Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-08 / 56. szám

FEST MEGYE I yin*!» 1962. MÁRCIUS 8, CSÜTÖRTÖK Készülődés a mezőgazdasági kiállításra Felújítják a pavilonokat ♦ Bővül a terület ♦ A nemzetközi borverseny sikere A 64. Országos Mezőgazda- sági Kiállítás a szocialista me­zőgazdasági üzemek sereg­szemléje lesz. E seregszemlén — az egyes kiállított termé­kek egyedi elbírálásán túl — az is eldől, melyik gazdaság bizonyul kiválóbbnak. A kö­zelmúltban jelent meg ugyan­is az a rendelkezés, amely sze­rint % legjobb eredményeket elérők elnyerhetik a „ki­váló növénytermesztő gaz­daság” és a „kiváló állat- tenyésztő gazdaság” címet. Formálódik már a kiállítás, 1959 óta két hektárral, 32 hek­tárra növekedett területe. A kiállítás északi részén a nem­zetközi területet alakítják ki. Külön övezetet kap a növény- termesztés és az állattenyész­tés. Április 30-ig befejeződ­nek az új építkezések és az épületfelújítások, amelyek kö­zül különösen említésre mél­tó az 1700 négyzetméter alapterületű főpavilon. A főbejárattal szembeni épü­let ugyanis új homlokzatot és részben üvegezett oldalfala­kat kap. Májusban befejezik az ötezer férőhelyes tojóház és a 15 ezer férőhelyes csibe­nevelő építését. Februárban megkezdődött a főtér két pa­vilonjának hárommillió fo­rintba kerülő felújítása. A te­reprendezés során mintegy 20 ezer köbméter földet moz­gatnak meg. Érdemes még megemlíteni, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium a kiál­lítás területén saját költségén ezer négyzetméteres pavilont épít, mert az idei kiállításon o mezőgazdaság ,,iparosítását” célzó és segítő tevékenysé­gükkel a minisztériumok, s a különféle tudományos és ke­reskedelmi intézmények is részt vesznek. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium fent említett új, saját pavilonjában például be­mutatják a mezőgazdaságban hasz­nálatos legújabb műsze­reket, híradástechnikai újdonságokat, laboratóriu­mi felszereléseket. A Nehézipari Minisztérium pedig a faluvillamosítás ered­ményeiről, a kőolajipari ter­mékek mezőgazdasággal kap­csolatos funkcióiról számol majd be. Így többek között a bitumenes járda a községfej­lesztési beruházásokat teszi olcsóbbá, az újfajta kenőanya­gok pedig a termelőszövetke­zeti gépállomány karbantartá­sában jelentenek megtakarí­tást. Az idén először jelentkezik a mezőgazdasági kiállításon a Magyar Tudományos Akadé­mia. Ismerteti intézeteinek a szocialista mezőgazdaság fej­lesztése, a magasabb termés- eredmények elérése érdekében kifejtett munkáját. A kiállítá­si témák sokasága közül ez­úttal csak a talajerőgazdálko- dást, a búza- és kukoricane­mesítés eredményeit, s a ge­netikai és biokémiai kutatá­sok felfedezéseit szemléltető anyagot említjük meg. Érdekes lesz az izotópok­nak a mezőgazdasági ter­melés céljára való fel­használásáról szóló bemu­tató is, A kiállítás alkalmából augusztus lő—25 között meg­rendezik a III. budapesti nem­zetközi borversenyt. Jelentő­ségét alátámasztja, az előző versenyek nagy sikere. . Az 1958. évi I. budapesti nemzet­közi borversenyen 17 állam 647 fajta bora került bírálat alá és az 1960. évi II. buda­pesti nemzetközi borverse­nyen 24 ország 860 borfajtá­val vett részt. Mondhatni, hogy a világ minden számottevő bor­termelő crs?Aga képvisel­tette magát. Jellemző, hogy számos külföl­di cég borosüveg-cimkéin, ár­jegyzékein, évkönyveiben tün­teti fel a budapesti versenyen nyert díjazását. Érdekes, új vonása lesz az idei verseny­nek. hogy a legreálisabb érté­kelés céljából csak a bor év­járatát és benevezési kategó­riáját közlik a bírálat során. Az idei, 64. Országos Mező- gazdasági Kiállítás az eddigi­eknél szélesebb körben nyújt ismertetőt a magyar mezőgaz­daság mai helyzetéről. Fábián Gábor Sörszállítás alumíniumtartályokban Gömöri Jánosnak, a Nagy- j kanizsai Sörgyár igazgatója- I nak javaslata alapján a sör- szállítás gyorsítására 15—16 hektoliteres alumíniumtartá­lyokat készítenek. A már ki­próbált tartályból ebben az évben tizenhatot gyártanak. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Negyven éve a porondon Donnert Károly, a népszerű „Karcsi” bohóc 40 évvel ez­előtt lépett először a cirkusz porondjára. A sokoldalú képzett­ségű artista játéka igen közkedvelt. Donnert Károly télen sem pihen, új műsorral készül a tavaszi szezonnyitásra a bohóc­stúdióban. (MTI foto, Mikó felv.) Szétszedhető könyvraktár épül a Nemzeti Múzeum udvarában Az ország első és legnagyobb könyvtára, a Széchenyi Könyv­tár, amelynek állománya már közel jár a hárommillió könyv­tári egységhez, igen régóta küzd a férőhelyhiánnyal. A Nemzeti Múzeum épületében levő hajlékát már évtizedekkel ezelőtt kinőtte és arra kénysze­rült. hogy a főváros különbö­ző részeiben szerezzen értékes | anyaga számára ideiglenes he- I lyiségeket, ami igen nehézkes­sé, sokszor valósággal lehetet­lenné teszi szakszerű és terv­szerű munkáját. Nagyon sok terv merült már fel a kérdés végleges megoldására, többször A lopott kesztyűért és öngyújtóért embert ölt Akinek vaj van a fején, ne menjen a napra, s főleg ne provokáljon verekedést. Mert valami ilyesféle történt az Örkényben Gáspár Ferenc 26 éves segédmunkással, aki rab­lásért már korábban is ült két esztendőt. Gáspár Ferenc még kará­csony előtt elment inni a falu­ban Lang Márton bögrekocs­májába. Együtt iszogatott ott Malik István 30 éves segéd­munkással, majd estére jár­ván az idő, mindketten szépen hazaballagtak. Langéknál aznap éppen ott­hon volt Jóska, a katonafiú. Amikor a vendégek eltávoz­tak, úgy este tizenegy óra tájt, elkezdett csomagolni, hogy hajnalban visszautazhas­son szolgálati helyére. Cso­magolás közben észrevette, hogy hiányzik egy pár kesztyűje és az öngyújtója. Miután más vendégük nem volt, Malikra és Gáspárra gyanakodott: hátha, tévedés­ből. ők vitték magukkal? Az öreg Lang emiatt azon- nyomban felkerekedett és el­ment Malikékhoz fiának a kesztyűiéért. Maliknál nem volt a kesztyű, de felkelt és együtt ment Lánggal Gáspá- rékhoz. A Gáspár-család házánál a zörgetésre az idősebb Gáspár, vasvillával a kezében nyitott ajtót. Kérdezte, hogy éjszak.--' vendégei mi iáratban vannak9 Azok mondták, hogv a kesz­tyűért jöttek. Az idősb Gás- i ügyészségnek pár azonnal szólt is a fiának: gett. — Ha nálad van az a kesz­tyű, add vissza! Gáspár Ferenc, aki már ágyban feküdt, tagadta, hogy ő Langéktól bármit elhozott volna. Az apja erre felforgat­ta az ágyat, sőt még meg is pofozta felnőtt fiát. Dehát a kesztyű csak nem került elő. Amint a vendégek búcsúz­tak, Malik előrement a kony­hába, s odalépett az ifjabbik Gáspár ágyához. Ismételten kérte tőle a kesztyűt. Gáspár Ferenc erre felugrott az ágy­ból. s lökdösődni, dulakodni kez­dett Malikkal, mondván, hogy ő semmit el nem lo­pott. A dulakodás hevében pedig felkapta az ágy melegítéséhez odakészített féltéglát, elkapta Malik ruháját, magához rán­totta és fejbecsapta őt. Malik véresen kitámolygott, majd összeesett. Kórházba szállítot­ták. ahol öt nap múlva meg­halt. Gáspár Ferencet ekkor le­tartóztatták. A rendőrségen, kihallgatása során, azzal vé­dekezett, hogy a vendégek ka­róval és bicskával érkeztek. A nyomozás során viszont ki­derült. hogy Gáspár a bántal­mazást követően előszedte az eldugott kesztyűt és az ön- gnújtót, s azokat bedobta a tűzbe, hogy ne maradjon fenn bűnjel. Az ügyet most adták át az vádemelés vé- F. A. szó volt arról, hogy új, korsze­rű könyvtárpalotát építenek, vagy pedig egy régebbi megfe­lelő nagyságú épületet alakíta­nak át számára, de a sok szép terv közül egyik sem bizonyult kivihetőnek. A végleges megoldásra a második világháború alatt elpusztult budai várpalota helyreállítása nyújt lehe­tőséget. Az a gondolat is felbukkant, hogy a Várban folyó munkála­tok befejezéséig az ugyancsak várbeli Sándor-palotát veszik raktár céljaira igénybe, de az ügyben megindított tárgyalá­sok nem vezettek eredményre, így született meg az a terv, hogy a Nemzeti Múzeum Pol­lack Mihály téri épületének udvarában építenek raktárt és abban helyezik el a hataimas könyvtár anyagának jelentős részét. A Művelődésügyi Mi­nisztérium hozzájárult az ér­dekes tervhez és a Műemléki Felügyelőség is megadta az engedélyt a műemlék-épület udvarának ideiglenes beépíté­sére, sőt a minisztérium a nagy gonddal elkészített ter­vek kiviteléhez ebben a költ­ségvetési évben már a teljes pénzügyi fedezetet is biztosí­totta. A raktár a múzeum udva­rának legnagyobb részét elfoglalja. A Középülettervező Vállalat­nál készült tervek szerint épü­lő raktár Ihat és fél méter ma­gas lesz, így a múzeum épüle­tének első emeleti párkányá­ig ér föl. A raktár vasberende­zést kap, annak elkészítésére a Ganz Daru- és Kazángyár kapott megbízást. Biztosították a munka kivitelezéséhez a szükséges kapacitást is és így a könyvtár vezetősége bízik abban, hogy új „ideiglenes” raktárát már a jövő év tava­szán elfoglalhatja. A tervek szerint a raktárban három szinten 4680 méter hosszú vas- polcrendszert építenek, ami közel 250 ezer kötet elhelye­zésére nyújt lehetőséget. Ez a raktár és értékes be­rendezése abban a pillanatban feleslegessé válik, amint a Széchenyi Könyvtár felköltöz­het végleges helyére, a Várba. Éppen ezért tervei úgy ké­szültek, hogy szétbontása ne ütközzék különösebb nehézségekbe; és, anyagai, vasszerkezetű polcaival együtt könnyen felhasznál­hassák más könyvtárak építéséhez és felszereléséhez. Erre szükség is lesz. mert most egymásután épülnek az új megyei könyv­tárak, nemrég fejezték be pél­dául Kaposvárott a Somogy megyei Könyvtár új hajléká­nak építését. Ha tehát a Szé­chenyi Könyvtárnak már nem lesz szüksége erre a raktárra, azt szétbontják és anyagát minden nagyobb nehézség nél­kül felhasználhatják valame­lyik me?yei könyvtár új hajlé­kának építésénél. Magyar László A KULTURÁLIS SZEMLE ELŐTT Mint ismeretes, az idén is megrendezik a tsz kulturális találkozóit. A szemlét március 15-én tartják. Az előzetes fel­mérések alapján a találkozón valamennyi tsz képviselteti magát. A ceglédi művelődé­si ház dolgozói szaktanácsok­kal segítették a felkészülést. Nem lesz fennakadás a munkában Az elmúlt napokban tartot­ták Cegléden a gépállomás ta­nácsülését. Az értekezleten részt vettek a gépállomás kör. zetébe tartozó tsz-ek képvi­selői és a gépállomás brigád­vezetői. Angyal Károly, a gépállomás igazgatója beszá­molójában ismertette az 1962. évi tervfeladatot. Eszerint ösz- szesen 140 ezer normálhold a gépállomás ez évi terve. A tsz-ek munkaigényét egy-két különleges munkától eltekint­ve. teljes egészében ki tudják elégíteni. Tavasszal és nyá­ron bizonyára nem lesz fenn­akadás, 6szre azonban túlsá­gosan sok munkát kémek a gépállomástól, úgyhogy még jobb munkaszervezésre és a^második műszak megfele­lő kihasználására lesz szük­ség, nehogy torlódás, vagy fennakadás keletkezzék. ELSŐRENDŰ FELADAT Hétfőn délelőtt Cegléden a kiskereskedelmi vállalatok és a vendéglátó vállalat dolgo­zóinak Nidermann Márton. a megyei tanács kereskedelmi csoportvezetője tartott elő­adást. Hangsúlyozta: a ke­reskedelmi dolgozók elsőrendű feladata a társadalmi tulaj­don védelme. Részletesen be­szélt arról, milyen súlyosan károsítjáík meg népgazdasá­gunkat azok az eladók, akik felelőtlenül bánnák a nép va lehet venni a nagyobb arányú visszaéléseknek. Az előadás foglalkozott ezenkívül a népi ellenőrző bizottságok szerepé­vel és a kereskedelmi alkal­mazottak főbb feladataival is. 16:1 Ez a szám kivételesen nem sporteredményt jelent, hanem azt, hogy ilyen arányban dol­goznak a Monori Fajtamegál­lapító telep citológiai labora­tóriumában a nők és a fér­fiak. Az egyetlen férfi Gás­pár Sándor, a laboratórium vezetője. A laboratóriumban dolgozók feladata bizonyos cukorrépamagvak minőségi vizsgálata, ezenkívül kísérlet­képpen gabonafélék tetrazo- liumos életképességvizsgálatát is végzik. Évente 70—80 ezer preparátumot vizsgálnak át ÚTTÖRŐK FARSANGJA Az utolsó farsangi tudósítás ezúttal a gyömrői Dózsa György és Zrínyi Ilona úttö­rőcsapatok báljáról szól. A Petőfi Tsz kultúrtermében műsorral kezdődött a viga­lom, nagy sikert aratott a jel­mezes felvonulás. Az első dí­jat. a virágkosár, a másodikat pedig a borosüveg nyerte. A zenét a szülők és az egykori növendékek négytagú zeneka­ra szolgáltatta. A hangulat kitűnő volt és a diákság ért­hetően alig akarta abbahagyni a vidám estét. Négyszáz lányt várnak A nagykőrösi kiszisták szép eredményeket értek el a múlt évben az Ifjúság a szocializ­musért mozgalomban. A töb­bi között a fiatalok 232 ezer forintot talrarítottak meg az üzemekben azzal, hogy- csin­__ ján bántak az anyaggal, éner­g yonáyal. A normalizált hiány ! Sióval és szerszámmal. A megvédi a becsületes dol­gozókat a meglepetésektől. A Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat kollektí­vája élenjárt a társadalmi tulajdon védelmében, a múlt évben összesen csak nyolcezer forint leltárhiányt számoltak el a boltok. Ez a vállalat, va­lamint a Cegléd és Környéke Élelmiszerkiskereskedelmi Vál­lalat áll első helyen a megyé­ben. Kevés jót lehet mon­dani ebben a tekintetben a Ceglédi Vendéglátó Vállalat­ról. Nagyon fontos, hogy az egyes ellenőrzéseket gondosan végezzék, mert ezzel elejét Helsinkiben megrendezésre kerülő VIT-re versennyel és felajánlásokkal készülnek. A vetélkedés legjobbjait a KISZ megjutalmazza. Március 10-én szovjet, finn és magyar fiata­lok találkoznak a városban. A vendégeknek bemutatják, hogyan élnek, dolgoznak és szórakoznak a nagykőrösi fiúk és lányok. Nyárra az állami gazdaság területén ismét fel­épül a Bagi Ilona leánytábor, ahová Borsod és Heves me­gyéből is érkeznek résztvevők, összesen négyszázan. Nagykő­rösről nyáron 130 középisko­lás fiatal megy az ország kü­lönböző vidékeire táborba. Mesterséges meteorok a magasban Az ember kutatólaboratóriummá alakítja át a világűrt 11 000 éves múlt után lett kísérletező tudomány a csillagászat A közelmúlt meghozta az emberiség egyik legérdeke­sebb és a tudománytörténet szempontjából is igen jelentős kísérletét. Az ember legveszélyesebb ellenfelei az űrben o legki­sebb égitestek, a meteorok, de a kizárólag földi megfigyelé­sekre utalt csillagászat mind­eddig nagyon keveset tudott róluk, a földről csak felvilla­násnak láthatók. És bár — amint dr. Kulin György, az Uránia Bemutató Csillagvizs­gáló igazgatója elmondotta — pontosan meg lehet már állapítani például a meteorok se­bességét és azt a magas­ságot is, ahol a légkörben elégnek, tömegüket, tehát méreteiket csupán a felvillanás erősségé­ből kiszámítani nem lehet. Annál is kevésbé, mert el­égéskor nemcsak maga a me­teor izzik fényesen, hanem az az összetorlódott levegőtömeg, az úgynevezett légpárna is, amelyet útközben maga előtt tol és azt sem lehetett eddig kideríteni, hogy az eseten- kint hetven kilométeres má­sodpercenkénti sebességgel is száguldó meteor hatalmas mozgási energiájából mennyi kell az útjába került levegő­molekulák szétvágására, és mennyi alakul át belőle hő-, fény-, illetve mechanikus energiává. A csillagászat talán a legré­gibb emberi tudomány, elő­kerültek már 11 000 éves csil­lagászati feljegyzések is, és több mint négy évezrede azért ítélték halálra Kínában Hi és Ho udvari csillagászokat, mert nem számították ki előre egy napfogyatkozás bekövetkeztét. Óriási múltja ellenére ez a tudomány mégis csak most jutott el oda, hogy felhasználhassa a kutatás legmegbízhatóbb módsze­rét, a kísérletezést. Már az is sokat jelentett szá­mára, hogy a szputnyikokkal ellenőrizhette az égitestek mozgásának addig földi meg­figyelések alapján kiszámított törvényeit, és hogy az atom­reaktorok a csillagokban le­játszódó magfolyamatokat utánozzák, de az első céltuda­tos csillagászati kísérletekre csak nemrég adta meg a lehe­tőséget az űrkutatás, mégpe­dig éppen az űrhajós védel­mében. Megszülettek az első mes­terséges meteorok a Szov­jetunióban is és Ameri­kában is. Nagy magasságba felküldött rakétákról apró fémsöréteket lőttek ki a meteorok sebessé­gével, hogy ismert tömegű testek, ismert környezetben, ismert sebességgel való moz­gását és felvillanásuk erőssé­gét megfigyelve következtet­hessenek a természetes me­teorok törvényeire is. Ugyan­akkor földi szélcsatornákban végzett kísérletekkel megfi­gyelték azt is, hogyan befo­lyásolja a levegő sűrűsége a felvillanás erősségét. Így a csillagászok rövidesen megállapíthatják, általában milyen méretű meteorok milyen mennyi­ségben száguldanak át a különböző légrétegeben, és közölhetik az űrutazások előkészítőivel, milyen „táma­dások’’ ellen kell az űrhajót felvértezniük, a legújabb mesterséges meteorral pedig már azt próbálják kísérleti úton kideríteni, milyen mele­gedést kell a földre visszatérő űrhajónak elviselnie. A kísérletek egyik legna­gyobb jelentősége az, hogy ez­zel o csillagászat is belépett a kísérletező tudományok sorá­ba, és valószínű, hogy további kísérletei révén az egyik leg­tekintélyesebb kutató lesz ab­ban az óriási laboratórium­ban, amellyé az ember foko­zatosan átalakítja a világ­mindenséget. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom