Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-04 / 53. szám
T^Msd&B 1962. MÁRCIUS i, VASÁRNAP Az idén már lesz elegendő munkaerő Az új tagok is dolgoznak már a dunavarsányi Petőfi Tsz-ben Most, hogy a tói már a végnapjait éli, nem szokatlan látvány a határban mozgó ember. Dunávár.sányon azonban a szokásosnál jóval népesebb embercsapat kerekedik fel reggelenként Az ezerötszáz holdas tsz-ben nehezen tudtunk elképzelni olyan mezei munkát, amelyhez most ötvenhatvan ember kellene egyszerre; Főként olyan munkára eem gondoltunk nyomban, »melyhez , elsősorban asszonyok kellenek, vagy legalábbis nem okvetlenül férfimunkaerőt kíván. Pedig hát semmi boszorkányáig.*? A főként asszonyokból álló »»agy csapat a Szigetre jár mostanában, amelynek fái közt vidáman csattog a balta. Erdőtisztogatást végez a brigád. A tisztogatás munkája nem nehéz, kevesebb erőt és gyakorlatot követel, mint a favágás, de azért a haszna megvan. Sok-sok nyalábnyi rozsé, «záraz és főként élő ág gyűlik ilyenkor össze, amely elsőrendű tüzelőanyagszámba megy falun? Kié lesz ez a rozsé? — A tsz-é! — jelenti ki kategorikusan Uzelmanné. Mert hát kié is lehetne? A tsz- tagok munkájának minden haszna a közösséget illeti meg, és ebből a közösből aztán már mindenki vehet — a munkája szerint. A dolognak ilyen részét csak második unszolásra mondják el az egyébként egyáltalán nem szófukar asszonyok. — Hát persze! Egy része megy ki a tagságnak, a többi marad a közösben. Hogy minek a tüzelő a tsz-nek? Hát az irodákat mivel fűtenénk, és a kismalacoknak mivel főznénk a krumplit? Bizony, ott sablonos kérdésekkel nem sokra mentünk volna. Különben sem kötött formájú közgyűlésen voltunk, aáol legalább a "üteerWzeti forma védelmet nyújtott volna számunkra. Ott bizony veszélyes dolog lett volna ellent mondani, mert férfi legyen a talpán, aki a jó kedvükben levő asszonyok szórohamát állni merészelné. • A zárszámadási közgyűlésen 23 új tagot vettek fel a Petőfi Tsz-be. A huszonhárom közül mindössze egy a férfi, s a többi nő. Legtöbbjük iparimunkás-fele- ség, de akadnak olyanok is, akiknek a férjük, apjuk a tsz-ben dolgozik. Miért léptek be a közösbe? Elmondották az asszonyok, hogy sokan közülük már évek óta részt vesznek a közös növények ápolásában, csak tagkönyvük nem volt. Úgy gondolták, hogy elegendő annyi, ha megkapják a munkaegységeikre jutó járandóságot, s nem érdekelte őket egyéb. Később azonban egyre inkább hiányát érezték a tagsági jogoknak, amelyek birtokában hozzászólhattak volna a közös problémákhoz. Meg aztán önmaga az a tény, hogy valakinek a hozzátartozói, rokonai, ismerősei mind tsz- tagok, s ő maga is rendszeresen a tsz-ben dolgozik, együtt küzd, örül és izgul a tagsággal, igen nagy vonzóerő. Mindezekhez ráadásul még az a parasztasszonyok számára régen még álomként is merész lehetőség járul, hogy becsületes munkája után a női tsz-tag is számíthat a nyugdíjra. ■ — A fiam, a férjem és a menyem is tsz-tag — mondja Uzelman Józsefné. — Bár csak tizenkét évvel ezelőtt lett volna ennyi eszem! Már 1950 óta a tsz-ben dolgozom, de csak egy hete tagként — jegyzi meg Márkus Jánosné. A több mint húsz asszonynya.1 jelentősen erősödött a Petőfi Tsz. Éppen ennyi munkáskéz kell az idei belterjesítés megvalósításához. Összesen hetvenhat hold öntözéses kertészet ontja majd a zöldárut a boltokba, de csak akkor, ha lesz elegendő munkáskéz. Igaz, a tsz-nek van egy kitűnő RS— 0-es könnyű traktora, megfelelő munkagép garnitúrával, de ez sem érne semmit az asszonyok keze munkája nélkül. Nagymiklós István ZÖLD FAL Az áporkai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben múlt év őszén harminc mázsa gyökeret raktak el homokba. A kertészet területén ástak mély árkot, s ennek falai mellett rakták sorjába a gyökeret. Az árkot melegágyi ablakokkal takarták be. A kellemes meleg hatására a gyökér kizöldellt, s most, zöld fal benyomását kelti. A termelőszövetkezeti tagok azonban nem azért tették el a gyökeret ily módon, hogy gyönyörködjenek benne, hanem azért, hogy ezzel is növeljék jövedelmüket. Eddig ugyanis kétszer „szüreteltek” és hatezer forintot pénzeltek a gyökér zöldjéből, az úgynevezett petruskából. A közeli napokban még egyszer megszedik a „zöld falat”, így jövedelmük további 2—3 ezer forinttal növekszik. Nem megy veszendőbe a gyökér sem, ezt március végén viszik majd piacra. Az áporkai Vörös Csillag Tsz tagságának példája is azt mutatja, hogy hányféle jövedelmi forrás áll a szövetkezeti tagság rendelkezésére — ott, ahol törik is néha a fejüket ezen. Van, de még sine« Összedolgozik a család Tápiógyöngye határában a falu szélétől vagy jó öt kilométernyire kint a Nagypaskomon áll egy kis tanya. Égbekapasz- kodó, topoiyfák között, pirostetejű kis házban él itt családjával — több mint 25 esztendeje — Vágány József, az egykori 12 holdas gazda. A múltban arról volt híres, hogy kitűnő csikókat nevelt, most meg a tápiógyörgyei Zöld Mező Termelőszövetkezet egyik legszorgalmasabb tagja, s egyben az ellenőrző bízott sáig elnöke. Hogyan megy a? életsora itt kint a tanyán, mit csinál Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy az öntözéssel forradalmasítható a termelés. Az öntözéssel többszörösére lehet növelni a föld terméshozamát, és ami legnagyobb előnye, az öntözéssel biztonságosabbá válik a termelés. Az öntöző víznek nagy a „tekintélye” a szakemberek és a szövetkezeti yazdák ..lőtt. A tavalyi aszályos időjárás után mind több szövetkezet igyekszik növelni öntözéses területét. Részben kertészkedéssel kívánnak az öntözött területeken foglalkozni, részben pedig öntözéses szántóföldi termelést folytatni. Sajnos, az öntözéses területek gyorsabb növekedését több körülmény alcadályozza. Egyik ilyen: az ipar nem tud elegendő gépi berendezést a tsz-ek rendelkezésére bocsátani. Erre pedig mindenképpen szükség van, akár folyóból, akár pedig kutakból nyerik a vizet. Bármilyen furcsán hangzik is, de való igaz, hogy a megyében több gépi öntözőberendezés áll kihasználatlanul — mégpedig évek óta. Ezek a berendezések a gépállomások tulajdonában vannak. Éveklzel ezelőtt, amikor a megyében a termelőszövetkezetek nagyobb területen foglalkoztak rizstermeléssel, a gépállomások — a bugyi, kiskunlacházi és még néhány — ezekkel a nagyteljesítményű gépekkel biztosították a megfelelő mennyiségű vizet. Az öntözőberendezések egy részét megvásárolták a termelőszövetkezetek, adtak at gépeket a gépállomások a vízügyi igazgatóságoknak. de még ma is több gép található tulajdonukban. A gépállomások vezetői szeretnének is minél hamarabb túladni ezeken a gépeken, de nyilván az illetékes megyei szervek nem kellő együttműködése miatt kénytelenek tárolni ezeket a gépeket. Ugyanakkor több termelőszövetkezet szívesen megvenné, és ha szükséges, elvégeztetné a szükséges javításokat, és ami a legfontosabb, már az idén üzembe is helyezné ezeket. Most valahogyan úgy áll a dolog: van öntözőberendezés, de még sincs. Az illetékeseknek mielőbb intézkedniük kellene: oda kerüljenek ezek a gépek, ahol szükség van rájuk — termelésbe. Bevált és jövedelmező a kukorica vegyszeres gyomirtása A cegléd-csemői Állami Gazdaság traktorosa. Szilva László hetven-nyolcvan centiméter mélységben tavaszi szőlőültetvény alá forgatja meg a földet *»9 dugTóth Lajos, a ceglédi Vörös Csillag Tsz fogatosa hagyma alá fogasd ja az őszi mélyszántást (Mihók felv.) szálast, s majd egy holdnyi szőlőt. Mellette — nézzék csak meg az istállót — 22 csikót nevelek a szövetkezetnek. Arra a kérdésre, hogyan osztják majd be a munkát, az asszony, Vágányné válaszol. — Tavaly is majdnem eny- nyit vállaltunk, s közösen a család minden egyes tagjával dolgoztuk meg. Az uram, egy hónapig kórházban volt, mégsem maradt gazos a kukoricánk, a cukorrépát is idejében felszedtük. Megértjük egymást a lányomékkal. a vejem is nagyon szorgalmas ember. ,ió velük dolgozni- Eleitől kezdve tudtuk, hogy csak úgy boldogulhatunk, ha megfogjuk a munka jobbik végét. Tudják, vannak a mi szövetkezetünkben olyan jó szavas asszonyok, beszélnek, beszélnek, de nem dolgoznak. Mi nem érkezünk unatkozni, ilyenkor . télen is akad itt a ház körül tennivaló bőven. En az állatokkal, meg | a tejhaszonnal bajlódok, a lányom az uramnak segít.. Most nagy segítségünkre lesz majd a fiunk, akivel már megbeszéltük, hogyan kezdünk a munkához. Alkonyodik. mire alaposan ki beszélgetjük magunkat, s a ház gazdája egy kis tanyalátogatásra invitál. Mi tagadás, érdemes itt körülnézni, sok érdekes látnivaló akad. Büszke is Vágány József a csikókra, amelyek ott sorakoznak a nagy szerfás istállóban. — Nyűik az idő — így mondja búcsúzóul a gazda lánya, mi már felkészültünk a kinti munkákra. írják csak meg. hogy kövessék a példánkat a többiek is. Súlyán Pál A Cifrakerti Állami Gazdaságban az 1961-es évben 470 katasztrális hold kukoricán végeztünk vegyszeres gyomirtást Atrazinnal. Katasztrális holdanként 5,2 kilogramm vegyszert használtunk, 600 liter vízzel. A permetlevet az erre a célra házilag készített két darab 30—30 hektoliteres pótkocsira szerelt tartályban készítettük elő. A tartálykocsi hátsó alsó részére szerelt szivattyút a traktor kardántengelyével hajtottuk meg és egy ..gégecső segítségével visz- szavezettük, a permetlevef a tartályba. Ezzel igen jó keverést, illetve oldódást sikerült elérni. Ugyanezzel a szivattyúval töltöttük meg az RS—09-es traktor permetlé-tartályát rendkívül rövid idő alatt. A permetezést a már előkészített talajon vetés előtt végeztük, majd utána könnyűboronát használtunk. A vegyszer hatása jónak bizonyult. csupán az egyes muharfélék és az indás szeder bizonyultak ellenállónak. A 470 katasztrális hold vegyszeres kukorica átlagosan holdanként 22 mázsa szemeskukoricát termett, míg a 730 katasztrális kapált terület katasztrális holdanként 14 mázsát. A feltűnő terméskülönbség azonban csak körülbelül 60 százalékban tulajdonítható a vegyszer hatásának, a többi az eltérő talajadottság javára írandó. Az elmúlt évben két darab SZKGN 6-os kukorica négyzetbevetőgépet átalakítottunk szemenkénti vetésre, amelynek segítségével katasztrális holdanként 23 000 tő kukoricát kaptunk. Ezzel a módszerrel 165 hold kukoricát vetettünk és Atrazinnal kezeltük. A viszonylag egyenletes tenyészterület és a teljes gyommentességnek tulajdonítható, hogy az aszályos Idő ellenére -érésig-a -szár. üde zöld volt és katasztrális holdanként 30,2 mázsa májusi morzsolt terméssel fizetett. A vegyszeres kukorica termesztéséből adódik egy másik előny, nevezetesen az, hogy a kikelt állomány az élemi és rovarkár kivételével a tenyészidő folyamán nem csökken. Míg a kultivátorozással és kapálással a legnagyobb elővigyázat mellett is kivágunk 8—10 százalékot. A Szuper szelektív gyomirtószerek elterjedését nagy mértékben akadályozza az a tény, hogy külföldről drága valutáért kell behozni. Ez évben azonban már forgalomba kerül hazai vegyszer is Hun- gasin néven, lényegesen olcsóbb áron. (Körülbelül 198 forint.) Kétéves üzemi tapasztalataink alapján a vegyszeres kukoricatermesztés feltétlen jövedelmező. A kivitelezés megszervezésére vonatkozó tapasztalatainkat az érdeklődők rendelkezésére bocsátjuk. Girst Ádám agronómus Réöt Sem hacjijtaL türelmesen hallgatták a tájékoztatót, sok mindent fel is jegyeztek. Azt hitte volna az ember, hogy a beszámolók elhangzása után elégedetten távoznak az országgyűlés tagjai. . Nem így történt. Ahol egy kis rés maradt a beszámolók nyomán, ahol nem mindenre adtak a beszámolók választ — a képviselők kérdései csak úgy záporoztuk. — Mit tesz a tanács és a gépállomás, hogy a traktoroshiányt enyhítse? Mit tesznek a termelőszövetkezetek vezetői a traktorosok megfelelő ellátásáért? Mit tesznek a jogtalanul használt háztáji földek felkutatásáért a becsületesen dolgozó parasztok érdekében, hogy azok ne károsodjanak? Végeznek-e felvilágosító munkát a gépállomás tagjai a termelőszövetkezetekben, hogy meggyőzzék az ottani vezetőket: olcsóbb és jobb, ha géppel dolgoztatnak, mintha például kézzel szórják a műtrágyát ... A kérdésekre sorban, rendjén megkapták a megfelelő választ. A képviselők jól tájékozódhattak arról, hogy megyénkben egy-két gondtól eltekintve, nincs ok aggodalomra. Ez azonban az ország- gyűlés tagjainak nem volt elég. A késő délutáni órákban útnak indultak Páty, Tök és Bia felé. A termelő- szövetkezeteket látogatták meg. De nemcsak az irodákig jutottak, hanem bekopogtak a családokhoz is. Mert az a véleményük, hogy nagyon fontos az országgyűlések idején alaposan, megfontoltan dönteni a nép ügyéről. Ehhez azonban jól kell ismerni a dolgozók gondjait ét nem szabad soha sajnálni a fáradságot hogy otthonában gazdaságában kérjél ki véleményét. Ezért jártak pénteken —! — mint annyiszol máskor is —. megyénk lakosai közötí S. Á. ilyenkor télutóján a család, mit terveznek erre az esztendőre? Erről faggatjuk a szálfatermetű, ötvenes korban levő pirospozsgás embert. A szobában, ahol ülünk, langyos meleget áraszt a búboskemence. Vágányné, a lánya, de az unoka, a kis Jóska is kíváncsian figyeli a kemencepatká- ról a nagyapát. — Nagyon megszoktuk már ezt az életet ■*— mondja az idősebb Vágány — az apám is ! ezen a környéken élt, a nagy- ] apám is itt hajtotta az urasás ■ ökreit. Nem volt könnyű az ő 1 életük se, bizony nekem is s sokat iyllett gürcölnöm. Ami- 'j kor e4y kicsit összeszedtem ^ volna magam, kivittek a úont- íra. Evekig | a szülői ház j felé sern tudtam nézni. INegy- £ vennegyfaen haltak meg a szü- íleLm, s mire hazajöttem a íog- I Ságból, már nem beszélhettem | velük. Hej, pedig de jó lett volna megkérdezni, hogyan is folytassam ezután, mihez kezdjek nélkülük. A választ az idő hozta meg, megoldódott a nagy gond: most mór valamennyien — az egész család — szövetkezetben dolgozik. A feleségem szerződéses jószágokat nevel, meg a házkörül tesz-vesz, de a nyári munkákba is besegít. A vejem iparosember, az építő- brigád tagja, nagy hasznát veszem idehaza is, sokat segít a lányommal együtt a vállalt földek megművelésében. A tavaszra már öten leszünk — csillan fel a szeme —, mert a fiam nemrégiben jött haza a katonaságtól. Most éppen nincsen idehaza, bement a városba. technikumba akar járni levelezőként. — Szóval a nyáron is össze- ; dolgozik a család? — Igen. Több kéz többet esi- i nál, hamarabb végére érünk a i dolognak.;. így zajlik a beszélgetés és j közben ki-kinézünk az ablakon | a végtelen tanyavilágba. Most i még sivár, egyhangú, télies a i ; környék, de nemsokára meg- i : újul a határ. A földek, mint a ; ház gazdája is mondja, nem a legjobbak errefelé, „szikporon- : tyosak”. Bizony meg kell vele szenvedni, ha az ember ki akar belőle hozni valamit. A szövetkezetben egyébként családi művelés alapján gondozzák már a földeket, s ki-ki annyit vállal, amennyihez erőt érez. Vágány Józsefek tavaly is az elsők között jelentkeztek, most is elvállalták már a területet. — Mennyit? *— Egy hold cukorrépát — kezdi sorolni a gazda — öt ka- ‘teszteri kukoricát, öt hold ka■ Máskor mindig ün- ; népidben látom őket la Parlament folyosó- ; ián. A minap azon- l ban egyszerű hétköz- \ napi ruhában érkez- \ tek Érdre, az országig gyűlés Pest megyei \ képviselőcsoport já- \ nak tagjai. A talál- \ közön Keleti Ferenc l megyei tanácselnök \ és Légrády László, \ a gépállomások meggyei igazgatója szá- ! molt be a tavaszi ! munkákra való felké- í szülésről. ; Hosszasan, részle- i tesen elemezték a ! mezőgazdaságban ! dolgozók gondjait, ; feladatait. Tájékoz- ! tattak a számadatokéról és arról, ami a (számok mögött van. ÍNagy gonddal készül- tek beszámolójukra, é hogy hű tükrét mu- é tathassák megyénk (mezőgazdaságáról a képviselőknek. Azok •XXXVNXXYXVXXXWXXVXXXXXVXXXXXVXXXXXXVXXXXVi.WVXXXVXXXVyVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV'. A ceglédi határban © * A tavasz közeledtének jeleivel találkoztunk a minap Cég- léd határában. A magasabb fekvésű, homokosabb területeken ; itt-ott már megkezdődött a mezőgazdasági munka. Traktorok í ekéi hasítják a földet, másutt műtrágyát szórnak, fogasainak. ; Tevékenykednek a gyümölcsösökben is, tisztogatják a fákat, i Fényképezőgépünkkel a tavaszra való készülődés munkáiból \ örökítettünk meg egyet-egyet.
