Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-23 / 69. szám
4 "V/fiW/ip 1963. MÁRCIUS 23. PÉNTEK Kevesebb időt as íratlak ban, többet a tlolyosók kösöttl Egy szakszervezeti bizottságválasztás tanulságai Mindjárt más a ■ Wí... * <1"" „11 V* ,u — Híi János, de sovány ez a te másik tehened! — Tévedsz Mihály, ez az enyém — az a másik a közösé! (Gerő Sándor rajza) Mintegy kétezer lakás árát takarították meg egy év alatt a típustervek felhasználásával LEVÉL MISKOLCRÓL: Mindenben elöljárunk Szeretnék beszámolni, hogyan élnek, tanulnak a Pest megyéből küldött KlSZ-titká- rok a miskolci továbbképző tanfolyamon. Ezen az iskolán tizenöt olyan fiatal KISZ-tit- kár tanul, akik már egy kis ifjúsági mozgalmi tapasztalattal rendelkeznek. Reggel nyolctól este hat óráig tanulunk. Közben két óra pihenést tartunk. Esténként a klubban, a színházteremben szórakozunk. Sokat sportolunk. A Pest megyei fiatalok ki tettek magukért, hiszen az asztalitenisz- és sakk- bajnokságban az első három, illetve az első két helyezést nyerték el. Nem kell szégyenkeznünk a tanulás miatt sem. Molnár Imre, a Kiskunsági Állami Gazdaság küldötte például ebben az évben szerelt le a katonaságtól és azonnal bekapcsolódott a KISZ-életbe. Jelenleg ő az osztály egyik legkiválóbb tanulója, és még arra is jut ideje, hogy segítse társait. Szemenyi Antal, a Nagykőrösi Állami Gazdaságból jött Miskolcra — két éve KISZ-titkár. Ritka az a nap. hogy tanulásáért meg ne dicsérnék az iskolán. Másokról is megemlékezhetnék még, hiszen többen jöttünk ide. Ki Kartalról, ki Ceglédről, Dánszentmiklósról, Dabasról, Érdről. A Gödöllői Erdőgazdaság dolgozói az elmúlt napokban tartották szakszervezeti bizottság választó küldöttgyűlésüket. A több mint hatszáz szervezett dolgozót képviselő küldöttek előtt Höbe Ilona szb-titkár számolt be az elmúlt két esztendő gazdasági eredményeiről és szakszervezeti munkájáról. Az erdőgazdaság négy járásra és 52 községre kiterjedő területén mind a gazdasági irányítást, mind pedig a szakszervezeti tevékenységet megnehezíti a munkahelyek szétszórtsága. Ez sem menti azonban azokat a hibákat, amelyeket a szakszervezeti bizottság beszámolója tárgyilagos őszinteséggel ismertetett. Tagadhatatlan, hogy a gazdasági eredményeket számos objektív körülmény is befolyásolta, köztük a szeszélyes időjárás okozta elemi károk és a vadkár. Csupán az utóbbi megközelíti a másfél millió forintot. A megfelelő ellenőrzés hiánya, s a dolgozók mulasztásai azonban együttesen oda vezettek, hogy naponta mintegy negyven-negyvenötezer forint esett ki, a munkaidő nem teljes szorosától esnek el azonban amiatt, hogy késlekedtek számos újítás bevezetésével. Egyedül a Vári—Bóta—Oroszféle újítás több mint egymillió forintos megtakarítást jelentene — de még nem vezették be. Hibák történtek az újítási díjait kifizetése körül is. Többet kell tennie a szak- szervezetnek a gépesítés meggyorsításáért, s a szakmunkásképzés terén. Hiszen a gépesítés egyre több, szakmailag kitűnően képzett, a gépekkel szakszerűen bánni tudó ' szakmunkást igényel. Olyan szakmunkásokat, akik a gépek kisebb hibáit ki tudják javítani, hogy ezzel is csökkenjen a gépállás, a veszteségidő. A szakmai képzettség elmélyítése minden munkakörben fontos feladat. A gazdaságban évről évre emelkedik a beruházások összege. A múlt esztendőben például 5 millió forinttal volt magasabb a tavalyelőttinél. A beruházások nyomán új gépeket helyeznek üzembe, új erdőket telepítenek, felújítják a meglévőket, s mindez egyre tökéletesebb munkaszervezést, magasabb fokú szakismereteket követel. ző az egész gazdaság munkájára. Vannak jól dolgozó egységek és nagyszerű munkaerők: az elmúlt két évben tizenhármán lettek jelvényes és har- minchatan okleveles kiváló dolgozók. A valkói és püspökszilágyi munkahelyek dolgozói dicséretben részesültek. A beszámolót követő vitában többen bírálták a gazdasági vezetőket és a szakszervezeti bizottság tagjait, mert több időt töltöttek az irodákban, mint a munkahelyeken, a dolgozók között. Jogos bírálat érte az szb tagjait és a szakvezetőket, a közöttük levő rossz viszony, a gyakori súrlódások miatt is. A hozzászólók felhívták a szakszervezeti titkár és a gazdasági vezetők figyelmét, hogy a jövőben nagypbb egyetértésben működjenek együtt a gazdaság megfelelő irányítása és ellenőrzése, valamint a dolgozók munkakörülményeinek megjavítása érdekében. A küldöttgyűlés résztvevői végül határozatot hoztak a beszámolóban felvetett- hibák megszüntetésére. Csiba József A típustervek segítségével általában 15—20 százalékkal olcsóbb az építkezés, mintha minden épületet külön, egyenként terveznének. Ezért a második ötéves terv végén a lakások ís a kommunális épületek 60—70 százalékának építéséhez típustervet kell felhasználni. Az Építésügyi Minisztérium az ötéves terv vége helyett már tavaly is típustervek alapján építette fel a lakások 65—70 százalékát. Ha a régi tervezési módszer szerint és nem a típusterveknek megfelelően építkeznek, akkor mintegy 300 millió forinttal többe kerül a munka és 2000 kétszobás lakással kevesebbet építhettek volna. Az idén az iskolák, az orvosi rendelőik, a művelődésházak, a munkásszállások, az irodaházak és más közösségi épületek 20—25 százalékénak építési költségeit csökkentik a típustervekkel. KÖNYVESPOLC Hans Boeck: Marxista etika és szocialista erkölcs Hathetes tanfolyamunkból három hét már eltelt. Eddig az ellenőrzött dolgozatok aránya jó. de kitartóan küzdünk a jelesért. Vigyázunk arra, hogy ne vallj unk szégyent községünk dolgozói, de a miskolciak előtt sem. Remélem. a tanfolyamot befejezve, arról írhatok majd a szerkesztőségnek, hogy az iskola legjobb tanulói címet a Pest megyeiek nyerték el, a másik négy megye előtt, Deák István, kartáli KISZ-titkár kihasználása miatt. A szervezési munkában is voltak fogyatékosságok. A szállító eszközök, fogatolt kihasználása például nem érte el a száz százalékot. Nem kielégítő a gépesítés üteme sem,, s sürgősen rendet kell teremteni az újítások körül. 1961-ben 130 újítást fogadtak el, de ebből az erdő- gazdaságban csak 13 saját és 15 idegen újítást vezettek be. Az újítások nyomán várható megtakarítás összege csaknem ötvenezer forint. Ennek sokFoglalkozott a beszámoló az erdőgazdaságban folyó munkaversennyel. Megállapította, hogy az elmúlt évben hatszáznegyven dolgozó kapcsolódott be a munkaversenybe, ami kezdeti eredménynek tekinthető. A dolgozók összlét- száma ugyanis meghaladja az ezret, a szakszervezetnek tehát sokat kell még' tennie azért, hogy a versenymozgalom általánossá váljon, meggyökeresedjen. A szocialista brigádmozgalom az elmúlt- évben bontakozott ki a gazdaságban, öt brigád versengett a megtisztelő címért, de egy sem nyerte el. Ennek okait a munkafegyelem lazulásában, a munkaszervezési problémákban, az anyaghiányban • és a minőség romlásában kell keresni. Ez évben hat brigád nevezett be a mozgalomba, s okulva a múlt évi tapasztalatokból, a gazdasági vezetés és a szak- szervezet fokozottabb segítségére számítanak. A beszámolóban felvetett hibák egy része nem jellemH Boeck könyve a marxis- * ta etika és a szocialista erkölcs kialakulásának alapvető problémáit tárgyalja. Különös gondot fordít a kialakuló szocialista munkaszervezetek erkölcsi problémáira, az pl szocialista kollektívák, niunka- brigádok szervezeti és vézeté- si kérdéseire. Könyvében mindenekelőtt az etika tárgyával és feladatával foglalkozik. Megkülönbözteti az erkölcsön belül, annak alkotó elemeiként az erkölcsi nézeteket, szokásokat, hagyományokat. érzéseket. Ezeknek rendszerezésével kapcsolatban abból indul ki, közvetve vagy közvetlenül függnek-e össze a termelést viszonyokkal, közvetlenül vagy közvetve fejezik-e ki egy-egy osztály alapvető érdekét. Miután elhatárolja az erkölcsöt a jogtól, tisztázza az etika (az erkölcsről szóló tudomány) és az erkölcs (a gyakorolt erkölcsi szokások, stb. összessége) közti viszonyt. Ezután az etika módszerének kérdését vet,- fel. Alapvető módszertani szempontként jelöli meg a mindenkori osztályérdekek visszatükröződésének feltárását az erkölcsi nézetekben, szokásokban. Rámutat, milyen jelentősége van a gyakorlati tapasztalatok felhasználásának az etikai általánosításokban —, de a helyes általánosítás előfeltétele a pártos objektivitás elvének érvényesítése a burzsoá objekti- vizmussal szemben. A továbbiakban a vallási alapon álló erkölcs osztálytar- talmiát elemzi. Feltárja az egyes valláserkölcsi parancsolatok reakciós célzatát és felhasználását, majd kifejti, mennyire lényegileg különböző tartalmak rejlenek a formailag azonos vallási,' illetve szocialista erkölcsi követelések mögött. Behatóan foglalkozik a szocialista erkölcsi tudat általános vonásaival (kötelesség, becsület, lelkiismeret, boldogság), Lenin alapján a szocialista erkölcs kritériumát abban jelöli meg. hogy elősegíti-e egy adott tett, magatartás, az emberiség haladását, a kizsákmányolástól való megszabadulását, vagy sem. összefoglalja a szociálist a erkölcs.a iapelveit Xkollek- ttvizmüs, KömmüntzrrtüS.i munkához való szocialista viszony, szocialista nemzetköziség és hazaiiSág) és a kifejtés során polemizál a marxista álláspontot eltorzító revizionista, és a burzsoá erkölcsi nézetekkel: Különös részletességgel tárgyalja a szocialista munkaerkölcs kérdéseit. Foglalkozik a szocialista erkölcs általánossá válásának történelmi előfeltételeivel: a proletariátus spontán osztályharcával és a marxista pártnak a proletárerkölcs kialakulásában betöltött szerepével. Majd a szocialista közösségi munka nevelő hatását értékeli, tárgyalva a munkakollektívák szervezésének és irányításának problémáit. Megállapítja, hogy a polgári ideológia elleni állandó harc feltétéle a szocialista erkölcs elterjedésének. (Kossuth Kiadó) Makai Mária De Roberto: Az automata forgókemencében tisztítják és égetik a csillámhulladékot A pépesítőgep irányításához ma már egy ember elegendő Ábránd A főhős egy arisztokrata nő, aki emberi érzésekre képtelen. Már gyermekkorában egoista, s egészségtelenül hajlamos az erotikára. Később hihetetlenül ostoba, s az is marad. Férjhez adják egy szélhámos hercegsarjhoz, vélt vagyonáért. Gyermekét úgy löki el magától, mint egy macslaakölyköt, és soha eszébe sem jut, hogy anya. Végre azt hinné az ember, hogy megtisztul egy nagy szerelemben, de az induláskor kiderül. hogy javíthatatlan, mert szeretőjét is megcsalja., s így megy ez a regény végéig. Szeretőinek se szeri, se száma. Végül bekövetkezik az, ami előre látható volt: a hervadó nő egy serdülőbe szeret bele. Az író adósunk marad elsősorban a társadalom bírálatával. Korrajza is igen egyoldalú, bár Accardin keresztül bemutathatná a hanyatló királyi hatalmat, s az erősödő polgárságot, de ezt elmulasztja. Theresa lélek- rajza sem elég mély, s nem elég meggyőző. Tenkely Miklós Ezen a gépen alakul lappá a pépes anyag 1rpzúttal nem volt túlsát-j gosan szerencsés az Európa Könyvkiadó választása. Amit De Roberto könyvében el akar mondani, az igaz. Nevezetesen az arisztokrácia bomlását akarja ábrázolni. Annak az osztálynak a bomlását, amely pusztulásra van ítélve, mint osztály, s ezt tudva, kétségbeesetten próbálja megőrizni a látszatot. A fejlődő nagytőke számtalan arisztokrata vagyonát bekebelezi. Sok a tönkrement előkelőség s még több a vagyon- i'agyonnál való házasság mint valaha. S talán még azt is el akarta mondani az író, a főhős tarka életútja kapcsán, hogy a cél nélkül ődöngő osztály bűvköréből vagy kitör az ember, ha van ereje hozzá, vagy menthetetlenül vele bukik. De sajnos mindezt csak sejteni lehet De Roberto könyvéből, mert az eléggé unalmasan szőtt cselekmények valójában túlságosan leegyszerűsítik a társadalmi . mondanivalót egy szirupos történetre. Az elkészült szigetelőlemez darabolását sem emberi kéz, banem ez a gép végzi el (Gábor Viktor felv.) ÚJ FÉLAUTOMATA GÉP A MECHANIKAI MŰVEKBEN Az elektromos ipar fontos kelléke a csillámból készült Mikfipé nevű szigetelőanyag. A törökbálinti Mechanikai Művek évek óta számottevő mennyiséget gyárt belőle. Hosszú ideig kezdetleges módszerekkel dolgoztak, az elmúlt napokban azonban üzembehelyeztek egy félautomata berendezést, amely feleslegessé tette a nehéz fizikai munkát, a duplájára növelte a gyártóit mennyiséget és javította a minőséget. Az új berendezés irányításához fele annyi ember elegendő, mint amennyi azelőtt dolgozott ezen a munkán.
