Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-22 / 68. szám

Rend és játék... A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 68. SZÄM 1962. MÁRCIUS 22, CSÜTÖRTÖK A paprikánál ezer forint, a paradicsomnál négyszáz forint megtakarítást eredményez egy holdon a gépi palántázás A téli, szakmai tovább­képző előadássorozat 9. be­fejező előadását dr. Dobos Károly egyetemi docens tar­totta; „A mezőgazdasági üzemszerv-ezés időszerű kér­dései” címmel. Az előadó elmondotta, hogy Nagykőrösön is ellentmondás van a nagyüzemi növény­termelés és a kisüzemi ál­lattartás között. A közös­ben csak a lóéllomány és juhállomány zöme van, a szarvasmarha-állománynak csak a fele van a közösben, a sertéstenyésztésben a kö­zös 20 százalékát sem éri el a háztájiban lévő állo­mánynak. A baromfiállomány zöme is háztáji gazdaságban van. Szükség van a háztájiban levő baromfi- és sertésállo­mányra is, de növelni kell a közös állatállományt is. Csak nagy létszám mel­lett gépesíthető az állattar­tás és valósítható meg a mesterséges borjúnevelés. Lehetőleg az állatokat te­lepítsük a jó takarmány- termelő terület közelébe, a nagytömegű takarmány fe­lesleges szállításának elke­rülése érdekében. A terület tápanyaghozamát 40—60 szá­zalékkal lehet így növelni, ha minden takarmányt a leg­megfelelőbb talajon terme­lünk. Nagykőrösön a közös ál­latállomány helyzete 20 szá­zalékkal kedvezőtlenebb az országos átlaghelyzetnél. Ez részben érthető a nagyará­nyú kertészeti termesztés miatt, de a szántóföldi nö­vénytermelés és az állatte­nyésztés fejlesztése feltétele a további kertészeti fejlesz­tésnek is. Ezt a célt kívánja elérni Nagykőrös város távlati me­zőgazdaságfejlesztési terve is, amelyet a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Mezőgazda- sági Üzemszervezési Intézete állított össze Erdei Ferenc irányításával és a javasla­tot a városi tanács is fi­gyelembe veszi a tervezésnél. A homokos részeken a seriéshizlalás nemcsak ku­koricára, hanem burgonyára is alapulhat. Elsőként a nö- vendékmarha-állomány fej­lesztését kell megoldani, a mesterséges borjúneveiés be­vezetését. A baromfitenyésztés fej­lesztése terén szövetkezetek közötti vállalkozás lenne cél­szerű. A szántóföldi növény­termelés eredményei alacso­nyak Nagykőrösön, fejlesz­tésének lassúbb módja az állattenyésztés fejlesztése, gyorsabb módja a zöldtrá­gyázás növelése, gabona kö­zé som kórót vetve, vagy ku­korica, burgonya és zöldség­féle elé őszi rozsot vetve és leszántva célszerű a talaj­szerkezetet és a tápanyag- tartalmat javítani. A zöldségtermesztés te­rén az öntözésnél a leg­jobban gépesíthető mó­dok alkalmazása gazda­ságos, az alagcsöves vagy permetező öntözés. A palánták gépi kiültetése paprilvánál 1000 forint, pa­radicsomnál 400 forint hol­danként i megtakarítást ad a kézi kiiiltetéssel szemben. Ha Nagykőrösön az összes paprika és paradicsom gép­pel kerülne kipalánt^zásra, ez a jelenlegi termel ámél is SPORT Köszöntjíik a Kinizsi megyei bajnok sakkcsapatát E magasabbrendű szellemi sport megyei csapatbajnoksá­gát nyerte meg rendkívül iz­galmas hajrában a nagykőrösi Kinizsi. Végre egy csapatbaj­nokság! Ilyen örömben nekünk körösieknek nem nagyon van részünk, ne menjünk hát el mellette, mint valami hétköz- naipi esemény mellett. Ha nem is annyira népszerű sportág a sakk. mint mondjuk a labdarú­gás, örüljünk neki, hiszen vá­rosunknak, egyesületünknek szereztek hírnevet azok, akik­ről most megemlékezünk. A bajnok Kinizsi egyetlen csapatmérkőzést sem vesztett, mégis mindössze egy ponttal előzte meg a váci Petőfi és Dun»haraszti csapatát. 1. N. Kinizsi 10 S 1 _ £6,5 3. váci Petőfi 10 8 — 2 65,5 3. D.haraszti MTK 10 8 - 2 65,5 A végső sorrendet csak az utolsó mérkőzések eredményei döntötték el. Mindaddig bi­zonytalan volt a bajnokság sorsa. A szakosztály életéről, a bajnokság lefolyásáról Nagy Sándor sporttárs, a csapat első- táiblása informált, aki egyben á szakosztályvezető is. — Nem mostoha gyermekei a sakkozók az egyesületnek — mondotta. A közgyűlésen el­hangzott bírálat anyagi része, ami a napidíj körül mozgott, reálisan értékelt megállapítás volt. Az utazást illetőleg elő­nyösebb volt minden esetben Pestre utazni, mint esetenként igen kedvezőtlen csatlakozások mellett a megyehatárig és vissza. — Szakosztályon belül jó a szellem, csak az utazások je­lentenek legtöbbször nehézsé­get, ami sokszor a legeszmé- nyitíb csapatösszeállítást vál­toztatja meg. Igen jó a kapcso­latunk a ceglédiekkel, akik lel­kes sportolód a Kinizsinek. — Kik is hát azok a sakko­zók, akiknek nevéhez fűződik a bajnokság megnyerése? — A nagykőrösiek közül Freitag Pál, Labavez Árpád, Balogh Sándor, Sebők Dezső, Mogyoró László, Farkas Jó­zsef, Bűz Gyula. Moha Lajos, Cseh János nevét említhetem, no és jómagámat. A ceglédi „különítmény” tagjai: Bíró Je­nő, Petri Jenő, Koncz Ferenc, Gál Ferenc, Bajzák Béla és Egyeki lMjos. A felsoroltak közül Freitag, Labanez, Bíró, Petri, Koncz sport-társaik és én rendelkezünk II. osztályú mi­nősítéssel. — S ezután? — Ezután jön a nehezebb rész. Bács, Békés, Csongrád, Szolnok és Pest megye körmér­kőzése után a győztes tovább ju t és a négy megyekerület győzteseivel, ennek győztese budapesti csapatokkal mérkő­zik az NB II-be jutásért. — Hát ez bizony nehéz lesz. Milyenek a kilátások? — Itt bizony mér akadnak volt NB Il-es csapatok bőven. Erősítenünk kellene áhhoz, hogy komolyabban beleszól­hassunk ebbe a küzdelembe. Remélem, az első akadályt jól fogjuk venni és ha nem is ju­tunk tovább, de legalább a második helyet megszerezzük. — Még arról, hogy a sakk nagykőrösi híveit, akik a cuk­rászdában „sáncolnak”, nagyon szívesen látnánk az egyesület­ben. Remélem — fejezte be a beszélgetést Nagy Sándor sporttárs—. hogy a tervbe vett városbajnokságon találkoznak Nagykörös valamennyi jó sak­kozói. amiből valami haszna sakksportunknak is lesz. Rippel László 500 000 forint megtakarí­tást eredményezne a ké­ri kiültetéssel szemben. Évek múlva a fejlődés ké­sőbbi szakaszában a jövede­lem növelését szolgálja a ki­sebb termelőszövetkezetek egyesülése is, ezt bizonyít­ják az állami gazdaságok eredményei is. Kis termelőszövetkezet min­denből termel keveset, ez a gépesítés és költségcsök­kentés akadályozója. Például egy 12 000 holdas terület ki­alakítása több kisebb egy­ségből, állami gazdaságok vonalán 7 000 000 forinttal több jövedelem elérését ered­ményezte már a következő évben. Dr. Konrád Zoltán ÜNNEPSÉG A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG 43. ÉVFORDULÓJÁN A művelődési ház színháztermében tartották az ünnepé­lyes megemlékezést a Tanácsköztársaság 43. évfordulója alkal­mából. Az ünnepi gyűlés elnökségében helyet foglaltak a Ta­nácsköztársaság alatt tisztséget viselt Galambos Ignácz és Vágó László veteránok is. Horváth Lehel, a Hazafias Népfront elnökének megnyitó­ja után Takács Jenő, az MSZMP városi bizottságának titkára tartott ünnepi beszédet. A megemlékezés után húsz fiatal az ünnepségen tett KISZ fogadalmat. A fogadalomtétel után Káló József köszöntötte az ifjú kiszistákat. Az est az általános iskolák kulturális műsorával ért véget. * Szerdán délelőtt koszorúzás! ünnepség volt a Tanácsköz­társaság 43. évfordulója alkalmából. Koszorút helyeztek el az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács, a különféle társa­dalmi szervek, intézmények, továbbá az üzemek képviselői Mészáros János, az 1919-es Tanácsköztársaság Vörösőr parancs­nokának emléktáblájánál. A KÚTFÚRÓ-BRIGÁD ... r-.. . ». t - «».»ti Méterenként ezer forint — Sikerül a hatodik is t A Petőfi Termelőszövetke­zet irodájában éppen beszél­getés, tanácskozás közben ta­láltuk a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság két szakemberét a termelőszövetkezet üzem­gazdászával. Kútfúró mun­kákról folyt a tanácskozás. Először azt hittük, ők akar­nak fúratni, de felvilágosítot­tak, hogy a Petőfi Termelő- szövetkezetnek van egy fúró­brigádja, s ez készíti a vá­ros összes termelőszövetkeze­te számára az öntözéshez szükséges kutakat a kertésze­teknek. Ez a hatodik öntözőlelep, amelyet most fognak elkészí­teni. A tervek már elkészül­tek, s rövidesen megkezdőd­nek a próbafúrások is. A bri­gád vezetője, Papp Gyula, a megye egyik legtapasztaltabb kútfúró mestere, jó helyis­merettel rendelkezik. Az ő ta­pasztalatai nagyban elősegí­tik a munkákat Ezt az öntözőtelepet a Dó­zsa Termelőszövetkezetnek készítik, a téglagyár közelé­ben jelölték ki helyét. Egy ilyen öntözéses ker­tészeti egység általában negyven-ötven kataszteri hold területet foglal ma­gába. Permetező öntözéses rend­szert "fognak megvalósítani, a csőkutak ehhez kellenek. Most már a próbakutak vízhozamá­tól függ, hogy ezen a helyen kivitelezhető-e a terv. A vízügyi szakemberek, Pdl- hidy Csaba és Túri István szerint figyelembe kell ven­ni azt is, hogy egy kútból tar­tósan mekkora vízkészlet ve­hető ki. Ismerni kell a permetező­berendezés kapacitását is. A kútfúrás látszólag nagy be­fektetést igénylő vállalkozás. A készülő kút méterenként körülbelül ezer forintba ke­rül a készíttetőknek. Ez az összeg azonban aránylag gyorsan megtérül, különösen konyhakertészet esetében. Eddig inkább csak kisüze­miieg használták ezt az öntö­zéses módot, apróbb parcellá­kon. A nagyüzemi gazdálko­dás méreteinek megfelelő for­mában alig pár éve próbál­koznak vele. Éppen ezért még nincsenek több éves tapasztalatok a birtokuk­ban, ügyelniük kell, hogy a meg­felelő vízrétegből gondoskod­janak vízről. A termelőszövetkezet kez­dettől fogva együttműködik a Szolnoki Vízügyi Igazgató­sággal Közös munkájuk nyo­mán üzemel a többi termelő­szövetkezetben a korábban beállított öt öntözéses telep a fúrt tíz csőkúttal. Valószínű, a Dózsa Termelőszövetkezet­ben készülő hatodik is meg­állja a helyét, s már ebben a gazdasági évben sikeres ered­ménnyel lesz hasznosítható. Jön a reggeli vizit, rendbe kell rakni a szekrényt a fiú­kollégiumban Most pihen az önkéntes rendőr, ölvedi Ferenc lányait vitte ki egy kis friss levegőre a Pálcája erdőbe Játék tanulás folyik a sáros! területi KlSZ-alapszervezet- ben. Módra Dezső ismerteti a szabályokat (Foto; Dotnik János, Fehér Szilárd és Oláh Ferenci­— NYOLCSZÁZ darab „Er­zsébet hálót” gyártott az 1961. évben a Faáru- és Dohányzó- cikkgyártó Vállalat. — A DÓZSA Termelőszö­vetkezet körülbelül 20U—300 darab rántani való csirkét ér­tékesít szabad piacon a kö­zeli napokban. — KIVILÁGITATLAN ke­rékpárral közlekedett Dencsik Dénes, Fekete dűlő 106. szám alatti lakos. Nyolcvan forint­ra bírságolta a szabálysértési hatóság. — 354 ŰTTÖRÖ és kisdobos van az Arany János Általá­nos Iskolában. — A VÁROSI tanács végre­hajtó bizottsága a március 9-i ülésen felemelte P. Mé­száros Ferenc ösztöndíját havi 500 forintra. — TIZENKÉT kataszteri holdon vetette el a borsót a Petőfi Termelőszövetkezet. — A RÁKÓCZI Termelő­szövetkezet fogatosai hordják a trágyát a zöldséges kertekbe és a szántóterületekre. — VIHARKÁRÉRT 15 895 íorint. Az Állami Biztosító helyi fiókja most fizeti a feb­ruárban keletkezett viharká­rok megtérítését. A Dózsa Termelőszövetkezetben 15 895 forint értékű kár keletkezett. — A SZABADSÁG Terme­lőszövetkezetben az élmúijt gazdasági évben 61—150 mun­kaegységig 91 tag, 150—300 munkaegységig 119 tag dol­gozott. Kicsi Jutka az óvodából jön hazafelé. Fúj a szél. Hordja a havat. Jutka mégis lassan bandukol, hogy sokáig tapos­hasson a gyönyörűséges, pu­ha fehér micsodában, amit a felnőttek hónak mondanak, pedig olyan mint a cukor. Meg a fagyira is hasonlít! A nyelvét kidugja egy picit, hogy rászálljanak a hópihék — olyan jó azt nyalogatni. Ámbár anyuka haragudna, ha látná. A téren hinták árválkod­nak. Deszkájukon mint puha párna, vastagon ül a hó. Egy lány szalad el mellette visítva, mint egy kis kutya, amelynek valaki a farkincá- jára lépett. A szomszéd Évi, az a gimnazista nagylány, s nyomban utána Árpi bácsi, aki olyan nagy, hogy már dolgozik is. Jutka cirmos, cicaszemét tágranyitja, s megáll: a bá­csi utolérte Évit és egy ma­rék havat szórt az arcába. Évi sikít, nevet, de nem sza­lad el, mert Árpi bácsi azt mondja: aki márciusi hóval mosdik, megszépül. Pedig Évi amúgyis szép — töpreng Jut­ka hazafelé menet. Az udvarukban megáll. Be­lemeríti kesztyűs kis kezét a hóba, s arcára keni. Hideg, nagyon hideg, de Árpi bácsi mondta, ö pedig nagyon okos. Mindig megkérdi, mit tanul­tak az óvodában, s ha a csöpp lány rázendít a versre, Árpi bácsi is vele fújja, hogy dombon törik a diót, vagy el­mentem én a vásárba. Mind­egyiket tudja, pedig nem is jár az óvodába. „Aki márciusi hóban mos­dik, megszépül” — Jutka fel­markol egy csomó havat, dör­zsöli az arcát és a hóié ösz- szekeveredik könnyeivel... Décsi Pál Olvasónk írja Ismét játszik a körzeti mozi Örömmel közölhetjük, hogy a kiskörzeti mozi újból vetí­tést tart iskolánkban. Már két vasárnap kellemes szórakozást nyújtott az össze­gyűltöknek. A kiszállítás a Dózsa Termelőszövetkezet ze- torján történik. Köszönet ér­te. Reméljük, még sok alka­lommal szerez örömet a mo­zi a várostól olyan távol la­kó dolgozó parasztságnak! Hasznos! László tanító Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonoknak, ismerősöknek, jó szomszédoknak, akik felejthetet­len jó feleségemnek, édesanyánk­nak és nagyanyánknak, Szentpé- teri Ambrusné temetésén mély gyászunkban velünk éreztek, sír­jára koszorút, virágot helyeztek» ez úton mondunk hálás köszöne­tét. A gyászoló család Köszönetnyilvánítás. Köszönetün­ket fejezzük ki minden kedves ro­konunknak, ismerőseinknek, szomszédainknak, akik szeretett édesapánk, nagyapánk, Erdőd! Sándor temetésén megjelentek, sírjára koszorút helyeztek. Csicsó Imre és családja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom