Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-31 / 76. szám

MST MIC.YFt Kf&vtfW 1962. MÁRCIUS 31. SZOMBAT Rendőrkézen az üzérkedő szélhámos Három nappal ezelőtt hírt adtunk arról, hogy bűnvádi eljárás indult Bállá László Tápiógyörgye, Pokol tanyai la­kos ellen csalás és üzérkedés miatt. A 38 éves többszörösen büntetett, munkakerülő em­bert csütörtökön a rendőrség elfogta. Kiderült róla, hogy nemcsak Üjszilváson vásárolt lovat hitelbe, amelyet azután ezer forintért tovább adott, hanem Tóalmáson és Tápió- ságon is vásárolt jószágot, amelynek az árával adós ma­radt, de amelyeket jó pénzért nyomban tovább adott. Egy tápiószelei lakostól pedig or­vosi vizsgálatra csalt ki — kölcsönként — félezer forin­tot. A rendőrség az üzérkedő csalót őrizetbe vette, s. ellene a nyomozást tovább folyik ja. A főmérnök egy napja téig éppen negyven perc állt még rehdelkezésére. — Ezt az időt — mondja Zsupán elvtárs — az aznapi fel­adatok meghatározására, a nap programjának rendezésére, be­osztására szoktam felhasználni. Nem is zavarjuk tehát, vá­runk türelmesen. Fél nyolctól nyolcig naponta a postával tölti ’ idejét. Az érkező és elkülden­dő leveleket nézi át. írja alá. A következő órában már a külső szemlélőnek is érdeke­sebb programra kerül sor. A gyár igazgatójával. Gáti Fe­renccel beszélik meg ilyenkor az aktuális feladatokat. Most éppen a kiváló dolgozók jelölé­séről van szó. Azokról, akik április 4-én. hazánk felszaba­dulásának 17. évfordulóján kapják meg a kiváló dolgozók jelvényét és az azzal járó ju­talmat. Az egyéb jutalmazá­sokról is most döntenek. Más­kor a vállalatvezetés, a mun­kaszervezés hasonló, időszerű kérdéseit beszélik meg ebben az óráiban. A megbeszélést követően egy. másfél órás üzemlátogatásra kerül sor. — Mindig a legfon­tosabb, valamilyen sürgős fel­adattal foglalkozó üzemet lá­togatok meg — mondja a fő­mérnök. Most a köszörűüzemen van a sor, ahol új technológia beve­zetése van folyamatban. Vár­hegyi János, a gyáregység és Kandó Bertalan, az üzem ve­zetője kísérik a főmérnököt. A nagy teljesítményű iapcsiszoló- gépek üzembe helyezési kísér­leteit tanulmányozzák, ame­lyeknek alkalmazásával a munka termelékenysége a lap- csiszolás-nál a kétszereséré emelkedik, a gyűrűk párhuza­mossága lényegesen javul, ami jelentős selejtcsökkenést ered­ményez. A köszörű-üzem másik fontos feladata az univerzális furat- köszörű automatizálása. A tel­jes automatagépet a gyár cél- géptervezői tervezték. Dalkó Jánosnak, a cálgéptervezés ve­zetőiének irányításával. Ez a munka az alapja egy olyan fo­lyamatnak. amelyet be kíván­nak vezetni a gyárban, és amelynek alapjai megvalósít­ják, hogy egy gépet a TMK- műhelyben ne csak eredeti ál­lapotára állítsanak vissza, ha­nem egyben a célgéptervezők irányítása- mellett korszerűsít­sék is azt. — Ezek azok a dolgok, ame­lyek napról napra szinte szte­reotip módon ismétlődnek — mondja a főmérnök. — Persze, akad azért mindig változatos­ság itt is. Most újra egy meg­beszélésre kerül sor. amelyen a harmadik negyedéves terv programját készítik elő. Sorjában érkeznek az érte­kezlet részvevői. Masszi Tibor termelési osztályvezető. En- ders Jenő műszaki fejlesztési osztályvezető. Molnár József főtechnológus és Monostori Endre tervosztályvezető. Az egyes osztályok szempontjából egyeztetik a harmadik negyed­évi terv célkitűzéseit. Megbe­szélik az arra az időszakra eső műszaki fejlesztési terveket és meghatározzák a feladatokat. Meghatározzák a feladatokat úgy is. hogy az egyes Vállalati szervek pontosan tisztában le­gyenek azzal, nekik mit kell tenniük. A gyorsan elköltött ebéd után újra az igazgatóval ta­nácskozik a főmérnök. A dél­előtt szerzett tapasztalatok nyomán akad megbeszélnivaló Most a TMK helyzetéről és a fejlesztésével kapcsolatos fel­adatokról esik szó. Ugyanis a gyárban bizonyos kapacitás szabadult fel és ezt az automatizálás és me- chanizálás biztosítása érdeké­ben úgy hasznosítják, hogy a második félévre módosítják a i1MK programját és ezzel le­hetővé teszik, hogy ott egysze­rű célgépeket gyárthassanak. Az ehhez szükséges létszám megteremtését úgy tervezik, ahogy az egyes üzemekben az automatizálás következtében növekvő termelékenység erre lehetőséget ad. Napközben telefonon, szemé- lyeseti -többen -keeesték-a- fő­mérnököt, hivatalos és magán-* iüilaií; kérdésekkel. Eddig nem jutott ideje rájuk. A titkársá­gon jegyezték fel azok nevét, akik beszélni kívánnak Zsupán elvtárssal. Most hivatják őket, s kerül sor a személyes beszél­getésekre. Thurzó Tibor VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK (%qI<fdi^Trlair# ^■Mwm-iinnuminafPMuaH—i Új KISZ-tagokat avattak Huszonhat új KISZ-tagot avattak Cegléden. A Dózsa György és a Hámán Kató út­törőcsapat legjobb nyolcadikos tagjai kapták meg ünnepélyes keretek között a tagkönyvet. Az ünnepségen megjelent Mol­nár József, a KISZ városi bi­zottságának titkára, aki meleg szavakkal köszöntötte a fiata­lokat. Napirenden: a városfejlesztés Ülést tartott a ceglédi váro­si népfront-bizottság elnöksé­ge. Dr. Dózsa József, a városi tanács műszaki osztályának vezetője tájékoztatta az elnök- *séget a városrendezés soron levő feladatairól. A Kossuth tér rendezését rajzokkal szem­léltette, majd beszélt a lakás­építés körülményeiről, az útja­vításról és az épülő szennyviz- csatora hasznosságáról. Kérte a népfront-bizottságot: szer­vezzen társadalmi segítséget a Malomtó-szél rendezéséhez. Joó Ágoston, a városi pártbi­zottság titkára a tanács és a népfront-bizottság jó együtt­működésének fontosságát mél­tatta. Szó esett a mezőgazdaság helyzetéről is. Megállapította az elnökség: a tsz-tagság han­gulata igen jó. Több tsz ered­ményes baromfinevelést és ser­téshizlalást fplytat. Az év fo­lyamán a közös gazdaságok 150 hold gyümölcsöst és 260 hold szőlőt telepítenek. Gondatlanságért — pén/hiinteté« Juhász Pál, a Ceglédi Gép­állomás traktorosa, egy év leforgásán belül másodszor állt bíróság előtt. Ezúttal is — mint korábban — gon­datlanságén marasztalták el. . Traktorával-----keresetülhalsdi a z otózágüton. az eke-lcp emelö azonban nem rntVkö- dött, ennek következtében 10—12 centiméter mélység­ben felszántotta a bitumen­nel kezelt makadámutat. A bíróság háromszáz forint pénzbüntetésre, valamint az okozott kár megtérítésére ítél­te a gondatlan traktorost. MOMaapyiaegs T-dugó és társai A sajtó gyakran szóvá tet­te, hogy T-dugó, egyes te­A z 1919-es el­ső szabad vörös május 1 harcba szólító, hívó szavára — amely a Vérme­zőn szózatként hangzott el — az ország minden részéről körülbe­lül 90 000 üzemi munkás, bányász, paraszt lépett be az ifjú Vörös Hadseregbe. Április 5-én a Vöröskatona cí­mű újság hírül­adta, hogy a Vö­rös Hadsereg né­hány tagja Fisch- amendre utazott, s a repülőtéren gépet szerezve. Bécs és Bécsúj­hely fölé száll­tak. Több mint húszezer röpcédu­lát dobtak le az osztrák dolgozók­nak, amelyeken felszólították őket a proletárdiktatú­rához való csatla­kozásra. A felszó­lítás nem volt eredménytelen: nemsokára bécsi vörösönkéntesek érkeztek Buda­pestre. A Vörös Had­sereg első hadjá­rata május 20— 24 között zajlott le. Landler Jenő vezetésével. a harmadik hadtest hajtotta végre. A hadjárat tervét Stromfeld Aurél dolgozta ki. Itt harcoltak a ganz- gyáriak, a hajó­gyáriak, az Észa­ki Főműhely vö­röskatonái, a MÁV-gépgyáriak, az építőmunká­sok, postások és festőmunkások, no meg a repü­lőki akik bátran repültek az el­lenséges terüle­tekre, hogy ki­kémleljék a csa­patmozdulatokat, vagy gépfegyve­reikkel lőtték az ellenséges gya­logságot, tüzérsé­get. A felderítő , repülőszolgálat különösen nagy segítségére volt a vezérkarnak. Miskolc vissza­vételéért május 20-án kezdődött a harc, amely a harmadik hadtest közreműködésé­vel sikerrel vég­ződött. Az Északi Főműhely-beliek már az első ro­hamnál félszázad­nyi foglyot ejtet­tek. A harmadik, vagyis Landler- hadtest 295. ellen­séges katonát fo­gott el, 35 gép­fegyvert, s még sok egyéb hadi­anyagot zsákmá­nyolt. A harcok fo­lyamán az ellenség mindin­kább hátrált a cseh és a román fronton. A május 31-i győzelem, amelynek ered­ményeképp Lo­sonc városát sike­rült visszafoglal­ni, igazolta a Vö­rös Hadsereg el­söprő harci szel­lemét. A repülősök közül az első légi győzelmeket Uj- váry és Keisz tá­bori pilóták arat­ták június 13-án, Miskolctól dél­nyugatra, a Sajó torkolatánál: lé­giharcban lelőt­tek egy román re­pülőgépet. amely csapataink fölött keringett, s több­szöri felszólító jelzésre nem volt hajlandó leszáll- ni. A Vörös Üjság 1919. június 3-i számában a had­seregfőparancs­nokság nagy elis­meréssel emléke­zett meg a repü­lők áldozatos, bá­tor harcáról. Horváth Mihály 1919-es vörös tábori pilóta levíziótípusok, gyermekfürdő­kád és néhány más vas­műszaki cikk hiányzik a bol­tokból. Nos, a monori vas­műszaki bolt úgylátszik ki­vétel. Ott ugyanis ezek a másutt hiányzó cikkek is bő­séges választékban várják a vevőket. Szögvasból, T-vas- ból, gömbvasból és lapos vasiból az elmúlt hónapban körülbelül 25 mázsát szállí­tott a VASÉRT. Folyamato­sabban ellátják az üzletet dróthálóval is. Lekerült 3 hiánycikkek listájáról a gyer­mekfürdőkád és a T-dugó is. A pultokon különféle gyárt­mányú televíziók sorakoz­nak. Általában: a boltban bőség fogadja a vevőket. Kislisták a könyvtárért A közelmúltban a monori KISZ-szervezet bált rende­zett. A tiszta bevételt a könyvtárnak adták át, hogy újabb kötetekkel növeljék az állományt. A KISZ-szervezet ajándékozására a könyvbarát- mozgalom keretében került sor. Dicséret illeti a mono­ri fiatalokat ezért a példa­mutató kezdeményezésért. hazardírozok... A nagykőrösi lottózóba be­állít két kislány. Kezükben lottószelvény. Három szelvé­nyen három-három találat. Szerencsések. Kilencszáz fo­rintot számolnak le részükre. Rövid tanakodás után kérnek újabb százötven szelvényt. Hátha?! A lottózó vezetője azonban lebeszéli őket. Igazis, a szerencse nem mindig jár egy úton. Jobb, helyesebb be­osztani több alkalomra a vá­ratlanul kapott pénzt. A taka­rékosságra intő szó célt ér. A lányok harminc szelvénnyel boldogan • távoznak.................. .. N em jön váratlanul A nagykőrösi Rákóczi Tsz-t és a gépállomást nem éri vá­ratlanul a tavasz. A tsz-ben rövidesen hozzálátnak a bor­só, napraforgó, cukor- és ta­karmányrépa vetéséhez. A ta­vaszi szántást 322 holdon vé­gezték el, mindössze kétszáz hold van hátra. A gépállomá­son 75 erőgép kijavítva vár ar­ra. hogy munkába állhasson. Körzetükben 4500 hold fel­szántása vár a gépállomás erő­gépeire. Vlagyimir Prokofjev szov­jet egyetemi tanár a tudo­mányos akadémia krími csil­lagvizsgáló intézetben a vilá­gon egyedül álló élességű színképeket (spektrumokat) rögzített a Venus éjszakai égboltjáról. A színképek elem­zése során arra a meglepő felfedezésre jutott, hogy — az eddigi feltevésektől elté­rően — a Venus légkörében oxigén is van. Prokofjev felfedezése igazolja azt a tudományos feltételezést, hogy a Venus bolygón lé­teznek a szerves élet alacsonyabb rendű formái. Az APN hírügynökségnek adott nyilatkozatában Pro­kofjev elmondotta, hogy a Venus-légkőr felső rétegeiben a földi atmoszférához ké­pest 0,5 százaléknyi oxigént fedezett fel. Ez igen sok, ha tekintet­be vesszük, hogy egyelőre csupán a Venus-levegő leg­ritkább rétegét sikerült meg­vizsgálni. Ma még nem tud­juk, milyen magasan helyez­kedik el a Venus felhőtaka­rója, s ezért nehéz arra kö­vetkeztetni, mennyi oxigén van a bolygó egész légkörében. Korábban már találtak szén­savas gázokat és nitrogént a Venuson, s az új kutatási eredmények valószínűvé te­szik az élet létezését. A krími csillagvizsgáló­ban folytatják az est­hajnal csillag kutatását. Igyekeznek teljesen kiaknázni azt a kedvező körülményt, hogy a Venus most egyre közelebb kerül a Földhöz, s Villáminterjú a Nobel-dijas Laxness izlandi íróval Halidór Kiljan Laxness nevét jól ismeri a magyar ol­vasóközönség. A kiváló Nobel- és Béke-díjas izlandi író jelen­leg hazánkban tartózkodik. A hatvanesztendős író életműve kétségkívül igen jelentős vi­lágirodalmi rangot vívott ki magának. Még húsz éves sem volt, amikor első versei megjelen­tek. Ezt követte 1923-ban Szent hegy című novellásköte- te. Az első jelentős sikert A kasmiri takács című műve aratta, amely az északi iro­dalmi világban már általános elismerést váltott ki. A világ irodalmi közvéleménye azon­ban csak Salka Valka című regényének megjelenése után tartja számon, amely, harminc esztendős korában jelent meg. Ez a regény a századforduló korában játszódik, hősei poli­tikai öntudatra ébredő parasz­tok. Elsősorban ezért azalko- tásért kapott húsz esztendővel később Nobel-díjat. — Nagyon szeretném — nyi­latkozik most a Nobel-dijas író — ha nagy regényeimet is megjelentetnék Magyaror­szágon. Jelenleg a nagyobbak közül csak a Független embe­rek jelent meg önöknél. Való igaz. Hazánkban eddig három műve került a magyar olvasók kezébe: a Független emberek, Az északi lány és A jó papkisasszony. Nem isme­rik azonban a magyar olvasók Ljosviking című regényét, re­t / ^ -------- / . ^ e rz —’• gí-f—lXQ ,)tvJ &.<■/. y'-r-w/ " génytrilógiáját: Izland harag­ja, A lenszőke lány, Az égő Koppenhága, Gerpla című mű­vét, valamint A keleti út és Az orosz mese című köteteit. — Nagy örömmel értesül­tem róla — nyilatkozik írás­ban is lapunk számára — hogy most két nagyobb regé­nyem is megjelenik magyarul, az Izland haragja és Az ének­lő hal. Ennek nagyon örülök. Magyarországi látogatása sok kellemes emlékkel gaz­dagította az írót, aki első si­keres színműve — Ezüst hold — után most elsősorban drá- maírással foglalkozik. Hogy miről szolnak készülő, vagy már elkészült drámái? Moso­lyogva széttárja a karját: — Soha nem nyilatkozom előre. Utána pedig . .. nyilat­koznak helyettem a művek. Azt hiszem, ez így természe­tes .. . Csak rövid időre érke­zett hazánkba, de a gyorsan szaladó napokból is két teljes órát áldozott arra, hogy sze­mélyesen találkozzon olvasói­val. Az Európa Könyvkiadó könyvesboltjában dedikálta műveit. Reméljük, rövidesen nemcsak újabb műveivel, de magával is találkozunk — személyesen. Prukner Pál | Tisztelt Járásbíróság! j Mardos az önvád, cselekményem szörnyű súlyát nem í bírom tovább. Ezért elhatároztam, hogy töredelmes, be- % % ismerő vallomást teszek. Csillapíthatatlan újságírói ki- f $ váncsisággal motivált többrendbeli hivatalos érdeklődés- % $ sei vádolom magam. A tényállás a következő: % 1962. március 29-én olvasóink előtt fel akartam leb- % $ benteni a titkaik fátyolát a B. VI. 262/1962. számú bűn- $ $ ügyről, amelyet az előző napon tárgyalt a Pestvidéki Já- '/, ^ rásbíróság. Evégből arra vetemedtem hogy — egésznapos % £ bírósági munkám végeztével — az irodában némi bete- % £ kiütést próbáljak nyerni az idézett számú ügy aktájába. £ £ Nem hallgathatom el, hogy ez alkalommal, az iroda egyik | ^ beosztottját, s főleg a vezetőjét szerfelett megbotránkoz- '/y ^ tattam. Ennek ők „Hogyan!? Ilyenkor?! De hiszen már f £ háromnegyed négy van!” felkiáltással adták tanujelét. Ek- í ^ kor esendő zavaromban valami olyasfélét rebegtem, hogy | 2 sajna, csak most tudtam jönni, s a dolog fontos lenne. } f mertmivelhogy a mi újságurtlk napi lap. amely naponta j % megjelen, s amely érzékeny a hírek frissességére. Ámde £ — most már belátom — hivatásom felemlítésével új- $ % fent rossz fát tettem a tűzre, mert ezekután immár égé- % $ szén határozottan elutasíttattam, mondván: „ön nem ügy- $ % véd, hanem újságíró? Hát akkor még úgy sem nézhet az aktába! Akkor önnek ehhez elnöki engedély kell!" $ $ Tisztelt Bíróság! Legyen szabad mentségemre felhoz- ^ ^ ni, hogy gondolataim abban a pillanatban az Alkotmány íf 40. §-a és 55. §-a körül jártak. Továbbá szolgáljon ment- j ségemre az az el nem hanyagolható körülmény, hogy tét- temet felhajtásra követtem el.. Felbujtóm az Igazságügy- í ^ minisztérium 1/1962. számú pecsétes körlevele volt. amely % ^ az említett (s ezek szgrtyt mégsem titkos) bűnügy, publi- f £ kálását szerkesztőségünk figyelmébe ajánlotta. Hivatkozom £ | erre annak ellenére is. hogy midőn e körlevelet —azzal a £ í hátsó gondolattal, hogy eléggé meg nem róható kiváncsi- £ f súgom fedezzem vele — az irodában felmutattam volt. 5 f, az irodavezető kartársnő ellentmondást nem tűrő, eluta- j sító magatartásából rögtön látnom kellett volna, misze- \ rint e körlevél itt tekintetbe úgysem vétetik... S végül, az utolsó szavak jogán, hadd vall jam meg még ama re j- $ tett szándékomat is. hogy ez ügy megírásával az igaz só- ; ^ gért, az erkölcsi tisztaságért, a bűnözés ellen folyó harcot í véltem szolgálni í ^ Tisztelettel ^ Firon András törvényszéki tudósító : í : Egy vörös pilóta emlékeiből A SZÍNKÉPELEMZÉS BEBIZONYÍTOTTA: Oxigén is van a Venus légkörében! Prokofjev professzor nyilatkozata . már naplemente után szabad I szemmel is jól látható. Zsupán József 1954-ben ke­rült a Diósdi Csapágygyárba, azóta ő a főmérnök. Korábban a Csepeli Kerékpárgyár főmér­nöke volt és a Vasműben is ő szervezte meg a csapágygyár­tást. Az ottani tapasztalatokat jól hasznosíthatta az akkor még a kezdet kezdetén álló Diós­di Csapágygyárban. Gépész­mérnök. Jelenleg második dip­lomáját szerzi meg, a mérnök - közgazdászit. Már csak a dip­lomaterv megvédése van hátra. Vajon mivel tölti egy nagy­üzem főmérnöke a napját? Er­re a kérdésre voltunk kíván­csiak, amikor felkerestük a gyárban, ahol legnagyobb meg­lepetésünkre már munkaidejé­nek kezdete előtt negyven perccel rátaláltunk. Hat óra ötven perckor érke­zett (máskor is így szokott), fél nyolcig, munkaideje kezde-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom