Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-08 / 56. szám

NŐK A GÉPGYÁRBAN I. KOHOB.VID A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • MOZAIK Üdvözlet a nemzetközi nőnapra IV. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM 1982. MÁRCIUS 8, CSÜTÖRTÖK Pintér Istvánná csapágyat köszörül... ROMEO ÉS JULIA, 1962 A reneszánszkor óta hány­szor ismétlődött meg ez a megható, szép szerelmi törté­net. Persze, nem mindig ugyanúgy, ahogy azt Shakes­peare megírta. Mind gyako­ribb, hogy ezek a történetek nem végződnek tragikusan. A legújabb vecsési Rómeó és Julia történetét próbálom most megírni. Julia 19 éves, fél éve isme­ri és szereti Rómeót. Ám szü­lei hallani sem akarnak a fiú­ról, mert egy vidéki ismerős család sarját szemelték ki fér­jül. A vidéki fiú már két éve ostromolja Júliát, eredmény­telenül. A szülőknek igen tet­szik ez az „állhatatos” szere­lem, s biztosították őt, hogy Júliát senki máshoz nem ad­ják, csak hozzá. Ilyen előzmé­nyek után aztán nem győzték eléggé ütlegelni lányulcat (sőt Rómeót is!), hogy hagyjanak fel egymással. A két szerelmes fiatal csak titokban találkozhatott. Ró­meó arra kérte szerelmesét, esküdjenek meg titokban. Templomban is megesküdtek volna, s a pappal megbeszél­ték tervüket. Az egyházfi az esküvő előtti estén elment a szülőkhöz, „megtárgyalni” a részleteket. Nem is kell talán monda­nom, hogy az esküvőből nem lett semmi. Júliát „hét lakat alatt” kísérték a gyárba dol­gozni. Rómeó — aki az áru­lásról mit sem tudott —. hiá­ba várta szerelmesét a meg­beszélt helyen. Azt hitte, hogy Júlia megváltoztatta elgondo­lását és talán érzelmeit is. Mivel a nászúira a szakszer­vezettől kaptak kéthetes be­utalót Siófokra, hirtelen. ha­ragjában elutazott. Júlia csak vasárnap nyert egy kis egérutat, s a barátnő­je segítségével megszökött a szülői háztól. Rómeó egyik ba­rátja kísérte el Siófokra. Ró­meó boldogan zárta karjaiba elveszettnek hitt Júliáját. Nemsokára megesküdtek, Most már csak a szülők megbocsá­tása van hátra. Remélhetőleg, ilven kitartó szerelem láttán ők is hamarosan megbékél­nek. Vercczkei Valéria A pártszervezetek segítsék elő a mezőgazdaságban a termelési versenymozgalmak széleskörű kibontakozását mindig nem fog la! kodnak komolyan a versenymoz­galommal, nem használják fel ösztönző hatását a termelési tervek túl­teljesítésére. A járási pártbi­zottság ismételten felhívja va­lamennyi tsz vezetőségét és pártszervezetét, s a tsz-tago- kat: az úri és tápiósülyi tsz- ek bátor kezdeményezése nyo­mán csatlakozzanak az 1962. évi tervek túlteljesítéséért fo­lyó versenymozgalomhoz! Kozák Sándoraé a járási pártbizottság osz­tályvezetője A mi postánk Monori-erdőn, az országúi mellett van egy pirostetős há­zacska, rajta tábla: posta. Eb­ben a csöppnyi hivatalban dolgozik 1958 ősze óta Ceglédi Emilné, a fiókposta vezetője. A helyiség kicsi, az előteré­be két embernél több nem fér be, a többi a szellös tera­szon szívja a jő levegőt, amíg sor kerül rá. De ha a hely ki­csi is, a forgalom nagy és ál­landóan nő. A tervteljesítés 110—120 százalék körül mozog állandóan. A forgalmat külö­nösen a sajtótermékek árusí­tása növeli meg. Monori-erdőn 1260 ember él. Havonta 2909 darab különféle újság fogy el. Ez azt jelenti, hogy minden lakosra — még a csecsemőkre is! — közel két és fél különféle, sajtótermék . jut. Can olyan család, ahova két- három féle lap is jár. A Pest megyei Hírlap előfizetőinek száma február és március hó­napokban öttel megnöveke­dett. A posta kézbesítője a fél­karú Füri Lajos — másik kar­ját egy baleset folytán vesz­tette el — vígan pufog végig Dongós-kerékpárjávai napon­ta 25—30 kilométert. Nyaká­ban a nehéz táska, amely bi­zony alaposan meg van tömve postaküldeményekkel. Itt, az erdőn, sok olyan hely van — lévén szétszórt tanyavilág —. ahova csak gyalogút vezet. Bi­zony ilyen terepen nem köny- nyű a kézbesítő dolga. Meg- könnyíthetnék a munkáját az­zal, ha a házhoz vezető úton, vagy a kapun levelesládát he­lyeznének el. (Otthon is elké­szíthető, nem kell pénzen ven­ni!) Vadász Józsefné Emlékezetes marad az idei vecsési nőnap Fél hétkor már „tea ház” volt, bár az ünnepség »kezdete csak hétre volt hirdetve. Pontban hét órakor megérkezett — a nőtanács meghívására — Keleti Ferenc elv- tars, a megyei tanács einöke, majd néhány p érccel később Szijjártó Lajos elvtárs. országgyű­lési képviselő, járási tanácselnök. Szentpéfcery László községi ta­nácselnök megnyitója után Kele­ti Ferenc elvtárs mondott ünnepi beszédet. Beszédében szólt a bé­ke megvédéséről és azokról a fel­adatokról, amelyek ezen a téren az asszonyokra és lányokra vár­nak. Ismertette a nemzetközi helyzet azon eseményeit, amelyek jelenleg a béke védelmének ügyét pozitív vagy negatív formában be­folyásolják. A közel egy óráig tartó beszédet a közönség mind­végig figyelemmel hallgatta és meleg tapssal köszönte meg. A járási tanács nevében Szíj járté Lajos, a községi tanács nevében pedig Szentpértery László elvtár­sak köszöntötték fel a lányokat. asszonyokat keresetlen, egyszerű szavakkal. A közönség — ame v zsúfolásig megtöltötte a tenne t, még sokan kint is rekedtek — meleg ünneplésben részesítette a három tanácselnököt, ritka, ked­ves látvány volt őket községünk­ben egy asztalnál látni. Kirtyánné elvtársnő, a nótán ács elnöke, virággal köszönte meg a szónok igen szép ünnepi beszé­dét. majd megjutalmazta a hő bi­zottságokban jó munkát végző asszonyokat. Kiemelte azokat, akik a. tsz-ben és a nörnoz&’a] óm­ban is tevékenykednek: Mass, a Sándornét, Selmccinét, ifj. Loson- cinét, Rajnámét. „Rici” nénit és másoltat. Az ünnepséget hangu­latos, vidám műsor követte, a felsőtelepi iskola énekkarának, a tűzoltózeneikarnak éts az igen népszerű helyi színjátszó csoport­nak a közreműködésével. Köszö­net illeti Kiss István elvtársat, az e téren kifejtett fáradhatatlan munkásságáért. Hamar Istvánnc Mit tervez a maglódi községi tanács? A községfejlesztési tervek között szerepel a maglód- nyaralói öttantermes iskola és pedagóguslakás teljes be­fejezése, amelyen eddig már 200 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végeztek. Má­jus 1-én lesz az iskola felava­tása, ugyanakkor lesz a leg­áldozatkészebb társadalmi munkát végzők kitüntetése arany, ezüst és bronzéremmel, illetve díszoklevéllel. A tanácstagok között már kiosztották az új. önkéntes társadalmi munkaszerződések nyomtatványait és már szép felajánlások születtek. Megem­lítek egynéhányat: Székely Károly 18. Pintér József 14, Sereg Gyula iskolaigazgató 10, Nőnapi köszöntés Bobák Mihály 9. Mihály Pé­ter 6 napot ajánlott fel. Ma­gam is kaptam hét darab nyomtatványt, amelyet 1—2 és 6 napos felajánlásokkal ki­töltve vittem vissza a tanács­házára. A tervek között szerepel a József Attila körút, az iskolá­hoz, a földművesszövetkezeti boltokhoz, sportpályákhoz ve­zető fontos útszakasz rendbe­tétele. Távolabbi, de igen sürgős terv a nyaralói iskola óvodai bővítése, valamint a mai kor követelményeinek megfelelő orvosi rendelő és orvosi lakás megépítése. Még ez év nyarán megépül az új temetőben egy ravatalo­zó terem, kiegészítéseképpen a meglevő halottasháznak. Rivnyák Károlyné tanácstag Maglód NŐK A GÉPGYÁRBAN II. Hajós Józsefné, Paulovics Ferencné, Dani Irén görgős­csapágyat szerelnek és ellenőriznek ... A MOZDONY (Foto: ifj. Kiss) MAI MISOR Mozik Gomba: Borús reggel. Mende: Felismerés. Pilis: Ludas Matyi. Úri: Kettétört amulett. Vasad: Fehér vér. Vecsés: a kilencedik kör. ________________ A NYAKÖNYVI HÍREK Vecsés Házasságot kötöttek: Sárdi Já­nos és Solti Anna. Stark Tamás és Kertész Gyuláné szül. Juhász Ida. püs-ki Tibor János és Kiss Erzsébet. Végvári Ottó és Albert Rozália Julianna. Elhunytak: Szentgotthárdi De­zső 80 éves. Poroszkai Józsefné Jancsó Hermina T9 éves. Geringer Mihályné Beitelbeck Mária 85 éves. Volt egyszer egy kékszemű, szelid, csendes kisfiú, aki kis buksiját min­dig azon törte, ho­gyan is lehetne messze, messze utazni — méghoz­zá mozdonyon. Ű a világon a leg­csodálatosabb­nak a tüzszikrát hányó, gázfelhőket eregető, sípoló, fü­tyülő, földet resz- kettetö fekete ma­sinát tartotta. Es­ténként megbá­multa a tűstől megvilágított, kor­mos, olajos ruhájú masinisztákat és irigyelte őket. Az volt a legfőbb vágy, hogyha csak egy pillanatra is! — feljuthasson egy mozdonyra. Soha nem enged­ték még a közelé­be sem: elüt! pisz­kos leszel! meg­éget a tűz! — így riasztották. Így az­tán csak messzi­ről nézhette, kis szívében nagy vá­gyakozással és az­zal az eltökéltség­gel, hogy ő nem nyugszik addig, amíg fel nem jut egy mozdonyra. Telt-múlt az idő, a kisfiú ifjú­vá serdült, s mert szükség volt rá is ott, ahol a sebeket és a halált oszto­gatják; tanári ok­levéllel és katona- könyvvel a zsebé­ben felszállt egy hosszú katonavo­natra. S mert a katonának pa­rancsolnak, a moz­dony helyett zsú­folt teherkocsi­ban érkezett meg oda, ahol sípolt, süvített a golyó, dübörgőit a föld a tankoktól, füs­töltek, égtek a le­bombázott há­zak ... Évek múltak el, amíg elcsendese­dett a világ ká­osza. Eltűntek a tüzek, a füstölgő Dachau, Auswitz... A földgolyón sok­sok jeltelen, vagy egy páncélsisak­kal megjelölt hal­mocska fedett be ifjakat, álmokat, életeket. O élet­ben maradt, s csodálkozott a fel­nőtteken, akik, míg kicsi, óvják az emberkét még a mozdonytól is, s ha felnő, elkül­dik oda, ahol a gőz, a füst, a tűz azért van, hogy égessen, sebezzen, öljön. Hazajött, férfi szívében sok kese­rűséggel, s elhatá­rozta: minden sza­vával és tettével azon lesz, hogy a féltve nevelt kis­fiúk és kislányok arcát soha ne vi­lágítsa meg az a félelmetes tűzvi- rág— a háború. Hadd csodálják meg a nekik épí­tett Üttörővasutat. mint ő régen a mozdonyt, amire fel is fog szállani a deresedé hajú B. F. 1962 nyarán. — Már biztos! — mondja. — Va­laki megígérte. Felvesz, s Vecsés- ről egészen Ceglé­dig visz! Ahogy ezt mondja, kék sze­me kisfiúsán csil­log. Repüljön vele a csodálatos vas­paripa —, telje­süljenek mind a régi és új gyer­mekálmok! Fekete Józsefné A Gyömrői Vas- és Fém­ipari Ktsz 1962 március 9-én, pénteken fél 5 órás kezdettel tartja 1961. évi mérlegzáró közgyűlését a Gyömrői Halászkert Étterem helyiségedben j (Csegezy Levente rajza) NŐK ÍRTÁK minden sorát a mai lapunknak — ez a szerkesztőség nőnapi köszön­tője. A mai napon elhangzott sok jogos dicséret mellé azt szeretnénk ezzel elmondani — : és bizonyítani —, hogy a nők a toliforgatásban is állják a \ versenyt a férfiakkal! Továb­bi sikeres tevékenykedést kí­vánunk női tudósítóinknak, jó egészséget, hosszan tartó bol- ■ dogságot, kívánunk valameny- \ nyi nőolvasónknak! I — TANÁCSÜLÉS lesz hol­nap Vecsésen. — A GYÖMRÖI ifjúsági klub összejöveteleit ezentúl : péntek eseténként tartják a ! KISZ székházában. — NŐNAPI ünnepségek. Ma hat órakor tartják a nőnapi j megemlékezést a gyömrői ' művelődési házban és a ve- csési Ezüstkalász Tsz-ben. Az Alagi Állami Gazdaság ve- csési üzemegységében ma dél­után kerül sor az ünnepély­re. — KÖZGYŰLÉS volt ked­den a maglódi Micsurin Tsz- ben. amelyen újjáválasztották a tsz vezetőségét. Elnök Jó­i zsef Sándor. elnökhelyettes Z. Nagy Imre lett. ....... E gy... kettő, három, négy .. számolom az ezreket. I nnen-onnan-amonnan, így lebukni nem lehet. Egy... kettő, három, négy ■.. Géza is így csinálta, lett is neki mindene, Pasaréten villája. Egy... kettő, három, négy ... jó nagy kerttel, garázzsal, a garázsban autóval, Opellal vagy Skodával. Egy... kettő, károm, négy ... Géza ugyan megjárta ... Ügyetlen volt és mohó, mindig nagyban csinálta. Egy... kettő, három, négy ... ötezerre nem néznek. Nyomára sem jöhetnek, ilyen csip-csup kis tétnek. Egy... kettő, három, négy ... nem is soká csinálom, befejezem a házam, el is készül a nyáron. Egy... kettő, három, négy ... garázs is lesz tavasszal, szerény ember vagyok én, beérem egy Trabanttal. Egy... kettő, három, négy ... Jaaaj! Ferenczy Hanna NŐK A GÉPGYÁRBAN III. S végez a Maglódi Bartha Lászlóné minőségi ellenőrzést Gépgyárban (Kalotay Gábor képriportja) Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1961. november 17-i ülésén hozott határozata meg­állapította, hogy: „Népgazda­ságunk és társadalmunk to­vábbfejlesztésének kulcskér­dése jelenleg a mezőgazdasági termelés gyorsütemű fejlesz­tése, a termelőszövetkezetek megszilárdítása”. Második ötéves tervünk időszakában a mezőgazdaság össztermelését 22—23 száza­lékkal kell növelnünk. Ennek megvalósítása érdekében össz­pontosítanunk kell erőnket néhány fő feladat megoldá­sára. A mezőgazdasági termelés fellendítése, a tartalékok fel­tárása, természetesen, főleg a mezőgazdaságban dolgozók lelkiismeretes, jó munkáján múlik. De a mezőgazdasági munka­versenyben úgy tudunk nagy eredményeket elér­ni, ha ezt a mozgalmat társadalmi üggyé tesszük, ha bekapcsolódnak a tömeg­szervek és mozgalmak ativis- tái is. A munkaversenyekben nem­csak az a nagyszerű, hogy a ‘dolgozók egész népünk jólé­tté érdekében fejtik ki terme­lést fokozó tevékenységüket, hanem az is, hogy a verseny hevében, füzében maguk is megváltoznak, s kommunista szellemben gondolkodó és élő emberré változnak át, még ha többségükben pártonkívüliek is. Éppen ezért, a pártszerve­zetek segítsék elő a mezőgaz­dáságban a termelési verseny­mozgalmak széleskörű kibon­takozását; a tsz-ekben dolgozó klszis- ták pedig legyenek élen­járói a versenyeknek. .Járásunk területén is meg­indult ez az egészséges folya­mat. Az úri Béke Tsz ver­senyre hívta a tápiósápi Pe­tőfit. a tápiósülyi Virágzó Tsz pedig a mendei Lenint. Ezek a versenyek elősegítik az 1962. évi tervek túlteljesítését, en­nek alapján nő a tsz-ek kö­zös vagyona és növekszik a tagság jövedelme is. Fontos tényezője a jövede­lem emelésének a tőszám nö­velése valamennyi növényi kultúránál, de különösen a kukorica, burgonya, cukorré­pa termelésénél. A tápiósülyi Virágzó Tsz vállalta, hogy kukoricánál 18 ezer, burgo­nyánál 24 ezer és cukorrépá­nál 65 ezer tőszámot biztosí­tanak. Az a tapasztalatunk, hogy a tsz-ek egy részében még

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom