Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-30 / 75. szám

FES T HEGYEI '^Urhm 1962. MÁRCIUS 30. PÉNTEK Dokumentum film Károlyi Mihályról A Magyar Filmhíradó mun­katársai — Bokor László rendező irányításával — do­kumentumfilmet készítettek Károlyi Mihály életéről. A film egy részét régi film- krónikákból állították össze. Ezenkívül számos fénykép és egyéb dokumentum is­merteti a naigy államférfi munkásságát. Camping, sportpálya, termálvizes strand és városi park a szentendrei Pap szigeten Újjászületnek az elpusztult szőlőültetvények Rendszáma: SA-25-06 Nemzetközi szőlészeti és borászati almanach Az ősszel megrendezésre ke­rülő harmadik budapesti nem­zetközi borversenyre máris érkeztek jelentkezések Auszt­riából, Olaszországból, Fran­ciaországból, a Német Szövet­ségi Köztársaságból, sőt, Por­tugáliából is. Legutóbb 24 or­szág borait bírálták el a Vaj- dahunyadvárban megrendezett versenyen. Idén előrelátható­lag tovább növekszik a részt­vevőik száma. Mivel a világ csaknem minden jelentős bor­termelő országának részvételé­re számítaná lehet, a kataló­gus készítésénél szakítanak az eddigi általános hagyomány­nyal. és nemcsak a rendező or­szág szőlészeti és borászati eredményeit ismertetik, ha­nem minden részvevő ország­ból hasonló tájékoztatót kér­nek. így a budapesti nemzet­közi borverseny prospektusa nemzetközi szőlészeti és borá­szati almanach lesz. (MTI) Szentendrét a múlt évben hivatalosan is üdülőhellyé nyilvánították, ami nemcsak tekintélyes bevételhez juttatja a várost, mert jogot nyert ar­ra, hogy a területén üdülő vendégektől naponta meghatá­rozott üdülőhelyi díjat, két fo­rintot szedjen be, de bizonyos kötelezettségeket is hárít rá. Gondoskodnia kell arról, hogy üdülő vendégei megtalálják Szentendrén mindazt, ami szükséges ahhoz, hogy kelle­mesen töltsék el üdülésre szánt idejüket. A fölkészülés felelőse őriéi Elemér, a városi tanács végre­hajtó bizottságának elnökhe­lyettese. Vele beszélgetünk a megoldásra váró feladatokról. Elmondja, hogy Szentendre egyik legújabb idegenforgalmi attrakciója a Pap-sziget. A gyönyörű fekvésű szigeten kiépült a camping, amely tu­lajdonképpen már a múlt év­iben megnyílt, de teljes föl­szereléséhez csak a téli hóna­pok alatt jutott és azzal el­nyerte az I. osztályú sátortá­bor rangját. Az érdeklődés igen nagy iránta és kétségte­lennek látszik, hogy a nyáron „táblás háza” lesz. Most még korszerű bisztrót is kap. építé­sét már megkezdték és kapu­nyitáskor a sátorlakók rendel­kezésére áll. A Pap-szigeten Jelentkezési felhívás a körmenői felsőfokú mezőgazdasági gépésztechnikumba A felsőfokú mezőgazdasági gépésztechnikum nappali ta­gozatára azok a dunántúli fia­talemberek jelentkezhetnék akik középiskolai végzettség­gel és legalább egyéves szak­mai gyakorlattal rendelkez­nek. Azok a jelentkezők, akik há­rom éven belül érettségiztek, felvételi kérelmüket annak a középiskolának az igazgatójá­hoz nyújtsák be, amelyben érettségiztek. A három éve, vagy annál régebben érettsé­gizettek közvetlenül a kör­mendi felsőfokú mezőgazda- sági gépésztechnikumhoz küld­jék kérelmüket. Mindkét eset­ben szükséges a munkaadó ja­vaslata. A jelentkezőknek felvételi vizsgát kell tenniök matemati­kából, fizikából, és rajzból. Jelentkezni a minden kö­zépiskolánál beszerezhető TÜ. 820. r. sz. nyomtatvány fel- használásával lehet. Csatolni kell: életrajzot, vagyoni bizo­nyítványt, érettségi. bizonyít­ványt, vagy képesítő okleve­let. szaktechnikusi pályára va­ló alkalmatosságot bizonyító orvosi igazolást. Tandíjat nem kell fizetni, kollégiumi elhelyezést az inté­zet biztosít. Jelentkezési határidő: akik­nek középiskolájuknál keli je- letkezniök április 5, akiknek közvetlenül az intézethez kell beküldeni kérelmüket: május 15. Mikor lesz turistaház a Dömörkapuhan? Még az idén nyáron, ahogy ezt az MTI jelentése alapján a napokban már hírül adtuk. Csakhogy az a Dömörkapu, ahol az új turistaház meg­nyílik Baranyában, a Me­csekben van és nem a Pilisi hegyekben, Szentendre fölött, ahol — mint ezt szintén meg­írtuk még az ősszel — a Tu­ristaházakat Kezelő Vállalat ugyancsak ez év nyarára akar­ta megnyitni új turistaházát. Ez a terve azonban szűk anyagi keretei miatt előre­láthatólag ebben az évben még nem valósulhat meg. Pedig aránylag kevés költ­ség szükséges ahhoz, hogy a Pest megyei Dömörkapu- ban megszűnt kőbánya két épületét megfelelően átala­kíthassák. A harmadik épü­letet, a bányamunkások egy­kori fürdőjét még tavaly át­alakíttatta a vállalat és Ság- vári pihenő néven eszpresszó­géppel felszerelt kis büfét nyitott benne a turisták szá­mára, A vadregényes hegy­szoros, amelyben a Bükkös patak folyik, egyike a Pilisi hegyek leglátogatottabb turis­taútjainak. Itt mennek ke­resztül a Sikáros völgybe, Pilisszentlászlóra vagy a Szentendre felől Dobogókőre igyekvők és a nagyobb tú­rák résztvevői, akik az erdő­kön át közelítik meg Eszter­gomot, Dömöst vagy Viseg- rádot. Számukra tehát nagyon kedvező lenne, ha a bánya most üresen álló gépműhe­lyét, ahogy tervbe vették, tu­ristaszállássá alakítanák át. Ebben az épületben mintegy 80 hálóhely számára lenne hely és ezenkívül elférne a kisebb étterem, meg konyha is, ahol egy fogásból álló, ol­csó ebédet, vacsorát főznének a turistáknak. A volt bánya­iroda kisebb épületét gond­noki lakásnak alakítanák át. Az a gondolat is felvetődött, hogy a Bükkös patak medré­nek elrekesztésével fürdő le­hetőséget is biztosítanának nyaranta a turistáknak, meg kirándulóknak. Minderre azonban aligha kerül sor eb­ben az évben, de hogy a Pest megyei Dömörkapuban a kö­zeljövőben, talán már a kö­vetkező év nyarán, mégis meg­lesz az új turistaház, az bizo­nyos. Egyelőre a Szentendre-Iz- bégtábor autóbuszvonal vég­állomását mindenesetre már áthelyezték a Dömörkapuba. Ezzel a kirándulóknak mó­dot adtak arra, hogy ezt a kies szorost ne csak gyalog­szerrel közelíthessék meg. Május elsejére elkészül a Magyarkúti turistaház Uj turistaház nyílik ebben az évben Pest megyében, és­pedig Nógrádverőcén, Ma- gvarkút mellett. A turisták céljaira két épületet hoz­nak itt helyre. Az épületek­ben hatvanan szállást kap­hatnak, sok százan pedig me­leg ételt. Az építkezési munkálatok befejezés előtt állnak, úgy­hogy április végén, de leg­később május elsején meg­nyílik a turistaház. Pest me­gyében a magyarkúti egyike lesz a legkorszerűbben be­rendezetteknek. építik fel Szentendre strand­fürdőjét is. amely régi hiányt pótol, hiszen eddig a városnak csak a szemközti parton volt elég nehezen hozzáférhető és kezdetleges dunai strandja. A szigeti strand széles be­tonmedencéit nem a Duna túl hideg vizével töltik fel, hanem termálvizet kap, a hozzávaló kút fúrását már megkezdték. Nem a szigeten fúrják, hanem a parton, a szigettel szemben és a meleg vizet csövön veze­tik a szigetre. Azért választot­ták ezt a megoldást, mert a sziget, (ha túl magasra árad olykor a Duna. víz alá kerül. A strand a hozzávaló termál- kúttal együtt június végéig el­készül. A szigetet különben szakszem rű tervek alapján parkosítják, ez le&z Szentendre városi parkja. Sportpályát is építe­nek benne. — Gondoskodni kívánunk arról is, — mondja a vb-el- nökhelyettes —, hogy váro­sunk üdülői és látogatói igé­nyeiknek és ízlésüknek meg­felelő vendéglői ellátásban részesüljenek. Nem rég nyílt meg a Duna-partján a „Gö- rög-kancsó” nevű hangulatos vendéglő, amely szép berende­zésével és gondosan készülő ételkülönlegességeivel máris igen nagy népszerűségnek ör­vend. A régi Zöldfa vendég­lőt „Rác vendéglőivé alakít­juk át. amelyben a régi, köz­kedvelt szerb ételkülönleges­ségeket, dzsuvecset, csebabcsi- csót, igazi lecsót kaphatnak a vendégek. Régi, ismert cukrászdája Szentendrének a Csorbadzsi. Nevét Jókai népszerű regényé­nek, az Aranyember-nek egyik alakjától kölcsönözte. Átalakítását már a múlt évben megkezdték, de nem volt elég pénz ahhoz, hogy, be is fejez­hessék. Az örszago’s Tervhi­vatal az idén biztosította a további munkálatokhoz szük­séges összeget és így a cukrászda már a nyár elején felkészülten várhatja vendégeit. Hangulatos vendéglőt és borkóstolót rendeznek be az öreg Rab Ráby ház pincéjé­ben. A Budalcörnyéki Vendég- látóipari Vállalat már elké­szítette hozzá a terveket és rövidesen megkezdik az át­alakítási munkálatokat. Való­színű, hogy még a nyáron ezt a vendéglőt is megnyitják. A szentendrei borok vala­mikor nagyon híresek voltak. A város környékén kiváló mi­nőségű szőlő termett, de a szőlőültetvényeket a múlt szá­zadban a filoxéra teljesen ki­pusztította. A város örömmel csatlakozott ahhoz a határo­zathoz, amely a szőlőterületek tervszerű növelésére vonatko­zik. A megyei tanács megfe­lelő keretet kapott szőlő- telepítésre és ebből Szent­endre számára annyit biz­tosított, hogy öt év alatt kétszáz holdat telepíthes­sen. A város tanácsa azonban úgy határozott, hogy a város köz­vetlen környékén legalább 280—300 holdon telepít sző­lőt. Az idén már hatvan hold betelepítésére sor kerül, első­sorban az ízbég fölötti része­ken, ahol a Mathiász János Termelőszövetkezet gazdálko­dik. A szentendrei szőlőkul­túra első célja a bortermelés lesz, és mert a talaj és az ég­hajlati viszonyok igen alkal­masak a legfinomabb cseme­geszőlő termeléséhez is, a nap­sütötte szentendrei lejtőkön megfelelő csemegeszőlő fajtá­kat telepítenek. Ha sikerül a szép terv, az újjászülető szőlők bizonyosan fokozzák Szentendre vonzó­erejét. Magyar László Nem tudom, melyik intéz­mény, vállalat tulajdona az SA—25—06-os rendszámú te­hergépkocsi. De ismeretlenül is az illető vállalat vezetői­nek szánom ezt a néhány sort. Azért nekik, mert a fenti gépkocsi vezetője — ta­pasztalatból tudom — nem ért a szóból. Még az autóduda szavából sem. Tapasztalataimat 1962. már­cius 26-án szereztem, a Ceg­lédről Ceglédbercelre vezető úton. Warszawánkkal a ceg­lédi Táncsics Termelőszövet­kezetbe igyekeztünk. Előt­tünk 35—iO kilométeres se­bességgel ..száguldott’ a fent- említett teherautó. Platóján, a vezetőfülkéhez támaszkod­va három utas kuporgott. Sietős volt az utunk; gép­kocsivezetőnk annak rendje- módja szerint, dudálással je­lezte, hogy előzni kíván. Az SA—25—06-os sofőrje azon­ban nem vette tudomásul. Pedig a duda állandóan szólt, a teherautó utasainak szem­mel látható gyönyörűségére. Kitűnően szórakoztak, látva azt, hogyan rúgja fel „kara­kán” sofőrük a legelemibb Kresz-e lőírásokat. Az esetből nem származott különösebb baj, nem is azért írtam meg. De nagyon kány- nyen származhatott volna. Megtörténhetett volna pél­dául, hogy súlyos beteget szállítunk a kocsiban, elsőse- gélynyújtsára. Előfordulha­tott volna, hogy az autóban nem újságíró ül, hanem olyan személy, akit fontos ügyben időre várnak vala­hol. Vagy elképtselhető olyan eset is, hogy az autó nem a Pest megyei Hírlap tulajdo­na, hanem a körzeti orvosé, akinek gyors beavatkozásán emberélet múlik. Nem kívánom felsorolni az összes lehetőségeket, mi min­den történhetett volna, ha valaki más ül a kocsiban. Márcsak azért sem, mert az előzés joga — nem én mon­dom, a KRESZ mondja —r mindenkit megillet. Csak ennyit szerettem vol­na mondani. Aki hallja, adja át. Nyíri Éva Segítség a mezőgazdaságnak Térkép készült a veszélyes tavaszi fagyokról, a bosszú aszályokról, a téli tartós hidegről Klíma-atlasz mutatja hol érdemes termeszteni az újonnan nemesített, vagy külföldről hozott növényféléket, mikor — hol virágzik az akác, érik a gabona Az Országos Meteorológiai Intézet munkatársai elkészítet­ték Magyarország klíma-atla­szát. amely térbelileg is részle­tes áttekintést nyújt az ország éghajlatáról. Tartalmazza töb­bek között a tipikus Időjárási helyzetek térképét: az ország mely vidékeit fenyegeti leggyakrabban a tavaszi fagy, hol legsúlyo­sabbak a nyári aszályok, s melyeik a tartós téli hideg „fészkei”. Sok évtizedes tapasztalato­kat összegezve szerkesztették meg a üámérsék^eti^’ a csapa­dék "és ”a? Szé!viÍa>nyokdt ábrá­zoló térképeket, amelyek gya­korlati hasznát főleg akkor lát­ja a mezőgazdaság, ha újon­nan nemesített, vagy külföld­ről behozott növényfajtákat akarnak valamely vidéken meghonosítani. A térképek adatai jelzik a mezőgazdasági szakembe­reknek, hogy az egyes nö­vények vegetációs igényeit mely vidékek elégítik ki leginkább. Lényeges szempont ez például a különböző hibrid-kukorica- fajták, valamint az intenzív külföldi búzafajtáik, továbbá az egyes_ ipay^ nqyépyfélgk ^ter­me! őtérüleléneif *riSdáfhtáWzá- sánál. Elveszett egy gramm a mázsából A német geofizikusok év­tizedeken át büszkén hivat­koztak arra, hogy Potsdam- ban 191)0 körül abszolút pontosan sikerült megállapí- tamiok a gravitáció értékét. Méréseik valóban annyira precízek voltak, hogy ered­ményüket nemzetközileg is elfogadták és érre vonatkoz­tatták a másutt végzett mé­réseket. Általános meglepe­tést váltott ki tehát, amikor az újabb mérések ennél ki­sebb értéket adtak. Mivel hibát nehezen lehetett felté­telezni, az ügy mindeddig magyarázat nélkül maradt. Egyik fiatal geofizikusunk, Pintér Anna nemrég egé­szen más célból, dr. Barta György földmagexcentricitási . KÖNYVESPOLC „ .......................’»iiiiiiiiiiiiiuiniiiiniiiiiiiitiiiitimiiHmHniiiPMiiiitiiiiiiuiiiiiiHimmiiiHy i iiiiiiiiiiNiiiiiiiniiiHiiiimiiii, .iiiuimuuuunuiMHHUUiim Karel Capek: Meteor A nagynevű csehszlovák (ró nemrég kiadott Hordubal cí­mű könyve után örömmel üd­vözölheti az olvasó a lebilin­cselő meséjű Meteor című kö­tetet is. Az író eredetileg is­meretelméleti filozófiai alapon — lévén előbb filozófus, s az­tán író — trilógiát írt még a harmincas évek elején. Ennek első kötete a Hordubal, s má­sodik kötete a Meteor, bár a kötetek között semmi szerves összefüggés nincs, csupán azo­nos írói szemlélet s szándék. A Meteor című regény egy mondatban így summázható: az írói fantázia csodálatos csa- pongása. Egy kórház közelé­ben, vihar alkalmával repülő­szerencsétlenség történik. Szénné ég a pilóta, de életben marad rövid ideig a teljesen ismeretlen, eszméletlen álla­potban levő utas. Ki ez az em­ber? Ez a kérdés izgatja az ápolónőt, az orvost, s néhány beteget. Mindenki más-más történet hősévé teszi az öntu­datlan állapotban haldokló férfit. A történetek megalko­tásának egyetlen „konkrét” alapja, a balesetre, s körülmé­nyeire történt szubjektív rea­gálás. Tehát a tárgyi bizonyí­tékok nélkül szövi történetét az ápolónő, a látnok, s a köl­tő. Mindhárman mélyen együttéreznek a szerencsétlen­nel, s tragikus sorsában tör­vényszerűséget látnak, s ezt a törvényszerűséget vetítik visz- sza vélt élettörténetére. (Euró­pa Könyvkiadó.) (tm) elméletével kapcsolatban ar­ra vállalkozott, hogy nagy­tömegű, bonyolult számítással megállapítja, milyen értékű volt a gravitáció az elmúlt nyolc évtized alatt különböző időkben a Földnek összesen 617 pontján. Számításaiból azután kiderült, hogy ha a Föld belső magja — amint dr. Barta György elmélete állítja — a maga évenként egy kilométeres sebességével a „hiteles” mérés óta eltelt hatvan év alatt 60 kilomé­tert távolodott akkori hely­zetétől. Potsdam táján a gravitációnak ezalatt ponto­san annyival kellett csök­kennie, amennyivel a mai érték tér el az 1900 körüli­től. Ez a csökkenés termé­szetesen nem nagy. Körül­belül annyi, mintha egy mázsa hatvan év alatt egy grammot veszített volna sú­lyából. A klíma-atlaszban vannak olyan térképek, amelyek áb­rázolják az egyes éghajlati tényezők fellépésének, illetve megszűnésének időpontját, az ország egész területére. E tér­képek alapján megállapítható például, hogy a plusz 5 fokos átlagos talajszint feletti hőmér­séklet — ami a tavaszérkezés időpontját jelzi — a déli or­szágrészeken általában március 10 körül, az északi megyékben pedig március 20 körül alakul ki. Ugyanakkor a mogyoró vi­rágzása , délen, március, 5,..észa­kon március 10 körül kezdődik. Ea.a jóval, júvidebb időszak arra mutat, hogy a hőmérsék­let csupán egyik feltétele a ta- vaszodásnafc, valamint, hogy a növény pontosabb „műszer”, mert a hőmérsékleti viszonyok mellett egyéb tényezőket is ér­zékelve jelzi, hogy például el­érkezett az ideje a tavaszi ka­lászosok vetésének. A fenológiai térképek sze­rint az akác virágzása a déli megyékben május 15 táján kezdődik, északon pedig 20-a körül A síkvidéki területeken te­hát nincs lényeges eltérés a virágzás indulását ille­tően. A magassággal azon­ban lényegesed növekszik a különbség. s legalább 15—20 napra tehe­tő. Ezt a különbséget tudják leginkább kihasználni a ván­dorméhészek. A búza érése or­szágosan 5—7 napos eltolódást mutat a különböző vidékeken. Ezen belül a dombos, illetve hegyes vidékeken ez az idő­szak megnövekszik. A térkép jó eligazítást ad a mezőgazdasági irányító- szerveknek az aratás meg­szervezéséhez. Az aratógépek, kombájnok elő­re megtervezett, helyes arányú áttelepítésével sokszor súlyos veszteségeknek vehetik elejét. (MTI) Hová lesz a feliratozott filmek egyharmada ? Perdöntő bizonyítékot ta­láltak a szakemberek a szink­ronpártiak és ellenzők vitájá­nak eldöntésére. Tudományos kísérleteket végeztek, ame­lyek azokat igazolták, akik addig is azt vallották: a je­len és a jövő a filmek szink­ronizálásáé. Éi-veik: a felira­tozás kétszeresen megrövidí­ti a nézőket. Először is el­sikkasztja az eredeti dialógu­sok savát-borsát. A külföldi szereplők szavainak fordítása ugyanis nem foglalhat el na­gyobb helyet, mint a filmkoc­kák egyharmada. Ez pedig kevés a párbeszédek szósze­rinti, hangulatos tolmácsolá­sához. A filmek nagy többsé­gében lényegesen többet be­szélnek, mint amennyi elfér a kép alján ... Éppen ezért csak a legszükségesebb dialó­gusokat fordítják le. A kí­sérletek második tanulsága: a feliratozott filmek nézői nem látják a jelenetek egy- harmadát. Kiderült ugyanis, hogy amíg az emberek a film aljára írt sorokat olvassák, képtelenek arra, hogy a képet is figyeljék. Az átlagosan há­romezer méter hosszú játék­filmekből számukra elveszik legalább ezer méter. A szinkronizált filmek ese­tében ilyen „visszásságra” nem kerülhet sor. A nézők a filmkockák pergésével egy­idejűleg, épp úgy, mint a mindennapi életben, a vizuá­lis élménnyel egyidejűleg hallják a szöveget, s nem kell megosztaniok figyelmüket a kép és a dialógus között. A filmek szinkronizálása tehát valamennyi mozilátogató ér­dekét szolgálja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom