Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-22 / 68. szám
1963. MÁRCIUS 32, CSÜTÖRTÖK p(tr HEG Ttl 'xJCírkm Munkaóránként 25 kiló kukorica A korszerű kukoricatermesztés tapasztalatai Dánszentmiklóson Korszerű üzemek épülnek az állami gazdaságokban Az állami gazdaságokban az idén újabb, a nagyüzemi igényeknek megfelelő üzemek épülnek. A 14 nagy teljesítményű, meleglevegős lucerna- szárító üzem közül kettőben már felszerelték a gépi berendezéseket, s májusban mind a 14 működni fog. Megkezdődött a ceglód-cií- rakerti hibridüzem építése is, amely a tizenkettedik hibrid- kukorica-vetőmagszárító. osztályozó lesz az állami gazdaságok kezelésében. Nyolc állami gazdaságban baromfiüzemet építenek. A baromfitenyésztésben az idén valósítják meg először a gazdaságok tervszerű kooperációját. (MTI) — A KISZÖV ötéves tervéből: a legutóbb megtartott Pest megyei küldöttközgyűlésen elfogadták azt a programot, amellyel megjavítják a lakosság javító-szolgáltató ellátását. Ennek érdekében a MESZÖV-vel folytatnak tárgyalásokat- hogy esetleg azok közlekedő autójáratai gyüjthessék ösz- szc a javításra váró ruha- és iparcikkeket. A tavalyi aszály és a hosz- szú tél ismét napirendre tűzi a takarmánytermesztés növelésének gondjait. Az állatok átteleltetése normális körülmények között is előrelátást követel a mezőgazdasági üzemektől, s még inkább erre int a rendkívüli időjárás. Különöe-en az abraktakar mány-bázis megteremtésére kell ügyelni, amely nélkül elképzelhetetlen a biztonságos és jövedelmező állattenyésztés. Hogyan oldják meg ezt az évről évre visz- szatérő problémát egy élenjáró mezőgazdasági üzemben? Erre a kérdésre kerestünk választ a Dánszent- miklósi Állami Gazdaságban. A gazdaság irodájában Acsádi István főagronómus- sal beszélgetünk, aki készségesen válaszol kérdéseinkre. Acsádi elvtárs elmondja, hogy a Dánszentmiklósi Állami Gazdaság tudományos elvek alapján, korszerű eszközökkel oldja meg az abrak fakarmány-termesr- tés problémáit. Növekedett a szövetkezetek részjegy alap ja A Pest megyei földműves- szövetkezetek az elmúlt esztendőben tovább növelték a szövetkezeti vagyont, amelyhez a tagság jelentősen hozzájárult a részjegy befizetéssel. Megyei szinten több mint 110 százalékra teljesítették a részjegybefizetési tervet, a járások közül 227 százalékkal a szobi, 152 százalékkal a nagykátai, 136 százalékkal a dabasi és 134 százalékkal a ceglédi áll az élen. A takarékszövetkezetek is tovább növelték részjegyalapjukat az elmúlt évben, a közel 160 százalékos növekedéssel egymillió 623 ez«’ forintra emelkedett a részjegyállcmány, s ezzel az országban az első helyen állnak. Az a céljuk, hogy az adott lehetőségek között a lehető legtöbb tápanyagot nyerjék az egész takarmánytermő területről. E léién a rendelkezésre álló emberi, gépi munkaerőt, valamint a legújabb agrotechnikai módszereket veszik számításba. A gazdaság összes abrak- takarmány-termő területe 940 hold, ebből ötszáz a kukorica, háromszáz az őszi árpa és 140 a tavaszi árpa. Már a jelenlegi arány is azt mutatja, hogy a fő abrak- takarmény-növény a kukorica, de a főagronómus külön is hangsúlyozza: a kukorica arányát évről évre növelik. Érthető és helyes ez a törekvés, mert a kukorica az egyetlen olyan takarmánynövény, amelynek terméshozamait szinte korlátlanul lehet növelni, bár azonos területen már ma is a legtöbb tápanyagot adja. Ez a tény önmagában azt indokolná, hogy már az idén az egész tákarmányga- bona-termő területen kukoricát termesszenek, de több mellékkörülmény óvatosságra int. Ahhoz, hogy a kukorica arányát nagyobb mértékben növelhessék, egyrészt fokozottabb gépesítésre, másrészt arra kell törekedni, hogy az árpából nyert fehérje tápanyagokat más fehérjedús növényi, vagy állati eredetű takarmányokkal pótolják. Jelenleg tehát a termésátlag növelésével kívánnak több kukoricát termeszteni a gazdaságban. Tavaly az ötszáz hold termésátlaga 17 mázsa A HÉV-közlekedés fenntartása a törökbálinti lakosság érdekeit szolgálja Többször foglalkoztunk Törökbálint. közlekedési problémájával az új nemzetközi műút építése kapcsán. Ez az út keresztezi a községbe vezető HÉV vonalat és így megoldásra vár a vonatok, illetve az országúton a járművek zavartalan közlekedésének biztosítása. Eredetileg arra gondoltak, hogy az utat a HÉV vonalon keresztül HÉV felüljáró építésével vezetik, ami azonban 26 millió forinttal növelné az útépítés költségeit. Ezek után felmerült az a terv, hogy a helyiérdekű villamos közlekedését Budaőrs-repülő- tér—Törökbálint között megszüntetik és helyette a Fővárosi Aűtóbuszüzem buszai bonyolítanák le a forgalmat. Ez a terv, ha megvalósult volna, ugyancsak 16 millió forintnál nagyobb költséget jelentene, mert teljesen új utat kellene építeni. Ezenkívül a Törökbálintról eddig helyiérdekűvel utazók számára évi egymillió forint költségtöbbletet okozna, tekintve, hogy az autóbusz viteldíja a' helyiérdekűnél jóval magasabb. Ezt az elgondolást egyébként több hivatalos szerv már magáévá tette. A Pest megyei Pártbizottság a maga részéről behatóan tanulmányozta a törökbálinti közlekedési problémát. Megvizsgálta a kérdést a helyszínen is, tájékozódott a helyi pártszervezet és a tanács vezetőinél, meghallgatta a lakosság véleményét is és az állam, valamint a dolgozók érdekeinek figyelembevételével — az érintett állami szervek korábbi nézetével ellentétben — arra az álláspontra helyezkedett; a HÉV-közleke- dést lenn kell tartani, éspedig az új műút és a vasútvonal közötti területen. Itt körülbelül 2—2,5 kilométer hosz- szú új vonalat kell építeni. A Budaörs szűk utcáin keresztül Ifjúsági nagygyűlés a DCM-ben Kedden este a Dunai Cement- és Mészmű fiatal építői Ifjúsági nagygyűlést tartottak a KISZ újjászervezésének 5. évfordulója alkalmából. Az ünnepi gyűlés előadója Balogh István, a KISZ Központi Bizottsága titkára volt. Vácra érkezett N. M. Vosinyin elvtárs, a Komszomol küldötte, a DÍVSZ szovjet titkára is. A nagygyűlés előtt a vendégek megtekintették az építkezést. Balogh elvtárs nagy elismeréssel nyilatkozott az itt dolgozók munkájáról, arról a lendületről és lelkiismeretességről, ahogyan terveiket megvalósítják. Vosinyin elvtársra — mint mondotta — mély benyomást tett az itt alkalmazott magas színvonalú technológia, a kivitelezés korszerűsége. Sok sikert kívánt a KISZ-nek és tolmácsolta a XIV. kongresz- szusára készülő Komszomol forró, baráti üdvözletét. Balogh István elvtárs beszédében azokról a hagyományokról szólt, amelyek a KISZ 1957. március 21-i újjászervezését megelőzték, majd az 57- es nehéz napokat idézte. Elmondta, hogy akkor és az azóta eltelt öt esztendőben a magyar ifjúság példásan helytállt és bebizonyította, a szocializmus, a kommunizmus ügyét a sajátjának tekinti, hiszen az ifjúság és a kommunizmus testvérek. A ma ifjúságának emberré formálódása — mondotta többek között — egybeesik azzal az idővel, amikor a kommunizmus küszöbét átlépjük. A nagygyűlés végén Mészáros Zoltán a DCM KISZ vég re haj tó bizottságának titkára kiosztotta az Ifjúság a szocializmusért jelvényeket, majd a szakma ifjú mestereinek adta át az okleveleket. Négyen arany, tízen ezüst, és tízenketten bronzjelvényt kaptak. A fiatal építők legjobbjai ugyancsak itt kapták meg a „DCM építéséért” emlékjelvényt vezető Törökbálint felé irányuló HÉV közlekedési vonal megszüntetését egyébként már régebben elhatározták. A budaörsiek amúgyis szívesebben veszik igénybe az FAÜ autóbuszait. Ettől függetlenül a budaörsiek továbbra is utazhatnak HÉV-en, a különbség esak annyi lesz, hogy a vonalat a MÁV vonalon kívülre helyezik. A költséges felüljáró építésére tehát nincs szükség ahhoz, hogy a HÉV vonalok Törökbálintig közlekedjenek. Á pártbizottság határozatának indokolása rámutat arra, hogy Törökbálintról reggel 5 és 7 óra között naponta több mint 2500 ember utazik, a későbbi időpontban pedig körülbelül 5000 személy. Ilyen nagy személyforgalom busszal amúgysem biztosítható, különösen havas, vagy esős időben. Az út a nemzetközi útvonalat közvetlenül a budaörsi vasútállomásnál keresztezi, ahol sorompó van. Az állomás egyébként rakodó-pályaudvar is. ahol természetesen sűrűn tolatnak, tehát előfordulhat, hogy fél órákat is kellene a sorompó előtt várakoznia az autóbusznak. Az autóbusz előreláthatólag éjjel fél 11-ig közlekedne csak, holott Törökbálinton sok vasutas, három műszakban dolgozó ember lakik. akik közül számosán csak éjfél után térnek haza, illetve indulnak munkába. A fejlődő községben nagy építőanyag- és tüzelőszállítás folyik, amit a HÉV bonyolít le, éppúgy, mint a téglagyár szállításait, a törökbálinti vasútállomás ugyanis nem rakodóállomás. így azután külön költséget jelentene a MÁV-w nal kiépítése a téglagyárig. Mindezek alapján a párt- bizottság úgy látja, hogy a törökbálinti HÉV fenntartása teljes mértékben a lakosság érdekeit szolgálja, A vonal az átépítés következtében megrövidül, s miután az eddigi öt budaörs; megálló közül csak egy marad meg, a menetidő is vövidebb lesz. 3 Jói szervezett munka A Ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnál nagy gondot fordítanak a gépek karbantartására. A képen látható revolver-esztergapadot a TMK-műhelybe szállítják nagyjavításra A forgácsoló műhelyben Bezzeg Mihály fogmarós a fogazógépen dolgozik. A gép mellett az úgynevezett zászlós darú látható. Tizenegy ilyet állítottak fel a forgácsoló műhelyben, mivel az épület nem terhelhető és így pótolják a darupályát A képen az új konstrukciójú aszfaltkeverő telep szárítógépének hengere látható Ugyancsak az aszfaltkeverő telep berendezésén dolgozik Perlaki Imre hegesztő. A keverökocsi alvázái hegeszti (Gábor Viktor felv.) 4 májusi morzsolt volt a j gazdaságban, í y amely kiváló eredménynek í számít, ha azt is figyelem- £ be vesszük, hogy július 12- f tői november négyig egy f csepp esőt sem kapott a ku- ^ korica. A főagronómus vé- £ leménye szerint legalább ^ három mázsával magasabb £ átlagtermést takaríthattak £ volna be, ha legalább egy ^ kiadós eső lett volna a kri- ^ tikus időszakban. Az idén tizennyolc mázsa ^ holdankénti átlagtermést tér- ^ veztek a gazdaságban, ami ^ szintén a magas színvonalú £ kukoricatermesztésre vall. ^ Nagy jelentőséget tulajdoni- £ tanak a mély talajművelés- ^ nek, amelynek fő célja a téli ^ csapadék megőrzése. Tavasz- £ szál — megfelelő eszközökkel ^ — porhanyítják és gyomtala- ^ nítják a talajt, hogy kitűnő 2 morzsalékos magágyat készít- ^ hessenek a kukoricának. ^ Ügyelnek az optimális vetési ^ időre és mélységre is, amely ^ az ő viszonyaik között azt je- ^ lenti, hogy április 10—30-ig ^ 7—8 centiméter mélyen vetik ^ a kukoricát. Az optimális tőszámot í»- ^ lajtípusonként, gyakran ^ táblánként állapítják meg. i y A gyengébb minőségű, laza ^ talajon 16—17 ezres tőszámot, ^ a középkötött mezőségi tala- 2 jón pedig 20—22 ezres tőszá- $ mot alakítanak ki. Mindezeken felül azt is fi- \ gyelembe veszik, hogy milyen 2 növénynek az előveteménye a ^ kukorica. Ha őszi kalászos ke- ^ rül a kukorica után, akkor í rövidebb tenyészidejű, kevés- ^ bé bőtermű hibrid kukoricát ^ termesztenek az adott terüle- ^ ten, s ha tavaszi növénynek ^ az előveteménye a kukorica, ^ akkor a hosszabb tenyészide- ^ jű, bőtermő hibrid vetőmagot ^ alkalmazzák. Egyébként í y az cg esz kukoricatermő területen hibrid vetőma- got használnak, mégpedig egyenlő arányban £ az MV—1-est, az MV—39-est ^ és amerikai hibridet. Külön említésre méltó ered- J ményt értek el a kukorica- ^ termesztés gépesítésében a ^ dánszentmiklósiak. Míg 1960- ban nyolc munkaóra kellett ^ egy mázsa szemeskukorica ^ termesztéséhez, tavaly már ^ 3,9 munkaóra alatj; termesz- í tettek ugyanannyi kukoricát. í Ezt az eredményt főként a | vegyszeres gyomirtással érték J el, amelyet 250 holdon alkal- ^ maztak 1961-ben. Az Atrazin- ^ nal permetezett kukorica tér- £ mésátlaga négy mázsával múl- ^ ta felül a mechanikus módon ^ gyomirtott kukorica termésűt- £ lagát. Az idén további jelen- ^ tős javulás várható a kukori- £ catermesztési munka termeié- < kenységének növelésében, ^ mert az egész területre kitér- ^ jesztik a vegyszeres gyomir- ^ tást. ^ A gépesítés nemcsak a nö- ^ vényápolásra, hanem a beta- £ karításra is kiterjed. Tavaly ^ százötven holdon gépesítették J a csőtörést, az idén viszont 2 már a kukorica hatvan szá- £ zalékát takarítják be a KB— ^ 2-es típusú csőtörő géppel. A ^ főagronómus szerint nincs ^ már messze az az idő, amikor ^ a kukoricatermesztés va- ^ lamennyi munkáját gép- ^ pel végzik, ^ s a munka termelékenysége, £ valamint. a termésátlagok ^ olyan mértékben növekednek, ^ hogy elérik az egy munkaóra ^ alatti egymázsás májusi mór- ^ zsoltas eredményt. | Nem minden lehetőségét is- ^ mertettük a kukoricatermesz- ^ tés fejlesztésének, amelyeket ^ mind igyekeznek kihasználni £ a Dánszentmiklósi Állami ^ Gazdaságban. Nem szóltunk ^ például a szerves és műtrá- ^ gyázási kísérletekről, ame- 2 lyek ugyancsak kecsegtető si- 2 kerrel végződtek tavaly. Az 2 idén tovább folynak ezek a ^ kísérletek, s mind nagyobb ^ arányban bővítik azok körét. ^ Ezek a kísérletek is azt bizo- nyitják, amit az eddigi ered- ^ menyek is: a korszerű abrak- ^ takarmány-termesztés leghá- ^ lásabb növénye a kukorica, ^ amelynek felhasználhatóságát ^ még csak most kezdjük iga- ^ zán feltárni. 2 Nagymiklós István **
