Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-06 / 54. szám
I kommunista bőség megteremtése Hruscsov elvtárs beszámolója a mezőgazdaság helyzetéről és feladatairól az SZKP Központi Bizottságának plénumán „A kommunizmus építése hazánkban: nemzetközi kötelességünk teljesítése a világ összes forradalmi erői iránt. A lenini irányvonalat követjük és ezt az irányvonalat támogatja a világot átfogó kommunista mozgalom, az egész haladó emberisétf’ — jelentette ki Hrus! csov, az SZKP Központi Bi- j zottságánaik hétfőn megnyílt plénumán, a kommunista társadalom építésének jelenlegi szakaszáról, és a mezőgazdaság irányításának megjavításában a pártra váró feladatokról tartott beszámolójában. A kommunizmus építésének programja .Teljes joggal elmondhatjuk — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának első titkára —, hogy az SZKP új programja, a kommunizmus anyagi és műszaki alapjairól, továbbá a kommunista társadalmi viszonyok kialakításáról és az új ember neveléséről benne kifejtett tervek világszerte óriási hatást gyakoroltak az emberek millióira." Hruscsov a továbbiakban megállapította, hogy az SZKP programja ,.a tudományos kommunizmus elméleti alapján kidolgozott kommunista társadalom felépítésének sokoldalú tervét tartalmazza”. — A szovjet nép lelkesen, forró helyesléssel fogadta a kommunista párt új programját, mint saját, legfontosabb érdekeinek kifejezőjét. A kommunizmus építését valamennyi szovjet ember saját ügyének tekinti. — A párt és a nép erőfeszítései most a legfontosabb gazdasági feladat gyakorlati megvalósítására — a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtésére összpontosulnak. A Központi Bizottság jelen plénuma is ezért vitatja meg a mezőgazdaság fellendítésének kérdését, amely az egyik legfontosabb az új programban és az SZKP XXII. kongresszusának határozataiban felvetett kérdések között Az SZKP új programjának gazdag külföldi visszhangja között találkozhatunk olyanokkal is. amelyekben kételkedés nyilvánul meg aziránt, helyesein teszi-e a program, hogy a népnek szükséges anyagi javak termelésére helyez különös súlyt. Pártprogramunk egyes bírálói a szovjet kommunistákat szinte olyan embereknek próbálják feltüntetni, akik hajlamosak a kommunizmust valamiféle „terülj asztalkám”- nak beállítani — jelentette ki az SZKP Központi Bizottságának első titkára. A kommunista társadalom mibenléte — Számunkra, minden marxista—leninista számára a kommunista társadalom: a társadalom összes tagjainak teljes szociális egyenlősége, valamennyi állampolgár magasfokú öntudatossága és eszmeisége, az anyagi és szellemi javak bősége, minden dolgozó boldog és ellátott élete egyaránt. A tudományos kommunizmus számára idegen az olyanfajta egyenlőség, mint aminőt az első keresztény gyülekezetek hirdettek a maguk alacsony életszínvonalával, aszkétizmu- sával. A kommunizmust nem tehet elképzelni olyan asztalnak, ahol üres tányérok előtt „magasan fejlett öntudatú és teljesen egyenjogú” emberek ülnek. Ilyen ..kommunizmust” hirdetni annyi lenne, mintha arra hívnék meg az embereket. hogy pálcikával „kanalazzák^’ a tejet. Ez a kommunizmus torzképe lenne. Hruscsov ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy Marx, Engels és Lenin kidolgozta a leendő kommunista társadalom alapelveit. Ismeretes Marx klasszikus formulája — mondotta —, amely szerint a kommunista társadalom magasabb szakaszában az egyének sokoldalú fejlődésével együtt, kifejlődnek a termelőerők is, és teljes erővel buzognak a társadalmi javak összes forrásai. Csak ekkor válik lehetővé annak az el vnek a megvalósítása, hogy mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint. A pert munka célja A kommunizmusnak ez a marxista—leninista értelmezése képezi az SZKP programjának alapját, s kifejezésre jut abban a megállapításban, hogy a pártmunka célja: a nép egyre növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek mind teljesebb kielégítése. Erről megfeledkezni egyértelmű lenne a kérdés materialista felvetésétől való eltéréssel, a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek meg nem értésével, a szub- jektivista, idealista álláspontra való süllyedéssel. — Az SZKP programja éppen tanítóink nézeteivel teljes összhangban — nem olyan társadalomnak mutatja a kommunizmust, ahol a szegények egyenlősége alakul ki, hanem olyannak, amelyben megvalósul a társadalom valamennyi tagjának anyagi bősége és szellemi jóléte, biztosítottá válik a személyiség sokoldalú fejlődése. Az SZKP programját áthatja a kommunizmus nagy és nemes eszméje: mindent az emberért, az ember javára. Ugyanakkor Hruscsov elvtárs hangsúlyozta: — Magától értetődik, hogy nincs hibá- sabb dolog, mint a marxistáknak—leninistáknak olyan elképzeléseket tulajdonítani a kommunizmusról, hogy az a semmittevés és a jóllakott tétlenség eldorádója. Az SZKP programja, a XXII. párt- kongresszus dokumentumai teljes erővel és határozottsággal hangsúlyozzák, hogy o kommunizmus és a munka egymástól elválaszthatatlan, hogy éppen a társadalom ösz- szes tagjainak öntudatos, önfeláldozó munkája a kommunizmus építésének alapja, és hogy e társadalom javára i végzett munkát a kommuniz- j mus nagy ideáljai hatják át. A kommunista társadalom megteremtése során alakul ki a magasfokú kommunista öntudatú és erkölcsiségű ember. Növelni a szocializmus anyagi erőit — A kommunizmus anyagitechnikai bázisa megteremtésének rendkívül nagy nemzetközi jelentősége van — mondotta a továbbiakban Hruscsov. — A két társadalmi rendszer versenyének és harcának jelenlegi körülményei között szüntelenül növelni kell a szocializmus anyagi erőit az imperial izmus fölötti győzelem mielőbbi kivívása és megszilárdítása érdekében az élet valamennyi területén, vagyis gazdasági, politikai és tudományos-technikai vonatkozásban egyaránt. Bármiféle eltérés ettől az irányvonaltól azt eredményezné, hogy megszűnne a szocializmus erőinek az imperializmus feletti fölénye, ez pedig hatalmas kárt-okozna-«-szocialista tábornak, az egész világ forradalmi és felszabadító erőinek. A termelőerők olyan nagymértékű fellendülését kell elérnünk, úgy kell megerősítenünk a szocialista országok gazdasági és védelmi erejét, hogy a szocializmus erői mind megbízhatóbban és teljesebb ben védve legyenek az imperialista agressziótól. — Éppen a Szovjetunió és az egész szocialista világrendszer termelőerői gigászi fejlődésének köszönhetjük, hogy a jelenkori imperializmus kénytelen számolni a szocialista táborral, a szocializmus reális erőivel. A világ haladó közvéleményének egybehangzó elismerése szerint a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak ez a hatalma jelenti » legfőbb akadályt az imperialista agresszió, az új világháború kirobbantásának útjában. Az imperializmus elleni sikeres harchoz nem elég a jelszó, a harc győzelmes viteléhez reális lehetőségek kellenek. Ezek között a lehetőségek között a győztes szocializmus anyagi erői döntő és egyre növekvő szerepet játszanak. — A mai viszonyok között — folytatta az előadó — épül és már fel is épült a tényleges szocialista társadalom. Ma már nem csupán az osztályöntudatra vonatkozó forradalmi felhívások, hanem elsősorban a szocialista országokban élő nagy tömegek gyorsan növekvő életszínvonalának példája hat a kapitalista országok dolgozóira. Ezekben az országokban még elég széles rétegek rabjai a burzsoá és a reformista ideológiának. Ha a szocialista világ a kapitalizmushoz viszonyítva magasabb életszínvonalat ér el, ezzel ismét meggyőzően bizonyítja a nem szocialista országokban élő emberek millióinak a szocializmus előnyeit és újabb hatalmas csapást mér a kapitalizmusra. A kommunista bőség megteremtése — Nem véletlen, hogy az amerikai imperialistákat leginkább az nyugtalanítja, hogy a program a kommunista bőség megteremtését tűzi ki feladatul. Az amerikai imperialisták természetesen tisztában vannak azzal, hogy ha a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági vonatkozásban megelőzi a legfejlettebb tőkés országokat is, akkor már az imperialisták semmilyen erővel sem tudják megállítani a kommunista eszmék győzelmi menetét. — A szocializmus, a kommunizmus példájának ereje különösen jelentőssé válik azért is, mert korszakunkban az önálló fejlődés útjára léptek emberek százmilliói az ázsiai, afrikai és latin-ameri* kai országokban, miután lerázták, vagy lerázzák a gyár- , mati rendszer igáját. Ezeknek az országoknak a népei előtt teljes nagyságban felvetődik a kérdés: milyen úton haladjanak tovább, a kapitalista, vagy a nem kapitalista fejlődés útján. — Minél nagyobb sikereket arat hazánk és aratnak a szocialista országok gazdaságuk és kultúrájuk fejlesztésében, népeik életszínvonalának emelésében, annál könnyebben döntenek a fiatal nemzeti államok népei a szocializmus mellett. Ilyenformán világos, hogy az a szocialista ország, amely reális sikereket vív ki gazdasága fejlesztésében, a nép életszínvonalának emelésében, nemzetközi síkon mozdítja elő a marxizmus—leni- nizmus eszméinek diadalát és ezzel közelebb hozza a kommunizmus világméretű győzelmét. Az anyagi érdekeltség elve — Ismét hangsúlyozni szeretném —, folytatta a továbbiakban az előadó —, mennyire nagy jelentőségű a kommunizmus építése szempontjából az anyagi érdekeltség lenini elve. Alapjában véve helytelen lenne ebben az elvben valamiféle „engedményt” látni a burzsoá ideológia számára. A szocializmusnak ez az elve egyáltalán nem hasonlítható a kapitalista haszonhaj- hászáshoz. Hatalmas szakadék tátong a munka alapján megvalósuló szocialista elosztás és a burzsoá aranyborjú-kultusz körött, a kapitalista nvere- séghajhászás és azon szocialista elv között, amelynek értelmében az eredményesebb munkáért magasabb bér jár. — Ugyanígy teljesen helytelen szembeállítani az anyagi ösztönző erőket az erkölcsiekkel, az anyagi érdekeltséget áz ideológiai nevelőmunkával. — Az ideológiai nevelőmunka, az erkölcsi ösztönző erők fejlesztése és az anyagi ösztönző erők, az anyagi érdekeltség fokozása elválaszthatatlanul összefügg egymással. Az erkölcsi és az anyag! ösztönző erők kölcsönösen fokozzák egymást és (Folytatás a 2. oldalon) Gyorsítani kell a szántást A megyei főagronómus tájékoztatója az időszerű tennivalókról Enyhébbre fordult az idő, március közepe felé járunk, maholnap hivatalosan is megkezdődik a tavasz. Ahogy a napok múlnak, úgy sokasodik a munka kint a földeken, egy- ré több a tennivaló a mező- gazdaságban. Vajon, hogyan használták ki közös gazdaságaink a téli hónapokat, gondoltak-e idejében a tavaszra, s hogyan halad a felkészülés a közelgő munkákra, erről kértünk tájékoztatást tegnap délután Prezenszki Gábortól, a Pest megyei Tanács főagronó- musától. Prezenszki Gábor elmondotta, hogy a termelőszövetkezetek ebben az évben kedvezőbb körülmények között készülhettek és készülhetnek a tavaszi munkákra. Jobbak a feltételek, több gép, műtrágya jut a gazdaságoknak. Jellemző, hogy például 1961. december 3I-ig 223 vagon nitrogén műtrágya állt a termelőszövetkezetek rendelkezésére a korai fejtrágyázás elvégzésére. Már az idei első félév keretéből 528 vagon nitrogén műtrágyát kaptak a termelőszövetkezeti csoportok. örvendetesen javnl a termelőszövetkezetek gépellátottsága is. Hatvanhét szántótraktorral és 432 univerzál traktorral rendelkeznek a tsz-ek. Emellett a gépállomások gépparkja is bűvül, gyorsabb ütemben halad a gépjavítás, feltehetően több segítséget tudnak nyújtani a gépállomási traktorok a szövetkezeti gazdaságoknak. Az is jelentékenyen hozzájárul a tavaszi előkészületek megkönnyítéséhez, hogy a tsz elnököket és a mezőgazdászokat egyhetes eligazító szakmai tapasztalatcserén készítették fel a feladatok elvégzésére. Ennek ellenére, mint Prezenszki Gábor mondotta, nem haladt olyan ütemben a tavaszi előkészület, mint kellett volna. Sok közös gazdaságban nem használták ki megfelelően a téli hónapokat. A dabasi járásban például az összkalászosok területének csak húsz százalékát fejtrágyázták. A gödöllői járásban huszonhárom százalékot, a váci járásban az összterület 28 százalékára szórták ki januárban és februárban a műtrágyát. Még szembetűnőbb az elmaradás a nagyhozamú külföldi búzafajtáknál. A ráckevei járásban az összterület 72 százalékát, a ceglédi járásban a külföldi búzafajták 77 százalékát, a budai járásban 45 százalékát, az aszódi járásban pedig 68 százalékát fejtrágyázták. A kenyérgabona mellett köztudomású, hogy sok helyütt az őszi árpa is későn került a földbe. Éppen ezért szükséges lett volna ennek fejtrágyázása is. Több helyütt megfeledkeztek erről a fontos tennivalóról, a dabasi járásban például az őszi árpa 20 százalékára, Gödöllőn 21 százalékra, a váci járásban 29 százalékra, míg a szentendrei járásban mindössze az őszi ár-< pa 11 százalékára jutott fej' trágya. Legjobban haladt ez a munka Nagykörösön, ahol az őszi árpa 68 százalékát fejtrágyázták. Akadtak tsz-ek, ahol na- gyón ésszerűen szervezték meg a fejtrágyázást. Kora reggel kezdték meg a műtrágyázást, s mire a fagy felol(Folytatás az 5. oldalon)