Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-31 / 76. szám

MOZAIK MA: — ülést tart a járási KISZ-bizoltság. Megtárgyal­ják a tsz-ek fiatalokkal való megerősítésének problé­máit; az Ifjúság a szocia­lizmusért mozgalom 1961. évi mérlegét; a lánymun- kát; az MHS és a KISZ együttműködését. — a Hazafias Népfront járási elnöksége az 1962. évi társadalmi munkák és a könyvbarát-imozgaiom szervezéséről tárgyal. — megismétlik a gyömr&i művelődési otthonban a Bíbormcdár című mese já­ték előadását a központi is­kola színjátszói. M0H0B.VID iflIM wr^'s.ö I 'mgr 1 pipi mmim Egy falusi tanító a XVIii. században A FEZT MEGYEI- HÍRLAP IV. ÉVFOLYAM, 76. SZÄM 1982. MÁRCIUS 31, SZOMBAT MAI MŰSOR: Mozik Ecser: Pedro kapitány vidám hadjárata. Gomba: lVLamiock pro­fesszor. Gyömrő: Cirkus&művé- S25©k. Maglód: Julius Caesar. Meitde: Két élet I—II. Monor: Nem ér a nevem (széles). Nyár­egyháza: Ellopták a hangomat. Pilis: Kettétört amulett. Tápiósáp: Dúvad. Tápiósüly: Újra egyedül. Úri: Kalandor. Üllő: Szerelem és a másodpilóta. Vasad: Roecó és fivérei. Vecsés: Házasságból elég­séges (széles). Hétvégi sport jegyzetek Mint arról már hírt adtunk, áp­rilis 4-én Monoron rendezik meg a Magyar Kerékpáros Szövetség ez évi első „háztömb körüli’! bajnok­ságát. A versenyen I., H.. Hl. és ifjú­sági minősítésű versenyzők sze­repelnek, az ország különböző sportegyesületeiből. Lesz egy fu­tam, ahol járásunk kerékpározói indulhatnak — közhasználatú gé­pen. A verseny a községi ünnep­ség után. körülbelül tél 12-kor kezdődik. Rajt és cél: a járási könyvtár előtt. Útvonal: Kossuth Lajos—Ady Endre—vöröshadse­reg—Mátyás király—Kossuth Lajos utca. ★ Vasárnap rendezik meg a megyei spartakiád téli versenyeinek kör­zeti döntőit Cegléden. A ceglédi, monori, nagykátat járások leg­jobb sparta,kiadós sakkozói és asz­taliteniszezői mérik Össze iuar.su- tart, küzdenek a megyei versenyre Váló bejutásért... Sok sikert kí­vánunk a járásunk színeiben in­dulóknak. ■k A héten rendkívüli ülést tartott * JTST elnöksége. Itt a követke­ző negyedév munka- és üléstervét tárgyalták meg, majd a kerökpá- rosveraeny lebonyolításával kap­csolatos feladatokat. Végezetül személyi ügyekről tárgyaltak. ★ Sportfelszerelés — tél áron A Magyar Ifjúsági Sportbizott­ság támogatásban részesítette azo­kat a sportegyesületeket, amelyek saját erejükből sportfelszerelést akartak vásárolni. Az adott támo­gatás itt százalékos, vagyis a meg­vásárolandó sportszerek felét kel­lett csak a sportkörnek fizetnie. Monor és Monde vette igénybe ezt a kedvezményt. A JTST elnökségén még néhány futball, egy garnitúra zöld-fehér labdarúgó-szerelés várja, hogy gazdája akadjon . .. Vagy tálán senkinek sem kell? ★ A MISB-tői kapott támogatás alapján, a járási KISZ-bizottság és a JTST elnöksége, a napokban néhány — elsősorban nemcsak labdarúgó-szakosztályt működte­tő sportkört — pénzjutalomban részesít. ★ A Monon KSK vezetőség nél­kül maradt. Ugyanis a vezetők jó­része lemondott tisztségéről, más­részük pedig már régóta nem csi­nál semmit. Hasonló a helyzet Gyömrőn is. Az illetékes sportha- tóság. a helyi szervekkel közösen, a két sportegyesület rendezésével foglalkozik. Új gépek könnyítik a munkát a magtisztító-teiep zsákvarrodéjáhan A monori magtisztító tele- * » pen az utóbbi évek alatt az üzemrészek több új, korszerű tisztítógéppel gazdagodtak. A munka megkönnyítésére spi- rálcsúszda épült, a zsakóló­méin kasoknak — a vagontolás elvégzéséhez — Csehszlová­kiából tolóbakot hozattak. És így lehetne sorolná azt a megannyi intézkedést, gondos­kodást, amely a felszabadulás utáni években a tisztítótele­pen történt. Volt azonban egy üzemrész a telepen: a zsákvarroda, ahová nemigen akart az idő szele behatolni. Régi, javított, zörgő Sin­ger varró gépeken dolgoz­tak ott az asszonyok. Testtartásuk meggörnyedt, lá­bukon viszerek képződtek, egyszóval: idő előtt megvisel­te őket a munka. Pedig ve­lük is törődtek, állandóan ja­vítgatták a szerelők rossz gé­peiket, új alkatrészeket rak­tak a gépbe, de hiába, csak rövid ideig dolgoztak simán, olajozottan — aztán újból el­romlottak. Igazán tősgyökeres változás, csak az elmúlt napokban tör­tént a varrodában, amikor át­adták az új, korszerű, vil­Korszerűsítik a gyómrői postahivatalt Az egész hivatalt korszerű fénycső-világítással és egyéb berendezési tárgyakkal látják eL Gy. S. sunk, ha azoknak a nevét nem írnánk ide, akik a korszerűsí­tési munkálatokat elvégezték: Pausch János esztergályos, Pete György lakatos, Sinko- vicz László asztalos, Somodi Ferenc villanyszerelő, vala­mint Hajdú Károly, Baranyi Károly és Otrokocsi Sándor. Tudni kell, hogy a viUanygépek eredeti ál­lapotokban, mint szíjvar­rógépek érkeztek a te­lepre. Itt alakította át őket Bausch János a töb­biek segítségével, részben munkaidőben, rész­ben társadalmi munkában. ... Azóta már vígan zaka­tolnak az új varrógépek, fol­tozzák a zsákokat, amelybe a tavaszi vetőmagvak kerül­nek. Hörömpő Jenő A napokban többen azt hit­ték, hogy bezárt a gyomrai postahivatal, mert a bejárati redőnyt állandóan leeresztve látták. — Nesn, a hivatal nem zárt be. nem költözött el, hanem átalakítási munkálatok foly­nak. emiatt az épület másik részében doivjoztMk, s a bejára­tot is áthelyeztük á Steinmetz kapitány úti Gidaira, A Közle­kedés és Postaügyi Miniszté­rium refedeiete értelmében, Budapesttől 25 kilométeres körzetben a postahivatalokat korszerűsíteni kell, így került sor a györAöi épület felújítá­sára — k&xSie Bárány Béla hivatalvezető. A munkát a Posta Építő és Tatarozó Üzem dolgozói vég­zik, a tervek szerint szeptem­ber elsején adják át rendelte­tésének a hivatali és a lakó­részt. A munka elkészülése után a főbejáratnál egy zárt előrész lesz, posta fiákkal, egy 10 mé­ter hosszú felvételi terem, kü­lön főpénztár és telefonköz­pont. kézbesítői és hivatalve­zetői szoba. A személyzet részére férfi­női öltöző és mosdó létesül. A vonatfelvigyázó raktára is a posta melléképületeinek egyi­kében lesz. V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ ; Zsenge felsős gimnazista j voltam. Abban az időben, miitor az elemibe jártunk, 4 évig és gimnáziumba nyol­cig. Nem úgy, mint most, hogy a könnyebbik tart nyolc étig és a nehezebbiket, a gimnáziumot csökkentették négyre. Szőttel alig ifjú ko­romban csábított el a ledér nőszemély, Thália, a szín­művészet istennője. Akkor a földi istennőket még nem is­mertem, csak kislányokat és néniket. Ezért ltolt e csábí­tás igen csúnya dolog tőle. Talán az tetszett meg neki, hogy az iskolai zenekarban harsonát fújtam és egy har­sonásra is szüksége volt a J dicsőséghez, vagy tapaszta- J lattan 'ifjúságom kecsegtette könnyű eredménnyel, nem fj tudom. Lehet, hogy apám hagyta rám e viszonyt egyet- ílen örökségül. y ^ Egy biztos; könyörtelen (ét í félek, egyoldalú) szerelem volí •S az egész. Elrabolta mindé- $S nemet, amim volt: a szabac •S időmet. Cserében sok gyöt- i rődést, kellemetlenséget, ál I mattan éjszakát okozott, hosz fr, szú éveken keresztül. Min ^ den egyes fellángolás — elét í sok volt ilyen — szereptanu Pótválasztás 3 járási és 9 községi választókerületben Április 29-én pótválasztáson töltik be a megüresedett ta­nácstagi helyeket. Járásunk területén az alábbi helyeken lesz pótválasztás: Bényén «z 51. sz. járási, valamint a 29. és 31. sz. községi; Ecseren a 2. sz. járási; Gombán a 15. sz. községi; Gyomron a 2«. sz. járási és 21 .sz. községi; Maglódon a 47. sz; Monoron a 11. se.; Vasadon a 26. és 27. sz.; Vecsésen a 9. sz. községi választókerületben. KÉSŐBB MEGBÁNJA D. P. pilisi fodrász kisiparos panaszt emelt ipari tanulójá­nak vele és vendégeivel való viselkedése ellen. Nem először tette ezt, de mivel most már tűrhetetlenné vált a helyzet, kérte a szerződés felbontását. Az ipari tanuló megjelent az illetékes helyen, bánatos, síró édesanyjával, ahol a, hivatalos részről történő békítést, intést, kérést visszautasítva, olyan minősíthetetlen magatartást tanúsított munkáltatójával szemben, ami kétségtelenné tette a panasz jogosságát és igazát. Nem törődve a iórava’ó fi­gyelmeztetéssel, eldobott 8 ha­vi eddig eltöltött tanulóidőt, azzal, hogy „ő nem tud kijönni munkáltatójával”. Eldobott egy jó mesterséget. Kár. annál is inkább, mert a munkához való adottsága megvolt. Biztos vagyok bonne, hogy ezt élete későbbi föl varrtán megbánja. Hné. Dicső múltunknak nem ki­emelkedő hőséről akarok ír­ni, akit történelemkönyvek emlegetnek, hanem egy egy­szerű közkatonájáról. aki azonban annál nagyobb meg­becsülést érdemel. Nagy feladat és felelős­ség nyugszik ma is egy pe­dagógus v állam, de milyen lehetett sorsa 200 évvel ez­előtt? Sajnos, helytörténeti ku­tatásunk ezen területét meg ma is homály fedi. Jelen pillanatban is csupán egy község tanítójáról vannak adataink. Járásunkban Ké­nyén és Maglódon — való­színű adatok szerint — már 1710—1725 között voltak is­kolák. Részletesen fennma­radt azonban egy XVIII. szá­zad végi Canonica Visitatio alapján Tápiós-üly község is­kolamesterének helyzetéről szóló leírás. Az 1777. június 25-án kelt jegyzőkönyv szerint Nagy Imre, 22 éves, magyar, jó erkölcsű férfiú a „ludilector”, vagyis iskolamester. Megad­juk, hogy egy kicsi, szűk és rossz állapotban levő ház­ban lakik, amely egyben tanterem is. Ö látja el a ta­nítás mellett a kántori és harangozol teendőket is, és minden templom körüli mun­kát elvégez. Ebben az évben körülbelül 30—35 gyereket tanított rendszeresen. Fize­tése mm volt állandó, év­ről évre változott, megegye­zés szerint. Ezen valameny- nyire segített az a királyi rendelet, amely egy gyerek oktatásáért évi 8 forintot rendelt el fizetni. Ez azon­ban, amint a tanító pana­szából tudjuk, nem folyt be soha teljesen. A templomi teendők ellá­tásáért, 5 háztól évenként 5 garast, fél kiló gabonát, fel hízott sertést, fél mázsa sót, 4 icce vajat, 3 kocsi fát„ szénát kapott, amit azonban az elszegényedett nép ritkán tudott teljesíteni. 1782-ben már jobb a hely­zet valamivel. Nagy Imre azonban, úgy látszik, nem so­káig bírta a megpróbáltatásn- ~kat, mert 1786. január 17-én már Berényi Pál az iskok.- njester. aki majd 40 épig tanítóit Sülyben. Az elmondottak egy olyan korszakot világítanak meg, amikor tanítónak lenni har­cot, de egyben tiszteletet is jelentett. Remélhetőleg a to­vábbi kutatások több fényt derítenek a járás iskolaügyé­nek történetére. Gecsényi Lajos A FATÁNYÉROSTÓL — A DOBOSTORTÁIG 7 KÉRDÉS - 7 VÁLASZ - 7 NYEREMÉNY Befejezéshez közeledik rejtvényversenyünk harmadik for­dulója, melynek keretében hét egymást követő lapszámban egy-egy kérdést adunk fel olvasóinknak a vendéglátóipari szol­gáltatások körébe* ; A helyes válaszok beküldői között hét nye­reményt (tortákat, borokat, édességeket) sorsolunk ki. Hatodik kérdés; Milyen hidegkonyhai készítményt lát ezen a monori Gyorsbüfében készült képen? A megfejtéseket az utolsó rejtvény megjelenése (április 1) után egybegyűjtve kell beküldeni, levelezőlapon a szerkesztő­ség címére (Monori Járási Pártbizottság), legkésőbb ápri­lis 7-ig._______________________________ Népművelési gondok Ecseren Vasárnap a mendei körzeti bemutatón Ecser is képvisel­tette magát. Bár a járási be­mutatóra csak Ohanyal Mihály KISZ-tag megy tovább, még­is az első lépést megtették, hogy hallassanak magukról. Az ismeretterjesztő tevé­kenység is folyik. Bár lehetne az előadások száma több. is, mégis a téli hónapokra beüte­mezett havi két-két előadást megtartották, s ami fontos: mindig nagyszámú hallgató­ság előtt. Legutóbb „A művé­szet szerepe a dolgozók neve­lésében” címen volt előadás, melyet 46 felnőtt és 10 fiatal hallgatott meg. Meglepő vö t a hallgatóság aktivitása a hc:.- zászőiások során. Kereti kutatták annak okát, hogy c régebben oly sok sikert arc- főtt ecseri Képiegyüttes miért sorvad el? Ma már csak zz ; iskola tanulói ápolják a nép- I tánc, népdal kultúrát. Hiáry- | zik egy korszerű művelődén jotthon! — ez csendült ki min- | den hozzászóló szavaiból. Mátraházi Lászlóné csak ; egy ember. Miért nem segít j neki a község többi nevelője? j Az ismeretterjesztő munkában f dicséretesen dolgoznák, az elő- ! adásokra ‘ felkészülnek, meg- ! tartják azokat, de a fiataiság- ! gal nem . sokat törődnek. ! Miért? Hát nincs egy ember a ! nevelőtestületben, aki nem- í csak szavakban, hanem tet- : teltben is barátja, pártfogója, i lelkes szerelmese az ifjúság- í gal való foglalkozásnak? ; Készülődnek a május 20-a \ körül megrendezendő „tűzoltó ;nap”-ra. De vajon kielégíti ! az ecseri dolgozóiét az óvod - ; sok, az iskolások szereplést ? \ Nem hiszem, hogy ne lenre (igénye az ecserieknek egy-egy J szép színdarabra, egy-egy jó j esztrád műsorra! Hiszen ha a ! maglódiak néha átlátogatnak j Ecserre, mindig teltház előtt ! játszanak! Nem tudná ezt a 'í feladatot ellátni az ecseri if­júság? De igen, csak meg kell ! találni azt az embert, aki sze­dret! az ifjúságot. — esjó — I,ászló Sándor, a magtisztító- telep gépmestere géptenjely fúrását végzi. (Foto: Kútvölgyi) lássál kezdődött, vég nélküli, mindennapos próbákkal foly­tatódott, míg eljött a rival­dafényes nász estélye és én ott álltam, magamból kivet­kőzve, elváltoztatott alakban a színpadon, egy másik em­ber betanult szavait kiáltoz­tam sírva. Amikor az előadás végén a függöny leomlott és felzú­gott a taps, meg voltam győződve; nem nekem szól. A játék bódulatában, a túlfű­tött izgalomban csak ösztönö­sen mozogtam a színpadon. Tulajdonképpen semmire sem tudtam figyelni. Bizonyosan partnerem érdemelte ki a közönség tetszését. Ha kon­feráltam is, a taps számomra mindig inkább udvarias, mint elismerő volt. Ismerőseim di­cséretében is állandóan a gúnyt, a vigasztaló hangot ke­restem. Éveken keresztül gyötört így Thália szeszélyes szerel­me. Százszor elhatároztam a szakítást, mégis a legna­gyobb biztonsággal bűvölt karjaiba, amikor csak kedve jött a szédítéshez. Kénye kedve szerint, hol királlyá koronázott — talmi aranypa­pír koronával, hol gazdaggá, naggyá tett, ki előtt haj- longanak az emberek. Más­kor én hajlongtam más előtt, rongyos alázattal, vagy fedélzetmester voltam az Auróra fedélzetén. Nemegy­szer vörös parókával a feje­men kockás. bohócfrakkban, hatalmas cipőkben csetleltem- botlottam a „világot jelentő deszkákon”. Bármi voltam is, a végén a kielégítetlenség ér­zete maradt csak jutalmam. Egy munkatársam tsz-el- nök lett — ha jól emlékszem, Kiskunlacházán. A városba meghívta színjátszó csopor­tunkat vendégszereplésre. Több szerepem volt a mű­sorban, de a vállalatvezető már nem éppen kislány korú titkárnője mindenképpen el akarta játszani a „Szorít a cipő” bakfis szerepét. Előbbi partnere megszökött e fel­lány varrógépeket a varrónők­nek. Tönköly Sándorné nem akarta elhinni, hogy ha a lá­bával hozzáér az indító pedál­hoz, magától elindul a gép, és nem kell hajtani, erőlködni. Varga Károlyné, Boti Károly- né és Szőnyi Gáborné — a többi varrónő is — nagy elis­meréssel szólott az új gépek­ről: olyan gyorsan dolgozik, ahogy ők akarják. Nem volna teljes tudósíiá­THÁLIA SZERELME AVAGY EGY SZÍNJÁTSZÓ EMLÉKEI 'XNXXVXXXXXXSXXXVXNXX>XX>^XXXXXXXNVnXXV\.XX\>, * adat elől, inkább lemaradt a • vonatról. Semmiképpen sem \ tudtam kitérrü a beugrás \ elől. Még gorombaság árán \ sem. Keserves ábrásattal men- \ tem fel a színpadra — az elő- \ íráé szerint — lábamat vé-: rcsre törő cipőben szerelmet: vallani annak az örökifjú ka-: kadúnak. Jajgattam, nyög-: tem dühömben. Jobban is. mint az elő volt írva. Vé­gén fergeteges taps tört ki. Előadás után az utcán men­ve, töpörödött, öreg nénike állított meg: „Szegény fiacs­kám, annyira fájt (már mint a lábam?) és mégis milyen hősiesen szerepelt tovább, hogy minekünk örömet okoz­zon, Annyi sóiét nevettünk magának, mi gonoszok”. Akkor tudtam meg, hogy évek óta a zúgó tapsok nekem is szóltak , elismerésül, egyet­len jutalmul a sok fárad­ságért, igyekezetért, próbákkal eltöltött szabad időkért. Az öreg, falusi néni jóságos ag­gódása tette először betelje- sültté nászomat Tháliával, mely egyben utolsó is ma­radt. hisz végre megkaptam jutalmát, többé nem tudott elszédíteni. Kobzos

Next

/
Oldalképek
Tartalom