Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-07 / 55. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS tS CEGLÉD VÁROS k A Szeszipari Vállalat terveiből Pedagóguszonefcar alakúit Pedagógusokból álló öttagú zenekar alakult Dánszentmik- lóson. A zenekar még csak egy-két hónapja működik, de máris eredménye ran az új­szerű kezdeményezésnek. Bebizonyították ezt már is­kolai rendezvényeken, sőt egy-két környező faluban is. Nem lesz gond ezután a dán- szentmiklósi iskolában, ha út- törőkarnevált, vagy egyéb rendezvényt ■ szerveznek. Hely­ben a zenekar, s nem kell még tiszteletdíjat sem fizet­nie az iskolának. A kezdeményezés tehát ki­tűnő, dicséretet és elismerést érdemelnek a dánosi pedagó­guszenekar tagjai. Jankó vies Agnes gimnázium II. b. oszt. tanuló nem tudja mgeszilárdítani a jó elgondolásokat, a kezdeti szép eredményeket. Igen jó érzés volt hallani, hogy a vezetőség tudja és lát­ja ezt és be mert róla számol­ni a küldötteknek. Tévedés lenne azt hinni, hogy csak erről szólt a beszá­moló. Korántsem. Számos olyan, jó, a dolgozókat érintő, munkát végzett a vezetőség, amiért méltán megérdemli a dicséretet. A különböző szociális prob­lémák gondos intézése, se­gélyek, beteglátogatások, üdültetések mind a vezető­ség javára billentik a mér- • leget. Igen sokat tettek az oktatás megszervezése területén is. A kultúr- és sportmunka terüle­tén sem lehet a vezetőséget egyértelműen elmarasztalni. Nem ünneprontás akar len­ni, hogy ez az írás nem számol be részletesen az elért eredmé­nyekről. Úgy gondoljuk, sok­kal többet, segítünk azzal, ha elsősorban a hibákat mérlegel­jük s arra intjük az új szak- szervezeti vezetőséget: munká­ját még szervezettebben vé­gezze. és sokkal jobban tá­maszkodjon a tagságra. Víxilalidázóiiik veretlenül lettek elsők a fft-esoporthan és a hetedik helyen végezlek a Téli Kupában A vevőnrk sincs mindig igazai — írja meg, kérem, hogy cipőgyártásunk egyáltalán nem gondol az idősebb kor­osztályra. Hegyesorrú. tűsar­kú cipők díszítik a kirakato­kat, garmadával állnak a boltokban a legmodernebb csukaorrú férficipők. De mit vegyünk mi, idősebbek? Fáj a lábunk. Nem bírjuk a kes­keny cipőt, a tűsarkon pedig legfeljebb csak támolyogva tudunk lődörögni — panaszol­ta valaki. — Fájós lábrg keresek ci­pőt, kedves kartársnő! A fe­leségemnek is kellenét de nekem is. Úgy hallom, re­ménytelen eset. Villámgyorsan felsorakoztat előttem legalább tíz pár trottőrsarkú női cipőt, félma. gas és alacsony sarkú magas­szárú női cipőt, ötféle posztó­száras lábbelit, rengeteg ko- mótcipőt és tizenegy papu­csot, közöttük csillogóan szép szegedi papucsot is. Az én számomra is hozott hatféle félcipőt és fekete magasszá­rút. Végül már alig fért a pulton a kirakatszámba me­nő, válogatott anyag. Niedermann Nándor, a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályának csoportvezetője tar­tott előadást. Niedermann elvtárs beveze­tőjében beszélt országunk nyolcvané tmiiUár dós költség- vetéséről és ezután áttért a kereskedelem feladatairól, kü­lönös tekintettel a társadalmi tulajdonra. Mindenekelőtt részletesen beszélt arról, hogy milyen súlyosan károsít­ják meg népgazdaságun­kat azok a kereskedelmi dolgozók, akik felelőtlenül bánnak a nép vagyonával. A norma! irált hiány megvédi a becsületes kereskedelmi dol­gozót a meglepetésektől, nyu­godtan végezheti munkáját. Az egyes vállalatok leltár- eredményeinek felsorolásánál felemlítette a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat egészen, rendkívüli ered­ményét. A vállalat 1961. évben összesen csak 8 ezer fo­rint leltárhiányt számoit eL A gondos ellenőrzés sok bajnak elejét veszi. Különö­sen fontos azonban, hogy a vállalatok ellenőrei szakembe­rek legyenek. Ezen a vonalon az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és a Cegléd és Környé­ke Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat áll első helyen a megyében. De kevés jót mondhatunk ezen a vonalon a Vendéglátóipart Vállalatról. A leltárhiányok megtéríté­sére cs a bűnvádi eljárások megindítására komoly felső­bírósági joggyakorlat van. Ennek ellenére súlyosabb esetekre csak ritkán kerül sor és ritkán alkalmaz­zák az egyes vállalatok igazgatói az elbocsátást, mint megtorló eszközt. Külön meg kell emlékezni a népi ellenőrző bizottságok jó munkájáról, amely a gondos ellenőrzéssel nagy segítséget jelent a kereskedelem tisztes­ségének biztosításában. Ha körülnézünk, az egyes vállalatok hálózatában sok új boltot találunk, a boltok nagy része új kereskedelmi formák szerint üzemel. Fontos azon­ban az. hogy a kulturáltabb kereskedelem kifejezésre jus­son a kereskedelmi dolgozók fokozottabb felelősségében, a munkafegyelemben, a társa­dalmi tulajdon szigorú védel­mében és az állami fegyelem betartásában. Lendér Mihály harmadmagn­val 640 darab sertés gondozá­sát végzi. Az ő munkájuk nyo­mán is szépen erősödik, gaz­dagodik a közös vagyon A hizlalda egy-egy rekeszében 50 darab sertés hízik. Ko­moly és gondos munkát, szakértelmet igényel az ellátásuk Madar Sándor tehenész harmadmagával 50 tehén gondo­zását végzi. Ebből 38-at fejnek. Napi átlagban 410 liter tejet adnak közfogyasztásra pw* Fogatokkal segítik az állattenyésztést. Kocsikon szállítják az elkészített takarmányt. Fejes Mihály fogalos a múlt évben 450 munkaegységet teljesített (Foto, szöveg: Gulicska) — ABONY KÖZSÉGBEN az egy tagra eső jövedelem a Kos­suth Termelőszövetkezetnél 14 315 forint, a Lenin Termelő- szövetkezetnél 11 960 forint. — AZ ABONYI Kossuth Termelőszövetkezet 4500 kilo­gramm csirkére. 1000 darab pulykára és 2700 darab pe­csenyekacsára kötött szerző­dést a Baromfifeldolgozó Vál­lalattal. — A TÖRTELI ZENEISKO­LÁBAN 27 növendék vesz részt zenei oktatásban. — A HÉT minden napján a város összes termelőszövetke­zeteiben tavaszi gépszemlét tartanak. A gépállomás, a ter­melőszövetkezetek vezetősége és a városi tanács mezőgazda- sági osztályának kiküldöttei vesznek részt a szemlén. — UJ KÖNYVEK érkeztek a ceglédi könyvesboltba, ame­lyek közül tatáin a következők szerzik majd a legnagyobb örömet az olvasók számára: Szépirodalmi Kiadó: Székely János: Kísértés, új kiadásban jelent meg Lev Tolsztoj: Fel­támadás. Az Ifjúsági Könyv­kiadó: Werner: Egy különös lány. Földes Péter: Ibolya szí­nű fény című könyvét jelen­tette meg. Megjelent a Német nyelvkönyv haladóknak. Mű­vészetre nevelés a családban. Magyarországi művészettörté­net I. kötete. — JANSIK MIHALYNÉ, Cegléd, XI., 111. szám alatti la­kos termelői igazolvány nélkül árusított, ezért a városi tanács szabálysértési hatósága 100 fo­rintra bírságolta meg. — AZ 1961. ÉVI termelőszö­vetkezeti versenyen Ceglédről három termelőszövetkezet vett részt. A Dózsa, Vörös Csillag és a Kossuth tsz-ek. A verseny értékelése most folyik. — A HÚSIPARI VÁLLA­LAT hetenként egy-két vagon húsvéti bárányhúst szállít Olaszországba. — A CIPŐIPARI VÁLLA­LAT Cegléden a Batthyány úl- cában és a járás különböző községeiben javítórészleget ál­lít fel. — A JÄRÄS földművesszö­vetkezetei közül a Jászkarajé' női Földművesszövetkezet 127 250 darab, a Kocséri Föld­művesszövetkezet 170 230 da­rab tojásra kötött szerződési az egyéni és háztáji gazda­ságokkal. Képek a Dózsa Népe Tsz életéből VI. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM 1962. MÁRCIUS 7, SZERDA A társadalmi tulajdon védelme a kereskedelmi dolgozók elsőrendű feladata Hétfőn délelőtt volt a Dózsa Filmszínházban a ceglédi kis­kereskedelmi vállalatok és a vendéglátóipari vállalat dol­gozóinak értekezlete, amelyen Még szervezettebb munkát Egy szakszervezeti vezetóségválasztás tapasztalatai Zsúfolásig megtöltötték hét­főn délután a Május 1. Ruha­gyár ceglédi telepének étter­mét a szakszervezeti tagság küldöttei. Figyelemmel hall­gatták a szakszervezet vezető­ségének beszámolóját az el­múlt két év munkájáról. Petra Józsefné igen figyelemreméltó dolgokat mondott a vezetőség beszámolójában. — A vezetőség havonta «Rést tartott, de nem hívott össze rendsze­res taggyűléseket és nem adott lehetőséget a tagság­nak a javaslatok, észrevé­telek előterjesztésére — mondotta többek közölt. — 11 szocialista címért har­coló brigád közül csak egy tudta elérni a megtisztelő cí­met a helytelen napló vezetés miatt... — Megszerveztük a munka- védelmi őrségeket. Sajnos, ná­lunk igen magas a balesetek száma, emiatt elestünk az él­üzem címtől. — Bajnokságot nyert aszta­litenisz-csapatunkat nem indí­tottuk tovább ... Labdarúgó- csapatunkat sem neveztük be tovább a bajnokságba . . . Csupa a dolgozók érdekében szei'vezett kezdeményezés, ami előbb-utóbb zsákutcába jutott. Vajon miért? Azzal a ténnyel, hogy a vezetőség megszervezte a csapatokat, a munkavédelmi őrségeket, a szocialista címért harcoló brigádokat, bebizonyí­totta, hogy tudta, mit és ho­gyan kell csinálni. De munká­jában nem volt következetes, nem hívott össze rendszeresen taggyűléseket és a tagság szé­les tömegeire támaszkodva Gépesíteni kívánják a nyers, anyag-feldolgozást is. Ez egy­részt a csonthéjas gyümölcs­nek gépi feldolgozáséiban mu­tatkozna meg, másrészt kor­szerű csőrendszereken keresz­tül, minden szennyeződés ki­zárásával jutna a nyersanyag az erjesztő vermekbe, majd onnan a vákuum üstökbe. A vákuum szeszfőző egy másik előnye, hogy lehetőséget nyújt az úgynevezett kétderitésíí boralj konyakká való feldol­gozására. Tervezik az üzemben, a gyümöicsszeszipar hulladék­anyagának takarmányé! észté­vé való feldolgozását is, mely egyrészt hasznos lenne a szo­cialista mezőgazdaság állat­állományának jobb ellátása szempontjából, másrészt, mi­vel eddig fel nem használt hulladékanyagot dolgozna fel komoly anyagi megtakarítást jelentene. Tovább kívánják fejlesz­teni a vállalat palackozó részlegét is. Ez az üzemrész jelenleg napi 16 000 üveg töltését tudja el­végezni, kapacitása azonban a közelmúltban történt át­szervezés következtében napi 24 000 darabra emelkedik. A vállalat cimkCi. nemzetközi vi. szonylatban is elismerést arat­nak. Tervezik, hogy ezt az üzemrészt tovább gépesítik, és így lehetővé válik, hogy hatalmas területet lássanak el ízlésesen palackozott áru­val. Az üzem további tervében szerepel napi 300 mázsás ka­pacitású jéggyár és mellé egy. mintegy 15—20 vagonos, hűtőház felépítése, mely úgy a város, mint az exportra termelő vállalatok igényét ki­elégítené. (Folytatjuk.) . 1957-ben komoly fejlődés­nek indult a Ceglédi Szesz­ipari Vállalat Akkoriban az üzem viszonylag kis kapa­citással termelt, korszerűtle­nül, drágán és az állami do­tációval dolgozó vállalat éve­ken át veszteséges volt. Az­óta az ott foganatosított in­tézkedések alapján, a veze­tésben beállt változás kö­vetkeztében a vállalat ug­rásszerűen, sokszorosára emel­te évi bruttó termelési ér­tékét, és ma már Közép- Európa egyik legkorszerűbb üzemévé vált. A viszonylag magás, mintegy 30 százalék­ban előírt alaprentabilitás mellett is, az üzem nyeresé­ges, jpl gazdálkodik, hasz­not hajt úgy az államnak, mint termékein keresztül a fogyasztóknak. Most az év első jelében, mint a többi vállalatnál, ennél az üzemnél is, hozzáfogtak a műszaki intézkedések kidolgozásához. Az üzem vezető kollektívá­ja. figyelembe véve a ’dolgozók javaslatait, nem egyéves, ha­nem több évre szóló, igen megalapozott műszaki, szerve­zési intézkedési tervet dolgo­zott ki. A terv alapján az üzem minden egyes részlege komoly műszaki fejlesz­tést kap és kapacitásban nagymértékben változik. Röviden a következő fon­tosabb intézkedéseket kíván­ják megvalósítani. A jelen­leg az üzem területén mű­ködő, mintegy 800 méter mélységű artézi kutat a geo­lógiai vizsgálatok . .alapján 1200 méterre kívánják, lefúmi, mely mélységből mintegy 70 Celsius fokú termálvizet tud­nának felhozni. Ezt a vákuum üzemrész további fejlesztésére használnák fel. Az üzem­ben még jelenleg működő, korszerűtlen kisüsti fözdét tel­jes egészében felszámolva, vá­kuum üstökkel szerelnék fel, több éves távlatban az üze­met. Ennek előnyei az aláb­biakban mutathatók ki. Az előbb említett termálvíz fel- használásával kiküszöbölődne az üzem fűtőanyag-szükségle­te, mely komoly anyagi meg­takarítást jelent. Az Szem kapacitása mint­egy napi 650—700 mázsa nyersanyag feldolgozásá­ra emelkedne, ami 25— 30 abszolút hektoliter szcsznyeredéket jelent. Ismeretes, hogy a vákuum üstök előnye a régi kisüstök- kel szemben, hogy ügy illat­ban. mint aromában a gyü­mölcs értéke az előállított szeszny eredek ben teljes egé­szében jelentkezik, és így minőségileg exportra is ki­váló ital állítható elő. A ter­vezett üzem beindításakor ugyanakkor több elavult be­rendezésű, drágán üzemelő, korszerűtlen szeszfőzdét le­hetne felszámolni, mely szin­tén komoly hasznot jelentene a népgazdaságnak. mét a Dózsa kerekedett felül, és kétgólos előnnyel fordultak a negyedik negyedre. A ceglédi fiúk hatalmas aka rással küzd ve egyenlítették ki a pécsiek előnyét, és vég­eredményben az izgalmas, jó­iramú mérkőzésen igazságos döntetlen eredmény született. A ceglédi csapat csak az utolsó negyedben játszott iga­zán jól, sokat úsztak a fiúk, és a korszerű támadások egész sorozatát lehetett látni tőlük. A ceglédi csapatból kitűnően játszott Pusztai, Paál, dr. Or­bán és az OB II-es Ganz—MÁ- VAG-ból most igazolt András- kó Péter. Ceglédi Vasutas SK—Pécsi Dózsa 5:5 (0:2, 2:0, 0:2, 3:1). Góllövők: Orbán dr., Szakter dr., Andráskó, Paál, Pusztai. Ceglédi VSE: Lakatos, Ha­lász, Andráskó, dr. Szakter, Pusztai, Revuczki, Diós. Csere: Paál, dr. Orbán. Edző: • Beck Mihály. Izgalmas, jóiramú mérkő­zést vívott a két jóképességű vidéki csapat. A Dózsa jobban kezdett, és az első negyedben kétgólos előnyt szereztek. A második negyedben dr. Orbán és Paál beállításával megváltozott a játék képe, és kát szép kombinációs támadás­sal egyenlített a ceglédi csapat. A harmadik negyedben is-

Next

/
Oldalképek
Tartalom