltek a korlátnak. A vonat-kavarta szél meg-meglebbentette szoknyájukat, s kellemesen si­mogatta átforrósodott comb­jukat. Magdának nem volt kedve hazamenni. Egyébként is ritkán tartózkodott otthon, estéit hacsak nem dolgozott, majd mindig szórakozóhelye­ken töltötte. — Ne menj haza .. . Elme­gyünk valahová ... Valame­lyik kerthelyiségbe... Meg­iszunk valamit... ami oltja a szomj unkát... Úgyis olyan meleg van. — Megígértem Lajos bácsi­nak, hogy, sietek haza. mert ők most szabadságon vannak és rám várnak hogy együtt menjünk a Szigetre. — Te végképp belebúitá) abba a Lajos bácsiba? Hát nem tudsz elszakadni tőlük? Mariban valami dacos önér­zet kerekedett felül. — Már hogyne tudnék... De aztán mégis meggondol­ta magát: — De haza kell mennem, ha már egyszer megigértem... — Idefigyelj — nézett Mag­da a lány szebébe.' — Tudod, mi vagy te? Egy buta falusi liba, aki folyton a libapász­tort lesi .., Mari először dühös lett. — Akkor te még nem is láttál libát. A liba éppen hogy nem lest a pásztort, mert in­kább el akar szökni a zöld­be ... — Bolond vagy ... Olyan jót szórakozhatnánk ... Majd az öregek várnak egy kicsit, aztán elindulnak egyedül ... Te meg majd azt mondod, hogy benn kellett maradni az üzemben, gyűlésen s akkor már nem akartál hazamenni, sétáltál egyet... A Városkapu eszpresszó kerthelyiségében ültek le. Ezekben a délutáni órákban csak néhány fiatalember és egy-két idősebb nő üldögélt az asztalok mellett. Limoná­dét rendeltek. A pincér már kihozta a két pohár hűs italt, amikor Mari hirtelen felállt, hogy mégis hazamegy. De Magda visszahúzta a székre. — Ülj már le... Mit ug­rálsz ... És Mari visszaült. Néhány melőszövetkezeteknek. Jelen­leg több mint négyszáz egyete­mi és főiskolai képzettségű, ötszáz középiskolai végzettségű fiatal tölti gyakornolridejét az állami gazdaságokban. Ezek­nek a fiataloknak csak egy ré­sze marad itt a gyakornoki idő után, a többiek a termelő- szövetkezetekben használják fel a korszerű nagyüzemekben szerzett tapasztalatokat. (MTI) perc múlva már egész jói érezte magát. Arcán kedves kis gödröcskék keletkeztek, amikor nevetve szörpölte a szalmaszálon át a limonádét. Magda is észrevette, hogy szép ez a lány. — Nem tudod te, mi az élet... Abba bele kellene kóstolni. Mit gondolsz, hány ruhám van? — Nem tudom ... Mennyi van? — Két szekrényem van tele — hencegett az elvált asz- szony. — Szerinted miből vettem? — Hát a fizetésedből... — Ahogyan azt az ilyen kis naiv libák elképzelik ... Ne­ked hány ruhád van? — Öt. Hármat hoztam fel és kettőt azóta vettem ... — Öt ruha egy nőnek any- nyi mintha egy darab rongya se lenne ... Persze a fizetés­ből aztán fö] is fordulhat az ember... — Nekem elég ... Te miből veszed a ruháidat? — Semmiesetre sem a fize­tésemből. Ezerket tőszázból meg lehet élni egy csecsemő­nek. de nem egy felnőtt nő­nek. Viszont, ha egy nő okos, akkor mindenre telik ... Mari még mindig nem ér­tette. hogy Magda mire akar kilyukadni. — A volt férjed is ad pénzt? — Bárcsak adna ... De egy ronda disznó ... Egy fillért se ad. Azt mondja, önálló nő va­gyok. keressem meg. így az­tán másokra vagyok szorul­va ... A lány most már megértet­te. hogy miből veszi Koltai Magda a ruháit. De hát azért ez mégis csak furcsa... Egész­— VILLAMOSÍTJÁK az idén az abonyi Kossuth Termelőszövetkezet központi gazdaságát. Ugyanitt nagy vízhozamú kutat fúrnak. százféróhelyes szarvasmarha- istállót és egy 32 vagon be­fogadásé magtárat is épí­tenek. — MÉG AZ IDÉN elkészül Maglód-Nyaralón az öttan­termes általános iskola, mel­lé pedig a pedagóguslakás. Az építkezésen eddig 200 ezer jorint értékű társadal­mi munkát végzett a hely­beli lakosság. A tervek szerint május 1-re átadják rendeltetésének az új isko­lát, ugyanakkor a társadal­mi munkában részt vett la­kosokat kitüntetik. — SZOMORÚ statisztikát adott közre az UNESCO az elmúlt esztendőről. 1961-ben ugyanis a föld hárommilliárd lakosa közül kétmilliárdnak nem volt elegendő ennivaló­ja. Naponta átlagosan 180 ezer gyermek jött a világra, s 40 ezer ebből 24 órán be­lül meghalt. Afrikában, Ázsiában és a Közép-Keleten a 6—12 éves korú gyerme­kek közül 250 millió nem járhat iskolába. i I * séges erkölcsi ösztöne tiltako-j zott. — Nekem az nem kell... j — Akkor pedig bolond! vagy... A bolondoknak tény- ! leg nem kell a pénz. Bárcsak! nekem is előbb az eszembe; jutott volna ... Hülyeség volt: férjhez menni... Amíg férfi j van a világon, addig egy nőj másként is meg tud élni mjnt; a házasságban. Voltál már a j Budapestben? — Nem. Az md? — Egy bár... Tudod mit? 5 Gyerünk el szombaton ... — Nem lehét, meghívtak azí üzemi mulatságra. A KISZ ... j — Te kis bolond .. . Ezek í között akarod végigunatkoznij az éjszakát? Olyan unalmas! pasasok, hogy megalszik a í szájukban a tej ... Másról se; tudnak beszélni, mint arról,; hogy milyen csónakházat hoz-; na],- össze túlórában a jövő; nyárra a KISZ-nek ... Meg í hogy helytelen az udvaron aí gyümölcsös zacskót eldobni. í Nekik minden helytelen, ami! természetes. Csupa mozgal- j mi. meg mit tudom én milyen j dolgokkal van tele a fejük.* Tacskó mind... Mari hallgatott. Tényleg.j milyen lehet egy éjszakai bár? ; Ahogy elképzelte magának, $ nem is volt olyan riasztó a j kén inkább csábító. Milyen; érdekes lenne elmenni egy- j szer. Komolyan kikezdenének J vele is a férfiak, és ő ezt ha- ^ tározottan visszautasítaná... ^ Mert 6 vigyáz magára. De £ azért nem adott választ Mag- ^ dának. Még Lajos bácsiékkal is el kell intézni, hosv egvál-1 talán elengedjék. Mái-mint a^ mulatságra. í (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom