Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-25 / 71. szám

8 "^frídp 1962. MÁRCIUS 25, VASÁRNAP Mit is véd Argentína hadserege ? A 2 778 412 négyzetkilométer nagyságú ország — mint a jobboldalt látható kisebb tér­kép nyila mutatja — 21 millió lakosával egyike Dél-Amerika legnagyobb és legnépesebb or­szágainak. Csupán Brazilia múlja felül. Fővárosa, a Rio de la Plata torkolatánál fekvő, külvárosaival együtt hatmil­lió lakost számláló Buenos Aires egész Dél-Amerika leg­nagyobb városa. Ennek a me­zőgazdasági jellegű szövetségi köztársaságnaki népe döntött getlenségét. A spanyol gyar­mati uralom évszázadai alatt csupán a hatalmas alföldek voltak fontosak, mert ezeken keresztül biztosították a ke­reskedelem átmenőforgaknát, a nyugati bányák kincseinek szállítását a gyarmatosítók és természetesen itt legeltették a hatalmas marhacsordákat. Csupán a függetlenség elnye­rése után láthattak hozzá az ország lakosai önálló nemzet­gazdaságuk megteremtéséhez. Ez azonban együttjárt a szí­óriasi mennyiségű mezőgaz­dasági árut szállított az Egye­sült Államoknak és Angliá­nak. Ez a hatalmas mennyi­ségű export konjunktúrát te­remtett, természetesen első­sorban a nagybirtokosok szá­mára. A háborús konjunktúra a há­ború elmúltával természetesen megcsappant, az európai kon- kurrensek ismét megjelentek, s a háború alatt megnöveke­dett együttműködés az USÁ- val megteremtette a maga kár­tékony gyümölcsit is. Neveze­tesen azt, hogy az észak-ame­rikai tőke egyre hevesebben nyomult be ebbe a mezőgaz­dasági országba és kezdett hozzá az ipari termelés cél­jára hasznos termékek kiak­názásához. Természetesen a maga hasznára! Miközben egyik oldalon a konjunktúra következtében meggazdagodva és devizához jutva az argentin állam meg­vásárolta a külföldiek kezében levő vasutakat, 1953-ban ren­delet tette lehetővé a külföl­di tőkéseknek, hogy minél töb­bet invesztáljanak Argentíná­ba, természetesen megfelelő haszon fejében. Ma már ott tartunk, hogy az argentin gazdaság ezer és ezer szállal függ a külföldi, főleg észak-amerikai tőkétől. Vonatkozik ez elsősorban a hadi- és a hűtőiparra, amelyet az észak-amerikai Swift and Co, az Armour and Co, vala­mint egy angol vállalat tart a kezében, azután az ugyancsak katonai fontosságú vegyi ipar­ra, amelyet az ugyancsak észak-amerikai Du Pont cég láncolt magához. Frondizi kor­mánya engedélyezte a Stan­dard Oil-nak, hogy olajat ku­tasson mégpedig tekintélyes profit biztosítása mellett Az USA által irányított nemzet­közi pénzalapból szanálta Frondizi az argentin gazdasági életet és a hitelezők természe­tesen megszabj ált, mire for­Tessék várni! Egy század másodpercet exponálok. Jó. csak gyorsan! — Kevés az időm.. Amikor szégyenlős a páciens ízlik? Minden bizonnyal, leg­alábbis ezt látjuk az arcán en­nek a Matte-t szívó argentin hölgynek. Ez az argentinek nemzeti itala, amelyet a ma­gyal nedvéből nyernek na márkájú autókból. Hiába, ez a kapitalista hitel ára! Mi sem természetesebb, minthogy ez a politika megaka­dályozza a hazai ipar. fejlődé­sét, lehetővé teszi a feudális nagybirtokok fenntartását, a mezőgazdaság domináló sze­repének biztosítását és az USA vezető köreivel üzleti kapcsolatot tartó tőkés körök egyeduralmát. A hadiipar észak-amerikai irányítása per­sze a hadsereget is az USA bábjává tette és az argentin vezérkar készségesen támo­gatja Frondizi Kuba-ellenes politikáját. Az egyoldalú gaz­daságfejlődés következtében csökkenő életszínvonal ellen a lakosság széles rétege érthető módon protestál, helyteleníti, hogy az ország 30 millió hek­tárnyi mezőgazdasági területé­ből 22,5 millió nagybirtokoso­ké, valamint külföldi társasár goké és sztrájkkal, valamint az ellenzékre adott szavazatá­val ad hangot elégedetlensé­gének. És ekkor az ország védelmét szolgáló hadsereg megbízóinak utasításait követve sürgősen védelmére siet a külföldiek által támogatott tőkéseknek, hogy megvédje őket az argen­tin nép követeléseivel szem­ben. Máté Iván í (Komádi rajzai)­h-ritfr­Mélyebbeket tessék sóhajtani.., 1{ejfoény-(e/tiAé TAVA S Z ?.' ? Marhacsordákat legeltetnek a pampákon, Argentina hatalmas mezőin a gaucsők, az ősla­kó indiánok leszármazottai. A mintegy 40 millió marhának 75 százalékát ezeken a ha­talmas mezőségeken tenyésztik. Ezzel a 40 millióval a negyedik helyen áll a világon a marhatenyésztő államok között Argentína, ám ami a hús exportálását illeti: ott az első helyen úgy legutóbb a választáson, hogy elege volt az elnöklő Frondizi politikájából és az ellenzéket támogatja. Vajon miért? Ugyanekkor Frondizi elnök úgy döntött, hogy a szavazást nem veszi tekintetbe és a hadseregre támaszkodva foly­tatja eddigi politikáját Vajon, miért? A két miértre egy a felelet és ezt akarjuk kifejteni bő­vebben ebben a cikkben. Mint Dél-Amerika legtöbb országa, Argentina is a múlt század elején nyerte el füg­Egészséges, vérvizsgált állományból származó NAPOSCSIBE korlátlan mennyiségben megrendelhető a föidművesszövetkezetnél Ara darabonként 4 FORINT nesbőrű indián őslakosság kiirtásával a fehér gyarmato­sítók utódainak, a most már független axgentíneknek érde­kében. Es az elmúlt évszázad során Argentína valóban elér­te, hogy a világ egyik legna­gyobb búza-, hús- és gyapjú- szállítója lett, hűtőipara ugyancsak elsőrangúvá fejlő­dött. A második Világháború idején a németek által meg­szállt Európa helyére lépve díísa az argentin kormány a kölcsönbe kapott pénzt En­nek eredménye azután, hogy olajat, érceket, iparcikkeket, gépeket, közlekedési eszközö­ket importálni kell, mert a hitelt nem fordíthatják ezek előállítására. Eklatáns példája ennek például az, hogy a nyu­gatnémet Daimler-Benz Ag előírja, mennyit gyárthatnak a hazai Mercedes-Benz-Argenti­Sándor, József és Benedek az idén nem voltak kegyesek hozzánk, meleg helyett havat hoztak. Az ilyen mostoha elbá­nás következtében kénytelenek vagyunk egy kis tavaszt vará­zsolni az enyhe télben. Ezért József Attilához fordultunk se­gítségért. A nagy költő egyik szép versének egy szakaszát idézzük alábbi rejtvényünkben. Ezeket a hatalmas felhőkarcolókat Buenos Airesben talál­juk, amely nemcsak Argentina, hanem Dél-Amerika leg­nagyobb városa is. A világ legnagyobb hűtőházát is itt találjuk. Naponta mintegy 5000 marha és 10 000 juh húsát fagyasztják falai között í VÍZSZINTES: 1. Ak első sor. í (Vakbetük: T — E — S — E.) 16. í Francia, impresszionista festő. 11. ^ Női alak Jókai Arany emberében. $ 12. Tartalmatlan. 13. Bűzös'borz. Í15. Európai főváros. 17. A germán í nép keleti törzsének egyike. IS. ^A második sor (vakbetűk: L — E). ^20. A felsőfok jele. 21. Étkezés — í németül. 23. Régi súlymérték. 24. ''Vég — angolul. 26* Francia gyar­mati katona. 27. Vasútállomás a váci vonalon. 29. A negyedik sor. 33. Szólni sem tud. 35. Lefelé. 37. Azonnyomban. 38. SZTK elődje volt. 41. Nagyhatalom. 42. Csiga­fajta. 43. Verdi-opera. 45. Kissé süket. 48. Igekötő. 50. Költői szív. 51. Elhamvasztottak. 53. Nálunk. 56. Szívnivaló. 56. A. G. E. 57. Rádiöaktív elem. 53. Keresztfelirat. 59. Nagyvilági hölgy. Kétbetűs szavak: E35 — YI — EF — IS — DO — DU — IR — PU. FÜGGŐLEGES: 1. Gyógyszer, a morfium származéka. 2. Francia író (Claude. 1868—1931). 3. Város­szélek??? 4. Páratlanul soros. 5. Becézett női név. 6. Egy Duna- melletti városból va-ló. 7. Pesti kávéház 8. Szabadságvesztésre Ítélték. 9. Muzsika. 10. A harma­dik sor (vakbetűk: Z — J — L — S — K). 14. Egy bizonyos kony­hai tevékenységet, folytatni. 1«. Tüzet lokalizál. 18. Könnyed. 2ti. A mohamedán férfi túlvilág! ju­talma.. 23/a. Nyújtsd át! 25. Né­met asszonyok. 27. A meccs sor­nál dönti el. 28. Fakad. 30. Üz. *L Bécsi rakpart. 32. Sóvárog. S4. .. . rakja a garast. 36. Elrejt. 39. Számjegy. 4>o. Arra a helyre rakd! 42. Értelem. 43. Moszat. 44. Női hangnem. 46. Kelet — németül. 47. Rajtakap. 49. Kúszónövény. Sí. Gyógymód. 54. Éktelen tény? Kétbetűs srzavak: AT — KE — VO — TJE — RA —- TZ — D5 — tXÁ. Az idézett József Attila-versssa- kasz megfejtése beküldendő április a-ig. A helyes megfejtők között könyveket sorsolunk kL Az 1962. március Il-j rejtvényünk helyes megfejtése: Minden jó, ha 16 a véee. Éjféli mise. Homokóra. Filumena házassága. Szelíd em­berek Az CvegdpŐ. Esküvő. Li­bikóka. Könyvet nyertek: Ferencz J6- zsefné, Tápiószele. Mária u. 2. — Balogh János, Szigethalom. — To­kai Sándorné. Cegléd. Bacsó Béla it. 2P. — Lengye" László. Albertír- sa. Erkel F. u. 39. — Licsák Ma­rianna. Aszód. Hunyadi u. 1. — Baranyai Sándor. Tahitótfalu. Hő­sök tere 6. — Szegedi Míklósné, Pilis. Hunyadi u. 1. — Hajnal Er- nőné. Nagykáta. Járásbíróság. — Rédl Györgyi. Érd. Diósdi u. 9. Fodrászüzlet. — Mandlin Győző, Duna haraszti . Kiss Zsicmord u. 5. A könyveket postán küldjük d.

Next

/
Oldalképek
Tartalom