Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-22 / 68. szám

' vV ’ A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉR VI. ÉVFOLYAM, 68. SZÄM 1962. MÁRCIUS 22, CSÜTÖRTÖK A tanácskozás megtalálta a helyes utat: olyan új területe­ket keresnek, ahol a bognárok és a többi szakemberek ki tud­ják használni szakmai képzett­ségüket. Ez az 1963-es év az átállás éve lesz. Egyhangúlag született meg az elhatározás: a jövő évben még jobb eredményekkel akarják ünnepelni az évzáró közgyű­lést, s. ehhez különösen a szö­vetkezet tagjai közötti kollek­tív szellem kiépítésével akar­nak hozzájárulni. Az eredmények és dicséretek mellett meg kell említeni egy igen csúnya szépséghibát. A Magyar Étterem a közgyűlés idejére nem gondoskodott a terem befűzéséről. Ezért a köz­gyűlésen részt vevőknek téHka- bátban kellett fagyoskodniok. A közgyűlési vacsorán akadt olyan vendég, aki halász­levet kért és a halat főt­temül tálalták fel, majd a jo­gos panaszra a felszolgáló tá­nyérban főzték meg. Egyálta­lán nem az étterem dicsősége, hogy a vendég azután mégis elfogyasztotta a szinte gusz­tustalanná átalakult halászle­vet, Az sem volt egyedülálló eset. hogy a szikvizes üvegeket Fontos felhívás az abonyilakosokhoz A községi tanács vb felhív­ja a lakosság figyelmét, hogy a Törpevízmű Építő Vállalat több napon keresztül a lefek­tetett új vízvezetékhálózatban nyomáspróbát tart. A próbák idején a közkutakból víz nyer­hető. Nyomatékosan felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a közkifolyókon kifolyó víz fer­tőzött (még nincs fertőtlenít­ve), tehát ivásra még nem al­kalmas. A vizet mindaddig ne fogyasszák, míg erre külön felhívás meg nem jelenik. Tanács vb JVe vsaik haanvvn valósitg Ivtßsßvn a ti f&risad&s its a ti k ## vtß eßsvtß A lelkes, mintegy 50 főből álló községi önkéntes tűzoltó­testületnek ez ideig nem volt még olyan helyisége sem, ahol összejöveteleit, téli oktatását megtartotta volna és a kü­lönböző járási és megyei ver­senyekre elméleti vonatkozás­ban felkészüljön. Pedig mennyi járási, sőt megyei el­ső és második helyezést ért el a minden évben megren­dezett versenyeken. Nem be­szélve arról, hogy a keletkező tűz esetében minden alka­lommal ütőképesen avatko­zott be, s nehéz lenne meg­mondani azt az összeget, me­lyet áldozatos, gyors beavat­kozásuk következtében meg­mentettek. A község lakossá­ga eleinte idegenkedett, de lassan megszerette és szí­vébe zárta az önkéntes tűzoltókat. Az építendő székház 15 ezer forint községfejlesztési hoz­zájárulás mellett döntően tár­sadalmi munkával épül fel. ti Iffo nt/olkostotó altatok a Ceglédi Mezőgazdasági Technikum felnőttoktatásáról Többször is hangot adtunk lapunk hasábjain annak a rendkívüli erőfeszítésnek, amellyel a Ceglédi Mezőgaz­dasági Technikum a mező- gazdaság szakmunkás képzé­sét szolgálja. A technikumi levelező tago­zatának méreteit a számok szemléltetik. Az 1962 február 15-i összesítés szerint a levelező tagozatnak 309 hallgatója van s a hallga­tóság a ceglédi központi oktatásban 155 fővel ré­szesedik, az abonyi, mo­Rendkívül sáros, víztócsák­kal borított játéktéren ját­szották le az elmúlt vasárna­pi CVSE—Nyíregyháza NB Il-es bajnoki labdarúgó-mér­kőzést, amely a ceglédi csa­pat 1:0 arányú megérdemelt győzelmével végződött. A lehetetlen időjárás okoz­ta nagy akadály — a vastag hótakaró — igen komoly gon­dot okozott a vezetőknek, ek­kor jött azonban a segítség: a Közlekedésépítési és Gépja­vító Vállalat gépei egyszeri­ben eltüntettek mindent és a játékteret sűrűn körülvevő szurkolók biztatása közepette olyan iramot diktált a ceglé­di tizenegy, hogy itt-ott már azon aggodalmaskodtak, mi lesz a II. félidőben? Végig tá­madva, szinte állandóan a vendégek térfelén folyt a já­ték. Lendületesen és lelkesen játszó fiaink ezúttal feledtet­ték idei gyengébb szereplésü­ket. Nagy akarással, határo­zottabb játékukkal a győzel­mük egy pillanatig sem volt kétséges. Csak a vendégek ka­pusának kitűnő védése tudta késleltetni jó ideig a győztes gólt, ami Molnár váratlan lö­véséből úgy esett, hogy az egyik védőn irányt változtat­va, jutott a jobbsarokba. A teljes csapatot dicséret illeti, amelyben ezúttal nem volt gyenge pont! Madarassi kevés dolgát jól végezte. A hátvédhármasból Mednyán- szky nyugalma és biztonsága emelkedett ki. Pákozdi javuló formában, Császár lendülete­* sen, bátran játszott. Kemény­kedéseivel olykor Gyikó li­re emlékeztetett... Csontos és Oláh nagy területen ját­szott. Sokat vállaltak maguk­ra, de mindvégig jól bírták. Csontos erejéből sokszor még a támadásokra, sőt lövésekre is tellett. A csatársor legna­gyobb erénye elsősorban is az volt, hogy tudták tartani a labdát. Végig nagy akarással küzdöttek. Különösen Nagy F. és Molnár voltak azok, akik amellett, hogy sokat vál­lalkoztak, a közelharcokat is keményebben állták. Jól fe­dezték a labdát, nehéz volt őket attól elválasztani. Nagy igyekezettel és sokat mozgott Gyikó I. is, aki ha több ma­gas labdát kap a szélektől, könnyebben megnyertük vol­na a mérkőzést, pedig őrzője a mezőny egyik legjobbja volt. Kökény néha tartózkodó volt, kerülte a közelharcot. A vége felé lendült igazán já­tékba, s ekkor a régi, ellen­állhatatlan Kökényt láthat­tuk. Podani végig fáradhatat­lanul, nagy igyekezettel ját­szott. így született meg végre ez a már nagyon esedékes, s a legkritikusabb pillanatban mentségként jött győzelem! A CVSE vezetősége ezúton is őszinte hálával mond kö­szönetét a Közlekedésépítési és Gépjavító Vállalatnak azért az odaadó és értékes se­gítségért, amellyel lehetővé tették e mérkőzés lejátszását. V. nori, nagykőrösi kihelye­zett osztályokban pedig 154 fővel. Érdekes adat: a levelező okta­tásnak összesen 73 nőhallgató­ja van, aikik közül négyen Abonyban, tizenöten Nagykő-' rösön és tizennyolcán a mo­non kihelyezett osztályban ta­nulnak. Még sokkal színesebb ada­tokat kapunk, ha azt nézzük, bogy a termelőszövetkeztek- ből 129-en járnak levelezőre, akik közül 72-en kihelyezett osztályban folytatják tanulmá­nyaikat, állami gazdaságokból 38-an, akik közül 9 fő jár ki­helyezett osztályba. Gépállo­másról 19-en jöttek, tanácsi és pártszervezetektől 28-an. Egyéb: vezető beosztású 8, fi­zikai dolgozó 43. Rövid számítás bizonyítja az örvendetes változást: egyre jelentősebb szám­ban jönnek a hallgatók a mezőgazdaságból és még sokkal inkább megnyugta­tó az, hogy túlnyomórészt a termelőszövetkezetekből. A százalékos megoszlás a kö­vetkező: mezőgazdaság 84 százalék, egyéb 16 százalék. Érdekes képet ad a tanul­mányi eredmények vizsgálata. A levelező tanfolyamok tago­zatátlaga a félévben: 3, az év végén pedig: 3,36. A ceglédi központi és az abonyi, nagy­kőrösi kihelyezett osztályokon az év végén négy jeles, har­minchat jó, harmincegy köze­pes, tizennégy elégséges és a nagykőrösi osztályban 5 elég­telen előmenetelű hallgató volt. A ceglédi második osz­tályban három kitűnő, egy je­les, 20 jó, 15 közepes, 6 elég­séges és csak egy elégtelen bizonyítvány volt. Bizonyosfokú lemorzsolódás természetes volt. Ennek fő- olta az, hogy az iskola a felvételkor so­kaknál eltekintett a VIII. általános iskolai végzett­ségtől. Ezek egy része nem volt képes a kettős tanulásra, elkedvetle­nedtek és kimaradtak. Egye­sek későn szerezték meg az ál­talános iskolai végbizonyítvá­nyukat. Főleg a kihelyezett osztályoknál volt nagyarányú lemorzsolódás az. elsietett he­lyi szervezés következtében. lőszövetkezeti elnök tervismer­tető beszámolóját. A vetés szerkezetében a múlt évektől eltérően a népgazdasági érde­keknek megfelelően eltérés mutatkozik a kenyérgabona és a napraforgó javára. Ugyanakkor a kukorica területe nagymértékben csökkent, ami természete­sen maga után vonja az egy munkaegységre jutó kukorica csökkenését is. A betervezett termésátlagok magasabbak, mint a község többi* termelőszövetkezetéé. Ez talán a jó föld mellett azért is lehetséges, mert itt egy ka- tasztráüs holdra 154 mázsa istálló- és 158 kilogramm műtrágya jut. A vezetőség több mint 20 ezer forint ér­tékű szervestrágyát vásárolt fel a. község és környéke kü­lönböző közületeitől. A kapásnövények egytől egyig nyári,- illetve őszi mélyszántásba fognak ke­rülni. Ebben az évben, a Kossuth Termelőszövetkezet 45 vagon kenyérgabonát, 840 mázsa napraforgót, 950 darab hízó sertést, 150 darab szarvasmar­hát, 23 100 darab baromfit, 40 darab tenyészüszőt, 90 000 darab tojást, 2550 hektoliter tejet stb. terveztek az állam felé történő értékesítésre. A bevétel nagyobbik részét ma még a növénytermesztés adja. Már ebben az évben meg szeretnék teremteni az alapot arra, hogy ez az arány az állattenyésztés javára bil­lenjen át. Ezt a célt szolgál­ja az is, hogy külön állatorvost vettek fel tagnak, aki egyben a főáUattenyésztői feladatot Is ellátja. Jó föld, megfelelő vezetés, szorgalmas tagság, ezek a jellemzői ezen termelőszövet­kezetnek. Tehát minden feltétel megvan arra, hogy a termelési terv valóra váljék. Csakis jól megalapozott terv képes biztosítani az 566 csa­lád, vagyis mintegy 1232 el­tartott megélhetését. Tisztá­ban is van ezzel a tagság. Iga­zolják ezt az elhangzott hoz­zászólások, melyben a silóku­korica területét, az egy mun­kaegységre jutó kukorica­mennyiséget keveslik. Egymás után emelkednek szólásra a termelőszövetkezeti tagok. A sertésállomány jobb gondo­zásáról. a munkaversenyről, a társadalmi tulajdon védelemé­ről, a kapásnövények vállalá­sáról, a répa egyeléséről, üzem­anyagtároló edények vételé­ről, építkezésekről volt szó a hozzászólásokban. Az ember jólesőn érzi, hogy a tagság nem fejbólogatók gyülekezete, hanem a tervet alaposan megtárgyaló és azt végrehajtó emberek. Már érezhető az alig kétéves ter­melőszövetkezeti tagnál is, hogy ő is magáénak érzi a ter­melőszövetkezetet, s annak megerősödésén dolgozik. Ezért beszélnek itt a 605 fős tagság mellett 453 tagot szám­láló törzsgárdáról. Nem egy hozzászólás foglalkozott azzal, hogy a jelenlegi mostoha idő­járás még mégfeszítet­iebb munkát, a tagság és vezetőség szorosabb együttműködését kívánja, ha azt akarják, hogy az egy munkaegységre betervezett 44 forint nemcsak terv, hanem valóság is legyen. Áz éves termelési tervet lebontják murukacsapatolkra és munka­csapat-értekezleteken meg fogják beszélni. Sz. L. A közei 20 méteres épületben nyer elhelyezést az őrszoba, a felszerelési szertár és az oktátóterem. Önkénteseink először két épületet bontanak el, majd utána építik fel szék­házukat. E nagy munka meg­kívánja, hogy az önkéntes tűzoltóink mellé szorosan zár­kózzanak fel a munkák vég­zésében a különböző társa­dalmi szervek — ktsz-ek, földművesszövetkezet stb. — dolgozói is. Ügy gondolom, hogy a község dolgozói sem vonják ki magukat a tár­sadalmi munkából, hiszen fiaink, az önkéntes tűzol­tók épülő otthonáról van szó. Itt lehetőség nyílik arra, hogy szabad idejükben — téli esté­ken — szórakozzanak, műve­lődjenek önkénteseink. Az épülő otthon várni fogja mindazon fiatalt és felnőttet, akik embertársaik vagyonán őrködnek, s védik azt, nem fi­zetésért, hanem társadalmi munkával, még ha a köszönet legtöbbször el is marad érte. Sz. L. Sikerüli I Ebben az egy szóban fog­lalta össze Horváth István, a Ceglédi Baromfikeltető Állo­más vezetője a Horváth—Ben­ce új keltető rendszer első kí­sérletének eredményét. A gé­pekben a 10 ezer kacsatojás keltetése folyamatos és az el­ső naposkacsák tegnap ki­keltek. A kis állatok erőtel­jesek, minőségben kifogásta­lanok. miBOlT Gyors átprolilírozás vissza kellett küldeni, mert olyan mocskosak voltak, és sok szó érte az étterem házelejét azért is, mert a felszolgált pa­lackozott borokat „elfelejtet­ték” áttörölni vagy lemosni. Szinte elképzelhetetlen, hogy az étterem vezetősége nem a jól elkészített ételek és italok ára* számította fel a szövetke­zetnek, s ezért elképzelhetet­len. hogy az ilyen esetet a lap részéről szó nélkül hagyjuk. Dózsa József A szövetkezeti közgyűlések sorozatában pénteken a Ve­gyesruházati Ktsz, szombaton pedig a Mezőgazdasági Felsze­reléseket Gyártó Ktsz tagjai tartották meg éves közgyűlésü­ket. A Magyar Étteremben Ma­darász elvtárs. a Vegyesruhá­zati Ktsz elnöke számolt be az elmúlt évről. A beszámoló ada­tai szerint az éves tervet nem sikerült maradéktalanul telje­síteni, mert a konfekciórész­leg 96.2 százalékra, a fényké­pészrészleg 86,6 százalékra, a méretes és javító részleg pedig ■mindössze 85,2 százalékra telje­sítette tervfeladatát. A mennyiségi lemaradás el­lenére a tervezett nyereséget mégis jelentősen túlhalad­ták. Ehhez főleg az anyagtakaré­kosság, és a jól szervezett mun­kaverseny eredményeképpen bekövetkezett termelékenység­növekedés segített hozzá. Az értékes beszámoló részle­tesen meghatározta az 1962-ea feladatokat is és ezeknek re­mélhető eredményeképpen az idén a vállalási időket még jobban lecsökkentik és min­dent megtesznek, hogy a leg­jobb minőségben készítsék el a vállalt rendeléseket. A közgyűlésen megjelent Joó Gusztáv elvtárs, a városi pártbizottság titkára és felszó­lalásában elismerését fejezte ki a ktsz tagjai által végzett jó munkáért. A földművesszövetkezet ét­termében a Mezőgazdasági Fel­szereléseket. Gyártó Ktsz tar­totta meg ünnepélyes évzáró közgyűlését. A tanácskozá­son felmerült az a probléma, hogy a mezőgazdaság nagyüze­mi átalakulásának befejeztével és a termelőszövetkezetek megerősödésével egyre gyor­sabb ütemben hódít tért a gé­pesítés. A gépesítésnek a ter­melésre gyakorolt kedvező ha­tásával szemben viszont egyre kiset b a mezőgazdasági felsze­relések iránti kereslet. Inkább januárra, mint márciusra emlékeztet az idő­járás. Mintha nem is len­nénk túl március idusán. Ta­lán ez az oka annak, hogy lassan gyülekezik a tagság. Az óra mutatója pár perccel túlhaladta már a fél kilencet, amikor Bugány István elvtárs megnyitja az abonyi Kossuth Termelőszövetkezet 1962. évi tervtárgyaló közgyűlését. A tagság élénk figyelemmel kíséri Győré Sándor terme­Társadalmi munkával tűzoltötestüfeii székház épül Ábonyban — A BÁCS MEGYEI Épí­tőipari Vállalat az év máso­dik negyedében megkezdi a Körösi úton, a vásártér mö­;gött a ceglédi AKöV-teiep" építését. Ä 3 és fél milliós beruházással készülő telep helyet ad az összes ceglédi gépkocsiknak és autóbuszok­nak. — TÖETELEN a járdaépí­tésekhez a községi tanács adja a homokot. — A MOSTOHA időjárás ellenére a gépállomás DT erőgépei már végzik a ta­vaszi szántást. — DA NSZ ENTMIK LÓSO V művelődési házat építenek. Az építéshez a lakosság tár­sadalmi munkával járul hoz­zá, több mint 40 ezer fo­rint értékben. Az építkezéshez körülbelül 6 ezer forint érté­kű helyi anyagot használ­nak fel. — 1962. MÁRCIUS 23-AN, délután fél öt órakor lesz a Ceglédi Vasipari Ktsz 1961. évi mérlegzáró közgyűlése a Magyar Étteremben. — TEGNAP megérkezett a Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat raktárába az új, ön- kiszolgáló bolt berendezése. A 22-es reprezentatív boltot alakítják át az új kereske­delmi formák szerint, mihelyt a Kossuth téri társasház föld­szintjén megnyílik az új ön- kiszolgáló egység. — KÖRÖSTETÉTLEN köz­ségben 10 ezer forint érték­bén salakjárdát, építenek a községfejlesztési alapból. — A JÁSZKARA JENŐI Vegyesipari Ktsz 1951-bem három fővel alakult meg. Ma közel negyven tagja van, és munkájuk 9Ö .százalékát a lakosság szolgálatában vég­zik. DUHAJ GYÖRGY, Ceg­léd XIII. 70. szám alatti lakos a Herczeigh Károly tu­lajdonát képező fát kiter­melte. A száz forint bünte­tés mellett a szabálysértési hatóság a kár megtérítésére is kötelezte Duhaj Györgyöt. — A MEGYEI TANÁCS mezőgazdasági osztálya teg­napra tapasztalatcserét szer­vezett az abádszalóki Le­nin Termelőszövetkezetben. A tapasztalatcserén ceglédi mezőgazdasági szakemberek is részt vettek, és tanul­mányozták a közös gazdasá­gok pénzbeni fizetésre való áttérését. — Ismételten közöljük ol­vasóinkkal, hetgy a Ceglédi Hírlap szerkesztősége hirde­tések felvételével nem fog­lalkozik. Hirdetést vagy a nyomdában (az autóbusz­végállomásnál), vagy pedig a Magyar Hirdető ceglédi ki- rendeltségénél (Teleki u. 30.) lehet leadni a hirdetési díj egyidejű lefizetésével. A .CEGLÉDI Vegyes­ruházati Ktsz Rákóczi úti fényképész részlege ism-it vállal amatőröktől három- négynapos határidőre film- előhivást és másolást. MÁRCIUS 24-ÉN, dél­után -hat órakor Kiszely Ist­ván. megyei tanácstag beszá­molót tart a Mizsei úti is­kolában. Végre...! A KISIPARI SZÖVETKEZETEK KÖZGYŰLÉSEIRŐL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom