Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-29 / 74. szám
Másfél fi ítélsz*fis ntilliáhnl A PEST MEGYE/ HÍRLÁP ÍÖÍÖNKIADÓSA IV. fciVBuLVAM, 74. SZÁM 1982. MÁRCIUS 29, CSÜTÖRTÖK Harmincnégy nap nyereségrészesedés a Vecsési Vegyes Ktsz tagságának A Vecsési Vegyes Ktsz 1951- ben alakult, 1954-ben fuzionált a nálánál öregebb, de akkor gyengébben működő Vecsési Lábbeli Készítő Ksz- szel, majd 1960-ban pedig az akkor felszámolt Vecsési Híradástechnikai Ksz egyik üzemrészében új részleget alakított, s így fejlődött a mai színvonalra. Liptai János beszámolójában ismertette áz 1961. évi gazdasági működést. Asztalos, cipész, festő, fényképész, kárpitos, lakatos, mechanikai, rádió-műszerész részleg működött az év folyamán. Minden részleg nyereséggel zárt. Az elnök megemlékezett Bori János. Dorogi Sándor, Henzcl- mann Ferenc, Jankovics Mihály. Keszthelyi Kálmán, Öhcgyi József részleg-, illetve csoportvezetők jó munkájáról. Majd átadta a szót Begovics Gyula főkönyvelőnek. Beszámolója szerint a szövetkezet 1961. évi teljes termelési tervét 96,8 százalékra teljesítette. Hozzászólásában Rajosán Pétét az alapok felhasználásáról; Antal András a nyugdíjas foglalkoztatásról; Raszl János volt alapító tag, nyugdíjas, a szövetkezet alapi tásá- ”ól; Regős László a vecsési fehérnemű Ksz elnöke a ver- stuy mozgalom jelentőségéről beszélt. Hiányosságként jegyezte meg, hogy a szövetkezetben nirics KISZ-szervezet. (Ez azonban nemcsak a vezetőség, inkább a helyi KISZ- szervek hibája.) Ádáin Antal a VILLTESZ Ksz nevében köszöntötte a közgyűlést. A KI- SZÖV nevében Magyar László szólalt fel. A következő hozzászóló az üdülési beutalók miatt emelt szót. Nyári családi, gyermektábori beutalót vagy nem, vagy csak elvétve kap a tagság. (A szövetkezet több mint 10 000 forint üdülési hozzájárulást fizet, ezt nem „sajnálja” — ez nem „fáj” a szövetkezetnek, mint azt a KSZKBI kiküldötte tévesen értelmezte, csak körültekintőbb elosztást kérnek.) Hubaiéit Gyula a motoros szakosztály, az ifi futballcsapat megalakulását az Bori János és Bori Márton szerszámkészítők munka közben olvasómozgalom elindítását jelentette be a közgyűlésnek. Drabek Ferenc elvtárs a községi pártbizottság nevében szólt. A közgyűlés megszavazta egy üdülő építésére alkalmas telek megvásárlását az alapok terhére, melyre saját erőből — nagyrészt társadalmi munkával — kívánnak üdülőt építeni. A nyereségrészesedést a tagok 1000, illetve 2000 forintról szóló takarékbetétkönyvben, az azon felüli összeget készpénzben kapták meg. A mérlegnek — hisz azért mérleg — két serpenyője van. A szövetkezet dolgozói egész éven át rakták a súlyokat hol az egyik, hol a másik serpenyőbe. Hogy a mérleg 1961. december 31-én éjfélkor úgy állott meg, hogy abból minden tagnak 34 napra jutó munkabér jutott részesedésként, az igen kiváló eredmény. Illesse elismerés az egész tagságot, a vezetőséget, az elnököt és a szövetkezet főkönyvelőjét. Hamar Istvánná A kulturális szemle körzeti bemutatója Vecsésen A menoriak szavalattal, szólóénekkel, hangszerszólóval, népi zenekarral, általános iskolai ének- és zenekarral, valamint tánccsoporttal szerepeltek. Műsorukból kiemelkedett F. Magócsi Mária kulturált, művészi éneke. Dicséretes, hogy a Kossuth általános iskola ének- és zeneegyüttese átjött Vécsésre és a KISZ kiiítu- rális szemlén „versenyen kívül” fellépett —, hiszen délelőtt Monoron az úttörők járási bemutatóján is részt vett. Hiányoltuk a KIOSZ énekkarát. a kefegyár tánccsoportját és a művelődési ház színjátszóit! Az üllőiek frissebb, gazdagabb műsorral jöttek. Szavalatot, táncdalokat, tánczenekart és vegyeskart ’hallottunk. LátA FATÁNYÉROSTÓL — A DOBOSTORTÁIG 7 KÉRDÉS - 7 VÁLASZ - 7 NYEREMÉNY Vasárnap kezdtük meg rejtvényünk harmadik fordulóját, amelynek keretében hét egymást, követő lapszámunkban egy-egy kérdést teszünk fel olvasóinknak a vendéglátóipari szolgáltatások köréből. A helyes válaszok beküldői között, 7 nyereményt (tortákat, borokat, édességeket) sorsolunk ki. Negyedik kérdés: Szokta-e látogatni a Ceglédi Vendcglá- tóipari Vállalat zenés szórakozóhelyeit? (Ha eddig nem is tette volna, holnap, március 30-án este feltétlenül menjel el Monoron a Vigadóba, vagy Vecsésen a Lokomotívba, vagy a gyömröi Halászkertbe és figyelje a zenét! A zenekar vezetők három zeneszámot fognak be'konfe- rálni, s ezeknek a címét kell beküldeni megfejtésként.) A megfejtéseket az utolsó rejtvény megjelenése (április 1) után egybegyűjtve kell beküldeni levelezőlapon a szerkesztőség címére (Monor, Járási Pártbizottság), legkésőbb április 7-ig. A kincses szobában máshova elhelyezni nem lehet. Az a szekrény ott van már talán száz éve is! — mutat a sarokba, ahol valóban egy nagyon régimódi, ósdi szekrény áll. — Van itt még ilyen régiség? — Igen. A kincses szoba. Ott még az eredeti festést láthatod — fűzte hozzá. A földszinten sötét folyosón, bolthajtások alatt haladtunk a hajdani kincses szoba felé, amit ma raktárnak használnak. A tömör vasajtó — mely egykor a Szeme- rék, majd később a Máriássyak vagyonát őrizte — feltárult előttünk. Valóban szép lehetett a szoba hajdan, a már alig látható festés is feledtetni tudta velünk a szoba komor kinézését, a nehéz vaspántokat, ablaktáblákat, az erős zárakat. A falban tapétaajtó mögött a régi kincsesszekrény, ma a tsz raktárosának „kincseit” az apróbb szerszámokat és egyéb kelléket őrzi. Kissé furcsa volt a múlt és a jelen ilyen találkozása. (Gyarmati) tunk egy tréfás jelenetet, zenés vígjáték- és operettrészleteket. Örvendetes volt az énekkar bemutatkozása, melyet Kriskó János általános iskolai igazgató szervezett és vezet. Átélten, jól szavalt Dikovlcs Judit. Kár, ho-gy a műsort a könnyű zene „felhígította”. A ■.táncdalok inkább kabaré esztrád rendezvényeken kedveltek. (Egyébként a maga nemében jó volt mindkét szólóénekes és a zenekar is.) Szívesen láttunk-hallot- fcunfe volna hangszerszólót, népdalokat és tánccsoportot is. A vecsésiek nyújtottak legtöbbet és hozzá kell tenni — elismerten a legjobban. A szólóéneket kivéve (?) valamennyi művészeti ágban ,,rajtol task” és —túlzás nélkül mondhatjuk — kiválót adtak. (Ve- csés eddig minden művészeti ágban, évről évre megyei bemutatókon is képviseltette magát.) A kamarazenekar, Balta Péter betegsége miatt, sajnos nem vehetett részt. Reméljük azonban, hogy rövidesen ismét dobogón láthatjuk és hallhatjuk őket is. A járási bemutatóra az alábbi szólisták, illetve együttesek kerültek: Monorról: F. Magócsi Mária, (szólóének); a művelődési ház népi zenekara és tánccsoportja (páros tánc). Üllőről: Dikovics Judit (szavalat), vegyeskar és a tréfás jelenet. Vecsésről: Kiss István (szavalat); vegyeskar; Nagy Ferenc (hegedűszóló); Lojs Jenő (harmonika-szóló); a tűzöl tózenekar (kamara); az fmsz fúvószenekara; népi tánc-csoport és az fmsz színjátszói. Valentsik István 33 arany-, 28 ezüst- és 46 bronzérmes társadalmi munkás járásunkban A Minisztertanács legutóbbi ülésén a pénzügyminiszter jelentést-tett az 1961. évi községfejlesztési tervek végrehajtásáról. Ennek kapcsán elmondta, hogy az ország lakossága tavaly közel 200 millió forint értékű társadalmi munkával segítette városaink, községeink fejlesztését. Ebből a tekintélyes összegből több mint másfél millió (1 millió 728 ezer) forint a járásunkban elvégzett társadalmi munka értéke. Kiknek köszönhető ez? Nagyon sokan vet tele részt ezekben a munkaakciökban, s most csak néhány szóban a legkiválóbbakról szeretnénk megemlékezni, azokról, akik 150 óránál is többet dolgoztak egy év alatt. Harminchármán vannak, s az általuk ledolgozott társadalmi munkaórák száma meghaladja a nyolcezret. Kik ezek az emberek? Vannak köztük idősebbek, mint Balázs Ferenc Maglódról; a társadalmi tevékenységben mindig élenjáró Sárospataki Lajos szobafestő Gyömrőről; Pál Mihály szobrász, ugyancsak Gyömrőről; Fogarasi József Vecsésről. Balázs Ferenc nyugdíjas szinte mindennap részt vett a maglódnyaralói iskolaépítés különféle munkáiban, 560 órát dolgozott és több mint tízezer forint értékű társadalmi munkát végzett. És vannak közöttük fiatalok, mint például Nagy Dénes KISZ-vezető Vecsésről; Szettner Árpád Gombáról. Ez a 24 éves. fiatal pedagógus, a felsőfarkasdi iskola csinosítása, fejlesztése érdekében 473 óra társadalmi munkát végzett. A 33 között csupán egy nő van: dr. Eszlényi Gyuláné, aki a nyaralói iskola építése körül végzett nagy szervező munkájával vált érdemessé az aranyéremre. Életkorra, foglalkozásra — s talán világnézetre — tekintve van különbség közöttük, de egyek abban a törekvésben, hogy községük fejlesztése, szépítése érdekében mindig készek az áldozatos munkára. Megérdemlik, hogy a nagy nyilvánosság előtt köszönetét mondjunk nekik, s olvasóink nyilván helyeslik azt a törekvésünket, hogy rr'nél többjüket bemutassuk itt a lap hasábjain, személy szerint, emberi közelségből. Ma kettőjüket mutatjuk be közelebbről: egyiket képben, a másikat írásban. Tóth Mihály .í.íi órája Benyó Ferenc a kávaiak aranyérmes társadalmi munkása kapufát készít a sportpályára (Foto: Kiss) Ami a cipőbolti tudósításból kimaradt Amikor beléptem a tágas, új, reprezentatív cipőboltba, önkéntelenül a régi, túlzsúfolt, szűk kis helyiség jutott eszembe, ahol egymás sarkát taposták a vásárlók. Azóta nagyot léptünk előre — Víg Lajos üzletvezető szerint nem is egyet. A vállalat az űj cipőbolt korszerű berendezésére és az átalakítási munkálatokra közel 150 ezer forintot fordított. És még nincs befejezve, kövelkező lépésként a magas polcokra szép, ízléses függönyök, díszdobozok kerülnek. Az elmúlt héten megérkeztek a kívánt és keresett modern vonalú és fazonú cipők is. Víg Lajos üzletvezető elmondta, hogy hatezer pár a cipőkészletük. Közülük leginkább a női regatta, fűzős és papucs; valamint a konzervatívabb formájú, de nyújtott orrú, trottőrsarkas női cipők a legkeresettebbek. Az üzleti forgalomnak ezek a cipők mintegy hetven százalékát teszik ki. Véleményem szerint az a jó, korszerű cipőbolt, amelyikben minden fajta cipő megtalálható. S a monori új bolt ilyen. (HJ) MAI MŰSOR: Mozik mi Gomba: A de: Ármány Nyomorultak I—I vaszig. Vasad: It zásságból elégség \/S A hosszú lestű Ikarus mellett állunk, amely társával naponta tízszer fordul itt meg, a rendes monori járatok között, hogy kényelmesebb utazási lehetőséget biztosítson a munkába menő, vagy onnan jövő üllői dolgozóknak. Szép ez a buszforduló itt a faluszélen! Kikövezve, bitumenes fedőréteggel ellátva, karcsú testű nyárfák ölelik körül, színesre festett, pihenést kínáló padok ... — A busz csak a falu közepéig járt — kezdi a beszélgetést Tóth Mihály, ez a kissé kövérkés üllői szobafestő mester —, pedig az utasok nagy része erről a telepről adódott. Egy évig harcoltunk a tanáccsal, amíg megengedte, hogy a helyi buszok idáig közlekedhetnek. De forduló kellett, arra pedig nem volt keret. Lólottam- futottam, talpaltam, agitáltam az embereket, és amikor dolgozni kellett, valameny- nyien itt voltak. — Szervezés után nem volt otthona a Petőfi Tsz-nek, A Varró-féle műhelyt alakították át Holló Sanyiék. Ujjnyi vastagon kapartam le a falat, hogy eltűnjön az olaj, meg a kenőcs. Két hétig dolgoztam ott, az ajtókat, ablakokat is átfestettem a falak mellett. A Március 15 Tsz otthona a gazdakör lett. Itt Pintér Béla falazta el a nagytermet és így két helyiség lett belőle. A festési munkákat itt is én végeztem. Átépítették a tanácsházát. Hogy az ügyes-bajos dolgát végző, dolgozó emberben ne a rideg hivatal jellegét ébressze ez az épület, az utolsó tenyérnyi helyia finom színekre festettem. Most olyan a tanácsháza függönyeivel, csillárokkal, virágokkal, mint egy szép lakás. Aztán a bölcsőde, napközi óvoda — ott is akadt mindig javítani való. — Hallom, hogy a buszfordulónál üvegből és vasból olyan váróhelyiség készül, amilyet eddig nemigen láttunk! Még árusiló- fülke is lesz! Kicsit mosolyog, aztán mint aki bátorságot kap, kiböki. — Már az anyag is megvan ... A tanács Tóth Mihályt 551 társadalmi munkaórájáért aranyéremre terjesztette fel, Babusa Béla 356, Holló Sándor 255, Gyarmati János 191, Majoros János 194 munkaórában végzett társadalmi munkát. A tanácsülés határozata szerint valamennyien aranyérmet érdemelnek. Pintér Bélának ezüstérmet, Ilo- vai Istvánnak oklevelet adományozott a tanácsülés. A KISZ 683 munkaórájáért em- lékveretet kap. Ezek az emberek sokat dol- —on, hogy községünk AAií j legyen. Köszönjük Kiss Sándor Egy gólos vereség a „vonalrangadón' MUNKA KÖZBEN Müller Istvánné és Szabó Lajos a Vecsési Fchérneuiü- kcszítő Ktsz szabászatában anyagot terítenek (Foto: Kútvölgyi) Sáros, csúszós, nagyon rossz talajú pálya fogadta vasárnap az Albertirsa—Veosés mérkőzés résztvevőit. Mintegy 800 néző hang- párbaja közepette indította el a labdát Müller. Az albertirsai együttes hatalmas lendülettel kezdett és lendületük hamarosan gól- lá érett. A 4. percben a vecsési kaputól mintegy 17 méterre szabadrúgáshoz jutott az irsai együttes. Prazsák óriási bombáját Síjé-i nagy bravúrral szögletre hárította. A beívelt szögletet a jól helyezkedő Lehoczky védhetetlenül fejelte a hálóba. i:0 Albertirsa javára. A gól után átvette a játék irányítását a vecsési együttes. Hiába játszottak a mezőnyben szépen. a ka,pu előtt elfogyott a tudomány. A 21. percben egyenlítési alkalom adódott: Müller előreívelt labdájával Molnár II. kiugrott, már a 16-osnál járt. amikor a keresztező Kontha fellökte őt, Tihanyi játékvezető sí pia azonban néma maradt. Ismét feljött az irsai együttes: Prazsák szabadrúgása. Lehoczky fejese, majd Fekete III. kapáslövése veszélyeztette a vecsési kaput. A vecsési együttes labdatartásra rendezkedett be. s igyekeztek hosszan előrevágott labdákból helyzeteket teremteni. A 40. percben Kontha hazaadását Siszler elcsípte, de még mielőtt lövéshez 1 ütött volna, a keresztező Nagy szögletre hárított. Szünet, után mindenki azt várta, hogy a vecsési együttes átveszi a játék irányítását. Csapatunkon azonban mindjobban kiütközött a fáradtság. A nehéz talaj sokat kivett a játékosokból. S bár mezőnyben továbbra is egyenrangú ellenfelek voltak, a csatársor azonban „lövésiszonyban’- szenvedett. Veszélyes irsai elfutás után Fekete IH. közeli lövését hárította jó érzékkel Nyári A 63. nercben ment az első komoly lövés az irsai kapura: Siszler lövését azonban Kovács biztosan védte. A találkozó végig nagy küzdelmet hozott. A vecsési együttes me zőn y ben telj esen egy en rang ú ellenfele volt a hazaiaknak, de csatársorának gyenge játéka miatt az albertirsai együttes győzelme megérdemeltnek mondható. A vecsési együttesből Nyári. Leimet- ter, Trasszer és Molnár l. (a mezőny legjobbjai dicsérhető. Tihanyi játékvezető nagystílűén akarta vezetni a mérkőzést, s teljesen kiengedte kezéből az irányítást. Rengeteg hibát vétett, s ez nagymértékben hozzájárult a mérkőzés eldurvulásához. Az előmérkőzésen a vecsési ifiegyüttes nagy küzdelem után 2:0 (0:0) arányú értékes győzelmet aratott az albertirsai ifik felett, a gólokat Csernyi és Kovacsik szerezte. Jó teljesítményt Dezslik, Schubert és Csernyi nyújtott. Szál ont ai Attila Régimódi külseje, még a hozzá nem értő szemlélővel is műemléket sejtet — ma a gombai Új Met Tsz irodái vannak elhelyezve az emeleteti, a földszint egy részét a ki- szesek lakják, egy részét pedig raktárnak használják. — Bizony, ráfér már a tatarozás — mondja beszélgetés közben Szeműk Margit, a tsz könyvelője. — Tavasszal hozzá is kezdenek. De csak festeni szabad, a falakat alakítani, ajtót, ablakot
