Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-27 / 72. szám

1962. MÁRCIUS 27, KEDD MST MEG VEI kJCMod A k&cséri 99rá&ós** hetek A vezetői tekintély megújítása a tsz-ekben Emberek jönnek.-mennek, s gyakran cseng a telefon, mi­közben Vereekei Dezsővel, a kocséri Uj Élet Termelőszövet­kezet elnökével beszélgetünk. A fiatal, energikus vezető a Munkaügyi Minisztériumból jött falura, először hathónapos pártmunkára, majd később „ittragadt”. Most még maga sem tudná megmondani: hóna­pokra, évekre, avagy véglege­sen? — Ezek már csak az utórez­gések — mondja megkönnyeb­bülten, amikor tréfásan „ügy­félinváziót” emlegetünk. Az elmúlt hetekben még több volt a dolga, percnyi nyugta sem volt a gondoktól, amelyek ál­landóan foglalkoztatták. Az idén különösen nehéz zárszám­adás egybe esett a tervkészítés, tervismertetés ugyancsak ko­moly munkáival. Az 1960-as év mulasztásait, a laza bizony­lati és munkafegyelemből adó­dó visszásságokat most szün­tette meg végérvényesen az új vezetőség. Emberek, tsz-tagok anyagi érdekébe vágó problémákról volt szó, az 1960-ban elmaradt juttatások és túlelőlegezések rendezéséről. Bonyolította a problémát, hogy több esetben csupán a tagok bemondására kellett alapozni, mert hiá­nyoztak a megfelelő bizonyla­tok. Könnyebb lett volna ezt' mondani: nincs papír — nincs követelés. Ez a mechanikus, vagy inkább bürokratikus ál­láspont azonban sok embert megsértett volna. Ehelyett minden érdekelt taggal sülön- külön. becsületes és embersé­ges aiapon rendezték a prob­lémákat. Ezek voltak tehát azok a „rázós” hetek (az elnök sza­vaival élve), amelyek nem­rég zajlottak le Kőcseren. Mi a helyzet most az Uj Élet Ter­melőszövetkezetben? Megszűn­tek volna a gondok, a vezető­ség számára már nagy meg­könnyebbülés, hogy az újabb gondok a jövő gondjai, i jobb és eredményesebb munka gondja, amelyet szívesen vál­lalnak mindannyian. Az ú.i gondok azért is könnyebbek a régieknél, mert a sérelmek or­voslásában tanúsaiért igazsá­gossággal és megértéssel, a hi­bák megszüntetésének határo­zottságával bizalmit is tekin­télyt szereztek a vezetők. Nyolc brigádvezető van az ötezer holdas tsz-ben, akik közül hatan nem régen ke­rültek erre a posztra. A brigádvezetők közismerten jó gazdák voltak, egytől- egyig becsületességről híres emberek, de a nagyüzemi munkaszervezésben még nincs nagy gyakorlatuk. A kisüzemi gazdálkodásban szrzett hír­nevük jó alap a kezdéshez, de a nagyüzemi gazdálkodás módszereit ők is csalc most tanulmányozzák. Éppen ezért nem lehet tőlük csodát vár­ni, de jószándékukkal és fe­lelősségérzetükkel sokat tehetnek a közös ügyért. Jól látja és tudja ezt a fiatal elnök, aki a közgaz­dasági egyetemen ismerte meg a szocialista üzemszer­vezés tudományos elveit. Céltudatosan arra törekszik, hogy az egész kollektíva al­kotó erejét a közös ügy szolgálatába állítsa. Hallgat a tapasztalt öregek jótaná­csaira, s arra sem sajnálja az időt, hogy a fiatalok kol­lektív szellemét fejlessze. A vetésterv összeállításánál pél­dául figyelembe vették, hogy egy-egy növénynek milyen termesztési hagyományai és eszközei vannak a faluban, s ezt az idősebb emberek tudják a legjobban. A fiata­lok viszont szívesen vállal­koznak társadalmi munkára, ha látják, hogy abból nekik is közvetlen hasznuk van. így kapott például lemezját­szós rádiót és magnetofont az ifjúsági szervezet. Mindezek azonban csak ap­ró jelek, amelyele azt mutat­ják, hogy nőtt a munkakedv és a vezetőség iránti bizalom az Üj Élet Tsz-ben, de a iő dolog a termelés. A vezetőség és maga a tsz is akkor vizs­gázik teljes sikerrel, ha a kö­zös vagyon gyarapítása és a tagság jóléte gyorsan növek­szik. A fiatal tsz-ben már a második évben is jelentősen növekedett a közös vagyon és az egy munkaegységre jutó jövedelem, de még sokat kell tenniök a megalapozott, szi­lárd és magas jövedelmet ho­zó szocialista gazdálkodás ér­dekében. Amit ma mérni le­het, ami megfogható e téren a tavasz kezdetén, az a mun­kalendület. Már a január végi közgyű­lésen is biztató jelei mutat­koztak a tagság fokozódó aktivitásának. Az elnök örömmel újságolja, iiogy harmincnyolc felszólalás hangzott el az értekezleten, méghozzá harcos, a hibákat ostorozó és az eredményeket Magyar ifjúsági delegáció utazott az NDK-ba A Freie Deutsche Jugend Központi Tanácsának meghí­vására hétfőn — Pataki Lászlónak, a KISZ Központi Bizottsága titkárának vezeté­sével — öttagú ifjúsági dele­gáció utazott a Német De­mokratikus Köztársaságba. A magyar fiatalok tanulmányoz­zák az FDJ munkáját A TANÁCSOKKAL ÖSSZEFOGVA Meghatározták a műszaki akcióbizottságok további feladatait MAGYAR FILMHÉT A SZOVJETUNIÓBAN Április 2-től magyar ünnepi filmhetet rendeznek a Szov­jetunió három köztársaságá­ban. A megnyitót Moszkvá­ban tartják, ahol díszelőadá­son mutatják be a Katonaze­nét. A magyar filmhét megnyi­tó előadására művészküldött­ség utazik Moszkvába. A kül­döttség tagjai: Bara Margit és Marton Endre. (MTI) Járási úttörő kultúrverseny Budakeszin Mint megyénkben több já­rásban, így a budai járásban is az elmúlt vasárnap tartot­ták meg a béke és barátság kulturális szemlét. A budai járás úttörői elő­ször megkoszorúzták Sziklai Sándor, mártírhalált halt ve­zérőrnagy emléktábláját. A koszorúzás után kezdődött meg a kultúrverseny, amelyen mintegy 154 úttörő tett tanú­ságot alapos felkészüléséről. A zsűrinek nehéz feladatot kellett teljesítenie, amint az egymás után következő mű­sorszámokat — hegedű- és tangóharmonika-szólókat, va­lamint a kamarakórusokat — értékelte. A szemle végén Kasza Márton, a zsűri elnöke emléklapokat osztott ki a szemle részvevői között. Kö­szöntőjében megemlítette, hogy a zsűri nem kívánta rangsorolni a csoportokat, mégis néhányat kiemelkedő teljesítménye alapján a me­gyei kulturális szemlén való részvételre javasolja. Pozsonyi Béla zenetanár — a zsűri tagja — nyilatkozatá­ban két kiemelkedő zenei be­mutatóról szólott. Utasi Géza budaörsi pajtás Haydn G- dur hegedűversenyét művé­szien tolmácsolta. A másik nagy tetszést aratott szám, a solymári úttörők kamarazene- kara veit, amely a maga ne­mében is egyedülálló a mű­sorban. A zenekar pajtásai életkorokhoz képest is figye­lemre méltó sikert arattak. A megyei művészeti igaz­gató, Krizsán Sándor, arról számolt be, hogy ezen a kul­turális szemlén csupán az hi­ányzott: a szemle betejezté- vel nem maradtak együtt a kispajtások szórakozni, nem mélyülhetett el barátságuk. A zsűri és a vendégek vé­leménye szerint a műsor tar­talmában teljes egészében művészi volt, gondos előké­szítő munkáról tanúskodott. Az idei járási kulturális szem­le a tavalyihoz képest jelen­tős fejlődésről adott számot. Jasinszky István A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága hétfőn dél­előtt fontos megbeszélést tar­tott a megyei tanács épületé­ben, amelyen részt vettek a megyéi és járási műszaki ak­cióbizottságok tagjai és a tö­megszervezetek vezetői. A műszaki aíkció<bizottságo- kat először községi, majd já­rási és megyei szinten a 15 éves távlati községfejlesztési tervek kidolgozására hívták létre. Ebből a munkából részt vállaltak orvosok, pedagógusok s más értelmiségiek is. A 15 éves távlati tervek el­készültével felmerült a kérdés: miképpen dolgozzon tovább az a műszaki gárda, amely az el­múlt évben olyan sok és hasz­nos segítséget nyújtott a taná­csok műszaki állandó bizottsá­gainak. A vita felszólalói valameny- nyien kijelentették, hogy továbbra is részt kívánnak venni ebben az akcióban. A tanácsok műszaki állandó bizottságai választott tanácsta­gokból állanak, akiket erre a területre osztottak be. Többsé­gük azonban nem műszaki szakember. Nagyon hasznos lenne — állapította meg az ér­tekezlet — ha a műszaki akció­bizottságok 1962-ben a konkrét községfejlesztési feladatok megvalósításában kapnának szerepet. Jelenleg az a helyzet, bogy a műszaki akcióbizottságok tag­jai nem tudják, hogyan dol­gozzanak tovább. a községi ta­nácsok nem fordulnak hozzá- iuk, nem adnak megbízatást valamely feladat kidolgozásá­ra. Pedig a járásokban és a községekben — különösen az építkezések ellenőrzésében — -ól felhasználhatják közremű­ködésüket. A műszaki akcióbizottsá­gok munkáját a Hazafias Népfront fogja, össze s a megyei tanács községfej­lesztési csoportjával, vala­mint az építési osztállyal együttműködve ad számuk­ra megbizatásokat. Alkalomadtán budapesti mű­szakiakat is felkértek az együttműködésre, akik min­denkor szívesen vállaltak részt valamely jelentős terv kidol­gozásában. A részvevők arról is beszél­tek, hogy nagyobb erkölcsi megbecsülést várnak tevékeny­ségükért, hiszen munkaidőn túl. szabad idejük terhére végzik a nagyfokú lelkiismere­tességet, szaktudást követelő feladatokat. Az értekezlet meg­állapodott abban, hogy a lövő­ben a kiváló munkát végzők elismerését munkahelyükkel is tudatják, számos műszaki ér­telmiségit pedig az idén először kiosztandó községfejlesztési emlékérem arany, ezüst és bronz fokozataival jutalmáé­nak. A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG HATÁROZATA: Ötmillió forintot fordítanak az aszódi járásban községfejiesztésre ország. A múltban mind a kettő félgyarmati ország volt. A kapitalizmus általános válságának második szaka­szában is túlsúlyban voltak a nemzeti felszabadító moz­galom fegyveres formái. Sok ázsiai és afrikai népnek, amely hozzájárult a Hitler- ellenes koalíció győzelmé­hez, utóbb hősies harcot kellett vívnia a gyarmatosí­tók ellen, mert ezek arra számítottak, hogy katonai erővel visszaállítják a gyar­mati rendszert. Kínában, Észak-Koreában és Észak-Vietnamban az ide­gen hódítók ellen viselt nem­zeti felszabadító háború ösz- szefonódott a gyarmatosítók támaszává lett belföldi reak­ció ellen folytatott polgárhá­borúval. A néptömegek a nemzeti felszabadító és pol­gárháborúban nemcsak a gyarmati, hanem a társadal­mi elnyomástól is megszaba­dultak. Indonézia, Laosz, Kambod­zsa, Marokkó, Tunisz és más országok népei szintén kény­telenek voltak fegyveres har­cot folytatni függetlenségü­kért és a társadalmi hala­dásért. Sok nép a csatamezőn, a gyarmatosító hadseregek el­len vívott kemény ütközetek­ben harcolta ki függetlensé­gét, A kapitalizmus általános válságának az utóbbi évek folyamim kibontakozott har­madik szakaszában számos ország népeinek szintén fegy­veres harcot kellett indítaniuk a gyarmatosítók és a belföldi reakció ellen. Az egyik legjel­lemzőbb példa erre a kubai nép felszabadító háborúja, amely azzal végződött, hogy megdöntötték az imperialista­barát áruló rendszert, s meg­teremtették a feltételeket a kubai forradalom továbbfej­lődéséhez. Ez a forradalom egész Latin-Amerikában a népek felszabadító harcának zászlaja lett. India egészen a közelmúlt­ban csali fegyveres fellépés­sel tudta megszüntetni Coa, Damao és Diu indiai terüle­teken a több mint 450 éves portugál gyarmati uralmat. Igazságos és szent függet­lenségi és szabadságharcot folytat az algériai nép, amely már nyolcadik éve visel hábo­rút az Egyesült Államok és más NATO-országok teljes támogatását élvező francia gyarmatosítók ellen. Az Algé­riai Kommunista Párt ..Né­pünk győzni fog” című bro­súrájában ez áll: ,1945 no­vembere óta minden győzel­münket, a legkisebbet is, köz­vetlenül, vagy közvetve, fegy­veres harc árán vívtuk ki”. Igazságos felszabadító háborúba torkollott Angola, Omán és számos más ország népeinek nemzeti felszabadító mozgalma. Laosz hazafias erői pedig még most, a for­mális függetlenség elnyerése után is kénytelen fegyveres harcot folytatni a gyarmatosí­tók és ügynökeik ellen. Amint látjuk, a fegyveres harc szer­ves, s leggyakrabban döntő eleme a hatalmas általános nemzeti felszabadító mozga­lomnak, amely megsemmisíti a gyarmati rendszer utolsó pilléreit is. Egységes imperialista-elle­nes frontba tömörülve vala­mennyi hazafias erő kiveszi részét a nemzeti felszabadító felkelésekből és háborúkból. A kommunisták a nemzeti felszabadító mozgalom, s a fegyveres harc résztvevőinek első soraiban haladnak. A nemzeti felszabadító há­borúkat a partizán-aaciók jellemzik a legjobban. A fegy­veres harc igazi népi formája ez. „ ... A partizánháború — írja joggal Ernesto Che Gue­vara, Kuba iparügyi minisz­tere könyvében — a tömegek harca, a nép harca. A parti­zánosztag, mint fegyveres mag. a nép harci élcsapata. Erejét főleg abból meríti, hogy a lakosságra támaszko­dik”. A harcoló felek helyzete szempontjából a nemzeti fel­szabadító háborúk egyenlőt­len felek háborúi. A gyarmat- tartó hatalmak állig felfegy- verzik csapataikat az embe­rek megsemmisítésének ösz- szes korszerű eszközével. Ez­zel szemben a szabadságukért önfeláldozóan harcoló népek­nek rendszerint elavult, pri­mitív teiyvereik vannak Ám hisznek ügyük igazában, s ebből eredő szilárd eltökéltsé­gük végülis hozzásegíti őket kitűzött céljuk eléréséhez. Napjainkban megterem­tődött és állandóan erősödik a kolonializmus ellen harcoló ázsiai, afrikai és latinameri­kai népek szolidaritása. Ezek a népek tevékeny megmozdu­lásaikkal megakadályozzák, hogy az imperialisták büntet­lenül viselhessenek gyarmati háborúkat, miként ezt a szükséges intézkedéseket te­gye meg. Kartalon házi kezelésben strandfürdőt szerettek vol­na építeni. A tervek felülvizsgálásakor azonban rájöttek, hogy a ren­geteg zsaluzóanyagot és vas­betont saját erőből nem tud­ják beszerezni, tehát a strand­fürdőt állami,vállalatnak kell elkészítenie. A járás legtöbb községében idén a járdaépítésen van a hangsúly. Aszódon és Galga- m ácsán kívül Domonyban, Galgagyörkön, Ikladon, Karta­lon, Túrán, Vácegresen és Ver- segen sok kilométerrel nő majd a sármentes, betonlapok­kal lerakott járdasor. K. M. Magyar hét Finnországban A Finn—Magyar Társaság az idén április elején rendezi meg az immár hagyományos magyar hetet. A magyar hét keretében számos kulturális eseményre kerül sor. Helsin­kiben április 3-án, Magyaror­szág felszabadulása évforduló­jának előestjén díszünnepsé­get rendeznek. (MTI) Jelentkezés a felsőfokú mezőgazdasági technikumba Az országban jelenleg 15 felsőfo­kú mezőgazdasági technikum mű­ködik. a következő szakokkal é3 székhellyel: növénytermesztési: Székesfehérvár. Szekszárd. Kis­kunhalas, Karcag: öntözéses nö­vény termesztési: Szarvas; növény- védelmi: Keszthely; állattenyészté­si: Kaposvár. Hódmezővásárhelyi Debrecen-Pallag; állattenyésztési- állategészségügyi: Budapest. X.? Maglódi út 8.: gyümötcs-szőlőter- m es ztés i: F értőd, Kecskemét, Nyíregyházat mezőgazdasagi gé­pészeti: Körmend, Mezőtúr. A felsőfokú mezőgazdasági tech­nikumok nappali tagozatára a kö­vetkező tanévre azok jelentkez­hetnek. akik középiskolai végzett­séggel. és legalább egyéves szak­mai gyakorlattal rendelkeznek. A felső korhatár a 4-0. életév. A három évnél régebben érettsé­gizett jelentkezők a felsőfokú me­zőgazdasági technikum igazgatójá­hoz küldjék felvételi kérelmüket, az utóbbi három évben érettségi­zettek pedig annak a középiskolá­nak az igazgatójához^ ahol érett­ségiztek. A felvételi kérelmeket a közép­iskolákhoz április 5-ig. a felsőfo­kú mezőgazdasági technikumok­hoz május 15-ig keli benyújtani. (MTI) Pénteken ülésezett az Aszó- j di Járási Tanács végrehajtó I bizottsága, s a napirend első ! pontjaként a községfejlesztési I alap felhasználását vitatták meg. Albulov Zoltán, községfej- lesziési csoportvezető ismer­tette, 1962-ben milyen anyagi j eszközökkel rendelkeznek és ; melyek azok a feladatok, amelyeket a lehetőségek ha­tárain belül meg kell oldani. A mull évi tartalékkal, az idei bevétellel, a tervezett társadalmi munka értékével és a helyi anyagok felhasználá­\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v múltban,' az imperializmus osztatlan uralmának korában tették. Még az imperialista orszá­gok haladó erői is tevékenyen támogatják a nemzeti felsza­badító mozgalmat. A munká­sok és harci élcsapataik, a kommunista és munkáspártok az anyaországokban állhat ito- san szembehelyezkednek a gyarmatok és függő országik szégyenletes kizsákmányolá­sával, az imperialisták gyar­mati háborús kalandjaival, s erősítik testvéri szövetségüket a függetlenségükért harcoló népekkel. Az imperialista államoki maroknyi monopoltőkés búr-1 zsoáziájának áll csupán érdé- \ kében a kolonializmus védel- | me. Ez a kis csoport minden- \ áron szeretné fenntartani ural- \ mát s megőrizni a nyer észke- j dés lehetőségét a gyarmati és 1 a függő országokban. Azi ENSZ közgyűlésének XVI. í ülésszakán megvitatták, ho- í gyan teljesítik a gyarmati or-í szagok és népek függetlensé- i gének megadásáról szóló nyi-j latkozatot. Ez a vita megmu- j tatta, hogy az imperialisták \ szeretnék a végtelenségig el-\ húzni a szégyenletes gyarmati- ! rendszer felszámolását, ami; viszont politikai röv.dlátásu- • kát és számításaik teljes meg- í alapozatlanságát bizonyítja. Ma í látniuk kell a gyarmatosítók-! nak, hogy további ellenállásuk! esetén a népek csak még el- ! keseredettebben fognak har- í colni a kolonializmus ellen, s í ők nem lesznek képesek meg-: akadályozni a •rv'-'nati rend-; szer pusztulását. í J. D. ­sával, több mint ötmillió fo­rint a keret. Március végcig ebből az összegből 6*0 000 forintot használtak fel. Társadalmi munkát — a rossz időjárásra való tekintet­tel — a járásban még alig végeztek. A társadalmi mun- kaszerzödéskötések azonban, ha vontatottan is, folynak. A községfejlesztési munka megkezdésének első ■ feltétele a szükséges építőanyagok be­szerzése. Ez általában minde­nütt megfelelő ütemben törté­nik. A megrendeléseket a szál­lj lító vállalatok különböző idő­it pontokra visszaigazolták és a í folyamatos anyagszállítást ^ megkezdték. Kivétel csupán ^ Aszód község, ahol a község­ig fejlesztés gerince a járdaépí- ^ tés. Sajnos a vezetőség, ,,ejh’, ^ ráérünk arra még!” jelszóval i; nem gondoskodott az anyagbc- ^ szerzésről. Ugyanez vonatko- í zik Galgamácsára is. y í Jelentősebb építkezés eb­^ ben az évben Ácsán lesz, í ahol ötven gyermek szá­mára óvodát emelnek. 5 A munka megindulását ed- £ dig csak az időjárás aka- J dályozta, mert a szükséges \ anyag — tégla és mész — ; rendelkezésükre áll. j Nem ilyen egyszerű Hévíz­! györk község iskolaépítése. ! Eredetileg művelődési otthon- \ ra gondoltak, de aztán a szük- í ség más parancsolt. Iskolára í van szükség. Sok a gyerek, a \ terem meg kevés. Három mű- \ szakban tanítanak. Ez sem a \ gyerekeknek sem, a pedagógu- j soknak nem előnyös. Elhatá- 5 rozták, hogy új, négytantermes \ iskolát építenek. Amikor azon- i ban elkészült a tervdokumen- j táció, váratlan akadályra buk- ■ kantak: az előzetesen kijelölt ! területre a község tanácsa í nem építkezik, mert annak ki- í sajátítása sok problémával ! járna. Ez az új döntés komoly ! zavart okoz. Az elkészült ter- ; vek erre a délkeleti fekvésű í területre szólnak. Másutt, más I tájolású telekre a felsőbb szer­ívek nem engedélyezik az I építkezést. Mindenesetre, amit í az egész község érdeke egysé- í gesen kíván, azt négy telektu- í lajdonos ellenkezése nem hiu- í síthatja meg. A járási tanács ; vb fel is szólította Hévíz- : györk község tanácsát, hogy a sürgető felszólalás. A legtöbb és legmeggyőzőbb „hozzászó­lások” azonban a területvál­lalások alkalmával hangzot­tak el. Minden munkára akadt jelentkező, sőt kukori­cából száz holddal vállaltak többet a tagok a tervezettnél, a sárgarépa területét pedig négyszeresére kell növelni a nagy érdeklődés miatt. A bizakodó hangulat, s a derűs kilátások azt bizonyít­ják, hogy a kocséri tsz-veze­tők megtalálták a helyes ve­zetési módszert, amellyel si­kerül előre lendíteni a közös­ség ügyét. Türelmesen és szenvedélyes hittel igyekez­nek megnyerni egyenként minden embert, hogy az egész kollektíva erejére támaszkod­hassanak. Fáradságos és idő­nyelő aprómunka ez, de ez az igazi! Nagymiklós István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom