Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-06 / 54. szám

\ 1962. MÁRCIUS 6, KEDD +er31 iiccrr űrimi Hruscsov elvtárs beszámolója (Folytatás a 2. oldalról) amelyeken jelenleg fű és zab nő, vagy amelyeket egyszerűen ugarnak hagynak. Itt találhat­juk meg a szemesterményt, a hús, a tej és más mezőgazda- sági termékek termelése növe­lésének egyik legfontosabb forrásait. Jelenleg ötvenkét- ■rrúllió hektárt foglal ej a fű és az ugar. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára tényekkel bizonyította, hogy most a me­zőgazdaságban tarthatatlan Viljamsz akadémikus füves vetésforgó rendszere. Here a füvesherés rendszer ellen Arról a harcról szólva, amely a szovjet mezőgazdasá­gi tudományiban lezajlott a két irányzat, a Viljamsz-iskola és a mezőgazdaságnak a gépe­sítés és a vegyészeti tudomány alapján való intenzív fejleszté­sét védelmező Prjanyisnyikov akadémikus iskolája között, Hruscsov rámutatott: ez az éles harc nem zajlott le áldo­zatok nélkül. — A nép ellenségének nyil­vánítottak egyes kiváló tudó­sokat, akik nem ismerték el a füves vetésforgó rendszert A földművelés füvesherés rend­szere, amelyet I. V. Sztálin tá­mogatott, fokozott mértékben kezdett meghonosodni az or­szág minden kerületében. — Miért ragaszkodott Sztá­lin éppen a füvesherés földmű­velési rendszerhez, amikor az általános nyugati tapasztala­toknak is ellentmondott? Nem­csak az volt az oka ennek, hogy Sztálin nem értett a me­zőgazdasághoz, hanem látható­lag foglyulejtette őt Viljamsz az a megállapítása, hogy ez a rendszer kevesebb beruhá­zást igényel a mezőgazdaság­ban, nem kell egy sor műtrá­gyagyárat építeni. Hruscsov beszélt azokról az ártalmakról, amelyeket ía füves vetésforgó oko­zott a szovjet mezőgazda­ságnak. Viljamsz többek között tagad­ta az őszi növények jelentősé­gét. — Mi nem követjük azt a tudományt — mondotta Hrus­csov —, amely nem teszi le­hetővé, hogy a mezőgazdasági termelés megoldja a ma fel­adatait. — Kijelentette, hogy a Központi Bizottság plénu­mán e rendszert el kell ítélni és fel kell szólítani a mező- gazdasági dolgozókat, bátrab­ban haladjanak a föld intem zívebb kihasználásának, a ka­pásnövények és hüvelyesek széleskörű bevezetésének út­ján. — A párt felhívja a tudó­sokat, vizsgálják felül a föld­művelés füvesherés rendszeré­re vonatkozó álláspontjukat — jelentette ki a Központi Bi­zottság első titkára. Legyenek a tudósok az elsők, akik megmutatják bölcsességüket és bátorsá­gukat az elkövetett hibák bírálatában és tanúsítsa­nak iránymutató maga­tartást a földművelési rendszer átépítésében. — Kesztyűs kézzel kell bán­nunk azokkal a tudósokkal, akik ez ideig a füvesherés rendszer harcos hívei voltak. A pártszervezetek félúton elé­be mennek a tudósoknak. De maguk a tudósok is mondják meg nyíltan és becsületesen, hogy hibát követtek el. Hruscsov felsorolta, milyen problémákra fordítsa ma leg­inkább figyelmét a szovjet mezőgazdaságtudomány. To­vábbra is tökéletesíteni kell a vetőmagtermelést és a sze­lekciós munkát, gyorsabban kell létrehozni olyan új nö­vényfajtákat, amelyek rlkal- mazkodni tudnak a külön­féle övezetek sajátosságai­hoz. — A mezőgazdaságtudo­mány halaszthatatlan felada­tai közé tartozik a fajállat­tenyésztés további javítása. Komoly támogatást érdemel lÁszenlzo akadémikus mun­kája, amely a tehenek tej­hozamának és a tej zsírtar­talmának növelésére irányul. — Nagy feladatok várnak a mezőgazdaságban a vegyé­szet, valamint a mezőgazda­ság gépesítése területén mű­ködő tudósokra. Napjaink­ban — hangsúlyozta Hrus- [ csov — csak a tudomány és a j technika alapján lehet nagy | hozamú mezőgazdálkodást j folytatni. Javítani a vezetés színvonalat A beszámoló jelentős ré­sze foglalkozott a mezőgazda­ság vezetésének kérdéseivel. — Gyökeresen át kell szer­veznünk a mezőgazdaság irá­nyító apparátusát, helyeseb­ben- szólva, újjá kel] te­remtenünk ezt az apparátust. Az előadó emlékeztetett rá, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kor­mány a legutóbbi időkben bizonyos munkát végzett a mezőgazdasági szervek át­szervezésében. A mezőgaz­dasági szervek átszervezése azonban még nem érintette magát a termelést, nem érin­tette a kolhozok és szovhozok közvetlen vezetésének kér­dését. Hruscsov hangsúlyozta: o kolhozok és a szovhozok ter­melési tevékenységének irá­nyítási kérdései nyomulnak ma előtérbe. — A mezőgazdaság olyan irányító szerveit kell megte­remtenünk — mondotta —, amelyek a tervezéssel, a köny­veléssel és a számadással fog­lalkoznak, s a termelés szer­vezésére minden kolhozban és szovhozban befolyást gyako­rolnak. Enélkül lehetetlen a tnezőgazdaság irányítása. Az előadó hangsúlyozta: a vezető szervekben sok embert foglalkoztatunk, de a kolhozokkal és a szovhozokkal, termelésük szervezésével közvetlenül senki sem foglalkozik. Végeznünk kell a mezőgazda­ságban az irányítás nélküli­séggel, a tervszerűtlenséggel. A Központi Bizottság el­nökségének nevében Hruscsov javaslatot terjesztett a plé- num elé: szervezzenek a te­rületeken kolhoz-, szovhoz, vagy szovhoz-kolhoz termelési igazgatóságokat, attól függő­en, hogy a kolhoz-, vagy a szovhoz-forma van-e többség­ben. — Az ilyen igazgatóságok tevékenységében a legfonto­sabb feladat az, hogy kivá­lasszák és kiképezzék a szak­embereket, s a leghaladóbb gazdaságok legjobb tapaszta­latait átadják minden kolhoz­nak és szovhoznak. — A kerületekben az új igazgatóságoknak báziskol­hozra, vagy szovhozra kell tá- maszkodniok. E gazdaságok példája nyomán kell kidolgoz­ni a termelési terveket. — Az igazgatóság által egye­sített kolhozok és szovhozok számára termelési tervet álla­pítanak meg. Ez a terv előirányozza, mennyi terméket kell ter­melnie a gazdaságnak. Az igazgatóság ellenőrizni tar­tozik, hogy teljesítsék a ter­vet, irányítja a gazdaságot, fel­adatokat ad, felkutatja a tar­talékokat. szervezi a termelést, ellenőriz. Hruscsov egyidejűleg hang­súlyozta, hogy az utolsó szót a kolhozok és a szovhozok veze­tőinek kell kimomdaniok. „Ha az utolsó szó az ellenőrzést il­leti meg, akkor csökkentjük a kolhoz és a szovhoz szakembe­reinek felelősségét, dezorgani- záljuk a mezőgazdasági ter- melést”. — A termelési igazgatóság munkája közvetlenül összefügg majd a felvásárlással, azzal, hogy biztosítsák az országnak valamennyi mezőgazdasági termékkel való ellátását. A mi szocialista gazdasá­gunkban a felvásárlás mindenekelőtt a termelés megszervezését jelenti. Hruscsov azt mondotta, gon­dolkodni kell azon, nem lenne-e célszerű, ha a központi bizott­ság vagy a területi pártbizott­ság apparátusából két-három instruktort a termelési igaz­gatóságba irányítanának. Ezek az instruktorok segítséget nyújtatának a szovhozok és kolhozok pártszervezeteinek a termelési és az eladási tervek teljesítésére való mozgósítás­ban. Nyikita Hruscsov kijelen­tette, hogy meg kell alakí­tani az országos, a köztár­sasági, a határterületi és területi mezőgazdasági bi­zottságokat. A köztársaságokban a köztár­sasági kommunista párt.köz­ponti bizottsága első titkárá­nak kell vezetnie ezt a bizott­ságot — Alkkor a köztársaság­ban és a területen a mezőgaz­daság valamely részlegének kudarca esetén nem lehet azt mondani, hogy a mezőgazdasá­gi kérdésekkel foglalkozó tit­kár felülvizsgálta, de a köz­ponti bizottság vagy a területi pártbizottság nem tanulmá­nyozta a dolgot. — A Szovjetunióban a me­zőgazdasági bizottságot való­színűleg a minisztertanács el­nökhelyettesének kell vezet­nie. A szövetségi bizottság fő­feladata: megszervezni a párt és a kormány mezőgazdasági jellegű határozatai teljesítésé­nek mindennapos ellenőrzését. — Lehetséges —, mondotta Hruscsov —, hogy az SZKP Központi Bizottságának mező- gazdasági osztályát is újjá kell szervezni, olyan tapasz­talt embereket kell kiválasz­tani, akikre a pártellenőrzés feladata hárul majd a létre­hozandó irányító szervek mun­kájáért. — A köztársaságokban is célszerű újjászervezni a kom­munista pártok központi bi­zottságainak mezőgazdasági osztályait és feladatul kell állítani elé­jük a mezőgazdasági ter­melésben a szervező tevé­kenység mindennapos pártellenőrzését. — Meg kell értenünk, hogy mi felelősek vagyunk a nép előtt a mezőgazdaság vezeté­séért, a párt tenkintélyéért. így, és csakis így kell értel­mezni a pártszervezeteknek a mezőgazdaság helyzetéért va­ló felelősségét a nép előtt. A munka termelékenysé- | gének színvonala, a mező- gazdasági termelés emel­kedése az az ismérv, amely alapján értékelni kell a termelési hivatalok, a párt- és a tanácsi szerve­zetek, a szovhozok és a kolhozok munkáját. — Ügy gondolom, hasznos — mondotta Hruscsov — ha a központi bizottság nevében felhívással fordulok azokhoz az agronómusokhoz, zootec.h- nikusokhoz és gépszakértő mérnökökhöz, akik. nem me­zőgazdasági intézményekben dolgoznak, hogy menjenek dolgozni a kolhozokba és a szovhozokba. Ezek között a szakemberek között sok a párttag és a komszomoiista. A párt központi bizottsága reméli, hogy ők megér­tést tanúsítanak a párt ál­tal a mezőgazdaság számára kitűzött feladatok iránt, és fe­lelősséget éreznek az egész nép iránt a kommunista építés programjának teljesítéséért. — Némelyik kolhozban nincs elég képzett szakem­ber. Azt hiszem, felhívással kell fordulnunk a városi és a falusi fiatalsághoz is, fel kell szólítanunk az ifjakat és lányokat, utazzanak falu­ra, hogy élenjáró, öntuda­tos emberekkel tölthessük fel a kolhozokat és a szovhozo- kat. — A párt központi bizottsá­gának a mezőgazdasági veze­tés megjavítására irányuló erőfeszítései azonban nem hozzák meg a kellő ered­ményt, ha a párt nem tartja gon­doskodása középpontjában a mezőgazdaságnak nyúj­tandó anyagi-technikai se­gítség kérdéseit, ha meg­sértik a kolhozok és a szovhozok anyagi érdekelt­ségét a gabona, a hús, a • tej és egyéb termékek előállításának növelésé­ben. Biztosítani a lehetőségek maximális kihasználását Hruscsov a továbbiakban azokról a hibákról beszélt, amelyeket a kolhozok a jöve­delem elosztásában követnek el. — A kolhozok és a szovho­zok fokozott anyagi és tech­nikai megsegítése — mondotta Hruscsov — a párt mezőgaz­dasági politikájának egyik legfontosabb kérdése. Elfogad­juk azt. a programot, amely­nek alapján termékbőséget kell teremtenünk hazánkban. E programot rendszerünk egész erejével alá kell támasztani. — Megvitatjuk azokat az intézkedéseket, amelyeknek segítségével meg lehet valósí­tani a program életbevágóan fontos és talán legnehezebb részét: a mezőgazdaság fej­lesztésére teendő intézkedése­ket és azokat a lépéseket, amelyeknek alapján bőség lesz hazánkban szemestermények­ből, húsból, tejből és a nép növekvő szükségleteinek teljes kielégítését szolgáló egyéb ter­mékekből — mondotta Hrus­csov. — E feladatot elsőrendű és halaszthatatlan feladataink egyikének tekintjük, mivel a társadalom termelőerőinek fejlesztésére, a mezőgazdaság­nak az élelmicikkek bősége megteremtésében játszott sze­repére és jelentőségére vonat­kozó marxista—leninista ta­nításból indulunk ki. — A nehézségek abban rej­lenek, hogy mezőgazdaságunk még mindig lényegesen elma­radt az ipar mögött mind a termelés megszervezése, mind pedig a vezetés és a rendel­kezésre álló lehetőségek ki­használása területén. — A mezőgazdaság terüle­tén nagy magaslatokat kell meghódítanunk — mondotta Hruscsov. — A kommunizmus ellen­ségei megértik — folytatta Hruscsov —, hogy a Szovjet- [ unió az ipar fejlesztésében ' előre haladt, és sikeresen j lép át újabb és újabb határo­kat. Már nem merik két­ségbevonni hazánk jövendő ipari fejlődésének nagy üte­mét sem. — Ami a mezőgazdaság újabb fellendülésének ter­veit illeti, ebben más vé­leményen vannak, továbbra is kitartanak a régi kételyek mellett a szocialista rend­szer lehetőségeit illetően. Egyes burzsoá közgazdászok és politikusok véleménye sze­rint hazánk nem képes biz­tosítani a mezőgazdasági ter­melés magas színvonalát, Igyekeznek lejáratni a me­zőgazdaság szocialista rend­szerét, mondván,, hogy a ka­pitalista rendszer termelé­kenyebb a szocialista rend­szernél. Döntő győzelmet aratni Hruscsov kijelentette, hogy a nagy amerikai farmokon valóban magas a termelé­kenység, majd hangsúlyozta, hogy e termelékenységet a tőke koncentrációja és cent­ralizációja útján érték el, a 1nagy farmok felfalták a ki­csiket. — Az Amerikai Egyesült Államokban — mondotta Hruscsov — kénytelenek vol­tak csökkenteni egyes nö­vényfajták vetési területét, mert felesleg gyűlt fel me­zőgazdasági termékekből. Nem azért van Amerikában túl­termelés, mert nincs aki el­fogyassza a termékeket, hi­szen ott vannak a munka­nélküliek milliói, akik nem esznek eleget, és vannak, akik egyszerűen éheznek. — A Szovjetunió, a szo­cialista országok — mon­dotta Hruscsov — tovább haladnak majd a termelés fokozásának útján, és nem félnek a túltermeléstől. A kapitalisták azért csökkentik a termelést, hogy tartani tudják az árakat, és mesés profithoz jussanak. Mi csökkenteni fogjuk a munkaráfordítást, s ez le­hetővé teszi a kiskereske­delmi árak leszállítását, hogy az ember annyi terméket vásárolhasson, amennyire szüksége van. Ez a mi utunk, ilyenek a szocialista gazdaság fejlődé­sének távlatai. . — Be tudjuk bizonyítani és be is bizonyítjuk, hogy a szocialista rendszer a mező- gazdaságban ugyanúgy, mint az iparban, a tudományban és a kultúrában felülmúlja a kapitalista termelés szín­vonalát, és a legmagasabb életszínvonalat biztosítja a lakosság számára — mondotta Hruscsov. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunióban vannak már olyan emberek, akik képesek a mezőgazdaságra váró feladatok sikeres meg­oldására. Megvan a szük­séges technika is, a továb­biakban pedig erősen növe­kedni fog a gépek és a me­zőgazdasági felszerelések gyár­tása. — Az a fő — mondotta Hruscsov —, hogy az élen haladó gazda­ságok tapasztalataira tá­maszkodva felemeljük az elmaradókat. Ha ez megtörténik, ez döntő lépés lesz a mezőgazdasági termékek bőségének megte­remtéséhez, a nép jólétének emeléséhez. — Pártunk különösen nagy jelentőséget tulajdonít a köz.- poniti bizottság jelenlegi plé­numának. E plémim feladata kidolgozni a mezőgazdaság irányításának megjavítására teendő határozott intézkedé­seket, amelyeknek segítségé­vel hamarosan megoldhatjuk a XXII. pártkongresszuson ki­tűzött feladatot: a mezőgaz­dasági termékek bőségének megteremtését. Ez bonyolult és felelősségteljes feladat, nagy erőfeszítéseket kíván a párt, az egész nép részéről. — Ha megoldjuk azt a fel­adatot, hogy teljesen kielé­gítjük az ország mezőgazda- sági termékekben mutatkozó szükségleteit, akkor gazdasá­gi fejlődésünk egyik fő ma­gaslatát hódítjuk meg, történelmi jelentőségű győzelmet aratunk a pártunk programjának megvalósításáért vívott harcban. Ez a marxista—leninista ta­nítás újabb győzelme lesz, azé a tanításé, amely a kom­munizmus diadaláért vívott harcban a népeket lelkesíti — mondotta beszéde befeje­zéseként Hruscsov elvtárs. Washington minden egyes dollárból 63 centet fegyverkezésre költ Kennedy bejelentésének visszhangja A Pravda hétfői számában foglalkozik Kennedy elnöknek azzal a döntésével, hogy az Egyesült Államok felújítja a légköri nukleáris kísérleteket. A washingtoni „szenzáció” — írja a Pravda — cinizmusá­val meglepte a fegyverkezési hajszat miatt nyugtalankodó emberiséget. Az Egyesült Ál­lamok közvetlenül az után, hogy nagyhangon kiáltozott a légköri atomrobbantások ve­szélyességéről, most fittyet hány a nemzetközi közvéle­ménynek. Az Egyesült Államok mai kormánya már régen a fegyverkezési hajsza foko­zásának útjára tért. Uj katonai programot hozott létre, amelynek következtében ugrásszerűen emelkedtek az Egyesült Államok katonai ki­adásai. A következő öt évben ezek 50 milliárddal múlják fe­lül az elmúlt öt esztendő ka­tonai költségeit. A július 1-én kezdődő költségvetési évben a hadikiadások négymilliárd dol­lárral növekednek, a követke­ző esztendőben pedig három és fél milliárddal. Washington minden egyes elköltött dollá­réból 63 centet a fegyverkezés­re költ. A brazíliai külügyminiszté­rium nyilatkozatot adott ki Kennedy elnök pénteki rádió­beszédével kapcsolatban. Brazília — hangsúlyozza a közlemény — mélységesen sajnálja azt a döntést, hogy az Egyesült Államok felújítja a légköri nukleá­ris robbantásokat. Japán hétfőn ugyancsak til­takozott az amerikai atomfegy­ver-kísérletek újrafelvéte’e miatt. Zentaro Kosafca külügy­miniszter jegyzéket nyújtott át az Egyesült Államok tokóí nagykövetének, amely kijelen­ti. Japán mélységesen sajnál­ja Kennedy döntését és fenntartja magának azt a jogot, hogy jóvátételt követel­jen a robbantás miatt keletke­zett károkért. John Gollan, Nagy-Britan- nia Kommunista Pártjának főtitkára vasárnap elhangzott beszédében megbélyegezte a nyugati hatalmak leszerelési politikáját. így lépnek fél azok, akik nem a leszerelést és a nukleáris robbantások be­tiltását. hanem a végzetes nuk­leáris fegyverkezési verseny folytatását óhajtják — hangsú* lyozta Gollan. A burmai forradalmi tanács forradalmi bizottságokat állított az egyes államok élére A ranguni rádió vasárnap jelentette, hogy a Ne Win tá­bornok vezetése alatt álló burmai forradalmi tanács fel­oszlatta a burmai államszö­vetséghez tartozó Shan, Kac- hin, Karén és Kayah autonom államok államtanácsát, vala­mint a Chin autonom terület tanácsát. Az említett államok, továb­bá a Chin autonom terület igazgatását a jövőben forra­dalmi tanácsok intézik — kö­zölte a rádió. Növelni a technikai - anyagi segítséget — A mezőgazdasági terme­lés fejlesztésére vonatkozó új feladatoknak megfelelően, nö­velni' kell a mezőgazdaság­nak nyújtott anyagi-technikai segítséget is. Ha mi csak fel­hívásokat intézünk az embe­rekhez, hogy termeljenek ku­koricát, cukorrépát és tér­jenek át a halszálkás fejőál­lásra, de nem biztosítjuk ku­korica. és cukorrépaszedő kombájnok gyártását, nem adunk modem rendszerű fe- jögépeket és egyéb eszközö­ket, akkor közönséges fecse- gőknek bizonyulunk. Lehe­tetlen, hogy magas munka­termelékenységre hívjunk fel, és ugyanakkor baltával vág­juk a kukoricaszárat. — Az SZKP Központi Bi- zotságának elnöksége úgy vé­li — mondotta Hruscsov —, hogy határozott programot kell kidolgozni a mezőgazdaság anyagi és technikai megsegí­tésére. Hruscsov számításo­kat idézett, amelyek mutat­ják, hány gépre van szük­ség, figyelembe véve a mező- gazdaság fejlesztésének és műszaki tökéletesítésének táv­latait: meg kell kétszerezni a mezőgazdasági gépi eszközök gyártását. — Ez nehéz feladat, természetesen nem is tudjuk egy vagy két-három év alatt megoldani. De haladéktalanul hozzá kell kell látnunk e feladat megoldásához. — E feladat megoldásának fő irányai: a már meglevő traktor- és mezőgazdasági gépgyárak teljesítményének növelése, legalább három új, hatalmas traktor- és mező­gazdasági gépgyár, illetve az állattenyésztés gépesítéséhez szükséges felszereléseket elő­állító üzem felépítése. Rá kell lépni a nagyteljesít­ményű traktorok és egyéb gépek még szélesebb körű al­kalmazásának útjára. Az előadó foglalkozott a mezőgazdasági gépek és pót- alkatrészek árának kérdésével is. — A kolhozokban és aszov- hozokban folyó munka helyes megszervezése a fő kérdések közé tartozik — mondotta a továbbiakban Hruscsov. — Az élenhaladó gazdaságok tapasz­talatai azt mutatják, hogy erősen emelni tudjuk a ter­mékek termelését és csökken­teni tudjuk azok önköltségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom