Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-24 / 70. szám

éfeolédi A CFGLÉDi JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS R VI. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM 1962. MÁRCIUS 24. SZOMBAT A nagy napok tanúi között Csütörtökön délután meleg családias ünnepre hívták meg a Tanácsköztársaság ma is élő tanúit. A párt, a tanács, a Ha­zafias Népfront és a társadal­mi szervek kiküldöttei fogad­ták a veteránokat, akik az ün­nepség megkezdése előtt meg­hatott szavakkal emlékeztek a Tanácsköztársaság nagy nap­jaira. Joó Ágoston, a városi párt- bizottság titkára köszöntötte a proletárdiktatúra hőseit, akik elkezdték azt a diadalmas har­cot, amelyet nekünk kell to­vább folytatni. — Büszkén hajtjuk meg fe­jünket a 43 év előtti idő hősei előtt — kezdte üdvözlő szavait Molnár József, a városi KISZ- fiatalok nevében. — 1918. no­vember 20-án megalakult Kun Béla, Szamuely Tibor és dr. Münnich Ferenc elvtársak ve­zetésével a Magyar Kommu­nista Párt, mely 1919. március 21-én a jobboldali szociálde­mokratákat a hatalom átadá­sára kényszerítette. A Tanács-» köztársaság első perctől kezd­ve békepolitikát akart, ennek ellenére kemény harcot foly­tatott a belső ellenség és az antant-imperializmus ellen. A dicsőséges 133 nap bebizonyí­totta, hogy a Tanácsköztársa­ság képes a hatalom megvédé­sére és csak az embertelen túlerő, csehek, románok, fran­ciák összefogása tudott győzni. Ami 1919-ben nem sikerült, azt a szovjet hadsereg támogatásá­val meghozta 1945. — A mai fiatalok legyenek méltó örökösei annak a harc­nak, amelyet az itt jelenlevő hősök elkezdték. Ezután Tószegi Miklós mér­nök, a KGV KISZ-szervezete nevében mondott üdvözlő sza­vakat. Kovács Ferenc, a válla­lat szb-titkára a vállalat dol­gozói nevében megvendégelte a jelenlevőket. Az ünnepség befejezéséül a Harag napja című film bemu­tatása után fehér asztal mel­lett hosszú ideig elbeszélget­tek a nagy napok hősei és ta­núi. ★ Március 21-én, du. 2 óra kö­rül népes kis csoport gyüleke­zett a járási pártbizottság épü­letében is. Ünnepségre jöttek. Az ünnepség megkezdése előtt kis csoportokban beszél­getve ismerősökről, „régi” har­costársak után érdeklődnek egymástól. Szinte valamennyi részvevőről megállapítható, hogy egy fél évszázad dolgos esztendő áll mögötte. Az ünnepségen megjelent veteránokat Babinszki Károly, a járási pártbizottság titkára köszöntötte. Méltatta a Ta­nácsiköztársaság megvédésében, szocialista építőmunkánkban szerzett érdemeiket. HARC A TERMÉSZETTEL A kóröstetétleni Vörös Csillagban már készülnek a tavaszi vetésre A második tél nagy gondot Jelent a gazdaság vezetőségé­nek. Még néhány nappal ez­előtt ember magasságú hó­torlaszok akadályozták a moz­gást és az északi szél nyolc­vankilométeres sebességgel ro­hant a határban. Az éjszakai hideg változatlan, de nappal már egy kicsit melegszik az idő és az arasznyi hó lassan összeesik. Kiss István, a Vörös Csillag növénytermesztő főagronómu- sa, figyelemre méltó dolgokat mond arról a nehéz helyzetről, amit a rendkívüli idő terem­tett a szövetkezetben. — A legnagyobb baj az, hogy 1480 hold tavaszi vetése egyszerre szakad a nyakunk­ba. Ez óriási feladatot jelent emberre és gépre egyaránt. Már készen állnak a tervek arra, hogy mihelyt az idő en­gedi, együttes harcot indítunk azért, hogy az elemek követ­keztében visszavetett munkát pótoljuk. A gépek váltott mű­szakban fognak dolgozni. Az emberek brigádokban, munka­csapatokban nyújtott műszak­ban dolgoznak és minden a vetés sürgős elvégzését fogja szolgálni. A tagság már fel­ajánlotta, hogy a sürgős mun­ka befejezéséig munkaszüneti napok nélkül vesz részt a kö­zös munkában. — Ezzel a szervezéssel igyek­szünk, ha csak néhány nappal is, előbbre hozni a határidőt és ezzel jelentősen csökkentjük az aszály kockázatát. Példát mutató KISZ-szervezet — Négy dolog határozza meg a mi KISZ-életünket — kezdte tájékoztatását Rátóti István, a Cegléd és környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat KISZ-szervezetének titkára. Ez a négy dolog: a munka, a tanulás, a kultúra és a sport. A fiatalok munkájáról csak a legjobbat mondhatom. Fele­lős helyeken dolgoznak kisze- seink, a vezetőség legteljesebb megelégedésére. Három ifjú­sági szocialista brigádunk van és tizenhárom fiatal küzd a szakma ifjú mestere címért. A politikai oktatásban a harmincfőnyi tagság mindig teljes létszámban vesz részt. A József Attila olvasómozga­lom programját kérdés-fele­let játékokkal tesszük színes­sé és változatossá. A Kossuth­múzeum minden kiállítását, tárlatát testületileg látogat­juk. Időnként színház, és mú­zeumlátogatásra megyünk Bu­dapestre. Április 7-én a tag­ság teljes számban megy a Párizsi jégrevű előadására és a délelőtt folyamán elme­gyünk a Szépművészeti Mú­zeumba, a Műcsarnokba és a Nemzeti Múzeumba. Sportéletünk alkalmazkodik a szerény keretekhez. Ebben a hónapban lesz asztalitenisz- és házi sakkversenyünk, amelynek győztesei indulnak a városi KlSZ-alapszerveze- tek versenyén. Említsük meg a teljesség kedvéért a szervezet takaré­kossági mozgalmát. Fiatalja­ink havonta átlagosan 500 fo­rintot fizetnek be a közös számlára. Jól bevált Abádszalckon a készpénzfizetéses jövedelemelosztás a Lenin Termelőszövetkezetben Megmértem két deka lisztet! — és utána megállapítottam, hogy semmiség az egész. Alig több mint egy rántásra való. De a bosszúságomat az okoz­ta, hogy öt csomag, előre ki­szerelt lisztet mértem, és akárhogyan forgattuk, az öt csomag lisztsúly nem akart több lenni, mint négy kiló kilencven deka. A törvényes öt kiló helyett. Nem nagy eset. Könnyen lehet, hogy a hiányzó két de­ka belül van a megengedett hiánynak. Ennek ellenére is javasolom a kiszerelő válla­lat dolgozóinak, hogy a jövő­ben gondosabban mérjék a lisztet. Esetleg úgy, mintha másnap ők mennének a bolt­ba lisztet vásárolni. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya tapasztalat- cserét szervezett az abádszaló- ki Lenin Termelőszövetkezet­ben, amelyre a Pest megyei termelőszövetkezetek közül meghívta azoknak a gazdasá­goknak a vezetőit, amelyek­ben rövidesen időszerűvé vá­lik a készpénzfizetéses rend­szerre való áttérés. Ceglédről a Kossuth és a Dózsa népe ter­melőszövetkezetek vezetői vet­tek részt a tapasztalatcserén, Csemőből pedig SzaVkay Ist­ván, a Rákóczi elnöke volt hi­vatalos. — A két év előtti hagyomá­nyos elszámolási rendben a Lenin tagsága 11 ezer forintot keresett átlagosan, ez az ősz- szeg a múlt évben 13 ezer fo­rintra emelkedett. Az egy fő­re eső gazdasági eredmény két év előtt 17 ezer forint vélt, s ez az összeg a múlt évben 24 ezerre nőtt. Csökkent az ön­költség és nagyobb volt a gaz­daság tiszta bevétele. Szilár­dult a munkafegyelem és a ta­gok sokkal szívesebben dol­goztak a közösben. A kész­pénzfizetéses rendszer erősen javította a munka minőségét. — Az abádszalóki Lenin nagy és fejlett gazdaság. Tel­jesen gépesített, s ilyenformán a gépállomással semmiféle szerződése nincsen. MINDENNAPI TÖRTÉNET Fóris Ferkó meleg otthonra talált A tanító néni és a védőnő segítsége BEMUTATJUK Baán Jánosnét, az Illatszerbolt dolgozóját, aki 11 éve szolgálja ki változatlan udvariassággal a bolt vásárlóit Alig féléve választotta ezt a szakmát Petrányi Agnes, de munkájával máris elégedettek a vásárlók. Nagy szorgalom­mal sajátítja el az eladás minden csínját és ismerkedik a különböző árukkal Lakos Andrásné a bolt neveltje. Hat évvel ezelőtt került ide tanulónak s szakmunkásvizsgája után is itt maradt Udvariassága és szorgalma példamutató (Foto, szöveg: Opauszky) Súlyemelő szakosztályt Cegléden! Már régen felvetődött a gondolat — alakítsanak Ceg­léden súlyemelő-szakosztályt, mely sportág iránt az utóbbi években erősen megnöveke­HÉTKÖZNAPI LÉGTORNÁSZOK dett az érdeklődés, országos viszonylatban és Cegléden is. A magyar súlyemelők sike­rei a világversenyeken, a vi­lágranglistán elfoglalt III. hely kötelezi a magyar spor­tot, hogy megfelelő utánpót­lást neveljen. A magyar súlyemelősport legjobbjai: Földi. Tóth, Szabó és Huszka jelenleg is vidéki szakosztályok tagjai, Veres Győző és Ecser Károly is vi­déki születésűek. Utóbbi ép­pen Ceglédről került fel a fő­városba. Tehát a jelenlegi magyar válogatott 6:1 arányban vidé­ki versenyzőkből áll. Ez ser­kentse a ceglédi sportközvé­leményt, a sportvezetőket és hívják életre a súlyemelő- sportot Cegléden. Aránylag nem sok anyagi befektetés kell ehhez a sport­ághoz és már most sok ra­jongója van Cegléden. A JTST és az illetékes szer­vek vezetői hassanak oda, hogy ez a szép sportág ott­honra találjon városunkban. M. L. OLYAN MESEBELI az egész történet, hogy nyugod­tan kezdhetem így, egyszer volt, hol nem volt, volt egy kis fiú, az anyátlan-apátlan Fóris Ferkó. Hasonlíthatnám Babszem Jankóhoz vagy Hü­velyk Matyihez, hiszen árva tizenegy esztendejével nagyon is hasonlít hozzájuk, no meg egy kicsit olyanformán is, hogy a nagymamája tartotta. Már úgy, ahogyan egy na­gyon fáradt, nagyon kedvet­len nagymama tarthat egy csupaélet kislegényt. Bizony Ferenckével senki sem törődött valami nagyon sokat. Vékonyan járt ki a porció, a göncz is nyúlt utá­na. Erre kapta fel egyszer a fejét a tanító néni az isko­lában. Lett belőle családlá­togatás és rögtön követke­zett a szándék. — Ezen a leállódé virágon segíteni kell! Csatlakozott hamarosan a másik őrzőangyal: a védőnő. A két angyal összedugta a fejét. — Ferencet el kell he­lyezni állami intézetbe. A védőnő gyorsan keresz- tülszaladta az ismerősöket. Innen ing, onnan gatya, amonnan nadrág, kisbabát, nagykábát, cipő és Ferencke büszkén, párásán állhatott a szociális osztály védőnője, majd pedig a tisztiorvos előtt. A kisgyerek Budapestre ke­rült, az egyik óbudai álla­mi gondozott otthonba. Alig négy nap telt bele, a postás kék borítékos levéllel kopog­tatott be a védőnő ajtaján. Ferkó levele volt. Talán a kisfiú hányatott életének első tevele. Nézem, olvasom. Sillabizá- lom az akkurátus betűket. Megpiszkálom az orrom he­gyét, nehogy vénségemre el- pityeregjem magam. Váloga­tom, hogy mit kellene eb­ből kiszedni virágul az új­ság közepére. Ez is szép, az is szép. így került bele Ferkó az újság­ba a maga édes egyszerűsé­gében. „Kedves Védő néni! Nagyon jól érzem magam. Jó helyem van. Sok filmet és tv-t néztem már. Voltunk az óbudai hegyekben. (Ferenc igy irta: őpudai.) Nagyon szép volt a kilátás róla. Nem­sokára megkezdjük a tanu­lást. Elég jól tanulok és vi­selkedem. Tessék elmenni a nagymamához és egy huszon­öt forintot kérni tőle és tes­sék elküldeni levélben. És sokszor tessék eljönni hoz­zám. Az első szünidőben ha­zamegyek, azért kérek pénzt. Zárom soraim, de nem kulccsal, hanem ezer csókkal. Irta Feri.” ENNYI A LEVÉL. Olvas­suk el. Jegyezzük meg min­den szavát és tegyük el leg­szebb emlékeink közé ezt a pici szocialista legendát. í. i.T.T »ÜL3L.P — MÄRCIUS 25-én a vá­rosi úttörőelnökség kulturá­lis seregszemlét tart a vá­rosi művelődési házban. A seregszemle reggel kilenc árakor kezdődik és azon részt vesz a város valameny- nyi úttörőcsapata. A csapa­tok tavaly szeptember óta házi versenyen készültek és a legjobbak kerülnek a mos­tani bemutatóra. A győztese­ket megyei zsűri válogatja és hívja meg a megyei be­mutatóra, amely április 7— 8 között lesz Vácon. — NYÁRSAPÁTON 10 ki­lométernyi út javítását ter­vezik az idén társadalmi munkában. A jó idő beálltá­val elkezdik az erre irányuló 20 ezer forint értékű társa­dalmi munka végzését. H OL MŰVELŐDJÜNK OL SZÓRAKOZZUNK Szombaton, 24-én este nyolc órai kezdettel a műve­lődési ház táncintézetében táncest lesz, melyen Präger György. budapesti táncdal- énekes lép fel. Vasárnap délután a műve­lődési házban három órakor mesedélutánt tart Szálkái Miklós. A Kossuth Filmszínház­ban szombaton és vasárnap az Iskolatársak voltunk című nyugatnémet filmdrámát vetí­tik. Az ismeretterjesztő szék­házban szombaton és vasár­nap táncest, vasárnap dél­előtt kilenc órakor pedig a Ceglédi Építők és a Kecs­keméti Vasas NB I-es teke­bajnoki mérkőzést rendez­nek. A Gépjavító Vállalat kul- túrotthonában szombaton és vasárnap a klubélet és a te­levízió kedvelői szórakozhat­nak. Szombaton és vasárnap a Szembesítés című bolgár film kerül bemutatásra. 24-én és 25-én a vasutas­otthonban a szokásos klub­est. televízió mellett tölthe­tik kellemesen idejüket a kultúrotthon vendégei. Va­sárnap délelőtt 10 órakor a Ceglédi Vasutas és a Győri Dózsa ökölvívói mérik ösz- sze erejüket. Vasárnap délután három órakor a Gerjetelepen a Ceg­lédi Építők—Bag megyei I. osztályú csapatok bajnoki mérkőzése lesz. — MÁRCIUS 25-én az al- bertirsai kultúrotthonban a dánszentmiklósi, albertirsai, mikebudai és ceglédberceli KISZ-fiatalok kulturális se­regszemlén vesznek részt. — A JÁSZKARA JENŐI Uj Barázda Termelőszövetkezet­ben a múlt évben tizenkét tag ért el húszezer forinton felüli jövedelmet. Cinege Pál fogatos a zárszámadás után készpénzben 8900 fo­rintot kapott, id. Térjék! Kálmán gyalogmunkás pe­dig 8000 forintot. — TÖRTELEN és Jászka- rajenőn bővül a könyvtárak állománya. Mindkét község­ben 5—5 ezer forint értékű könyvet vásárolnak az év folyamán. — A CEGLÉDI Tőzegki­termelő Vállalat 1961. év negyedik negyedében 300 vagon szervestrágyát adott át a város termelőszövetke­zeteinek. Január 1-től a vál­lalat 120 vagon trágyát szállított a város közös gaz­daságainak és a Kertimag- termelő Állami Gazdaságnak; — AZ ELMÚLT három év alatt Ahonyban komoly ered­mények születtek a felnőtt oktatás vonalán. Az általá­nos iskola felső tagozatát 55 személy végezte el. Le­velező oktatásban 120 fel­nőtt tanul, akik közül húsz nő. A gimnáziumot 72 férfi és 49 nő végezte el az utób­bi időben. Jelenleg 31 nő és 30 férfi tanul itt. A me­zőgazdasági technikum ki­helyezett tagozatán az első osztályt 13 dolgozó végezte el, a n. osztályba húszán járnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom